Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)
2022-12-14 / 288. szám
www.ujszo.coml 2022. december 14. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK I 9 Igor Matovic újabb adókból finanszírozná a felelőtlen állami pénzszórást ZUZANAKULLOVÁ Pozsony. A Heger-kormány több millió eurót keres a rekordszintű dráguláson és a rendkívül magas energiaárakon, sokkal többet, mint az energiacégek. Az így befolyt pénzt azonban nem hatékonyan költi el, a legkülönfélébb segélycsomagokra szórva el a pénzt. Az energiaválság enyhítése érdekében nyújtott állami támogatás a vállalatoknak és a háztartásoknak nem lesz ingyen. Bár az adókból befolyt összeg idén 2 milliárd euróval nőtt a tavalyi évhez képest, ez nem elég, Szlovákia államháztartási hiánya jövőre így várhatóan a bruttó hazai termék (GDP) 6,44 százalékára emelkedik az idei közel 5 százalékról. Igor Matovic pénzügyminiszter szép lassan tárja fel a terveit, amelyek hozzásegíthetik őt ahhoz, hogy több millió euróval töltse fel az államkasszát. A szándéka kezdettől fogva világos: új adókat szeretne bevezetni szinte mindenki számára, vagy a meglévőket akarja még jobban megemelni. A kormányra rengeteg kiadás vár. Jövőre nagyjából egymilliárd eurót költenének a háztartások áramszolgáltatásának a támogatására. A számlát ez esetben azonban a Szlovák Villamos Müvek (SE) állja majd, amely évi 6,1 terawattóra (TWh) villamos energiát fog szállítani, megawattóránként (MWh) 61,20 eurós áron. Jóváhagyták a lakossági gázszolgáltatás árplafonját is, ami 1,7 milliárd eurót visz el. További egymilliárd eurót fordítanak az inflációellenes csomagra. A kormány ezen felül még idén mintegy 40 millió eurót fog szétosztani az energiaigényes vállalatok között, ígéretet téve arra, hogy idén és jövőre 1,4 milliárd eurós támogatást nyújt egyéb vállalatoknak is. Az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) az idei évre 90 millió euróval csökkentette az elosztási rendszerhasználati díjakat, az állam pedig 40 millió euró támogatást nyújtott számára. Hogy még mire számíthatunk ezen kívül, az egyelőre nem teljesen világos; a kormányjavaslatainak a többsége ugyanis még mindig csak ígéretek formájában létezik. Újabb adóterhek A parlament december 6-án jóváhagyta az energiatörvény módosítását, amelyet a gazdasági minisztérium dolgozott ki Karel Hirman gazdasági miniszter vezetésével. Nagy Új személyit Az ingatlan-nyilvántartás elektronikus szolgáltatásait 2022. december 31. után nem lehet majd használni a 2021. június 20. előtt kiállított régebbi személyi igazolványokkal - jelentette be Ján Mrva, a Szlovák Geodéziai, Térképészeti és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) elnöke. Pozsony. Mrva elmondta, hogy a belügyminisztérium, valamint az j informatizálásért és régiófejlesz-Igor Matoviő pénzügyminiszter tovább növelné a kiemelt cégek adóterheit (TASR-felvétel) vitát váltott ki az áramtermelők és -kereskedők rendkívüli megadóztatása, a többletbevételekre kivetett 90 százalékos különadó formájában. Az elfogadott jogszabály azonban nem tartalmazza az egyes áramtermelői forrásokra vonatkozó konkrét felső határértékeket; az arányokat egy későbbi kormányrendelet fogja meghatározni, amit sok szakértő problémásnak tart. A különadó a tervek szerint a 0,9 MWh-nál nagyobb kapacitású forrásokra vonatkozik majd. A különadóval sújtott vállalatok listája még nem ismert. „Ha a kormány például megegyezik a Szlovák Villamos Művekkel a háztartásoknak szánt villamos energia 61,20 euró/ MWh-s kedvezményes áráról, majd ezt a vállalatot még meg is adóztatja, komoly probléma merülhet fel” - figyelmeztet Július Kostolny, a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara (SOPK) alelnöke, aki szerint ez az intézkedés a Slovnaft kőolaj-finomító esetében drágább üzemanyagot eredményezhet. Problémás biogázüzemek Hogy az elfogadott jogszabályok mit jelentenek majd a gyakorlatban. arra egyes cégek máris felhívták a figyelmet. Szlovákiában például szinte az összes biogázüzem 0,99 MWh kapacitással épült, az egy megawatt alatti határ így a teljes szegmenst érintené, miközben ez a szlovákiai háztartási fogyasztás több mint tíz százalékát képes kielégíteni. Számos biogázüzem már bejelentette, hogy bezár vagy jelentősen csökkenti a termelését. „A 109 biogázüzem közül 26 már teljesen leállt vagy felfüggesztette a működését. A termelés leállításáról szóló döntés egyáltalán nem könnyű, hiszen az ilyen üzemek átmeneti leállítása és újraindítása rendkívül költséges” - mondta el Vladimír Sosovicka, a Szlovák Biogáz Szövetség (SBA) elnöke. A kormány elhibázott döntése veszélybe sodorhatja a biogázüzemek működését. Az állam így a várt bevételek helyett tovább ront a gazdaság helyzetén. „Attól tartok, hogy a legtöbb biogázüzem néhány hónapon belül fokozatosan leállítja a működését” - teszi hozzá az SBÄ elnöke. A parlament végül mentességet adott a szivattyús tározós vízerőműveknek és a biometánt használó forrásoknak. Az utolsó pillanatban megjelent a módosításban egy olyan rendelkezés is, amely szerint - bizonyos feltételek teljesítése mellett - nem minősül többletjövedelemnek a megújuló energiaforrásokból előállított áram értékesítéséből származó bevétel. Szolidaritási hozzájárulás A pénzügyminisztérium egy másik adója a szolidaritási hozzájárulás, azaz a nyereségre kivetett különadó. Konkrétan az olaj-, gáz-, szén- és finomítói ágazatban végzett tevékenységekre kivetett szolidaritási adóról van szó. A kiválasztott vállalatok várhatóan csak idén több millió euróval járulnak majd hozzá az államkassza feltöltéséhez. A kormány így további 524 millió eurót szeretne szerezni a magas energiaárak negatív hatásának az enyhítésére - írja az energie-portal.sk. „Az ágazatunkban a szolidaritási hozzájárulás bevezetése egyetlen vállalatot érint, mégpedig a Slovnaft finomítót” - mondta el Zuzana Oprchalová, a Szlovák Üzemanyagipari és"Kereskedelmi Szövetség (SAPPO) ügyvezető igazgatója. „A jelenlegi helyzetben egy ilyen aránytalan beavatkozás rendkívül negatív hatással lehet a finomító jövőbeli pozíciójára a régióban és szlovákiai viszonylatban egyaránt, nem beszélve az uniós szankciók okozta nehézségek orvoslásához szükséges beruházásokról, amelyekre így szintén nem maradhat elegendő forrás” - teszi hozzá Oprchalová. Az uniós rendelet az ideiglenes szolidaritási hozzájárulás kiszámításához legalább 33 százalékos minimális arányt határoz meg, ám a szlovák kormány akár 70 százalékot is el akar venni a finomítótól. „Van egy uniós irányelv, amely azt javasolja az államoknak, hogy fogadjanak el különadót az Oroszországból származó olajtermékekre. Szlovákia azonban meg sem közelítette az uniós ajánlásokat, és az adó megduplázását javasolja. A legnagyobb haszonélvező az állam lesz” - mondta Világi Oszkár, a Slovnaft elnök-vezérigazgatója a TA3 hírtelevíziónak. A kormány így már most 1,2 milliárd eurót keres a jövedéki adón, további 700 millió eurót az áfából, és mivel az olajtermékek ára emelkedett, az állam 300 millió euróval többet szedett be a tervezettnél. „A kormány azonban azt állítja, hogy ez nem elég, és még többet akar az államkasszába juttatni. A mindennapi életben ezt hívják kapzsiságnak” - magyarázza Világi. Ha a 70 százalékos adót bevezetik, a finomító azt tervezi, hogy nemzetközi bíróságon perli be az államot. A Slovnaft szerint a javasolt hozzájárulás logikátlan és elfogadhatatlan. A tényleges adóterhelés ugyanis 91 százalékos lesz, mivel a különadóhoz hozzájön a 21 százalékos társasági adó is. Vitatott különadók „A különadók és más ágazati adók bevezetése egyértelműen torzítja a piaci környezetet” - vallja Martin Hosták, a Munkáltatók Országos Szövetségének (RÚZ) a titkára. Szerinte megengedhetetlen, hogy az üzleti szereplőket hosszabb ideig bizonytalanságban tartsák, Szlovákia ugyanis emiatt elveszítheti a hitelességét, és nagyon nehéz lesz új befektetéseket idevonzania. A különadóról szóló módosítás Ján Solík, a Szlovákiai Vállalkozók Szövetségének (ZPS) az elnöke szerint alapvetően megnöveli a különböző ágazatokban tevékenykedő cégek adóterheit. „Nem volt róla szakértői vita, és nem számszerűsítették az államháztartásra vagy az üzleti környezetre gyakorolt hatását sem” - figyelmeztet a ZPS elnöke. A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa kérhetnek a kataszterhez tésért felelős szaktárca jogalkotási és technikai módosításokat készít elő annak érdekében, hogy az átmeneti időszakban lehetővé tegye a régebbi elD-kártyák használatát az alacsonyabb szintű jogosultságok esetében. . Tekintettel arra, hogy a földhivatal megköveteli a hitelesített elektronikus aláírást, ezek az alacsonyabb szintű felhatalmazások általában nem elegendőek a földhivatallal folytatott elektronikus kommunikációhoz. „Ha egy felhasználó a jövőben igénybe kívánja venni a földhivatal elektronikus szolgáltatásait, épp ezért azt javasoljuk, hogy a 2021. június 20. előtt kiállított régebbi elD-t cserélje le új elektronikus személyazonosító igazolványra” - figyelmeztet Mrva. Szerinte a jövőben, az e területen elfogadott jogszabályi és technikai változásoktól függően, még számíthatunk változásokra. „Ezekről időben tájékoztatunk” - tette hozzá a kataszteri hivatal elnöke. A kataszteri hivatal szolgáltatásait a www.skgeodesy.sk oldalon keresztül érhetjük el. (TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Angol font 0,8575 BW Lengyel zloty 4,6938 Cseh korona 24,287 BÜB Magyar forint 409,65. Horvát kuna 7,5495 BW Román lej 4,9298 Japán jen 144,85 Svájci frank 0,9869 Kanadai dollár 1,4341 Q USA-dollár 1,0545 Privatbanka 1,08“ 1,03 24,90-23,69 — 365,bank 1,09-1,02 25,29-23,34 432,83-399,53 Szí. Takarékpénztár 1,09-1,02 24,97-23,59 428,16-391,29 Tatra banka 1,09-1,02 25,17-23,46 437,13-395,49 CSOB 1,08-1,03 24,92-23,68 Általános Hitelbank 1,09-1,02 25,09-23,54 427,99-391,13 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok)
