Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)

2022-12-13 / 287. szám

VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.comj 2022. december 13. 7 Angyalvárás idején Olyan jó érzés, amikor az udvaron mindent jó­tékonyan betakar az el­ső hó! Máris tisztább­nak, rendezettebbnek tűnik minden így, az adventi várakozásban. Oda­bent is hófehér köd borul a konyha­pultra, miután Feri, a barraband pa­pagáj megbontotta csőrével a búza­liszt zacskóját. Sietve átszitálom a maradékot, belereszelem a hűtőben talált vajdarabot és tejfölt, gyorsan kisütöm pogácsának. A hűtő tar­talma ezzel jócskán megcsappant, eltűntek az alapanyagok, mint szép reményű képviselők és képviselője­löltek az adventi rendezvényekről. Holott a választások előtt minden koncerten, előadáson ott virítot­tak az első sorokban a városatyák. A győzteseknek azóta jóváhagyta a testület a fizetésüket, ami néhány kisvárosban jócskán megülte a vá­lasztók gyomrát. Mert takarékos­kodni kell. A városi parkokon át vagy a lakóházak közt botorkálok alig látnak a lábuk elé, mert csak minden második utcai lámpa vilá­gít. Takarékoskodni kell a fűtéssel is, aggódnak az idősebbek. Vastag pulóverben alszanak, alig merik felcsavarni a fűtést, a szobákat ösz­­szekötő folyosón sem kapcsolják fel a villanyt. Citrom helyett jóval olcsóbb citrompótlóval javítják fel a papírzacskóízű teát. Engem is csak egy rövid ideig tölt el büszke­séggel, hogy milyen gyakorlatiasan oldottam meg a Feri gaztette követ­keztében kiszóródott liszt ügyét, mert a reggelizni óhajtó kedves számonkéri rajtam a vajat, ráadásul az egy szem tojás is eltűnt a hűtő­ből. Embertelenül drága lett a vaj, nem lehet csak úgy belesütni egy tervezetlen pogácsaadagba! Mert válsághelyzet van. A kormányban, az energiapiacon, a boltokban, ahol a hűtőpultnál egyre többen guggol­nak, és egymást félretolva keresik az olcsó(bb) vajat, sajtot. Megfizet­hetetlen áron kínálják a juhtúrót, az érett sajtokat. A hentespultnál csir­kefarhátot kér egy fiatalasszony, és vadas helyett inkább zúzapörköl­tet készít, hogy jusson pénz néhány karácsonyi csokidíszre. Végül a kollekciót mégis visszateszi a polc­ra, mert az már több mint tíz euró­­val megdobná a bevásárlás össze­gét. A kifli árát nem vitték fel, de már csak akkora, hogy az anyuka bevásárlókosarában ülő, alig két­éves csemete kezében is kicsinek tűnik. Attól tartok, keserédes lesz az idei karácsony mindazoknak, akiket arra figyelmeztettek „oda­­fentről”, hogy takarékoskodjanak, mert a szerény nyugdíjból, alig ezereurós fizetésből élőknek már nincs min takarékoskodniuk. Apai nagymamám annak idején külön­féle varázslatokkal, mesékkel éke­sítette az igencsak szerény ünnepi asztalhoz ülő gyerekek karácso­nyát. A szaloncukornak álcázott, fényes papírba csavart kockacu­kor az ajtót nyitó gyerek kobakjára esett, és a mama ilyenkor felneve­tett, mondván, már surrognak szár­nyaikkal az angyalok. A mostani angyalvárás idején nagyon oda kell figyelnünk egymásra! A KORMÁNY MEGBUKTATÁSA NEM OLD MEG SEMMIT... . ITT MÁR A PSZICHIÁTER SEM TUD SEGÍTENI! Csökkent a szolidaritás Ukrajnával Európában csökken a kész­ség Ukrajna támogatására, az Oroszország által indított háború elől menekülök be­fogadására. Erről tanúsko­dik egy friss nemzetközi ta­nulmány, amelynek adatait most tették közzé. Csupán az európaiak 40%-a vé­lekedik úgy, hogy a saját országát sújtó negatív gazdasági és szociális következmények ellenére Ukrajnát továbbra is korlátlanul támogatni kell - derül ki a Mercator Migráci­ós és Demokrácia Fórum (MIDEM) és a YouGov közvélemény-kutató cég legfrissebb felméréséből. Az összegzés szerint noha az európai­ak többsége még mindig támogatja az ukrán menekültek befogadását, a csaknem 9 hónapja ostromlott or­szággal való szolidaritás általános­ságban csökken. A felmérés a szeptember-októ­beri időszakban készült, tíz európai uniós tagállamban 20 400 embert kérdeztek. A fókuszban azok az or­szágok álltak, amelyeket a legerő­sebben érintett az ukrajnai mene­külthullám. Közülük az első helyen Lengyelország állt, amely októbert végéig több mint egymillió ukrán menekültet fogadott be. Csaknem az összes érintett or­szágban a megkérdezettek jelentős többsége azon a véleményen volt, hogy az Ukrajnából érkező mene­kültek befogadását korlátozni kell. A legerőteljesebben ez a kelet-kö­­zép-európai országokban, elsősor­ban Csehországban és Magyaror­szágon mutatkozott meg. Ezekben az országokban növekszik az aggo­dalom a túlzott tehervállalás miatt, továbbá célzottan hamis hírek és de­­zinformációs kampányok is erősítik a jelzett fejleményeket. A tanulmány értékelése szerint a háború kezdetekor Kelet-Európábán még nagy volt a készség a mene­kültek befogadására, továbbá a kép­zéshez, valami a munkavállaláshoz való hozzájutás segítésére. Az Uk­rajnával való szolidaritás azonban a térség országaiban csökkenni kez­dett. Hasonló tendencia figyelhető meg Németországban is, ahol szin­tén gyengül az Ukrajnával való szo­lidaritás. A megkérdezettek 42%-a azon a véleményen van, hogy Uk­rajna támogatását a Németországot sújtó negatív következmények mi­att korlátozni kell. Ezzel az arány­nyal Németország Franciaországgal együtt a középmezőnyben foglal he­lyet, és csaknem hasonlóan foglal­tak állást az olaszok is. A felmérés szerint ugyanakkor je­lentős nézetkülönbségek tapasztal­hatók Németország keleti és nyuga­ti fele között. Az egykori NDK-hoz tartozó keletnémet tartományokban - Csehország és Magyarország mel­lett - a megkérdezett országok kö­zül a legkisebb a készség Ukrajna további támogatására. Ennek fő oka a megélhetési költségek növekedése. A felmérésből kitűnt az is, hogy a ke­letnémetek több mint egyharmada a NATO-t is felelőssé teszi a háborúért. A MIDEM szerint az elkövetkező hónapokban az ukrajnai menekült­­hullám felerősödése várható, ezért a tél minden bizonnyal „stresszteszt” lesz az Ukrajnával való szolidaritás szempontjából. (infostart) Ki itt az áldozat? JUHÁSZ KATALIN A szexuális zaklatással vádolt sztárok ügyeit illetően általá­ban az áldozatoknak hiszek, akik a #metoo mozgalomnak köszönhetően ki mertek állni a reflektorfénybe. A Nick Carter-ügy azonban meglehetősen fura. Ez volt a hétvége vezető bulvárhíre, de még a komoly lapok is fog­lalkoztak az állítólagos, húsz éve történt esettel. Az állítólagos ál­dozat, Shannon Ruth akkor 17 éves volt, a Backstreet Boys legnép­szerűbb tagja pedig 21. Az autizmussal és agyi bénulással élő lányt Washington államban, egy koncert után hozta össze a sors Nick Car­­terrel, akiről azt állítja, előbb leitatta, majd a turnébusz mosdójában orális szexre kényszerítette őt. Ezután állítólag az ágyban folytatta a szexuális zaklatást, „retardált kis szukának” nevezte a síró lányt, és kijelentette, hogy úgysem fog neki hinni senki. Mostanában a Backstreet Boys újra menő, idei turnéjukon a negy­venes családanyák Európa-szerte megtöltötték az arénákat. November elején Nick Carter külön sajtófigyelmet is kapott, amikor alig 24 órával öccse, Aaron halála után Londonban elsírta magát a színpa­don. Lehet, hogy ez is „segített” Shannonnak visszaemlékezni 2001-re. Állítása szerint akkor még szűz volt, és az aktus során HPV-t kapott el. Gondoljanak bele, mekkorát kaszálhatna az ügyvédje, ha csak 10 százalékot kapna a kártérítésből. Merthogy Shannon jelentős anya­gi kártérítést akar. Az énekes azonnal reagált: tagadta a vádat. Két ál­lítás áll szemben egymással, de mivel az egyik fél fogyatékos, eleve szimpátiát kelt, azaz lépéselőnnyel indul. Az első veszteséget már el is szenvedte a csapat: az ABC tévécsatorna december 14-én sugározta volna a Very Backstreet Holiday című, nem­rég leforgatott karácsonyváró műsort, amelyben a Backstreet Boys mellett Seth Rogen és Meghan Trainor is szerepelt. Most bejelentették, hogy az anyag bizonytalan időre fiókba kerül. A koncertszervezők egyelőre csend­ben vannak, de ha elkezdődik a tárgyalás, lehetnek műsorváltozások. A Facebook is felrobbant a kommentektől, nagyon sokan kételked­nek Nick bűnösségében, és sok mindent furcsának találnak ebben a történetben. Például azt, hogy egy világsztár, akibe anno minden har­madik lány szerelmes volt, és nyilván az öltözők előtt is fürtökben lógtak, végül egy fogyatékos áldozatot rángatott be a turnébuszba. Hogyan engedhették el a lányt a koncertre egyedül? Hogyan került a színfalak mögé? És miért várt ennyit ezzel a bejelentéssel? A nemi erőszakot könnyű „behazudni”, mert általában nincsenek ta­núk, sem tárgyi bizonyíték. Itt az dönti el valakinek a bűnösségét, hogy kinek hisznek a rendőrök, a szakértők és a bíró. Olyasmi is előfordulhat, hogy jóval utána minősíti az egyik fél erőszaknak, ami történt. Itt van például az a 2018-as eset, amikor Nick Cartert a Dream nevű lánycsapat egyik tagja vádolta azzal, hogy 2002-ben szexre kényszerítette őt. A „hazudós lányok” hatalmas károkat okoznak, mert minden hamis vád azt a sztereotípiát erősíti, hogy a nők hajlamosak hazudni arról, hogy zaklatták őket. Más ügyekhez képest itt az áldozat szavahihetősége sokkal fonto­sabb. Mert míg például egy autólopási ügyben a rendőrség arra keres bizonyítékokat, hogy ki vihette el az autót, addig egy szexuális erő­szak ügyben az a fő kérdés, hogy elvitték-e egyáltalán az autót. Sosem voltam Backstreet Boys-rajongó, de most velük együtt vá­rom, milyen lapokat terít ki a felperes ügyvédje... FIGYELŐ Nőtt a meggyilkolt újságírók száma Ugrásszerűen megnőtt idén a meggyilkolt és bebörtönzött új­ságírók száma - figyelmeztet a Nemzetközi Újságíró-szövetség (IFJ). A szervezet jelentése sze­rint idén 67 újságírót és médiában dolgozót öltek meg a munkájuk következtében, ami hússzal több, mint tavaly. Ezzel ráadásul az eddig csökke­nő trend is megfordult, amelyben nagy szerepe van az Ukrajna te­rületén zajló háborúnak, ahol idén a legnagyobb számban, 12-en vesztették életüket, de továbbra is rendkívül veszélyes országnak számít az újságírók számára Me­xikó és a bűnbandák uralma alá került Haiti, ahol ahol 11, illetve 6 médiamunkást gyilkoltak meg az idei évben. Nőtt a száma a Kö­zel-Keleten és az arab országok­ban meggyilkolt újságíróknak is, a szövetség közleménye név sze­rint említi az al-Dzsazíra lelőtt ri­porterét, Sirín Abu Aklát. Az is kiderült, hány újságírót börtönöztek be politikai okokból az egyes országokban. Kínában és Hongkongban 84, Mianmar­­ban 64, Törökországban 51, Irán­ban 34, Fehéroroszországban 33, Egyiptomban 23, Oroszországban és a megszállt Krímben 29, Sza­­úd-Arábiában 11, Jemenben 10, Szíriában 9, Indiában pedig 7 új­ságírót tartanak fogva. (hvg) Nincs foci-vb-döntő Orbán Viktor nélkül Orbán Viktor saját bevallása sze­rint 1970 óta minden foci-vb-t megnéz, 1998 óta pedig a helyszí­nen szurkol az utolsó napokban. Nem lesz ez másképp az idei katari vébén sem, a miniszterelnök ez­úttal a FIFA meghívottjaként lesz jelen a két elődöntőn, a bronzmecs­­csen, valamint a döntőn. Minisz­terelnökként még sosem örülhetett dél-amerikai győzelemnek, kétszer Franciaország, egyszer-egyszer pe­dig Németország és Spanyolország nyert. Amikor Orbán ellenzékben volt, a brazilok kétszer is világbaj­nokok lettek. (444 hu)

Next

/
Thumbnails
Contents