Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)

2022-12-01 / 277. szám

www.ujszo.com SZALON ■ 2022. DECEMBER 1. TARCA A SZALONBAN R. Nagy Krisztián StarMcPresident Industries Tisztelt Miss Croceuer, sajnálattal kell közölnöm Önnel, hogy a munkalehetőség, melyre fentebb jelentkezett, aktualitását vesztette. Cégünk jelenleg pénzügyi gondokkal küzd, így sem az Ön jelentkezését, sem másokét nem tudtuk elfogadni. Sajátos eleganciával búcsúzom Öntől hát, Star McPresident G. a StarMcPresident Industries elnöke Tisztelt Star McPresident G. Sajnálattal kell közölnöm Önnel, hogy pénzügyi helyzetemből eredő­en visszautasító levelét jelenleg nem áll módomban elfogadni. Hétfőn kezdek, és magamra vállalom a sze­­mélyzetiosztály-vezető kötelezettsé­geit is, lévén ilyennel láthatólag nem rendelkeznek, ha Mr. McPresident válaszolt nekem személyesen. Mint személyzeti vezető hétfőn megvitatom magammal a fizetésem kérdését, és körbevezetem magam az irodában. Izgatottan várom közös munkánk kezdetét, Monique Crocauer a StarMcPresident Industries alkalmazottja Kedves Monique, örömmel értesültem, hogy a személyzeti vezetőnk végül mégis az Ön alkalmazása mellett döntött. A következő hétfőn vele megvitat­hatja a fizetését, valamint körbeve­zeti az irodában. Üdv a fedélzeten! Yo-ho-ho! Star McPresident G. a StarMcPresident Industries elnöke Körlevél a személyzeti osztály részére Ahogy arról már tud is, hétfőn új munkatársat fogadunk a StarMcPresident Industries köteléké­ben. A hölgy több ezer éves előzetes munkatapasztalattal bír, így jócskán túlképzett az összes pozíciónk betöltéséhez. Nagyon fontos, hogy ezt ne adjuk tudtára, mielőtt meg­egyeznénk a bérezésében. Továbbá, kérem a személyzeti osztály veze­tőjét, hogy vonja vissza az összes többi aktív álláshirdetésünket, hiszen az új munkaerőnk, fentebb említett túlképezettsége révén, cégünknél könnyűszerrel betöltheti az összes szabad pozíciót. Star McPresident Galliam Státuszjelentés Mr. McPresident Galliam részére Az új alkalmazottunk a mai nap munkába állt - sikeresen meg tudtunk egyezni a bér kérdésében, és a hölgy láthatólag elégedett új munkaköreivel. M. Crocauer Személyzeti igazgató (és minden egyéb) Star McPresident Galliam, a StarMcPresident Industries elnöke gyermeki kíváncsisággal meredt az újonnan munkába állt személyzeti vezetőjére, Monique Crocauerre. A kíváncsiság gyermekiségét nem a férfi szemében égő naiv csillogás okozta, hanem az, hogy egy bög­re kakaót szürcsölt, szuperhősös kötött pulóver viselt, és egy óriási legósztegoszaurusz csücsült az író­asztalán. Galliam az első perctől fogva tudta, az új személyzeti vezető kü­lönleges.- Maga nagyon különleges, Mo­nique - mondta hangosan is.- Tudom - felelte a nő ténysze­rűen, minden pökhendiség nélkül; mint aki annyiszor hallotta ezt a konkrét megjegyzést, hogy már el­száll a fiile mellett. - Elmondaná, miért áll egy karácsonyfa az irodá­jában?- A iá? Otthonosabbá teszi a helyet. Családias hangulat meg mi­egymás. Monique bólintott.- Értem. Pár percig szódanul néztek egy­másra. Monique vonzó nő volt, furcsa arccal. Szögletes volt, mint egy koc­ka, a szemei az ádagosnál közelebb ültek egymáshoz.- Tudom, hogy nyár van - mondta végül Galliam.- Nem kételkedtem benne.- Egész évben áll a fa.-Természetesen. A férfi kézbe vett egy nagy map­pát és felcsapta.- Tehát, Ms. Crocauer - kezd­te, miközben továbbra is tartotta a szemkontaktust Monique-kal. Nem nézett a mappájába; valójában csak üres papírlapok voltak benne, mivel Galliam nem tudta, hogyan kell be­üzemelnie a nyomtatót. - Ön halha­tatlan, ha minden igaz.- Kortalan. Nem öregszem, és nem halok természetes halált. — De nem halhatadan? — Hát, azt hiszem, meg tudnék halni. Elüt egy autó vagy rám esik egy vulkán. De ilyen még nem történt. Lehet, hogy halhatadan vagyok, de egyelőre nem éltem túl olyat, aminek százszázalékos bizonyossággal meg kellett volna ölnie. — Tehát lehetséges, hogy halha­tadan. — Igen... De ilyen erővel bárki lehet halhatadan. — De ha ön kortalan, nagyobb valószínűséggel halhatadan, nem? — Vagy: mekkora eséllyel lehet egy személy egyszerre kortalan ÉS halhatadan? — Hümm — Galliam kedvedenül belemerült az üres mappájába. A nő, egyelőre úgy tűnt, szebb és oko­sabb is nála, ráadásul zavarban sem volt, ami Galliamot tette azzá. Erre tartotta a mappát, hogy ha kell, el­bújhasson mögé.- Lehet nekem is pár kérdésem Mr. McPresident?-Star.- Mr. Star. Dolgozik itt rajtunk kívül valaki?- Nem. Jelenleg önt vettem fel minden felső-, közép- és alsó veze­tői pozícióba. A referenciái alapján - meglengette az üres mappát -, tökéletes mindegyikre.- Értem.- Van más kérdése is?- Igen. Mivel foglalkozik a Star­McPresident Industries?- Biztosításokkal. Monique arca rezzenéstelenebbre merevedett, mint eddig volt, és fél­renézett Galliámról, amit a férfi végre egy pillanatnyi zavarodottság­nak mert vélni. Elégedett vigyorral bújt elő a mappa mögül.- Nem erre számított - mondta.- Nem.- Én sem. Amikor megalapítot­tam a céget, még nem tudtam, mi lesz. Próbálkoztam kígyóbűvöléssel, termékmenedzsmenttel, tőzsdével, vaskarikagyártással, export-import­tal, de végül kiderült, hogy egyik­hez sem értek.- De a biztosításokhoz igen.- Maximálisan. Már fiatalon rendkívüli tehetségem volt a szo­rongáshoz. Mi lesz, ha valami rossz dolog történik...? Naponta több meat potenciális katasztrófa merült fel bennem. Amikor semmi más nem jött be a cégnek, máris eszem­be jutott, mi lenne a legrosszabb, ami történhet - és ez volt a megol­dás! Eladni a legrosszabb eshetőség potenciálját. Képzelje el: „Mi lenne, ha a hűtője egyszer csak felrobban­na?” Ez rendkívül félelmetes kép.- És határtalanul valószínűden.- Végtelenül. Olyan valószínűt­len, hogy eddig eszébe sem jutott az ügyfélnek, ami még jobban megrémíti, hiszen nyilván nincs felkészülve valamire, ami fel sem merült benne, hogy megtörténhet. Szerencséjére cégünk azonnal tud megoldást nyújtani egy kedvező hűtőfelrobbanás-biztosítás formá­jában, így az ügyfél végre nyugodt lehet. A nyugalom pedig megfizet­­heteden.- Mi mégis megfizettetjük.- Pontosan.- És ezt csinálja nap mint nap, Mr. Star? Ül a számítógépe előtt, és egész nap embereket riogat a lehető legrosszabb dologgal, amit el tud képzelni, hogy megtörténik velük?- Dehogy. Az időm nagy részé­ben origamizom, mert úgyse mű­ködik a nyomtató, viszont van egy csomó papír hozzá. A riogatással megvagyok negyed óra alatt. Monique hitedenkedve bámult rá.- Meglennék vele öt perc alatt - szabadkozott Galliam —, de a szá­mítógép inputja túl lassú hozzá. Nem tudom, hogyan kell frissíteni a szövegszerkesztőt. Jó pár perc csendet követően Monique megszólalt:- Maga nagyon fura ember, Mr. Star.-Tudom - felelte a férfi ténysze­rűen, minden pökhendiség nélkül; mint aki annyiszor hallotta ezt a konkrét megjegyzést, hogy már el­száll a füle mellett. Ki volt a magyar művészeti szcéna Amy Winehouse-a? Kim huszonhét évesen ment el, mint a szupersztárok Véledenül jött szembe velem a 19. Verzió Nemzetközi Embe­ri Jogi Dokumen­tumfilm Fesztivál programjában Kapronczai Erika filmje, a Kim; a trailerre a képkoc­kán felvillanó, szokadan arcú lány miatt kattintottam. Kim Corbisier fiatalon elhunyt, Magyarországon nevelkedett, belga gyökerű festő­művész volt, akiről sosem hallot­tam, de művészkörökben ismerték. Művészettörténészek, ismerő­sök, mesterek, kurátorok, segítők mesélnek, elemeznek a Kimben, miközben a fiatalon elhunyt lány által készített felvételeket, Tóth Marcsi művész videóit, valamint a dokumentumfilmet jegyző Kap­ronczai Erika képkockáit láthat­juk. Talán így a legpontosabb - mesélnek -, mert az embernek folyamatosan az az érzése a film közben, hogy senki nem ismerte Kimet igazán. Ennek az lehet az egyik oka, hogy ő maga sem ismer­te saját magát. Rengeteg démon­nal küzdött, köztük addikcióval, s még azelőtt Amy Winehouse-t juttatja az eszünkbe, hogy ő maga megfogalmazná a vele érzett lelki rokonságot az egyik felvételen. (Fotó: Verzió) Kim Corbisier nemcsak külön­leges tehetségű festő volt, hanem performer és amatőr színész is, a pesti művészközösség tagja 2010 környékén. A rendező eredetileg azért kereste fel, mert szerette volna egy (más témájú) film főszerepére felkérni, közben pedig felvételeket készített, beszélgettek egy közös projektről. Ekkorra Kim lába alól már kicsúszott a talaj. Sok régi is­merőse eltávolodott tőle, és a lány más közegben kereste a valahova tartozást, szerhasználata gyakori lett, impulzivitása, egója csúcsra járt, ugyanakkor, ahogy a felvé­telek is mutatják, rendszeresen a mélybe zuhant. Bár több hónapos művészeti ösztöndíjat nyert Bécs­­be, romboló kapcsolatai keresztbe tettek az esélyeinek, így haza kellett jönnie. Egyebek mellett ennek ha­tására találta ki Kapronczai Erika, hogy hagyják az eredeti filmödetet, forgassanak a függőségről: ezzel próbálta rávenni Kimet, hogy men­jen rehabra. A kísérletről elég tiszta képet kapunk a dokumentumfilm­ben, és szomorúan figyeljük, aho­gyan egy ritka tehetséges művész tönkreteszi saját magát. Ez a film egyébként befejezeden maradt: Kim Corbisier 2012 márciusában kiugrott egy harmadik emeleti er­kélyről és meghalt. A huszonhete­­dik évében járt. Kapronczai Erika végül 8 évet várt azzal, hogy ezúttal egy újabb, harmadik szemszögből dolgozza fel Kim történetét. Már amennyi­re lehetett, a kusza családi háttérrel együtt. Kim Belgiumban született 1985-ben, és még egyéves sem volt, amikor édesanyja öngyilkosságot követett el. Legalábbis így lehetett tudni, bár utóbb komoly kételyek merültek fel. Apja foglalkozása tisz-D0KUMÁNIA tázadan, sejthetően tehetős volt, és Kim anyjánál jóval idősebb. A férfi kapcsolatba került a Brüsszelben dolgozó Ibolyával, aki Kim vér szerinti anyjaként szerepelt, amikor családként Magyarországra költöz­tek. Állítólag egy hamis születési anyakönyvi kivonat is készült. A filmet nézve hol egy soha fél nem nőtt gyereket, hol egy érzelmi­leg labilis tinit, hol egy egész életen túl lévő, bölcs asszonyt látunk, hal­lunk. Kimnek rengeteg arca volt, mindből kapunk egy kis ízelítőt a filmben, ahogyan a festményeiből is, melyeket saját fotói alapján, azokat néha egymásra montázsolva festett, és amelyeken az aktuális szellemi, pszichikai állapota is tük­röződött. Volt, hogy egy nap alatt kész volt egy darabbal, de az is elő­fordult, hogy a földön húzta, rán­gatta a vásznat, és nem haladt előre. Megrekedt. Kapronczai Erika mindent meg­tett, hogy a hézagokkal együtt is bemutasson egy enigmát, egy olyan nőt és alkotót, akire érdemes volt fi­gyelni. Még mindig érdemes lenne. Herczeg Szonja A mellékletet szerkeszti: Lakatos Krisztina. E-mail: kristina.lakatosova@ujszo.com . Levélcím: DUEL-PRESS s.r.o., Új Szó - Szalon, P. 0. BOX 222, 830 00 Bratislava 3 I

Next

/
Thumbnails
Contents