Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)

2022-12-15 / 289. szám

101 HASZNOSTANÁCS 2022. december 15. | www.ujszo.com 20 éve nem látott nyugdíjemelés lesz A januári nyugdíjemelés automatikus, nem kell kérvényt benyújtani a Szoci­ális Biztosítóba (Shutterstock-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ 2023 januárjától a nyugdí­jak csaknem 1296-kal emel­kednek, ami az idei 1,396- os valorizációhoz kópéét jelentős ugrás lesz: a járan­dóságok átlagosan 60 euró­­val nőnek. Az elmúlt 20 óv eddigi legnagyobb valorizá­ciójáról van szó. Szinte minden év elején változik a nyugdíjrendszer, s ez alól 2023 sem lesz kivétel - a változások el­sősorban a nyugdíjkorhatárt érin­tik, bevezetik a szülői bonuszt, és módosul az aktuális nyugdíjérték (ADH) meghatározásának a módja. Az utóbbinak a nyugdíj összegének a megállapításakor van jelentősége - amikor valaki benyújtja a nyugdíj­kérelmét, egy bonyolult, az ADH-t is tartalmazó képlettel számolják ki a járandósága nagyságát. Ugyanak­kor az idén nem módosulnak a szo­kásos év eleji valorizációra vonat­kozó szabályok - azok utoljára idén januárban változtak, amikor egysze­rűbb módszert vezettek be. 2021- ben még egy százalékos, a nyug­díjas-inflációt is figyelembe vevő, ugyanakkor fix összeggel is számoló valorizációs módszer volt érvény­ben. Idén januártól megszűnt a fix összeg, maradt a nyugdíjas-infláció mértékének megfelelő százalékos valorizáció. A nyugdíjas-infláció 2021-ben 2,6%, 2022-ben pedig a fele, 1,3% volt - s bizony 2022-ben a nyug­díjemelés alig volt érezhető. Egye­sek járandósága csak pár euróval, esetenként mindössze pár centtel emelkedett. Az előző években, amíg volt fix összeg,' 7-8-9 eurós emelés volt, sőt 2020-ban a minimálnyug­­díjat is mintegy 50 euróval valori­zálták. Igaz, a következő évben ezt azonnal be is fagyasztották, azóta szinten tartották, s ez 2023-ban is így lesz: a minimálnyugdíj össze­ge marad a 334,30 euró. A szociális ügyi tárca szerint majd csak akkor valorizálhatják újra, ha a létmini­mum 136%-ának megfelelő összeg meghaladja a 334,30 eurót. A létmi­nimum jelenleg 234,42 euró, évente kb. 4 euróval növekszik, s el kell ér­nie a 246 eurót ahhoz, hogy a min­­málnyugdíjakat ismét valorizálhas­sák (a 246 euró 136%-a 334,56 euró) - ez leghamarább mintegy 3-4 év múlva fog bekövetkezni. A vártnál nagyobb emelés Az idén a szeniorok alig érezték meg az 1,3%-os nyugdíjemelést, s az illetékesek egy éve azzal vi­gasztaltak, hogy 2 év múlva majd nagyobb lesz. A Szociális Bizto­sító tavalyi költségvetés-tervezete 2023-ban 4,9%-os, 2024-ben pedig 3,1%-os emeléssel számolt. Ezzel szemben 2023-ban 11,8%-os valori­záció lesz, s az SP előrejelzése sze­rint 2024-ben még nagyobb, akár 17%-os emelés is lehet. Mindez a rendkívül magas inflációnak „kö­szönhető”, mely már júniusban el­érte a 13,2%-ot, jelenleg pedig 15%. Elemzők szerint a 11,8%-os nyug­díjemelés ugyan az utóbbi 20 évet nézve rekordnagyságúnak mond­ható, ám a infláció alakulása szem­pontjából még ez is kevés. Automatikusan átszámolják A Szociális Biztosító a járandó­ságokat automatikusan valorizálja, az emelést nem kell kérni. Már el­kezdték a nyugdíjak átszámolását, januárban már az új összegű járan­dóságot folyósítják. Az ügyfeleket levélben is tájékoztatják az év eleji valorizáció mértékéről és a módo­sított összegekről. Aki már most szeretné tudni, 2022-től pontosan milyen összegre számíthat, igény­be veheti az SP weboldalán (www. socpoist.sk) közzétett elektroni­kus számológépet, mely a szüksé­ges adatok megadása után azonnal mutatja a jövőre esedékes nyugdíj összegét. Járadék külföldről (is) Akik életük során külföldön (is) dolgoztak, azoknak nem a nyugdí­jas-inflációnak megfelelő mértékben valorizálják a nyugdíjat, hanem a korábban meghatározott nyugdíjhá­nyadnak megfelelő mértékben. Elő­fordul, hogy valaki élete során több országban is vállalt munkát, s ideá­lis esetben mindenhonnan folyósíta­nak számára a ledolgozott éveknek megfelelő nyugdíjhányadot. Most januárban a Szlovákiában jóváha­gyott nyugdíjhányadot valorizálják arányosan. A külföldi nyugdíjhá­­nyad(ok) esetleges emeléséről az illetékes külföldi nyugdíjható­­ság(ok)nál lehet érdeklődni. Több nyugdíj egyszerre Sokan egyszerre többféle nyug­díjat kapnak - például öregségit és özvegyit, vagy rokkantságit és ár­vaságit -, és ilyenkor minden egyes nyugdíjtípust külön elbírálnak. Pél­dául Juli néninek folyósítanak 350 euró öregségi és 125 euró özvegyi járandóságot. Az emelést nem az összesített 475 euróból határozzák meg, hanem külön-külön valorizál­ják az öregségi és az özvegyi nyug­díjat. Az öregségi nyugdíj esetében a nyugdíjas-inflációs emelés 41,30 eurót jelent, vagyis januártól 391,3 euróra (350+41,30) jogosult. Az öz­vegyi járandósága 14,75 euróval nő, vagyis az új évtől 139,75 euró (125+14,75) jár neki. Összesen tehát 531,05 eurót fog neki havonta folyó­sítani az SP. (sza) HOGYAN EMELKEDNEK A NYUGDÍJAK 2023. JANUÁR 1-TŐL? 300.00 € 335,40 € 35,40 « 400.00 € 447,20 € 47,20 « 500.00 € 559,00 € 59,00 « 515.00 € 575,80 6 60,80 « 600.006 670,80 e 70,80« 700.00 6 782,60 6 82,60« 800.006 894,406 94,40« 900.006 1006,206 106,20« 1000,00 6 1118,00 6. 118,00« ► Forrás: szociális ügyi minisztérium A testvérek örökléséről Nemrég meghalt az öcsém, aki nőt­len, gyermektelen volt. Hagyaté­ki tárgyalás még nem volt utána. Négyen voltunk testvérek, de már csak én élek. Nővérem már meg­halt, de van két gyermeke, igaz, két apától. Bátyám már régen nincs az élők sorában, volt egy fia, de már ő sem él, viszont bátyám fiának há­rom gyermeke a falunkban lakik. Kérdésem az, hogy kijön számítás­ba örökösként rajtam kívül elhunyt testvérem után, és ki milyen arány­ban fog örökölni? Az is érdekel, ki felel az öcsém adósságaiért, mert ál­lítólag vett fel gyorskölcsönt. Az, hogy ki az örökös, elsősorban az örökhagyó végintézkedésén múlik. Ha azonban életében nem írt végren­deletet, az öröklés rendjét, tehát azt, hogy ki örököl, a törvény határozza meg ún. öröklési csoportok szerint. Az öröklési csoportok sorrendje a kö­vetkező: 1. az örökhagyó házastársa és gyermekei, illetve azok leszárma­zottai, 2. a házastárs, az örökhagyó szülei és aki együtt élt az örökha­gyóval, 3. az örökhagyó testvérei és aki együtt élt az örökhagyóval, 4. az örökhagyó nagyszülei, illetve azok gyermekei (nagybácsik, nagynénik). A sorrend nagyon fontos, egyik rokon sem előzheti meg a másikat (hacsak nem végrendelet alapján). Amíg az egyik csoportban van valaki, a má­sik csoportra nem kerülhet sor. Fon­tos az is, hogy melyik csoportban és hány generáción keresztül örökölnek a leszármazottak, amely szemponttal most csak olvasónk kérdésére vála­szolva a 3. öröklési csoport kapcsán fogunk foglalkozni. Olvasónknak válaszolva: abból indulunk ki, hogy az elhunyt test­vér nem hagyott végrendeletet, és nem volt olyan személy sem, aki az örökhagyóval a halála előtt legalább egy évig közös háztartásban élt vol­na. Ilyen feltételek mellett olvasónk, mint az örökhagyó élő testvére, a 3. öröklési csoportban természetesen örökösként jön számításba. Olvasóink a jogásznak címzett kérdéseket az aniko.szentgali@ujszo.com e-mail-címre küldhetik. Olvasónk nővére már nem él, de van két gyermeke - ez a két gyermek is örökös édesanyjuk jogán, aki az el­hunyt testvére volt. Igaz, hogy a két gyermek két apától van, de ez adott esetben nem lényeges. A 3. öröklési csoportban elég, ha a testvérek lega­lább egyik szülője közös, és esetünk­ben a féltestvérek édesanyja közös. IFJ. MÉSZÁROS LAJOS JOGÁSZ VÁLASZOL Olvasónk bátyja, de annak gyer­meke sem élte túl az örökhagyót. Bá­tyjának már csak az unokái élnek. A 3. öröklési csoportban ők már bizony kiesnek az öröklésből, mert ebben az öröklési csoportban (pl. az 1. csoport­tól eltérően) csak egy generáció le­származottai örökölhetnek. Az örökösök az elhunyt személy vagyonát mint egészet öröklik meg. Ebbe az örökhagyó tartozásai is beletartoznak. Az örökös azonban csak az örökség értékének összegé­ig (magasságáig) felel az örökhagyó adósságaiért. Ha több az örökös, az örökhagyó adósságaiért az örökösök annak arányában felelnek, amilyen örökrészt szereztek az egész örök­ségbői. A 3. csoportban az örökhagyó test­vérei egyenlő részben örökölnek. Az előbbiek alapján olvasónk az örökség 1/2 részét örökli, és nővé­rének gyermekei egymás között el­osztják a másik 1/2 örökrészt, így a hagyaték 1/4-1/4 részét kapják. Eb­ben az arányban felelnek az esetleges adósságért is. Bár adott esetben nagyon kusza módon száll át az örökség az örö­kösökre, az öröklés intézménye biz­tosítja, hogy a meghalt személy tu­lajdona ne váljon uratlanná, és így ne szálljon át az államra, hanem az örökhagyót akár távolabbi rokonok, az irodalomban gyakran „nevető” örökösöknek nevezett természetes személyek váltsák fel. Kettős valorizáció a dolgozó szenioroknak Aki minimálnyugdíjban ré­szesül, annak is megeme­lik az öregségi jérandésógát 11,8%-kal, de egyesek ezt észre sem fogják venni: a Szociális Biztosítótól sokan de facto ugyanannyit fognak kapni, mint jelenleg. A dolgo­zó szeniorok viszont kettős emelésre számíthatnak. A Szociális Biztosítónak a nyug­díj kiszámításakor figyelembe kell vennie az összes olyan időszakot, amikor az adott személy része volt a nyugdíjbiztosítási rendszernek. Ha valaki nyugdíjasként tovább dol­gozik, a munkaviszony befejezése után, ha akarja, kérheti nyugdíja átszámolását, illetve a biztosító ezt „saját magától” is megteszi, éspedig mindig év elején. Az emelést nem kötik a társadalombiztosítás meg­szűnéséhez, a dolgozó nyugdíjasok járandóságát akkor is átszámolják, ha még tart a munkaviszonyuk. Vagyis a munkavállaló szeniorok automatikusan kettős emelésre szá­míthatnak: a rendes éves valorizáci­óra a nyugdíjas-infláció mértékének megfelelően, valamint a ledolgozott időszak alapján kiszámított összeg­gel egyaránt megtoldják a nyugdí­jat. Mivel az átszámolás pár hétig is eltarthat, úgyhogy a kettős emelést mindjárt januárban a nyugdíjas nem fogja megérezni, csak a törvényből kifolyó valorizációt. Az emelés mértékéről az ügyfeleket írásban tájékoztatják. A minimálnyugdíjak valorizálá­sa külön mechanizmus szerint tör­ténik. Aki minimálnyugdíjban ré­szesül, az lényegében két tételt kap: a nyugdíjigény benyújtása után az SP által meghatározott összeget és egy nyugdíj-kiegészítést. A mini­málnyugdíj intézménye ugyanis azt jelenti, hogy a kisnyugdíjasok nagyon alacsony járandóságát bi­zonyos feltételek teljesítése mellett kipótolják a vonatkozó törvénybe foglalt minimális szintre. Amikor év elején a nyugdíjakat emelik, akkor a kisnyugdíjasok eredetileg jóváhagyott járandóságát is valo­rizálják - 2023-ban 11,8%-kal, s az eredményt összehasonlítják a minimálnyugdíj összegével. Ha az eredeti nyugdíj a valorizáció után is alacsonyabb a minimálnyugdíj­­nál, azt továbbra is ki fogják egé­szíteni a minimálnyugdíj szintjére. Ha a valorizáció után az eredeti nyugdíj összege hirtelen megha­ladná a minimálnyugdíj szintjét, akkor a nagyobb összeget kezdik folyósítani. (sza) KÖVETKEZŐ TÉMA: KORENGEDMÉNYES NYUGDÍJ ■ 2022. NOVEMBERTŐL ÉRVÉNYES VÁLTOZÁSOK, MUNKAVÁLLALÁS NYUGDÍJ MELLETT

Next

/
Thumbnails
Contents