Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)

2022-12-13 / 287. szám

KÖZÉLET www.ujszo.coml 2022. december 13. I 3 RÖVIDEN Ukrajnába kerülnek a MiG-29-esek? Pozsony. Szlovákia kész átadni Ukrajnának MiG-29-es vadász­repülőit - erősítette meg Rastis­­lav Kácer külügyminiszter, aki szerint már folynak a tárgya­lások arról, miként lehetne ezt megtenni. „A NATO-n belüli partnereinkkel tárgya­lunk az átadásról” - mondta Kácer. A szlovák kormány kép­viselői, Rastislav Kácer kül­­ügy- és Jaroslav Nad’ védelmi miniszter a múlt héten Kijevben tárgyalt Volodimir Zelenkszij ukrán elnökkel. „Úgy vélem, hogy a következő hetekben uk­rán delegáció érkezik Szlová­kiába, amerikai barátainkkal közösen pedig mindent elköve­tünk azért, hogy vadászgépek átadása valóra váljon” - szögez­te le Kácer. További részleteket nem árult el. A szlovák légtér védelmét szeptembertől Csehor­szág és Lengyelország közösen látja el. Nad’ védelmi minisz­ter már korábban leszögezte, kész átadni Szlovákia MiG-29- es vadászgépeit, amennyiben azokért megfelelő pótlást kap cserébe. Kacer megjegyezte, a Szlovákia által Ukrajna ré­szére jóváhagyott legutóbbi se­gélycsomag több ezer MiG-29- es gépekhez tartozó rakétát, lőszert, meleg katonai öltözéket és élelmiszert tartalmaz. (TASR) Harckocsikat veszünk a svédektől Pozsony. Szlovákia kormány­közi megállapodást kötött Svéd­országgal 152 darab CV90 MklV típusú, lánctalpas, 35 mm-es ágyúval ellátott páncé­lozott gyalogsági harckocsi vá­sárlásáról. A beszerzés várható összköltsége elérheti az 1,688 milliárd eurót. Az első harc­kocsik 2025-ben érkezhetnek meg Szlovákiába. A vonatko­zó szerződést hétfőn Marian Majer, a védelmi minisztéri­um államtitkára és hivatalbe­li kollégája, Peter Sandwall irta alá. A szerződés egyik feltéte­le, hogy a gyártásban szlová­kiai vállalatoknak is részt kell vennie, ezért a BAE Systems és a ZTS-Speciál a projekt elsődle­ges ipari partnere lesz. (ú, TASR) Több ukrán ment, mint jött Pozsony. A múlt héten, decem­ber 5-e és december 11-e között 17 035 ukrán állampolgár lépte át a szlovák-ukrán határt. 679-en kértek ideiglenes mene­déket - tájékoztatta a TASR hír­­ügynökséget Zuzana Eliásová, a belügyminisztérium szóvivője. Az ellenkező irányban 17 899 ember hagyta el Szlovákiát. „Az ukrajnai menekültek érke­zésével és távozásával kapcsola­tos helyzet hosszabb ideje stabil, nincsenek jelentős változások”- közölte a szóvivő. Az ukraj­nai háború februári kitörése óta összesen 1 026 9Ö7 menekült érkezett Szlovákiába. 103 357 személy kapott ideiglenes mene­déket. Február 24. óta 804 590 személy lépte át a határt Szlová­kiából Ukrajna felé.' (TASR) Egy szavazaton is múlhat, folytatja-e a kormány a munkát vagy sem CZÍMER GÁBOR Pozsony A szavazás, amely­nek a tétje a kormány meg­tartása vagy megbuktatá­sa, nagyon szorosnak ígérkezik. Juraj Őeliga (Za ludí) képviselő tegnap kora délután egyenesen ar­ról beszélt, úgy tűnik, a kabinet megbukik. Szerinte valószínű, hogy előrehozott parlamenti vá­lasztás következik. A hét elejét tükröző viszonyok szerint a 150 fős testületben 73 képviselő, így az OEaNO, a Sme rodina, a Za l’udí tagjai, valamint Martin Klus, Ján Micovsky, Kata­rina Hatráková és Miroslav Kollár (Spolu) szavazna arra, hogy Heger kabinetje a helyén maradjon és 71 képviselő, a Hlas, az SaS, az ESNS, a Republika honatyái, valamint To­­más Valásek (PS) menesztené a kor­mányt. Nagy a bizonytalanság Hat képviselő hétfői lapzártánkig még nem közölte egyértelműen, me­lyik oldalra áll. Köztük külön eset­nek számít Martin Borgul’a a Sme rodinából, aki a kormány megtar­tásáért azt kérte cserébe, váltsák le Roman Mikulec (OEaNO) belügy­minisztert. Borgul’a ellen 50 ezer eurós korrupció miatt folyik bün­tetőeljárás. A tárcavezető azonban hétfőn kijelentette, nem tervez le­mondani. Bizonytalankodónak szá­mít még Tomás Taraba, Stefan és Filip Kuffa, akik mindhárman a fa­siszta ESNS listáján jutottak a par­lamentbe, de nem részei Kotlebáék képviselői csoportjának. Ahogy az ESNS listáján induló Slavéna Vo­­robelová sem, aki pedig egyenesen Marian Kotleba mandátumának megvonása után a fasiszta politikus helyére ülhetett be a parlamentbe. Taraba a közösségi oldalán arról ír, a kormány bukására fog szavaz­ni, ha nem tudnak megállapodni az előrehozott parlamenti választás ki­írásában. A bizonytalankodók közé tartozik még Martin Cepcek, akit tavaly nyáron azért dobtak ki az OEaNO frakciójából, mert együtt­működött az ESNS-szel. Heger tegnap délután azt közölte, pont Cepcekkel tárgyalnak a kormány támogatásáról, a fasiszták listáján a törvényhozásba érkező Vorobelo­­vával azonban nem egyeztetnek. Mikulec vagy a pénzügyminiszter, Igor Matovic (OEaNO) lemondása a kormány túléléséért cserébe Heger szerint szóba sem jöhet. A szakértő szerint Grigorij Meseznikov politológus lapunknak elmondta, azok a lehe­tőségek, amelyek Heger vagy Mi­kulec lemondásával vennék elejét az egész kormány bukásának, tisz­tán spekulációk, ezek az alternatí­vák valójában nem jönnek szóba. „A helyzet világos: vagy szereznek 76 szavazatot a kormányt meneszte­ni szándékozó szereplők, vagy nem szereznek” - jelentette ki a szakér­tő. A politológus arról is beszélt, ha a parlament megvonja a kormánytól a bizalmat, attól még a „távozóban lévő” kabinet az államfő megbízá­sából a parlamenti választásig to­vább irányíthatja az országot. Me-Nagy a valószínűsége annak, hogy a bizalmatlansági indítványt benyújtó SaS-t is meglepte, mennyire reális Eduard Heger kormányának bukása. Grigorij Meseznikov politológus szerint ugyanis Richard Suliknak, az SaS elnökének ártani fog, ha újra megbuktat egy kormányt. (TASR-feivétei) gyománya Szlovákiában. Ráadásul egy ilyen kabinetnek is bizalmat kellene kapnia a parlamenttől, ami pedig Meseznikov szerint eléggé va­lószínűtlen. Felmerül az a lehetőség, a par­lamentben 90 képviselő úgy dönt, módosítják az alkotmányt, hogy előrehozott parlamenti válasz­tást lehessen kiírni. „Nem vagyok benne teljesen biztos, hogy akad­na erre 90 szavazat” - tette hoz­zá Meseznikov azzal, a kormány esetleges bukása után lehet, egyes képviselők átértékelnék az állás­pontjukat. Nagyrészt az előreho­zott választás lehetőségét tartal­mazó alkotmánymódosításról szól* egyébként a január 21-ére kiírt nép­szavazás is, ami azonban, ha így elébe menne a parlament, félig ér­telmetlenné válna. Meseznikov arról is beszélt, az­zal, hogy a kormány ilyen közel ke­rült a bukáshoz, a bizalmatlansági indítványt benyújtó SaS is nehéz helyzetbe került. „Bevallom, nem látok a viselkedésükben politikai racionalitást” - jelentette ki a szak­értő. Rámutatott, bár Sulik igyeke­zett megindokolni, miért adták be az indítványt, valójában nincs olyan nagy különbség abban, ahogy a kor­mány akkor működött, amikor az SaS is tagja volt és aközött, ahogy most működik. „Az az érzésem, az SaS-t meg is lepte az a lehetőség, hogy a kor­mányt valóban leváltják” - mondta, és hozzátette, az indítvánnyal in­kább csak az ellenzéki mivoltukat akarhátták megmutatni. Mesezni­kov szerint a SaS-nek ugyanis árta­ni fog, ha újra megbuktat egy kor­mányt, ráadásul a fasisztákkal kell együtt szavazniuk ebben. Még az is elképzelhető, hogy az LSNS listáján induló Slavéna Vorobelová szavazata fogja eldönteni a kormány jövőjét. A képviselő már tegnap elha­tározta, miként fog szavazni, döntését viszont csak ma reggel akarja beje­lenteni. (TASR-felvétel) seznikov azonban nem számít arra, hogy a Heger-kabinet ilyen formá­ban töltse ki a választási időszakot. Ráadásul egy távozóban lévő kor­mánynak nagyrészt meg van köt­ve a keze, nem hozhat alapvető re­formokat. Elvi lehetőségként még kínálkozik, hogy Zuzana Caputová államfő egy szakértői kormányt ne­vez ki, aminek azonban nincs ha­

Next

/
Thumbnails
Contents