Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)
2022-12-16 / 290. szám
www.ujszo.coml 2022. december 16. KULTÚRA I 9 Nagyszabású tárlat az ikonikus épületben Idén december 21-ig látogatható a felújított Szlovák Nemzeti Galéria, az állandó tárlatok a jövő év folyamán nyílnak HAVRAN KATI Régi, modern és kortárs darabokat állít párhuzamba a Prológus: a realitás 12 színe című tárlat a Szlovák Nemzeti Galériában, melyet bevezetésnek szánnak a kurátorok a jövő évben nyíló állandó tárlatokhoz. Az összeállított installációk remekül illeszkednek az ópítészeti szempontból izgalmas terekbe. A vasárnapi nyitást követő héten meglepően nagy a nyüzsgés a Szlovák Nemzeti Galéria Rázus rakparti épületében ahhoz képest, hogy csupán egy hétköznap délelőttről van szó. Csoportosan sétálnak a beltérben a látogatók a kiállított műveket nézegetve - felnőttek és szép számban iskolások is. Mivel a tárlat alkotásait az épület 12 különböző pontján helyezték el a kurátorok - tehát a három szárnnyal rendelkező épület négy emeletén és a két szemközti szárnyat összekötő áthidaláson belül -, a látogatók a tárlat műveit keresve besétálják a teljes galériát, így maga a felújított épület válik a főszereplővé. A Nemzeti Galéria felújítása sok éven át tartott és összesen 79 millió euróba került - Szlovákia történetében ez a valaha volt legnagyobb összeg, amelyet egy középület felújításába invesztáltak. A rekonstrukció folyamán 28 ezer négyzetmétert újítottak fel: nagyobb felületet kapnak a kiállítások, de a közeljövőben működni fog itt mozi, könyvtár, archívum, műtermek restaurátorok számára, kávézó és könyvesbolt is. Úgy tűnik, hogy azzal, hogy a képzőművészeteknek egy ilyen galéria ad otthont, Pozsony végre a környékbeli fővárosok mércéjével lesz mérhető. 1948-as alakulását követően a galéria az ötvenes években került át a 18. században épített, eredetileg katonák szálláshelyeként szolgáló Vízi kaszárnyákba. 1963-ban pályázatot írtak ki az épület bővítésére. A győztes terv Vladimír Dedeceké volt, aki új, modern szárnyat tervezett a lebontott déli homlokzat helyére. Érdekesség, hogy elsőként egy pilléreken álló át-Impozáns látványt nyújt Stano Filko installációja, melyet ezúttal beltérben helyeztek el (A szerző felvétele) hidalást készült volna a két szemközti épületszámy között, ebből a tervezés folyamán végül egy hídszerű, pillérek nélküli elem vált. Az áthidalás a hetvenes években készült el, többek között kiállítási teremként is működött. Az évek során azonban egyre inkább kiütköztek az épületrész technikai problémái, melyeknek az akkori épitészeti megoldások nem tudták elejét venni. A balesetveszélyessé vált épületrészt 21 évvel ezelőtt zárták be, amikor nyilvánvaló volt már az is, hogy az épület többi része is felújításra szorul. Az áthidalást sokáig le akarták bontani - végül a jelenlegi igazgató, Katarina Bajcurová állt ki az épületrész megmentése mellett, azzal érvelve, hogy egyedülálló építészeti megoldásról van szó, mely a galéria ikonikus része. Míg a galéria teljes épületének felújítására kiírt első pályázatra érkezett tervek szinte egyike sem vette komolyan, hogy az áthidalást meg lehetne menteni, a második pályázatot úgy írták ki, hogy az áthidalás megmentését tűzték ki benne fő szempontként. A maratoni előkészületeket igénybe vevő rekonstrukció végül idén ősszel fejeződött be. A kurátorok leglátványosabb megoldása, hogy a tárlat egyik központi művét, Stano Filko 12 színes hőlégballonból álló installációját az áthidalásban helyezték el. Érdekesség, hogy az évekig New Yorkban élő művész, Filko eredetileg kültéri alkotásnak szánta a müvét: most mégis impozáns látványt nyújt, ahogy az Varga Emőke Medúza című munkáját Ester Simerová-Martinőeková festményével állították párhuzamba (A szerző felvétele) épület architektonikájához és a beltérhez illeszkedik. Az alkotás egyébként a galéria állandó tárlatának részét képzi majd a jövőben. Az installáció további érdekessége, hogy Stano Filko légballonjainak tematikus ellenpontjaként a 17. században élő szepesszombati fafaragó mester, idősebb Grósz Pál Utolsó vacsoráját helyezték el a teremben. Izgalmas párhuzamokat fedezhetünk fel a negyedik emeleten kialakított képcsoport alkotásai között: Mednyánszky László tájképei mellett két fiatal alkotó, Andrej Dúbravsky és Zofia Dubová festményeit helyezték el - a fiatal generáció alkotásait szintén a természet inspirálta, ám ezek a képzőművészek már erőteljesen mozdulnak az absztrahálás irányába. Női szemléletet helyez előtérbe Varga Emőke .Medúza című, textilekből összeállított alkotása (mely eredetileg helyspecifikus alkotásként készült a somorjai zsinagógába), melyet egy II. világháború előtt készült festménnyel állítottak párhuzamba a kurátorok, szintén egy női képzőművész, Ester Simerová-Martinceková munkájával. Összesen egyébként tizenkét téma köré rendezték a műveket a kiállítás szervezői - izgalmas megközelítéseket eredményez például a test, a világűr és az apokalipszis mint kulcstéma. Csak hogy illusztráljuk a felhozatal sokszínűségét, láthatunk olyan műtárgyakat, melyek nemrégen kerültek a galéria gyűjteményébe - ilyen ínyencség például egy Dürer-kép -, népi fafaragók munkáit és olyan kortárs képzőművészek, mint például Stefan Papco, Michal Moravcík és Ján Zelinka alkotásait. Ami a további magyar érdekeltséget illeti, Cséfalvay András multimediális installációját is megnézhetik a látogatók. A Prológus: A realitás 12 színe című kiállítás jövő szerdáig látogatható. Az ünnepekre a galéria bezár, de a kiállítás alkotásai a jövő év végéig a helyükön maradnak. A jövő évben a galéria emellett szeret- ^ né megnyitni az állandó kiállításait, míg az épület többi részét fokozatosan bocsátják majd a látogatók rendelkezésére. 140 éve született Kodály 1882. december 16-án született Kecskeméten Kodály Zoltán Kossuth-díjas és kétszeres Kossuth-nagydíjas zeneszerző, népzenekutató, akadémikus, aki azt vallotta: „Legyen a zene mindenkiéi". A Kodály-módszer 2016 éta szerepel az UNESCO szellemi kulturális örökség listáján. Zenekedvelő vasutas apját 1885- ben Galántára helyezték, itt szerette meg a népdalokat, Kodály egyik első zenei élményeként háromévesen Mozart F-dúr hegedűszonátáját hallotta. Nagyszombatban gimnáziumi tanulmányai mellett hegedülni, gordonkázni és zongorázni tanult. A zeneirodalommal partitúrákból ismerkedett meg, a legnagyobb hatással Beethoven C-dúr miséje és Liszt Ferenc Esztergomi miséje volt rá. 1905-ben kezdte el a népdalgyűjtést, barátságot kötött Bartók Bélával, közös kiadványuk Magyar népdalok címmel jelent meg. Első zenekari darabját Nyári este címmel 1906-ban mutatták be, ekkor kötött házasságot Sándor Emma zeneszerző-műfordítóval. Több külföldi tanulmányutat tett, Párizsban megismerkedett Debussy zenéjével, 1907-ben a Zeneakadémia tanárává nevezték ki. Bartókkal közös törekvéseik a modern zene népszerűsítésére és a népdalgyűjtésre rendre elakadtak a közönség közönyén és a hivatalos körök ellenállásán. 1917 és 1919 között a Nyugatban megjelent cikkeiben a népzene jelentőségét hirdette, és lefektette a Bartók-féle esztétika alapjait. Az 1918-as őszirózsás forradalom idején a Zeneakadémia aligazgatójává nevezték ki, a Kommün alatt részt vett a zenei direktórium munkájában, ezért fegyelmi eljárás indult ellene, évekig nem taníthatott, hallgatásra kényszerült. Világsikert aratott Fláry János című daljátéka, az 1932-ben bemutatott, népdalokra épülő Székelyfonót a milánói Scalában is színre vitték. Sor-Zoltán ra születtek jelentős alkotásai: a Marosszéki táncok, a gyermekkori élményeket idéző Galántai táncok, a Buda visszavételének 250. évfordulójára írott Budavári Te Deum, a Fölszállott a páva, a Concerto. Kompozíciói mellett ének- és olvasógyakorlatokkal is segítette a magyar kórusmozgalmat. Kodály a Zeneakadémia igazgatótanácsának elnöke, 1946 és 1949 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt, ő alapította meg az akadémia népzenekutató csoportját. Bartókkal korszakalkotó munkát végzett a magyar népzene gyűjtésében. Jelentős volt munkássága a néprajz, a zenetörténet, a zeneesztétika, a zenekritika, az irodalomtörténet, a nyelvészet és a nyelvművelés területén is. Meggyőződése volt, hogy csak az emberi hang, a közös ének lehet a széles körű zenekultúra alapja. A Kodály-módszer ma már világszerte ismert és követett példa a zenepedagógiában, 2016-ban az UNESCO felvette a szellemi kulturális örökség listájára. (MTI) RÖVIDEN Életműdíjat kap Eddie Murphy Los Angolos. Eddie Murphy életműdíjat kap a januári Golden Globe-gálán: a Hollywoodban akkreditált külföldi tudósítók szervezete a Cecil B. DeMille-díjat adja át a 61 éves Murpynek, aki olyan produkciókkal lett népszerű, mint a Beverly Hills-i zsaru, a 48 óra, a Bölcsek kövére vagy a Dreamgirls. A DeMille-díjat korábban mások mellett Oprah Winfrey, Meryl Streep, Jane Fonda és Robert De Niro is megkapta. Az díjátadó gálára az újságíró-szervezet igyekszik minél több sztárt megnyerni, miután a testület körüli botrány miatt idén januárban nem tudták megtartani a ceremóniát. A Los Angeles Times ugyanis leleplező cikket közölt arról, hogy a szervezetnek nincs fekete tagja, és működésében is etikátlanságok tapasztalhatók. (MTI) Új színész alakíthatja Supermant London. Új főszereplőt választ James Gunn a készülő Superman-filmjéhez, mivel a történetben, aminek forgatókönyvét is ő úja, a fiatal Supermanre akar koncentrálni. A döntés nem tette boldoggá Henry Cavillt, aki 2013 óta alakította Supermant, és ősszel kapott zöld utat a Warner Bros. stúdiótól, a DC stúdió anyavállalatától, hogy visszatéijen a szerepben. Októberben be is jelentette, hogy megint magára húzza a hires jelmezt. Gunn egy közleményében arról beszélt, hogy Supermannek azt a korszakát akaija feldolgozni, mikor még Clark Kentként a Daily Planet riportere volt. Hangsúlyozta, hogy nagy rajongója Henry Caviltnek, és megbeszélésükön számos izgalmas lehetőség került szóba esetleges jövendőbeli közös munkáikkal kapcsolatban. (mti)
