Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)
2022-12-14 / 288. szám
www.ujszo.com! 2022. december 14. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Kis csapat, nagy foci... KÁROLY A jelenlegi FIFA-ranglétrán a 22. helyen poroszkál, de már a 67.-et is megjárta a marokkói labdarúgó-válogatott, akik nem kis meglepetést okoztak a katari világbajnokságon. Megalakulásuk óta mindössze hat alkalommal sikerült kijutniuk ä nemzetközi tornákra, de eddig sem ők, sem más hasonlóan kicsiny afrikai csapat nem jutott el idáig. Marokkó ugyanis az elődöntőben van és sporttörténelmet ír. Egy biztos, már a 4. helynél rosszabb nem lehet, s legalább a harmadik helyért is megküzdhetnek. A legnagyobb kérdés az, hogy van-e esély a döntőbe jutásra? Ha csak a statisztikákat nézzük, akkor azt látjuk, hogy Marokkó egy kapott góllal kúszik egyre csak feljebb a ranglétrán. A kisemberek tudják (akik nem csak a játékosok értékét nézik), hogy a futball egészen mást jelent egy marokkói válogatottnak, mint pl. a portugáloknak. A számok talán azt vetítik elő, hogy az XY értékű sztárcsapat majd rommá alázza kisebb ellenfeleit, viszont azzal az egy tényezővel sokszor nem számolunk, hogy mi tör elő az emberből, ha van miért küzdenie. Egy átlagos embernek nagyon nehéz akár egy 5000 eurós spórolást is összehozni, de ha eléri (tisztességesen), akkor úgy érzi, megváltotta a világot. Jogos az öröme, hisz amit a két kezünkkel hozunk létre, annak egész más az értéke, mint annak, ami csak úgy az ölünkbe pottyan. Ugyanez mutatkozik meg a marokkói játékosokon, s ezt akár nevezhetnénk „kisember-pszichológiának” is. Egy tétmérkőzésen nemcsak a szaktudás, a játékstílus, a felkészültség, a készségek és a nagy nevek számítanak, hanem előtérbe kerül az úgynevezett terhelhetőség is. Amikor az emberre nyomás nehezedik, akkor hajlamosabb roszszabbul teljesíteni, ugyanis kialakul benne egy olyan lelkiállapot, amit úgy nevezünk, hogy „csak azért is/ nekem kötelező”. E nyomás legtöbbször azt eredményezi, hogy az illető hibázik, ha nem tudja jól kezelni mentálisan a terhelést. Láthattuk ezt pl. az angolok második büntetőjénél, amit Harry Kane a műholdak közé repített. Szorította az idő, nagy volt a teher, nem tudta már olyan nyugodtan rúgni, mint az elsőt, s ilyenkor a hibafaktor nem 50, hanem inkább 70%. A nyomás és teher pszichológiájának az ellentéte a bizonyítási vágy. Amikor egy csapat elkezd örömfocit játszani, s lehetősége nyílik a győzelemre, akkor az olyan mentális „szupererővel” vértezheti fel, aminek köszönhetően szinte megállíthatatlanná válik. Marokkó egy horvátországi döntetlent és egy belga győzelmet követően megérezte a lehetőség adrenalindús illatát, s próbált a top csapatok ellen mindent beleadni inkább több, mint kevesebb sikerrel. Mit sem bizonyítottjobban a Spanyolország elleni tizenegyespárbaj! Ha végignézünk a játékosok arcain, akkor két dolog fedezhető fel: a spanyolok arcán a kötelező érzés, hogy nekünk ezt muszáj, a marokkóiak arcán pedig ott van a „majd én megmutatom” jelenség. Egyáltalán nem mindegy, hogy miként állnak hozzá a csapatok a meccsekhez. A szurkolók, a vezetők és a „pénz” nyomása oly nagy teher, amitől nő a hibázás esélye. Az örömfoci és a bizonyítási vágy rendszerint jobb eredményeket hoz. 2018-ban Horvátország a döntőig rúgta magát, 2014-ben Costa Rica és Kolumbia is ott volt a legjobb nyolcban. Marokkó idén jogosan fog játszani a legjobb négyben, hisz a mentális/pszichológiai előny a kezükben van. Franciaországon túl nagy a nyomás, hisz újra nyerni szeretnének... Európai civil szervezetek támogatása Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) olyan új, helyi kezdeményezéseket támogat Közép-Európában, amelyek célja a demokratikus intézmények, a civil társadalom és a független média, vagyis „az ellenálló demokratikus társadalmak pilléreinek megerősítése". A programokat olyan partnerek fogják együttesen kivitelezni, akik alaposan ismerik a régiót, van tapasztalatuk a helyi közösségek személyre szabott támogatásában, és elkötelezettek a nemzetközileg elismertjó gyakorlatok iránt a demokrácia támogatásának érdekében. Az ügynökség Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Szlovéniában támogatja partnereit a „civil társadalom kapacitásfejlesztése, a demokratikus elvek erősítése és az alapvető szabadságjogok védelme érdekében”. Továbbá a független média versenyképességének, pénzügyi függetlenségének és fenntarthatóságának erősítése; a civil társadalom és a média felügyeleti szerepének fejlesztése, a jogállamiság fokozott betartása, a korrupció elleni küzdelem és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítása; valamint az állampolgári elkötelezettség növelése kollektív cselekvés révén a demokratikus rendszerek megerősítése érdekében - Írták. A Biden-Harris-kormányzat világossá tette, hogy a demokrácia megerősítése az Egyesült Államokban és világszerte alapvető fontosságú ahhoz, hogy korunk példátlan kihívásainak megfelelhessünk. Az amerikai kongresszus kétpárti támogatással különített el forrásokat a demokrácia és a civil társadalom megerősítésére Közép-Európában, többek között az átláthatóság, a független média, a jogállamiság, a kisebbségi jogok és az antiszemitizmus elleni küzdelemre irányuló programok támogatására - közölték. Mint írták, az ügynökség nyilvános pályázati felhívást tett közzé, hogy helyi partnereket keressen Közép-Európában a programok megvalósítására. (infostart) Azéró-Covid vége Kínában DUDÁS TAMÁS Amikor három évvel ezelőtt egy ismeretlen betegség kezdett terjedni a kínai Vuhanban, senki sem sejtette, hogy a később SARS-CoV-2 néven ismertté vált vírus mekkora változásokat hoz magával a világban. 2020 tavaszán a világ bezárkózott, de az elkövetkező években a vakcináknak köszönhetően az élet fokozatosan újraindult. Idővel a még olyan óvatos országok is megnyitották határaikat, mint Ausztrália és Új-Zéland, és lassan minden visszatért a régi kerékvágásba. A koronavírus nem tűnt el, de a világ megtanult vele együtt élni. Ennek azonban ára is volt, a koronavírus eddig legalább 6,6 millió ember halálát okozta. Kína 2020-ban sokkal sikeresebben küzdött a koronavírus terjedése ellen, mint Európa vagy az USA, és ezzel a kínai politikai vezetésnek sikerült elkerülnie azt, hogy ez az egész lakosság között elterjedjen. A kínai kommunisták ezzel valószínűleg százezrek vagy akár milliók életét mentették meg, de ezzel egyben saját sikerük áldozatává is váltak. A vírus kordában tartásának az ára egy bezárkózott ország volt, melyben a lokális vírusgócpontokat drákói mozgáskorlátozásokkal kezelték. Kína a zéró-Covid országa lett, a koronavírus elleni küzdelem a Kínai Kommunista Párt legfontosabb céljává vált még akkor is, ha ez a stratégia lelassította a kínai gazdaság növekedését. A kínai politikai vezetést nemcsak a bergamói kórházak emléke kísértette, hanem a sikeres koronavírus elleni küzdelem a kínai rendszer felsőbbrendűségének fontos részévé is vált. Kína lakossága azonban fokozatosan belefáradt a csaknem három évnyi zéró-Covidba, amely végeláthatatlan teszteléssel, mozgáskövetéssel és lezárásokkal járt. Nem segített a közhangulaton az sem, hogy közben a világ már túllépett a korlátozásokon, és a kínai nézők a katari labdarúgó-világbajnokságon maszk nélküli szurkolók tízezreit láthatták a stadionokban. Ennek ellenére még november elején sem fogadtak volna sokan a zéró-Covid gyors végére. Egy hónappal ezelőtt azonban a dolgok váratlan fordulatot vettek, és a kínai politikai vezetés egy hajtűkanyarral stratégiát váltott. A kínai állami média szerint a koronavírus már nem is annyira veszélyes, ezért eljött a nyitás ideje. Hogy pontosan mi okozta a zéró-Covid végét, azt igazán sosem fogjuk megtudni, de a kínai politikai vezetést mindenképpen megrázhatták azok a korlátozások végét követelő tüntetések, melyek november végén Kína nagyvárosait is elérték. A kínai kormánygépezet ezeket ugyan gyorsan felszámolta, de a kommunista vezetők is érezhették, hogy a lakosság kezdi elérni tűréshatárát. Ennek köszönhetően a zéró-Covid olyan alapvető építőelemei tűntek el hirtelen, mint a tömeges tesztelés vagy a lakosság mozgásának követését szolgáló alkalmazás. Mára már maga a dinamikus zéró-Covid szókapcsolat is úgy eltűnt a kínai állami médiából, mintha sosem létezett volna. Nem vitás, hogy a kínai lakosok mindennapjai könnyebben zajlanak majd, de a nyitás stratégiája kockázatokkal is jár. Mivel az igazi nagy fertőzéshullámot Kína eddig elkerülte, a lakosság nagy része még nem találkozott a koronavírussal, és a vakcinák által nyújtott védettség sem teljesen ideális. A 60 évnél idősebb lakosok csak kétharmada kapott harmadik erősítő oltást, és ez az arány a 80 évnél idősebb lakosoknál csak 40 százalék. Az omikron variánsok fertőzőképességének köszönhetően könnyen lehet, hogy a betegek nagy száma túlterheli a kínai egészségügyi rendszert, és a Nature folyóiratban megjelent tanulmány szerint az áldozatok száma elérheti az 1,5 milliót is. Kérdéses ezért, hogy a kínai politikai vezetés mennyire tart ki a nyitás mellett a fertőzések számának gyors növekedése esetén, mert számára nemcsak az életmentés a cél, hanem a politikai legitimitás megtartása is. FIGYELŐ Török népszavazás a melegházasságról Ha nem szavazza meg a parlament, népszavazással módosítana alkotmányt a Recep Tayyip Erdogan által vezetett kormánykoalíció a 2023-as választás előtt. A módosítással egyrészt biztosítanák a fejkendő viselésének jogát, másrészt rögzítenék, hogy házasság csak és kizárólag két különböző nemű személy között jöhessen létre. Az utóbbi módosítás gyanúsan emlékeztet a magyar kormány által a választás előtt indított, végül sikertelen, gyermekvédelminek nevezett népszavazásra. „Forduljunk a nemzethez; nem azt szokás mondani, hogy a szuverenitás feltétel nélkül a nemzeté? Ha az ügyet nem oldják meg a parlamenten belül, a nemzethez fordulunk” - mondta a török elnök. A népszavazásra akkor lenne szüksége, ha a parlament nem szavazza meg a módosítást. A kormánykoalíció 334 mandátumot birtokol a 600-ból, összesen háromszázhatvan képviselő szavazatára lenne szükség az alkotmánymódosításhoz. A változtatás közvetve tiltaná az azonos neműek házasságát. A kormányzó Igazság és Fejlődés Párt szerint az állam feladata, hogy megvédje a családokat mindenféle veszélytől, támadásoktól, fenyegetésektől, korrupciótól és perverziótól. Az országban évről évre betiltják a Pride-ot. A fejkendő nyilvános viselése problémás kérdés Törökországban. Korábban törvény tiltotta a kendőket a közintézményekben, munkahelyeken és az egyetemeken. Erdogan kormányzása alatt enyhültek a szabályok. A népszavazás az alkotmányban biztosítaná az emberek jogát, hogy azt viseljenek, és ott viseljék, ahol és amit akarnak. (444 hu)
