Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)

2022-12-16 / 290. szám

yww.ujszo.com I 2022. december 16. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Klímaperek: az államok is számonkérhetőek A tudatos polgárok néha a saját államukat is szá­­monkérik. Ez történik jó pár éve Nyugat-Euró­­pában a klímaváltozással kapcsolat­ban tett állami vállalások ügyében. Amikor az adott kormányzat nem tesz eleget a nemzetközi vállalásai­nak, saját maga által elfogadott star­­tégiának, céloknak, akkor bizony számonkérhető. Erről szólnak az úgynevezett klí­maperek, vagyis az a lehetőség, hogy fejlett demokráciákban az ál­lam felelőssége megállapítható a bí­róságon. Ha azt mondja a jogszabály, hogy ez vagy az csökken majd, vagy bizonyos területekre jobban vigyáz­ni kell, akkor az a konkrét esete­ken számonkérhető. Ha azt ígéri az állam, hogy pár év múlva elér egy bizonyos kibocsátáscsökkentést, az is számonkérhető, sőt nemcsak a cél­dátum elérésekor, hanem már akkor is, ha nem tesz eleget azért, hogy re­álisan elérje a célt. Sok nagy hollywoodi film szólt arról, hogy a gonosz olaj-, gyógy­szer- vagy energiacég végül elveszí­ti a pert, és a kárt szenvedő családok tucatjainak végül kifizetik a dollár­milliókat. A modern klímaperek­ben azonban a megelőzés a cél, nem pusztán kártérítés: arra szeretnék rá­venni az alperest, hogy valamit aktí­van tegyen a környezetünk megóvá­sa érdekében. Indítottak már ilyet a Shell-lel szemben sikerrel, csak a közép-európai fülek egyelőre nin­csenek kihegyezve az ilyen típusú civil sikerekre, keveset olvashatunk erről a magyar nyelvű sajtóban. Az egyre több és sikeresebb per másik oka az, hogy a klímaváltozás­sal kapcsolatos tudományos adatok annyira stabil lábra álltak az elmúlt évtizedben, hogy jogi értelemben ezek már kőkemény bizonyítékok, nem pedig bíróság előtt nehezen megálló adatsorok. A klímakuta­tás eredményessége tehát a polgárok fellépését is megkönnyíti, ha épp megindulnak ezen az úton. Ezekről a témákról szólt Sulyok Katalin jogász-biológus a Társadal­mi Reflexió Intézet kutatásait bemu­tató konferencián a héten, kiemelve, hogy a holland legfelsőbb bíróság néhány éve a kormányzatot haté­konyabb kibocsátáscsökkentésre kötelezte. Hasonló perek folytak le sikerrel Franciaországban és Belgi­umban is. „(...) 2021 nyarán a német Szövetségi Alkotmánybíróság pedig részlegesen megsemmisítette a né­met klímatörvényt azzal az indok­kal, hogy az ellentétes a német alap­törvénnyel.” A környékünkön tehát zajlanak az esetek! Az Európai Bíróság 2021-ben egyébként Magyarországot is elma­rasztalta, mert a levegő minőségével kapcsolatos uniós jogszabályokat megsértette. Egyes szennyezettségi értékek rendszeresen magasabbak voltak, mint az megengedett lenne. Ebbe pedig emberek halnak bele. Az Európai Klímaalap által fi­nanszírozott intézeti kutatás azt kí­vánta kideríteni, hogy lehet-e Ma­gyarországon esélye néhány újabb klímapernek. Nyilván a bíróság előtti viták legalább annyira szol­gálják a társadalmi figyelem felhí­vását és a politikai közbeszéd tema­­tizálását, mint magát a jogi célt. A közbeszédet pedig egyre nehe­zebb a csontkemény polarizáci­ón kívülről tematizálni vagy ép­pen pártsemlegesnek maradni egy egyébként olyan össztársadalmi ügyben, mint a klímaváltozás. A közép-európai társadalmak, miközben épp inflációval, recesszióval vagy energiaszám­lák kifizetésével küzdenek, sajnos nem tudják megkerülni, hogy még a klímaüggyel is szembenézze­nek. Minél előbb, annál jobb (és olcsóbb, hatékonyabb), egyébként pedig az egyes társadalmi csopor­tok közti igazságosság súlyos sé­relmével fog járni — vagyis egye­seknek lesz pénzük a klímavál­tozás hatásainak mérséklésére, másoknak viszont egyre kevesebb. Ezt lenne érdemes elkerülni. Kizárták Iránt a nőügyi bizottságból Az ENSZ 54 tagú gazdasági és szociális tanácsa szerdán határozatot fogadott el arról, hogy Iránt a 2026-ban lejáró négyéves ciklus hátralévő ré­szére kizárják a nők helyze­tével foglalkozó bizottságból (CSW), olvasható a szervezet honlapján. Az Amerikai Egyesült Államok terjesztette elő az állásfoglalást, amit 29 igen, 8 nem és 16 tartózkodó sza­vazat mellett elfogadtak. Az USA szerint történelmi szavazás történt az ENSZ-ben. Ugyanis az elfogadott do­kumentum komoly aggodalmát fejezi ki az iráni kormány 2022 szeptem­bere óta tartó azon intézkedései mi­att, amik „folyamatosan aláássák és egyre inkább elnyomják a nők és lá­nyok emberi jogait”, mindezt „gyak­ran túlzott erőszak alkalmazásával.” Linda Thomas-Greenfield amerikai nagykövet a szavazás előtt azt mond­ta: „Irán tagsága ebben a pillanatban csúnya folt a Bizottság hitelességén.” Irán „kategorikusan elutasította és határozottan elítélte” az állásfogla­lást. „Egyáltalán nem váratlan, hogy az Egyesült Államok ilyen törvény­telen lépéseket tesz Irán ellen, tekin­tettel az iráni néppel szembeni rég­óta tartó ellenségeskedésére, de ha végrehajtják, az rendkívül veszélyes lenne az ENSZ-rendszer integritásá­ra” - mondta Amir Saeid Dzsalil Ira­­vani, az ország nagykövete. Jake Sullivan, a Fehér Ház nem­zetbiztonsági tanácsadója a döntést az iráni rezsim elszámoltatásának elemeként említette. Hangsúlyozta: Irán elszámoltatásának sorába tarto­zik az Egyesült Államok által múlt héten hozott 3 új, Irán elleni szank­ció is, amelyeket az iráni rezsim ter­rort finanszírozó tevékenységével, az emberi jogok megsértésével és az Oroszországba irányuló fegyver­­szállításokkal indokolt az amerikai kormány. (24 hu) Kisöpörnék a platformokat SZILVÁSSY JÓZSEF V allási hagyományok, de a népi bölcsesség szerint is advent az elcsendesedés időszaka. Ä hazai politikusok többsé­ge idén megfeledkezett erről, mert a szlovák kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítvánnyal kapcsolatos elvtelen alkudozásaikkal, egymást szapuló nyilatkozataikkal szinte már elvisel­hetetlen ricsajt csapnak. Amivel tovább csökkentik azoknak a számát, akiket még érdekelnek önző, indulatos viszálykodásaik. Mindehhez ké­pest jelentéktelenebb, de a hazai magyar közösségünk számára életbe­vágóan fontos az a vita, amely a Szövetség platformjairól, elsősorban a megszüntetésüket indítványozó törekvésekről bontakozott ki. Ez a szándék az egyesült magyar párt megalakulása óta, sőt még a három elődpárt egyezkedéseinek idején is ott-lebegett. Amikor aztán a Szövetség viszonylag hosszas vajúdás után megszületett, az egyik új­ságíró megkérdezte Duray Miklóst, vajon ez a gyűjtőpárt életképes-e. Neves közéleti személyiségünk határozottan azt válaszolta, hogy csak abban az esetben, ha megszűnnek a platformok. Ennek az elképzelés­nek tavaly óta főleg Berényi József adott hangot. Szerinte is a Szövet­ségjelenlegi szervezeti formájában működésképtelen. Többen azzal is érvelnek, hogy 1998-ban, miután ugyancsak három elődpártból meg­alakult az MKP, rövidesen megszűntek a platformok. Bugár Béla az Új Szó-stúdióban rámutatott, hogy akkor ez a folyamat kézi vezérléses, erőszakos módszerek nélkül, természetes folyamatként zajlott le, ami­hez az akkori főszereplők önmérséklete, pártfegyelme is hozzásegített, továbbá az is, hogy az MKP a Meőiarék sötét korszakát felváltó kor­mánykoalíció tagja lett. Jelenleg más a helyzet, hiszen a Szövetség a pozsonyi parlamentbe való bejutásért, az ötszázalékos küszöb meghaladásáért küzd. Ehhez jó alapot teremthet a párt sikeres szereplése a helyi és a megyei önkor­mányzati választáson. Legtöbben úgy vélik, hogy elsősorban a hazai magyar polgárok közül azért mentek el a délkeleti régiók többségében a korábbiakhoz képest többen szavazni, és azért voksoltak a Szövetség je­löltjeire, mert - ha nem is mindenhol - csitulni látszottak a nem is olyan régen tapasztalt, kiábrándító személyeskedések, vályúharcok. Minden bizonnyal ezt a fejleményt támogatták voksaikkal aránylag sokan. Ok ezt a látszólagos megbékélést, s pártsovinizmus és a gyűlölködés visz­­szaszorulását jutalmazták, meg azért azt is, hogy a Szövetségben ta­láltak világnézetüknek, értékrendjüknek megfelelő platformot. Biztató jelként értékelhető, hogy a Focus közvélemény-kutató ügynökség egyik legutóbbi felmérése 5,1 százalékos támogatottságot mért az új magyar politikai tömörülésnek, amit természetesen a helyén kell kezelni, de azért figyelemre méltónak minősíthetjük ezt az adatot. Mindezek ismeretében érdemes feltenni azt a kérdést, vajon itt és most indokolt-e kezdeményezni a platformok megszüntetését, ha ezt a Híd és az Összefogás testületé egyelőre ellenzi? Ráadásul a lehetséges előrehozott parlamenti választásra is gondolva, már a párt vonzó, az is­mét mostohagyerekként kezelt térségek érdekeit érvényesíteni kívánó választási program kimunkálására, majd pedig annak népszerűsítésére kellene összpontosítania, amelynek valóra váltásához kellő politikai erő is szükséges, amit a platformvita semmiképpen sem erősít. Ezt végre Forró Krisztiánnak is tudatosítania kellene, mert pártelnökként kulcs­feladat hárul rá a platformok közötti konszenzus kialakításában. Ezt az eredményt aligha érheti el azzal, ha lemondásával fenyegetőzik, vagy rossz tanácsokra, netán budapesti sugallatokra hallgat. A platformok ügye a Szövetség január végi kongresszusán nyilván napirendre kerül. Mindannyiunk érdeke, hogy az észérvek, és ne az erőszakos módszereket érvényesítők kerekedjenek felül. Az utóbbi eset­ben akár pártszakadás veszélye vagy egyéb ellenlépés is fenyegethet, amelynek következtében távolodhat a parlamentbe való kerülés ma még elérhető célja. FIGYELŐ Az EU szűkítené a vétó lehetőségét Az Európai Bizottság már rég­óta követeli, hogy több területen vezessen be minősített többségi döntéshozatalt az EU-ban. Az Európa jövőjéről szóló kon­ferencia keretein belül is az egy­hangúságtól való elmozdulást támogatták az uniós polgárok - jelentette ki Paolo Gentiloni gaz­dasági ügyekért felelős uniós biz­tos az Európai Parlament plenáris ülésén. Szerinte az energiapoli­tika, az adópolitika, a közös kül- és biztonságpolitikai szankciók és az emberi jogok területén elő­nyét élvezné az EU a minősített többségi szavazásnak. Gál Kinga, a Fidesz EP-képvi­­selője hangsúlyozta: a vétó kor­látozása, illetve az egyhangú döntéshozatal eltörlése a tagál­lamok szuverenitását szüntetné meg, és a brüsszeli centralizá­ció kiteljesedését jelentené. Cseh Katalin, a Momentum EP-kép­­viselője szerint viszont biztonsá­gi kockázatot jelent, ha bizonyos külpolitikai lépéseket vétóval meg lehet állítani. „Orbán Vik­tor a Kreml számára ajándék, mert Moszkva érdeke az, hogy az EU maradjon megosztott” - jelentette ki. A vitát elnöklő Othmar Karas osztrák politikus, az Európai Néppárt képviselő­je leszögezte: a vétó blokkolást jelent, és ez nem demokratikus, mert feltartóztatja a jövőt, és az egyhangú döntéshozatal nem il­lik a parlamenti demokráciába. Hozzátette: kritikája nemcsak Magyarországnak, hanem Hol­landiának és saját hazájának, Ausztriának is szól. (hvg hu)

Next

/
Thumbnails
Contents