Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)

2022-12-12 / 286. szám

6 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. december 12. | www.ujszo.com röviden Odessza áram nélkül maradt Az orosz erők lerombolták a kelet-ukrajnai Bahmut városát. Emberek százai mellett ez az asszony is elvesztette az otthonát. (TASR/AP-felvétel) Vizsgálati fogságban az EP alelnöke Brüsszel. Belgiumban vizs­gálati fogságba helyezték Éva Kaili görög szocialista európai parlamenti képviselőt és további három gyanúsítottat, akiket a minap vettek őrizetbe a ható­ságok egy Katarral kapcsolatos korrupciós ügyben folytatott nyomozás során. Roberta Met­­sola, az Európai Parlament el­nöke úgy döntött, hogy azonnali hatállyal felfüggeszti Éva Kaili alelnöki hatáskörét. Tisztségéből való végleges eltávolításáról az uniós törvényhozó testület az e heti plenáris ülésen fog szavazni. Az ügyészség pénteken közölte, hogy a hatóságok több hónapja gyanúsítanak egy Pérzsa-öböl menti államot az Európai Par­lament gazdasági és politikai döntéseinek befolyásolásával. Az ügyészség szerint a vesztege­tők jelentős pénzösszegekkel és értékes ajándékokkal próbálták lefizetni az uniós parlament több magas rangú tagját. A rendőrség az e heti razzia során mintegy 600 ezer eurónyi készpénzt, va­lamint mobiltelefonokat és szá­mítógépeket foglalt le. (MTf) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/Washington. Odessza feke­te-tengeri ukrán kikötőváros szinte teljesen áram nélkül ma­radt az éjszakai orosz dróntá­­madás után - jelentették szom­baton az ukrán hatóságok. Az ukrán elnöki hivatal egyik ta­nácsadója, Kirilo Timosenko a Te­legramon azt írta, hogy az alapvető infrastruktúráknak, köztük a kórhá­zaknak és a szülészeteknek azonban van áramellátása. Oroszország szombatra virradó éjjel drónokkal támadta a várost, a csapások következtében a város kör­zetében szinte valamennyi települé­sen szünetel az áramellátás - mondta Makszin Marcsenko, az odesszai ré­gió kormányzója. Hozzátette, hogy az ukrán légvédelem lelőtt két drónt. Csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy foly­tatják a támadásokat az ukrán ener­giahálózat ellen. Mikola Szolszkij ukrán agrárpo­litikai és élelmiszeripari miniszter tegnap közölte, nem függesztik fel a fekete-tengeri Odessza kikötőjéből induló gabonaszállítmányokat a tér­ség infrastruktúráját ért orosz táma­dások miatt. Az orosz erők lerombolták a ke­let-ukrajnai Bahmut városát -*közöl­­te Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, miközben az ukrán hadsereg szom­baton rakéta- és légicsapásokról szá­molt be az ország több részén. Oroszország 9 és fél hónapja tartó ukrajnai háborújának legújabb csa­tái négy olyan tartományra összpon­tosulnak, amelyekről Vlagyimir Pu­tyin orosz elnök szeptember végén jelentette ki, hogy országához csa­tolt. A harcok azt jelzik, hogy Orosz­ország küzd azért, hogy ellenőrzése - alá vonja ezeket a régiókat, Ukrajna pedig kitartóan próbálja visszasze­rezni őket. Zelenszkij hozzátette, hogy a hely­zet „még mindig nagyon nehéz” a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk tartományok több frontvárosában. A tartományok együttesen alkotják a Donyec-medencét, egy Oroszor­szággal határos, kiterjedt ipari régi­ót, amelyet Putyin a háború kezdeté­től fogva a háború fókuszpontjaként jelölt meg, és ahol a Moszkva által támogatott szakadárok 2014 óta har­colnak. „Bahmut, Szoledar, Marjin­­. ka, Kreminna. Hosszú idő óta nincs olyan lakóhely ezeken a területeken, amelyet ne rongáltak volna meg a lö­vedékek és a tűz” — mondta Zelensz­kij esti videóbeszédében, azokat a városokat említve, amelyek ismét a célkeresztbe kerültek. A legheve­sebb harcok Bahmut körzetben vol­tak, ahol több mint 20 lakott helység került tűz alá. Az Egyesült Államok újabb 275 millió dollár értékű katonai segít­séget nyújt Ukrajnának - közölte az amerikai külügyminisztérium. A bejelentés szerint Ánthony Blinken külügyminiszter az elnöktől kapott felhatalmazás alapján 275 millió dol­lárnyi katonai eszközt tesz elérhető­vé az amerikai készletekből Ukrajna számára. A szállítmányban légvé­delmi eszközök, lőszerek és egyéb, a hadszíntéren felhasználható hadi eszközök szerepelnek, hogy Ukrajna képes legyen megvédeni magát. Ahogy a sajtódokumentum fogal­maz, az elmúlt hetekben Oroszország fokozta támadásait az Ukrajna szá­mára kritikusan fontos infrastruktú­ra ellen, ami széles körű szenvedést okoz az ukrán embereknek. Erdogan-Putyin telefonbeszélgetés Elhalasztották a választást Észak-Koszovóban Ankara. Recep Tayyip Erdo­gan török elnök az ukrán gabo­na exportját biztosító kereske­delmi folyosó más árukkal való kibővítéséről beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnök­kel - közölte tegnap a török elnöki hivatal kommuniká­ciós igazgatósága. Erdogan a beszélgetés során azt mondta: a gabonafolyosó keretében hoz­záláthatnak ahhoz a munkához, amely más élelmiszerek, majd fokozatosan más áruk export­ját tenné lehetővé. A két vezető emellett energiaügyi kérdések­ről, a kétoldalú kapcsolatokról, valamint regionális ügyekről, köztük a terrorizmus elleni harcról is egyeztetett. (MTI) Vjosa Osmani koszovói elnök határozatlan időre elhalasz­totta a december 18-ra terve­zett önkormányzati választást Koszovó északi rószón a tér­ségben fennálló feszült hely­zet miatt. Belgrád/Pristina. A koszovói el­nök azt követően döntött a voksolás elhalasztásáról, hogy a fennálló fe­szültségek miatt a nemzetközi közös­ség több képviselője is ezt kérte tőle. Koszovó északi részén azért tartot­tak volna előrehozott önkormányzati választást, mert az ott élő szerb ki­sebbség tagjai november első hetében úgy döntöttek, kivonulnak a koszo­vói állam intézményeiből, tiltakozá­sul amiatt, hogy a pristinai hatóságok elrendelték: a Szerbia által kiadott rendszámtáblákat koszovóiakra kell cserélni. Csaknem 600 szerb lépett ki a koszovói rendőrség kötelékéből, a szerb nemzetiségű rendőrök mellett bírák, ügyészek és hivatalnokok is felfüggesztették a munkát. A szerbek közölték, hogy mindad­dig nem térnek vissza az intézmé­nyekbe, amíg Koszovó nem teljesí­ti a 2013-ban brüsszeli közvetítéssel aláírt megállapodásban foglaltakat, valamint amíg nem alakítja meg a koszovói szerb önkormányzatok kö­zösségét. Erre viszont Pristina azért nem hajlandó, mert ezzel nagyobb autonómiát biztosítana az egyébként is csak a belgrádi kormányt elismerő szerbeknek. A pristinai vezetés viszont úgy döntött, nem vár arra, hogy vissza­térjenek hivatalukba a kisebbségi szerbek, az előrehozott polgármes­­ter-.választás kiírása mellett az üre­sen maradt rendőri, bírói, ügyészi és hivatalnoki tisztségeket is albánokkal fogják feltölteni - közölte Albin Kürti miniszterelnök. A legutóbbi feszült­ségek azt követően alakultak ki, hogy a választás előkészítéseként Pristina a választási bizottság tagjai mellett fegyveres rendőröket is küldött a tele­pülésekre. Míg a szerbek szerint ez a nemzetközi megállapodások megsér­tését jelenti, az albánok szerint csak a rend fenntartása érdekében kellett rendőröket küldeni a többségében szerbek lakta településekre. Szombaton koszovói szerbek százai emeltek barikádokat egy észak-koszovói úton, és ezzel aka­dályozták a forgalmat két fontos határátkelőnél Szerbiával. Az utób­bi napok feszültségei közepette egy koszovói albán rendőr sérült meg, a helyi szerbeket pedig az háborította fel, hogy a lövöldözéssel gyanúsított szerb nemzetiségű volt rendőrt letar­tóztattak. A helyi szerbek képviselői, vala­mint Belgrád szerint veszélybe ke­rült a koszovói szerbek biztonsága, ezért Szerbia kérni fogja a NATO békefenntartóit, hogy engedjék meg neki, hogy szerb katonákat és ren­dőröket telepítsen Koszovóba, bár úgy véli, hogy nincs esélye a kérés jóváhagyására - jelentette be Alek­­szandar Vucsics államfő szombaton este. (MTI) DECEMBER 13-AN, KEDDEN j , j cys~\ keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! vJ f J 1 I B, 1 i /j Ilii • Több mint 306 ezren jelöltek be két nemzetiséget • Politikai huzavona a nemzetiségre vonatkozó második kérdés körül • A népszámlálás és a szlovákiai magyarok • Jogilag 456 148 magyar él Szlovákiában Melléklet az Új Szóban! Kicselezte az EU Tanácsa a magyar vétót Brüsszel. Szombat délután az EU Tanácsa jóváhagyta az Ukraj­nának szánt 18 milliárd eurós hitelt. Erről kedden akartak dönteni a pénzügyminiszterek, de Varga Mihály magyar pénzügyminiszter az akkor napirenden lévő változa­tot megvétózta. Ezután a többi tag­állam nem volt hajlandó szavazni a magyar helyreállítási terv jóvá­hagyásáról. Márpedig ha azt nem hagyják jóvá még idén, akkor Ma­gyarország kb. 1650 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás­tól esik el. A magyar kormány azt akadályozta meg, hogy az Európai Bizottság hitelt vegyen fel, amiből az Ukrajnának nyújtott támogatást fedezhette volna. Most azonban a tanács bejelen­tette, megállapodásra jutott egy olyan jogalkotási csomagról, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy 2023-ban 18 milliárd euróval pénz­ügyileg segítse Ukrajnát. A javas­latot a Tanács szombaton írásbeli eljárással fogadta el, és e héten eset­leges elfogadásra az Európai Parla­ment elé terjesztik. A kritériumok közül kikerült, hogy a pénzt közö­sen felvett hitelből adnák az uniós tagországok, így Magyarország is megszavazta a segélyt. A csomag strukturális megoldást irányoz elő Ukrajna 2023-as pénz­ügyi támogatására. Az Ukrajnának 2023-ban hitelezhető összeg 18 mil­liárd eurp lesz, a kölcsönök 10 éves türelmi időt kapnak. A tagállamok a kamatköltségek nagy részét kül­ső címzett bevételekből fedezik. A hitelfelvétel garanciáit vagy az EU költségvetése, vagy a tagálla­mok -biztosítják. Az Európai Parlament ma dönt a sürgősségi eljárásról és a következő napok valamelyikén el is fogadják az előterjesztést. Az EP elnöke már tájékoztatta a nagyobb képviselő­­csoportok vezetőit, akik nem jelez­ték, hogy bármilyen fenntartásuk lenne. (444, hvg, telex, euronews)

Next

/
Thumbnails
Contents