Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)
2022-12-16 / 290. szám
yww.ujszo.com I 2022. december 16. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Klímaperek: az államok is számonkérhetőek A tudatos polgárok néha a saját államukat is számonkérik. Ez történik jó pár éve Nyugat-Európában a klímaváltozással kapcsolatban tett állami vállalások ügyében. Amikor az adott kormányzat nem tesz eleget a nemzetközi vállalásainak, saját maga által elfogadott startégiának, céloknak, akkor bizony számonkérhető. Erről szólnak az úgynevezett klímaperek, vagyis az a lehetőség, hogy fejlett demokráciákban az állam felelőssége megállapítható a bíróságon. Ha azt mondja a jogszabály, hogy ez vagy az csökken majd, vagy bizonyos területekre jobban vigyázni kell, akkor az a konkrét eseteken számonkérhető. Ha azt ígéri az állam, hogy pár év múlva elér egy bizonyos kibocsátáscsökkentést, az is számonkérhető, sőt nemcsak a céldátum elérésekor, hanem már akkor is, ha nem tesz eleget azért, hogy reálisan elérje a célt. Sok nagy hollywoodi film szólt arról, hogy a gonosz olaj-, gyógyszer- vagy energiacég végül elveszíti a pert, és a kárt szenvedő családok tucatjainak végül kifizetik a dollármilliókat. A modern klímaperekben azonban a megelőzés a cél, nem pusztán kártérítés: arra szeretnék rávenni az alperest, hogy valamit aktívan tegyen a környezetünk megóvása érdekében. Indítottak már ilyet a Shell-lel szemben sikerrel, csak a közép-európai fülek egyelőre nincsenek kihegyezve az ilyen típusú civil sikerekre, keveset olvashatunk erről a magyar nyelvű sajtóban. Az egyre több és sikeresebb per másik oka az, hogy a klímaváltozással kapcsolatos tudományos adatok annyira stabil lábra álltak az elmúlt évtizedben, hogy jogi értelemben ezek már kőkemény bizonyítékok, nem pedig bíróság előtt nehezen megálló adatsorok. A klímakutatás eredményessége tehát a polgárok fellépését is megkönnyíti, ha épp megindulnak ezen az úton. Ezekről a témákról szólt Sulyok Katalin jogász-biológus a Társadalmi Reflexió Intézet kutatásait bemutató konferencián a héten, kiemelve, hogy a holland legfelsőbb bíróság néhány éve a kormányzatot hatékonyabb kibocsátáscsökkentésre kötelezte. Hasonló perek folytak le sikerrel Franciaországban és Belgiumban is. „(...) 2021 nyarán a német Szövetségi Alkotmánybíróság pedig részlegesen megsemmisítette a német klímatörvényt azzal az indokkal, hogy az ellentétes a német alaptörvénnyel.” A környékünkön tehát zajlanak az esetek! Az Európai Bíróság 2021-ben egyébként Magyarországot is elmarasztalta, mert a levegő minőségével kapcsolatos uniós jogszabályokat megsértette. Egyes szennyezettségi értékek rendszeresen magasabbak voltak, mint az megengedett lenne. Ebbe pedig emberek halnak bele. Az Európai Klímaalap által finanszírozott intézeti kutatás azt kívánta kideríteni, hogy lehet-e Magyarországon esélye néhány újabb klímapernek. Nyilván a bíróság előtti viták legalább annyira szolgálják a társadalmi figyelem felhívását és a politikai közbeszéd tematizálását, mint magát a jogi célt. A közbeszédet pedig egyre nehezebb a csontkemény polarizáción kívülről tematizálni vagy éppen pártsemlegesnek maradni egy egyébként olyan össztársadalmi ügyben, mint a klímaváltozás. A közép-európai társadalmak, miközben épp inflációval, recesszióval vagy energiaszámlák kifizetésével küzdenek, sajnos nem tudják megkerülni, hogy még a klímaüggyel is szembenézzenek. Minél előbb, annál jobb (és olcsóbb, hatékonyabb), egyébként pedig az egyes társadalmi csoportok közti igazságosság súlyos sérelmével fog járni — vagyis egyeseknek lesz pénzük a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, másoknak viszont egyre kevesebb. Ezt lenne érdemes elkerülni. Kizárták Iránt a nőügyi bizottságból Az ENSZ 54 tagú gazdasági és szociális tanácsa szerdán határozatot fogadott el arról, hogy Iránt a 2026-ban lejáró négyéves ciklus hátralévő részére kizárják a nők helyzetével foglalkozó bizottságból (CSW), olvasható a szervezet honlapján. Az Amerikai Egyesült Államok terjesztette elő az állásfoglalást, amit 29 igen, 8 nem és 16 tartózkodó szavazat mellett elfogadtak. Az USA szerint történelmi szavazás történt az ENSZ-ben. Ugyanis az elfogadott dokumentum komoly aggodalmát fejezi ki az iráni kormány 2022 szeptembere óta tartó azon intézkedései miatt, amik „folyamatosan aláássák és egyre inkább elnyomják a nők és lányok emberi jogait”, mindezt „gyakran túlzott erőszak alkalmazásával.” Linda Thomas-Greenfield amerikai nagykövet a szavazás előtt azt mondta: „Irán tagsága ebben a pillanatban csúnya folt a Bizottság hitelességén.” Irán „kategorikusan elutasította és határozottan elítélte” az állásfoglalást. „Egyáltalán nem váratlan, hogy az Egyesült Államok ilyen törvénytelen lépéseket tesz Irán ellen, tekintettel az iráni néppel szembeni régóta tartó ellenségeskedésére, de ha végrehajtják, az rendkívül veszélyes lenne az ENSZ-rendszer integritására” - mondta Amir Saeid Dzsalil Iravani, az ország nagykövete. Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója a döntést az iráni rezsim elszámoltatásának elemeként említette. Hangsúlyozta: Irán elszámoltatásának sorába tartozik az Egyesült Államok által múlt héten hozott 3 új, Irán elleni szankció is, amelyeket az iráni rezsim terrort finanszírozó tevékenységével, az emberi jogok megsértésével és az Oroszországba irányuló fegyverszállításokkal indokolt az amerikai kormány. (24 hu) Kisöpörnék a platformokat SZILVÁSSY JÓZSEF V allási hagyományok, de a népi bölcsesség szerint is advent az elcsendesedés időszaka. Ä hazai politikusok többsége idén megfeledkezett erről, mert a szlovák kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítvánnyal kapcsolatos elvtelen alkudozásaikkal, egymást szapuló nyilatkozataikkal szinte már elviselhetetlen ricsajt csapnak. Amivel tovább csökkentik azoknak a számát, akiket még érdekelnek önző, indulatos viszálykodásaik. Mindehhez képest jelentéktelenebb, de a hazai magyar közösségünk számára életbevágóan fontos az a vita, amely a Szövetség platformjairól, elsősorban a megszüntetésüket indítványozó törekvésekről bontakozott ki. Ez a szándék az egyesült magyar párt megalakulása óta, sőt még a három elődpárt egyezkedéseinek idején is ott-lebegett. Amikor aztán a Szövetség viszonylag hosszas vajúdás után megszületett, az egyik újságíró megkérdezte Duray Miklóst, vajon ez a gyűjtőpárt életképes-e. Neves közéleti személyiségünk határozottan azt válaszolta, hogy csak abban az esetben, ha megszűnnek a platformok. Ennek az elképzelésnek tavaly óta főleg Berényi József adott hangot. Szerinte is a Szövetségjelenlegi szervezeti formájában működésképtelen. Többen azzal is érvelnek, hogy 1998-ban, miután ugyancsak három elődpártból megalakult az MKP, rövidesen megszűntek a platformok. Bugár Béla az Új Szó-stúdióban rámutatott, hogy akkor ez a folyamat kézi vezérléses, erőszakos módszerek nélkül, természetes folyamatként zajlott le, amihez az akkori főszereplők önmérséklete, pártfegyelme is hozzásegített, továbbá az is, hogy az MKP a Meőiarék sötét korszakát felváltó kormánykoalíció tagja lett. Jelenleg más a helyzet, hiszen a Szövetség a pozsonyi parlamentbe való bejutásért, az ötszázalékos küszöb meghaladásáért küzd. Ehhez jó alapot teremthet a párt sikeres szereplése a helyi és a megyei önkormányzati választáson. Legtöbben úgy vélik, hogy elsősorban a hazai magyar polgárok közül azért mentek el a délkeleti régiók többségében a korábbiakhoz képest többen szavazni, és azért voksoltak a Szövetség jelöltjeire, mert - ha nem is mindenhol - csitulni látszottak a nem is olyan régen tapasztalt, kiábrándító személyeskedések, vályúharcok. Minden bizonnyal ezt a fejleményt támogatták voksaikkal aránylag sokan. Ok ezt a látszólagos megbékélést, s pártsovinizmus és a gyűlölködés viszszaszorulását jutalmazták, meg azért azt is, hogy a Szövetségben találtak világnézetüknek, értékrendjüknek megfelelő platformot. Biztató jelként értékelhető, hogy a Focus közvélemény-kutató ügynökség egyik legutóbbi felmérése 5,1 százalékos támogatottságot mért az új magyar politikai tömörülésnek, amit természetesen a helyén kell kezelni, de azért figyelemre méltónak minősíthetjük ezt az adatot. Mindezek ismeretében érdemes feltenni azt a kérdést, vajon itt és most indokolt-e kezdeményezni a platformok megszüntetését, ha ezt a Híd és az Összefogás testületé egyelőre ellenzi? Ráadásul a lehetséges előrehozott parlamenti választásra is gondolva, már a párt vonzó, az ismét mostohagyerekként kezelt térségek érdekeit érvényesíteni kívánó választási program kimunkálására, majd pedig annak népszerűsítésére kellene összpontosítania, amelynek valóra váltásához kellő politikai erő is szükséges, amit a platformvita semmiképpen sem erősít. Ezt végre Forró Krisztiánnak is tudatosítania kellene, mert pártelnökként kulcsfeladat hárul rá a platformok közötti konszenzus kialakításában. Ezt az eredményt aligha érheti el azzal, ha lemondásával fenyegetőzik, vagy rossz tanácsokra, netán budapesti sugallatokra hallgat. A platformok ügye a Szövetség január végi kongresszusán nyilván napirendre kerül. Mindannyiunk érdeke, hogy az észérvek, és ne az erőszakos módszereket érvényesítők kerekedjenek felül. Az utóbbi esetben akár pártszakadás veszélye vagy egyéb ellenlépés is fenyegethet, amelynek következtében távolodhat a parlamentbe való kerülés ma még elérhető célja. FIGYELŐ Az EU szűkítené a vétó lehetőségét Az Európai Bizottság már régóta követeli, hogy több területen vezessen be minősített többségi döntéshozatalt az EU-ban. Az Európa jövőjéről szóló konferencia keretein belül is az egyhangúságtól való elmozdulást támogatták az uniós polgárok - jelentette ki Paolo Gentiloni gazdasági ügyekért felelős uniós biztos az Európai Parlament plenáris ülésén. Szerinte az energiapolitika, az adópolitika, a közös kül- és biztonságpolitikai szankciók és az emberi jogok területén előnyét élvezné az EU a minősített többségi szavazásnak. Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője hangsúlyozta: a vétó korlátozása, illetve az egyhangú döntéshozatal eltörlése a tagállamok szuverenitását szüntetné meg, és a brüsszeli centralizáció kiteljesedését jelentené. Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője szerint viszont biztonsági kockázatot jelent, ha bizonyos külpolitikai lépéseket vétóval meg lehet állítani. „Orbán Viktor a Kreml számára ajándék, mert Moszkva érdeke az, hogy az EU maradjon megosztott” - jelentette ki. A vitát elnöklő Othmar Karas osztrák politikus, az Európai Néppárt képviselője leszögezte: a vétó blokkolást jelent, és ez nem demokratikus, mert feltartóztatja a jövőt, és az egyhangú döntéshozatal nem illik a parlamenti demokráciába. Hozzátette: kritikája nemcsak Magyarországnak, hanem Hollandiának és saját hazájának, Ausztriának is szól. (hvg hu)
