Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)
2022-12-14 / 288. szám
141 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2022. december 14. | www.ujszo.com Bebiztosítja a hackerek célpontjait az Apple Az adatok és a beszélgetések bebiztosításához ad új eszközöket az Apple azoknak, akik hackerek célpontjai lehetnek. Az Apple a tervei szerint lehetővé teszi a jövőben a felhasználói számára, hogy még szigorúbban zároljanak fotókat és jegyzeteket az iCloudban, és új eszközről való bejelentkezéskor fizikai biztonsági kulcsot is kérjen a rendszer. Szintén új biztonsági intézkedés lép életbe az Apple iMessage üzenetküldőben, ezeket celebek, újságírók, aktivisták, politikusok és egyéb kiemelt személyes számára találták ki - olyanoknak, akik hackerek célpontjai lehetnek. Az Apple bár nem tud az iCloudot vagy iMessage-szolgáltatást érő sikeres támadásokról, de a kísérletek száma egyre csak emelkedik. Az iCloud Advanced Data Protection az USA-ban már idén aktiválható lesz, ilyenkor viszont már az Apple sem tud segíteni a tartalmak helyreállításában, ha valaki elfelejti a jelszót. Jövőre ez globálisan is elérhető, ahogy a fizikai biztonsági kulcs használata is. Az iMessage Contact Key Verification szintén jövőre jön, a beszélgetésről esetleg kémkedő, ismeretlen eszközökről automata figyelmeztetéseket mutat majd. Biztonsági kódokkal manuálisan is ellenőrizhető lesz egy beszélgetés biztonsága. (IT Cafcé) Az Apple a tervei szerint lehetővé teszi a jövőben a felhasználói számára, hogy még szigorúbban zároljanak fotókat és jegyzeteket az iCloudban, és új eszközről való bejelentkezéskor fizikai biztonsági kulcsot is kérjen a rendszer (Shutterstock) Minőség-ellenőrzés a sejtekben A kutatók tehát azt fedezték fel a munka során, hogy létezik a fejlődési programtól független módon aktiválódó váladékszemcse-lebontás is, amely akkor következik be, ha a váladékszemcsék képződésének korai szakaszában, illetve érésében és növekedésében valamilyen zavar támad (Shutterstock) ÖSSZEFOGLALÓ Jó ideje tudjuk, hogy a sejtek a működésük során elhasználódott saját anyagaikat lebontják. Ezeknek a folyamatoknak az összessógét sejtes önemésztósnek (autofágiának) nevezzük. Az ELTE kutatói most ecetmuslicákon azt figyelték meg, hogy a mirigysejtek még a váladékképződés korai szakaszában a hibás váladékszemcséket is képesek eltávolítani. A mirigyek az emberi és az állati szervezet összehangolt működéséhez nélkülözhetetlen anyagokat termelnek és juttatnak el a megfelelő helyekre, ahol azok a lehető leggyorsabban felhasználásra kerülnek. Ilyenek például a nyál, a hasnyálmirigy, a gyomor, illetve a vékonybél mirigyei által termelt emésztőenzimek, vagy a Langerhans-szigetek speciális sejtjei által termelt inzulin. E különös sejtek azonban a megtermelt váladéknak csak egy részét ürítik ki, a váladékszemcsékbe (szekréciós granulumokba) csomagolt maradék a sejtek citoplazmájában marad, ahol azok emésztő enzimeket tartalmazó sejtszervecskékkel (lizoszómákkal) egyesülnek, majd lebontódnak. A krinofágiának nevezett folyamatról mindezidáig csak keveset tudtunk, holott orvosbiológiai jelentősége igen nagy. Az ELTE Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszékén működő, mirigysejt-biológiával foglalkozó csoport Csizmadia Tamás vezetésével 2018-ban tárta fel az első olyan géneket, amelyek muslicában szabályozzák ezt a fejlődési programot. A közelmúltban a kutatók azt vizsgálták, hogyan bontódnak le a mirigysejtek által termelt váladéksejten belüli raktározására szolgáló szekréciós granulumok. A kutatáshoz az ecetmuslica lárváinak és fiatal bábjainak nyálmirigyeit használták. „Az ecetmuslica sejtjei nagyon hasonlóan működnek az emberéhez. A kutatók már feltárták a muslicák és az emberek genomját (azaz a DNS- ben kódolt örökítő információ összességét), de sokkal egyszerűbb ennek a kistestű légynek a genetikai állománya, így könnyebb is megfigyelni. Ha megismerjük, milyen gének szabályozzák a muslicasejtek működését, akkor megérthetjük az emberek alapvető sejtbiológiai folyamatait is” - mondja Csizmadia Tamás, az új kutatást bemutató tanulmány első szerzője. „Mivel ismerjük a váladékszemcsék teljes életútját, azt gondoltuk, hogy ebbe a folyamatba bele is avatkozhatunk. Miután genetikai módszerekkel megakadályoztuk a váladékszemcsék növekedését, azt tapasztaltuk, hogy a sejt nem ürítette ki a fiatal, kifejletlen szemcséket, hanem inkább a lebontási útra terelte őket” - magyarázza Lőw Péter tanszékvezető egyetemi docens, a tanulmány utolsó szerzője. Kísérletükben a kutatók a muslica nyálmirigysejtjeinek váladékszemcséit zöld és magenta színnel is megjelölték. Normál esetben a váladékszemcsék megfelelő méretűek, jól elkülöníthetőek egymástól, és mindkét színt tartalmazzák. Miután a kutatók a váladékszemcsék normál méretének eléréséhez szükséges gént kiütötték, a váladékszemcsék nem tudták elérni a fejlődési stádiumra jellemző méretüket, tehát nem voltak megfelelő minőségűek, és idejekorán lebontási útra terelődtek. A kutatók tehát azt fedezték fel a munka során, hogy létezik a fejlődési programtól független módon aktiválódó váladékszemcse-lebontás is, amely akkor következik be, ha a váladékszemcsék képződésének korai szakaszában, illetve érésében és növekedésében valamilyen zavar támad. Vagyis a krinofágiának nemcsak a fejlődés során a sejtben maradó, feleslegessé váló váladékszemcsék lebontása a feladata, hanem - úgy tűnik - szerepe van a váladékszemcse képződésének igen korai szakaszában a szekréciós granulumok minőségének ellenőrzésében, vagyis a hibás granulumok lebontásában is. Az eredmény nélkülözhetetlen annak megértésében, milyen összefüggés lehet a mirigysejtekben képződő váladékszemcsék érése, növekedése, a váladék kiürítése és lebontása között. Ezek a folyamatok pedig együttesen járulnak hozzá a mirigysejtek egészséges, vagyis normál működéséhez. A kutatási beszámoló a Traffic sejtbiológiai folyóiratban jelent meg 2022 novemberében. (ELTE) Ma éjszaka különös lesz az égbolt, érkeznek a Geminidák Szerdáról csütörtökre virradó éjjel látványos csillaghullás figyelhető meg az égen, amikor megérkezik a Geminidák meteorraj. Kedvező időjárás esetén óránként akár százötven hullócsillagot is megszámlálhatunk. Évente számos meteorzáport lehet megfigyelni a Földről, amelyek közül három emelkedik ki: a Perseidák augusztusban, a Kvadrantidák januárban, míg a Geminidák meteorraj decemberben okoz látványos csillaghullást. A Geminidák nevüket onnan kapták, hogy a hullócsillagok mintha a Gemini, vagyis az Ikrek csillagkép irányából futnának végig az égen. A különleges égi jelenséget ma, azaz szerdán, az esti órákban lehet majd megfigyelni, ehhez érdemes olyan helyet keresni, amely távol esik a városi fényektől. Budapesten erre alkalmas helyszín lehet például a Hármashatárhegy. A meteorok keleti irányba állva, magasan az égen látszanak majd - olvasható a Svábhegyi Csillagvizsgáló pénteki közleményében. A hullócsillagok vagy meteorok olyan porszemcsékből és kődarabokból származnak, amelyek kozmikus sebességgel, akár egy űrhajó sebességének többszörösével száguldanak az űrben. A Földdel találkozva a felső légkörben ionizálják a részecskéket, és hosszú, fényesen világító ioncsatornát hoznak létre. Ezt látjuk mi hullócsillagként. Bár szórványos meteorok mindig láthatók, az év egyes napjain azonban a Föld üstökösök pályáján kipöfékelt porfelhőkkel találkozik, amelyek látványos meteorrajokat, csillaghullást okoznak. A legismertebb, de nem a leggazdagabb közülük augusztusban a Perseidák. A hullócsillagok vagy meteorok olyan porszemcsékből és kődarabokból származnak, amelyek kozmikus sebességgel, akár egy űrhajó sebességének többszörösével száguldanak az űrben (Shutterstock) A csillagászok közleménye szerint a Geminidák ilyen szempontból igazi kakukktojás, mert a meteorraj hullócsillagai nem üstökösből, hanem egy földsúroló kisbolygóból származnak. A meteorraj szülőobjektuma az 1983-ban megtalált (3200) Phaethon, amely egy öt és fél kilométer átmérőjű földsúroló aszteroida. Különlegessége abban rejlik, hogy kisbolygó létére üstökösszerű tulajdonságokat is mutat. Pályáján a Naphoz közeledve erősen felfényesedik és csóvát ereszt, közben mintegy „kipöfögi” magából a Geminidák meteorrajt. A kutatók feltételezése szerint amint a (3200) Phaethon megközelíti a Napot, heve szélsőségesen felhevíti a felszínét, ami a földi kiszáradt tómedrek sárrepedéseihez hasonló jelenséggel jár. Ilyenkor a felrepedt kőzetdarabok és por elhagyhatják a felszínt, csóvát alkothatnak, és táplálhatják a Geminidák rajt. (MTI)
