Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)
2022-12-12 / 286. szám
8 I KULTÚRA 2022. december 12. | www.ujszo.com Sikerrel ropták ifjak és ifjabbak KépTánc - A mi Felvidékünk című műsorát mutatta be a Csallóközi Táncegyüttes Dunaszerdahelyen GRENDELÁGOTA Foeivébó alatt nóptáncbemutatót tartani merész vállalkozás - mondanák sokan, de csak olyanok, akik még nem láttak a dunaszerdahelyi kultúrházban Csallóközi-bemutatót. Nyilván sokan rágták a körmüket a tévé előtt, hogy jut-e európai csapat a legjobb négy közé, de egy kultúrháznyi ember (ülőhely megint nem maradt üresen) inkább a néptáncot választotta. És nagyon jól tették. A trilógia második része is fergeteges. Hogy miért Kép? Mert Oláh Attilának, a Csallóközi Táncegyüttes vezetőjének olyan képzőművész barátai vannak, akik azzal is igazolták - a nagyközönség előtt — a jó kapcsolatot, hogy amíg a táncosok viseletét váltottak, szusszantak kicsit a pörgős előadás során, a nézőtéren ülők Szkukálek Lajos, Lipcsey György és Szabó Ottó alkotásait élvezhették, amelyek közül sok a csallóközi tájat, a csallóközi mondavilágot, a Csallóköz szellemiségét idézi. Képpel indul az előadás is, mintha megállt volna az idő, a mozdulatok kimerevedtek. Talán vannak, akik emlékeznek még a játékra, melyben egymást forgatták, pörgették a gyerekek, aztán a forgató váratlanul megállt, annak pedig, akit forgattak, szoborrá kellett merevednie. A színpadi kép is ezt sugallja, táncos mozdulatból születtek a szobrok, így válhat időtlenné, örök érvényűvé a néptánc. Miért tánc? Ezt a kérdést önmagában nem is kell feltenni, hiszen az egész fergeteges műsor a táncra épül. Hogy is lehetne másként egy olyan előadáson, amely nem egyszerű, tánOláh Attila és Rigó Marsai Edit cigánytánca Pörgős, sokszínű előadást láthatott a közönség (Fotók: Somogyi Tibor) cot tánc követő összeállítás, hanem hatalmas, egész Dél-Szlovákia tánc-, zenekultúráját bemutató összeállítás? Vág-Garam közi táncokkal indít a csapat, olyan tempóban, amely profiknak is dicséretére válna. Csárdás, bukós, tardoskeddi és sallai verbunk. Némi pihenőt kap ajándékba a táncegyüttes és a közönség a sajórédei (Rejdová) lánytáncokkal, aztán ismét gyorsul a tempó: gömöri csárdás, vasvári verbunk és friss csárdás következik. A Csallóközi előadásából természetesen nem maradhatnak ki a csallóközi táncok, a zoboraljai blokk pedig üde színfolt. Vastapssal jutalmazta a közönség Oláh Attila különszámát. O roma dalokat énekelt, utána Rigó Marsai Edittel járt olyan cigánytáncot, amelyből érződött, hogy ezt közvetlenül a romáktól tanulták, nem csak felvételen látták. A szepsi cigánytáncok után magyarbődi friss csárdással kápráztatták el a közönséget, amely a maga nemében nem egysze-A műsor befejező csárdásának utolsó percét többször meg kellett ismételni, mert a közönség nem akarta leengedni a táncosokat és a zenészeket a színpadról. Ők pedig fáradtan, de mosolyogva újráztak. rűen kettőt balra, kettőt jobbra, közben némi alsófertály-ringatás, amit például operettek betéttáncaként láthatunk. Énnek az előadásához már nagyon kell tudni táncolni, nagyon kell érezni a ritmust, és nagyon kell figyelni a zenészekre, bár ez utóbbi, az egymásra figyelés végigvonul az egész műsoron, és mivel a Pósfa zenekar évek óta húzza a talpalávalót a Csallóközinek, mondhatnánk azt is, hogy egy húron pendülnek. De mivel nem a szó némileg pejoratív értelmében kacsintanak össze, inkább baráti kapcsolatnak nevezhetjük ezt az együttműködést. Amilyen fergetegesen kezdődik a műsor, olyan lendületesen zárul, bodrogközi csárdással, oláhos és friss csárdással, ez utóbbi utolsó percét többször meg kellett ismételni, a közönség nem akarta leengedni a táncosokat és a zenészeket a színpadról. Ok pedig fáradtan, de mosolyogva újráztak. A felnőttek és a ma már velük együtt táncoló ifjak, akik lassan felváltják az ötven pluszokat. A két nemzedék tagjai úgy figyelnek egymásra, mint a családban a szülők és a gyerekek. És már nemcsak a táncosok egyengetik az ifjú tehetségek útját, hanem a Pósfa zenekar is, amelynek tagjai fiatal tehetséges zenészeket (tulajdonképpen gyerekeket) vettek szárnyaik alá, hogy néhány év múlva saját röppályájukon folytathassák útjukat. Fókuszban egy híres magyar író többre hivatott felesége Érdekesnek ígérkező monodrámával várja a nézőket szerdán 18 órától a pozsonyi Liszt Intézet. Haumann Petra Kosztolányi Dezsőné bőrébe bújik, hogy Karinthy Frigyesről meséljen nekünk. A Karinthyráda című előadást a színésznő férje, Király Attila rendezte. Mivel egyetlen kritikát sem találtam a 2010-ben bemutatott előadásról, nem hivatkozhatok komoly szakemberekre, csak a megérzéseimre, illetve egy, az 50-es években született könyvre, amelynek címe Karinthy Frigyesről, szerzője pedig Kosztolányiné, aki anekdotákkal teli portrét rajzol férje barátjáról, miközben önmagáról is sok mindent elárul. Ezt egészítették ki az alkotók Karinthy-idézetekkel, így állt össze a „női Karinthy-darab”. Kevesen tudják, hogy Harmos Ilonának, vagyis a későbbi Kosztolányi Dezsőnének először Karinthy csapta a szelet, Kosztolányival csak pár évvel később találkozott. A Karinthy család emlékezete szerint ez a nő valójában egész életében férje legjobb barátjába, Karinthy Frigyesbe volt szerelmes. 1908-ben a fiatal színésznő épp hazafelé tartott, amikor a New York Kávéházból hirtelen elélépett a kisfiús kinézetű, 21 éves Karinthy. „Kinőtt ujjú, barna színű kiskabátja nyitva lobogott, látni lehetett, hogy piros-fehér csíkos trikóinget visel, nem keményített inget és gallért, mint a felnőttek” - emlékezett vissza Ilona. A férfi elmesélte, hogy látta őt színpadon játszani, és nagyon tetszett neki, az Éjjeli menedékhelyben alakított Násztyájáról még dicsérő kritikát is írt. Hazáig kísérte, de mivel a lány kétháznyira lakott a kávéháztól, az író nem elégedett meg a rövidke sétával, felkéredzkedett Ilona lakására. „...és máris, abban a percben otthon volt. És én is azt éreztem, hogy mindig ismertem őt, oly magától értetődően viselkedett. Csodálkoztam volna, ha valaki azt mondja, hogy ez a fiú néhány perccel ezelőtt az utcán szólított meg.” Karinthy a zongora elé ült és játszani kezdett, csak bemutatkozni felejtett el. „Én kérdeztem meg tőle, hogy hívják, de még azután is elfelejtettem a nevét, szokatlan név volt, azt hittem, hogy talán csak írói név. Őszintén szólva nem is nagyon érdekelt a neve, ilyen fiatal ember amúgy se híres még, az arcáról meg amúgy is ráismerek - gondoltam.” Harmos Ilona még férje életében publikált novellákat Görög Ilona álnéven. Férje halála után megírta a róla szóló életrajzi munkáját, majd tíz évvel később a háborús memoárjait. Életének minden szakaszát megírja, de asszonykorát a férjéről, illetve a Karinthyról szóló életrajzból ismerjük, kislánykorát és időskorát pedig a memoárjaiból. Persze tudta, hogy korának normái szerint ő elsősorban feleség és anya lehet, de nem volt ínyére, hogy beleragadt ebbe a szerepbe. A pozsonyi vendégelőadás társzszervezője a Comenius Egyetem magyar tanszéke. (juk)
