Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)

2022-12-12 / 286. szám

EGESZSEG ■ 2022. DECEMBER 12. 10 GYÓGYHÍREK | Ezek az állapotok okozhatnak agyi tompaságot A tompult, ködös agy nem orvosi szakszó, hanem a gondolko­dási képességet befolyásoló tünet. Mi okozhatja ezt az állapotot? Amikor „ködös” az agyunk, za­­vartnak, szét­szórtnak érezhet­jük magunkat, nehezen mehet az összpontosí­tás, esedeg gondot jelenthet az is, hogy szavakba öntsük a gondolatainkat. Ilyenkor leg­gyakrabban az alábbi állapotok állhatnak a háttérben: Terhesség Előfordulhat, hogy a terhesség a hormonváltozás miatt memória­zavarokat okozhat. Ilyenkor sok nőnek problémát jelenthet ész­ben tartani a dolgokat. Sclerosis multiplex (SM) A sclerosis multiplex befolyásol­ja és megváltoztathatja a köz­ponti idegrendszer működését, ezért az SM-ben szenve­dők körülbelül felé­nek rendszeresen problémái lehet­nek a koncent­rációval vagy a memóriával'. Bizonyos gyógyszerek Egyes - akár vény nél­kül kapható - gyógyszerek is tompaságot okozhatnak. Ha rendszeresen szedünk valamilyen gyógyszert, és észrevesszük, hogy gondolkodásunk lassúvá válik vagy hirtelen memóriazavarral küzdünk, mielőbb tájékoztassuk erről kezelőorvosunkat. Daganatos betegségek A daganatos betegségek önma­gukban is okozhatnak memória­zavart, ám a kemoterápia során használt gyógyszerek olyan erő­sek, hogy azok is okozhatnak ilyen problémákat. Legtöbbször ez ä kezelés után enyhül, de van olyan eset, amikor hosszabb ide­ig fennáll.' Menopauza A hormonváltozásnak köszönhe­tően a nők nehezebben tanul­nak vagy emlékeznek dolgokra, amikor elérik a menopauza idő­szakát. A tompultság mellett ilyenkor hőhullámokat, izzadást, ingerlékenységet is tapasztalhat­nak. Krónikus fáradtság szindróma A krónikus fáradtság szindróma zavartságot, feledékenységet és koncentrációzavart okozhat. Az állapotra jelenleg nincsen ismert gyógymód, de a gyógyszeres ke­zelés, a rendszeres testmozgás és a beszédterápia is segíthet a tü­netek enyhítésében. Depresszió Nehéz eldönteni, hogy a de­presszió okozta ener­gia- és motiváció­vesztés miatt ala­kul-e ki a tom­pultság, vagy a depresszió önmagában okozza ezt, de a betegség ke­zelésével vissza­térhetünk a nor­mál életvitelünkhöz. Alvászavar Megfelelő minőségű és mennyi­ségű alvásra van szükségünk ah­hoz, hogy agyunk megfelelően működjön. Ha ez nem történik meg, akkor többször tapasztal­hatjuk a „ködös” agy állapotát. Lupus A lupus az immunrendszert tá­madja meg, amely hosszú távon szerteágazó tüneteket okozhat. A lupusban szenvedők körülbe­lül fele koncentrációsképesség­­zavarral, zavartsággal és memó­riaproblémával küzd. (doktorgo) Bár kezdetben fájdalommen­tes ez a betegség, a figyelmes ember hamar észreveheti az árulkodó jeleket. Sajnos, bizonyos változásokat látva kevesen gondolnak a hasnyálmirigyrákra. D 1 edig ha időben felis­mernék, sok ember- JL. nek nem kellene meg­halnia. A tüneteket azonban gyak­ran összetévesztik más betegségek­kel vagy tünetekkel. Sokan csak legyintenek, és nem szentelnek neki nagyobb figyelmet. Kicsi az esély a túlélésre Bár a hasnyálmirigyrákot nem könnyű felismerni, a szakembe­rek szerint a toaletten is felfedez­hetjük az első gyanús jelet. Az igazság az, hogy a az összes rákfaj­ta közül a hasnyálmirigyrákban szenvedőknek van a legkisebb esélyük a túlélésre. Azért is olyan fontos a korai diagnózis, hogy a betegek tovább éljenek. Dr. Deborah Lee, a Dr. Fox Online Pharmacy munkatársa árulta el e halálos betegség kulcsfontosságú tünetét. Ez a széklettípus árulkodó lehet Elmagyarázta, hogy a széklet szí­nének megváltozása utalhat has­nyálmirigyrákra. A túlságosan vi­lágos, sőt fehér, epe nélküli széklet gyanús lehet. „Kezdeti stádiumban a hasnyál­­mirigy-daganat nyomhatja az epevezetéket, ami megakadályoz­za, hogy az epeváladék bejusson a belekbe. Hatására a bőr és a szem megsárgul, a vizelet sötét, a szék­let pedig világos lesz. Ahogy a hasnyálmirigyrák egyre jobban A széklet is utalhat hasnyálmirigyrákra terjed, fékezi azoknak a speciális enzimeknek a termelődését, ame­lyek kifejezetten a zsírok emészté­sére szolgálnak. Ha. hiányoznak ezek az enzimek, a széklet világos, zsíros és bűzös lesz, amit nehezen lehet a vécén lehúzni. Emellett a bélsár lehet világoszöld, világos­­barna, narancssárga, sárgás vagy fehér - magyarázza dr. Lee, majd hozzáteszi: - Az ilyen széklet a hasnyálmirigyrák leggyakoribb tünete. A betegek 27,4. százaléka hasmenést vagy székrekedést ta­pasztal. Egyéb tünetek A fent említetteken kívül a követ­kezők is hasnyálmirigyrákra utal­hatnak: • hasfájás • sárgaság • újonnan felfedezett cukorbetegség • a bélműködés megváltozása • emésztési zavar • rosszullét és hányás • súlycsökkenés • levertség (gyengeség) • nagy has • nem szív eredetű mellkasi fájdalom • májfájdalom • nyelési nehézség • étvágytalanság (vys.-ki) Ha az említett tünetek közül bármelyiket ta­pasztalja, beleértve a világos és zsíros szék­letet is, mihamarabb keresse fel orvosát. Nem mer Rés van Nem elégedett mosolyogni? a fogai között? a fogszínével?... Hívjon minket bátran! A rendelő címe: 9022 Győr, Bajcsy-Zsilinszky utca 52/A. 1. em. 6. Tel.szám: +36/30/60-99-252. Az Árkádtól 5 perc sétára. Color-Dent DP220395 MIÉRT NEM ÉRZÜNK ILLATOKAT ÉS SZAGOKAT, HA BEDUGUL AZ ORRUNK? A koronavírus-fertőzés egyik korai tünete lehet Közismert, hogy a szaglás érzésének az elvesztése vagy csökkenése befolyásolja az ízek érzését is. Ennek oka, hogy az ízérzés szerve, a nyelven lévő ízlelőbimbók révén csak az alapízeket ismerjük fel. Izérzékelő sejtek a szájpadon és a torokban, garatban is fellelhetők. A megfelelő érzé­keléshez a normális nyáltermelés is szükséges. A szagok érzékelése az orrüreg felső ré­szében lévő szagló­­hám receptorsejt­jeiből indul ki, vi­szont nemcsak az orrlégzéssel, az­az „elölről” bejutott szagokat érezzük, hanem a szájból a garat­ba kerülő ételekből és italokból, „hátulról” felszálló illatanyagokat is. Az utóbbinak is nagy a jelen­tősége, úgy tartják, hogy a teljes ízérzékelés akár 80%-ban is ezen a hátsó úton bejutott illatanya­gok révén alakul ki. így érthető, hogy az összetett ízélmények csak a szaglás segítségével érhetők el teljes értékűen. A szaglóhám megfelelő műkö­déséhez egyrészt a levegő szabad áramlása, másrészt az orrnyálka­hártya felszínén termelődő vé­kony nyákréteg is szükséges. A leggyakoribbak az orrnyálka­hártya gyulladásos vagy allergiás eredetű duzzanata, továbbá orrpolipózis, orrmandula-túlten­­gés, reflux, hormonális zavarok, egyes gyógyszerek mellékhatása stb. így, ha az illatanyagok feljutá­sa és a sejtekbe való bejutása aka­dályozott, jelentősen romlik az íz­lelés minősége. A szaglás és ízérzé­kelés elvesztése a koronavírus-fer­tőzés egyik korai tünete lehet. A SARS-CoV-2-vírus gyorsan meg tud telepedni az orrüreg fel­ső-hátsó részén. (webbeteg)

Next

/
Thumbnails
Contents