Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)
2022-12-17 / 291. szám
141 KULTÚRA 2022. december 17. | www.ujszo.com Amikor kissé rühelljük a főhőst Önok dönthetik el a kérdést, hogy kizsákmányolja-e a zenészeket a Spotify, vagy segít nekik. Nem lesz nehéz. JUHÁSZ KATALIN Elmesélhető-e izgalmasan, hatszor ötven percben, azaz három és fél órában a-Spotify streamingszolgáltató története? Mennyit ért meg az egyszerű halandó a folyamatosan röpködő szakkifejezésekből, jogi és gazdasági fejtegetésekből? És egyáltalán: úgy történt minden, ahogy látjuk? Paradox helyzet, hogy a Netflixen láthatjuk ezt a sorozatot, hiszen ők ugyanakkora felfordulást csináltak mozgóképfronton, mint a Spotify a zeneiparban. De lassan megszokjuk, hogy világunk tele van paradoxonokkal. A műsorlista (The Playlist) egy profi módon elkészített, épkézláb forgatókönyvre támaszkodó, elgondolkodtató, izgalmas svéd minisorozat. Sőt, látványos is, ami nagy szó egy tech-cég fejlődését ecsetelő sztori esetében. Mindezt úgy sikerült összehozniuk az alkotóknak, hogy a valódi főszereplők, Dániel Ek és „tettestársai”, akik mára milliárdosok lettek, egyáltalán nem kommunikáltak velük. Már a sorozat alapjául szolgáló könyvvel kapcsolatban sem adtak interjút senkinek, úgy tesznek, mintha nem is róluk szólna. Ez ravasz stratégia, hiszen így akár azt is gondolhatjuk, hogy puszta fikcióval van dolgunk. Nos, nehéz megsaccolni a fiktív elemek százalékarányát, még akkor is, ha tudjuk, hogy az ominózus könyv (Spotify Untold) szerzői, Sven Carlsson és Jonas Leijonhufvud alapos kutatást végeztek, szóra bírták Daniel Ek ismerőseit, volt kollégáit, hogy személyiségéről, habitusáról, észjárásáról minél többet megtudjanak. Ugyanígy utánanéztek a Spotify-csapat többi kulcsemberének is, a hiányzó részleteket pedig kitalálták. A tanúk nélküli, négyszemközti párbeszédek, a telefonbeszélgetések, a szereplők magányos vívódásai természetesen az írói fantázia szüleményei. A sok kérdezősködésből azonban nyilván összeálltak a személyiségrajzok, és már csak azt kellett elképzelni, hogyan reagálna, viselkedne, kommunikálna az adott ember konkrét helyzetekben. Ráadásul remek színészeket sikerült castingolni. Legtöbben annyira természetesen, minimalista módon játszanak, hogy egy idő után mindent elhiszünk nekik. Pedig nem szokványos karakterekről van szó, a Spotify ötletgazdája például egyszerre magabiztos lángelme és frusztrált „kockafej”, akinek nincsenek barátai, furán viselkedik, van egy víziója, minden követ megmozgat és kiszámíthatatlan reakciókat produkál. Ezt az embertípust nagyon nehéz hitelesen eljátszani, de Edvin Endre pazarul megoldja a feladatot. Ugyanez a helyzet az induló streamingszolgáltató befektetőjével, Martin Lorentzonnal (Christian Hillborg). Szintén egy csodabogárról van szó, akinek viselkedésével, váratlan örömkitöréseivel és hisztijeivel nem tud mit kezdeni a steril svéd bizniszvilág, ezért egyre kijjebb szorul a menedzserelitből, még végül összehozza a sors Daniel Ékkel, és kezdődhet a világmegváltás. Fontos kérdés, hogy valóban világmegváltás zajlik-e, vagy inkább rombolás. Daniel két-három részen át szajkózza, hogy a zene mindenkié, ezért ingyenesen hozzáférhetővé kell tenni. Sokan már erre felszisszennek, főleg a zenészek. Később üzleti modellt emleget (erről nem sokat tudunk meg a történetből), és kezd egyre kevésbé szimpatikus lenni, társaival együtt, akiknek szintén az a céljuk, hogy meghekkeljék a zeneipart, kész helyzet elé állítsák a kiadókat, kihasználva a CD-piac agonizálását. A kétezres évek közepén járunk, a torrentezés fénykorában, amikor egy Pirate Bay nevű kalózoldal tartotta rettegésben a nagy lemezkiadókat Svédországban. A Spotify legnagyobb előnye az volt, hogy már nem kellett letölteni a zenéket, és a kereső a kezdet kezdetén is szupergyorsán működött. Ehhez kellett egy kiváló programozócsapat, élükön egy Andreas Ehn nevű géniusszal (Joel Lutzow), aki nemcsak azért fontos, mert ő válogatta össze a kezdőcsapatot, hanem mert ő megy át a leglátványosabb karakterfejlődésen a széria során. Kiderül, mennyire fontos az öszszetartás, a kölcsönös bizalom, az egyenlőség és testvériség - egy darabig. Dániel Ek ugyanis csak addig használja az embereit, amíg szüksége van rájuk egy-egy konkrét munkafázisban. Mihelyst teljesítik feladatukat, vagy akad helyettük jobb szakember, félreállítja őket. Vagy ösztönösen ráérez az üzleti világ működési mechanizmusára, vagy anynyira „kocka”, hogy nem is tudatosítja a saját szemétségeit. Ez nem derül ki, pedig kíváncsiak lettünk volna rá. Lehet, hogy az alkotóknak pont az volt a céljuk: hogy ne tudjuk megfejteni ezt a karaktert, akiből mára a világ zeneiparának legfontosabb alakja lett. A közeljövőben, 2025-ben játszódó hatodik rész utolsó húsz másodperce még inkább elbizonytalanítja a nézőt - talán azért csinálták így, hogy ne legyenek perelhetőek. De tegyük fel ismét a kérdést: hogyan tarthatja ébren a figyelmünket hat epizódon keresztül ez a sztori? Per-Olav Sorensen rendező nem igyekszik eljátszani a dokumentumfilmest, nem akarja, hogy azt higgyük: amit látunk, az a valóság. Vállalja a stilizációt, olyannyira, hogy minden részben más-más karakter nézőpontjából fut végig ugyanaz a történet. A vizionárius, a befektető, az „új idők új dalaira” fogékony lemezkiadó, a jogásznő, a programozó és a kizsákmányolt zenészeket képviselő énekesnő másmás aspektusokat tart fontosnak. Minden epizód végén megjelenik a következő kulcsszereplő, és fejcsóválva a képünkbe mondja, hogy mindez nem is így történt. Aki kíváncsi századunk egyik legnagyobb sikertörténetének kezdeteire, érdekli az emberi kapcsolatok feljődése és roncsolódása, vagy szereti az igaz meséket, nézze meg ezt a sorozatot. RÖVIDEN Kiosztották az Arany Medálokat Társasjátékból készít filmet az Amazon Együttműködést épít a Selye János Egyetem és a Jókai Színház Budapest. A 2008-ban alapított Arany Medál díj az adott év színházi, filmes és irodalmi teljesítményeit ismeri el a közönség szavazatai alapján, a kitüntetést hat kategóriában osztották ki idén. Az év filmrendezőjének járó kitüntetést Deák Kristóf kapta, az év írója Szilágyi Zsófia Emma lett. Pogány Judit színművész az Arany Medál életműdíjat vehette át, míg Pálmai Anna Az év színésznője, Mucsi Zoltán Az év színésze díjat kapta, a legígéretesebb fiatal tehetségnek járó elismerést pedig Staub Viktória színművésznek ítélte oda közönség. A kitüntetésre minden évben egy-másfél hónapig lehet szavazni áz interneten, valamint a budapesti Bethlen Téri Színházban és 6SZIN-ben, a debreceni Apolló moziban, továbbá az idei évtől a Miskolci Művészetek Házában. Az elismerést Navarrai Mészáros Márton kulturális újságíró, szerkesztő alapította, akinek írásait lapunk olvasói is ismerhetik. A díjat eddig hatvan művész kapta meg, a díjátadót évek ót a Bethlen Téri Színházban tartják. (MTI, hk) Seattle. Filmre viszi az Amazon a Warhammer 40 000 világhírű fantasyjátékot; az amerikai óriásvállalat tartalomért felelős részlege pénteken megegyezett a Games Workshop Group brit játékfejlesztővel. A megállapodás, amelynek pénzügyi részleteit a játékfejlesztő nem hozta nyilvánosságra, megerősíti az Amazon törekvését, hogy streamingszolgáltatásával felvegye a versenyt a rivális szolgáltatókkal, úgymint az HBO Max és a Netflix. A Warhammer 40 000 megfilmesítésének ötlete közvetlenül az után került szóba a cégnél, miután szeptemberben bemutatták a J. R. R. Tolkien A gyűrűk ura című regényéből merítő, A hatalom gyűrűi című filmsorozatot. A brit játékfejlesztő cég elmondása alapján az Amazon filmet és televíziós sorozatot is tervez készíteni az egykor társasjátékként induló fantasytörténetből. Azt is hozzátették, hogy a kapcsolódó termékek értékesítési jogait is átadták az amerikai cégnek. Sajtójelentések szerint a főszereplő Henry Cavill lesz. (MTI) Intézményesíti együttműködését a Selye János Egyetem és a Komáromi Jókai Színház: a színház vezetése Juhász Györggyel, az egyetem rektorával és az S JE Hallgatói önkormányzatával folytatott egyeztetések után a 2023/2024-es évadban a már meglávők mellett egyetemi bérletet is hirdet. A folyó évadban a Selye János Egyetem két előadást kötött le a hallgatói, oktatói és munkatársai számára. A beszélő köntöst szerdán este tekintette meg az egyetemi közönség, a következő előadásra, a Örkény István tragikomédiájára, a Tótékra tavasszal kerül sor. Az együttműködés első állomásának a sikerét jelzi, hogy megtöltötték a színházat a Selye János Egyetem hallgatói, oktatói és munkatársai, ami mindkét intézmény számára pozitív visszaigazolás a jövőbeli együttműködésre nézve. „Nagy sikernek tartjuk, hogy egyetemünk a hallgatói önkormányzat hathatós támogatásával, a Jókai Színházzal és az Egressy Béni Vá-Az egyetemi közönség a szerdai előadáson (Fotó: Lakatos Krisztina) rosi Művelődési Központtal szervezett közös programokkal több száz hallgatót, oktatót és munkatársat tudott megmozgatni az adventi időszakban. Ezzel jeleztük, hogy nem csupán kultúraszerető, hanem a kultúrát támogató közösség is a miénk. Nagyon örülünk, hogy megtaláltuk a közös hangot Komárom két legnagyobb kulturális intézményének vezetőivel, és elkezdődött egy előremutató közös gondolkozás” - emelte ki Juhász György rektor. „A színház tudomásom szerint jó ideje szerette volna szorosabbra fogni az együttműködést a két fél között, a szándékunk, az elképzelésünk Juhász György rektor úr pozitív hozzáállásának köszönhetően most találkozott” - mondta el az induló együttműködés kapcsán Gál Tamás, a Komáromi Jókai Színház igazgatója, aki szerint a színháznak fontos a fiatal, gondolkodó, formálódó értékrendű, kérdéseket feltevő generáció. „Meggyőződésem, hogy ezen a téren kölcsönösen gazdagítani fogjuk egymást” - fogalmazott. Gál Tamás hozzátette, hogy a 2023/2024-es évadra meghirdetendő egyetemi bérlet kapcsán a magyar hallgatók által látogatott további egyetemi központokkal — Pozsonnyal, Nyitrával - is szeretnék megtalálni az együttműködés lehetséges útját. (k)
