Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)
2022-12-12 / 286. szám
6 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. december 12. | www.ujszo.com röviden Odessza áram nélkül maradt Az orosz erők lerombolták a kelet-ukrajnai Bahmut városát. Emberek százai mellett ez az asszony is elvesztette az otthonát. (TASR/AP-felvétel) Vizsgálati fogságban az EP alelnöke Brüsszel. Belgiumban vizsgálati fogságba helyezték Éva Kaili görög szocialista európai parlamenti képviselőt és további három gyanúsítottat, akiket a minap vettek őrizetbe a hatóságok egy Katarral kapcsolatos korrupciós ügyben folytatott nyomozás során. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke úgy döntött, hogy azonnali hatállyal felfüggeszti Éva Kaili alelnöki hatáskörét. Tisztségéből való végleges eltávolításáról az uniós törvényhozó testület az e heti plenáris ülésen fog szavazni. Az ügyészség pénteken közölte, hogy a hatóságok több hónapja gyanúsítanak egy Pérzsa-öböl menti államot az Európai Parlament gazdasági és politikai döntéseinek befolyásolásával. Az ügyészség szerint a vesztegetők jelentős pénzösszegekkel és értékes ajándékokkal próbálták lefizetni az uniós parlament több magas rangú tagját. A rendőrség az e heti razzia során mintegy 600 ezer eurónyi készpénzt, valamint mobiltelefonokat és számítógépeket foglalt le. (MTf) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/Washington. Odessza fekete-tengeri ukrán kikötőváros szinte teljesen áram nélkül maradt az éjszakai orosz dróntámadás után - jelentették szombaton az ukrán hatóságok. Az ukrán elnöki hivatal egyik tanácsadója, Kirilo Timosenko a Telegramon azt írta, hogy az alapvető infrastruktúráknak, köztük a kórházaknak és a szülészeteknek azonban van áramellátása. Oroszország szombatra virradó éjjel drónokkal támadta a várost, a csapások következtében a város körzetében szinte valamennyi településen szünetel az áramellátás - mondta Makszin Marcsenko, az odesszai régió kormányzója. Hozzátette, hogy az ukrán légvédelem lelőtt két drónt. Csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy folytatják a támadásokat az ukrán energiahálózat ellen. Mikola Szolszkij ukrán agrárpolitikai és élelmiszeripari miniszter tegnap közölte, nem függesztik fel a fekete-tengeri Odessza kikötőjéből induló gabonaszállítmányokat a térség infrastruktúráját ért orosz támadások miatt. Az orosz erők lerombolták a kelet-ukrajnai Bahmut városát -*közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, miközben az ukrán hadsereg szombaton rakéta- és légicsapásokról számolt be az ország több részén. Oroszország 9 és fél hónapja tartó ukrajnai háborújának legújabb csatái négy olyan tartományra összpontosulnak, amelyekről Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember végén jelentette ki, hogy országához csatolt. A harcok azt jelzik, hogy Oroszország küzd azért, hogy ellenőrzése - alá vonja ezeket a régiókat, Ukrajna pedig kitartóan próbálja visszaszerezni őket. Zelenszkij hozzátette, hogy a helyzet „még mindig nagyon nehéz” a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk tartományok több frontvárosában. A tartományok együttesen alkotják a Donyec-medencét, egy Oroszországgal határos, kiterjedt ipari régiót, amelyet Putyin a háború kezdetétől fogva a háború fókuszpontjaként jelölt meg, és ahol a Moszkva által támogatott szakadárok 2014 óta harcolnak. „Bahmut, Szoledar, Marjin. ka, Kreminna. Hosszú idő óta nincs olyan lakóhely ezeken a területeken, amelyet ne rongáltak volna meg a lövedékek és a tűz” — mondta Zelenszkij esti videóbeszédében, azokat a városokat említve, amelyek ismét a célkeresztbe kerültek. A leghevesebb harcok Bahmut körzetben voltak, ahol több mint 20 lakott helység került tűz alá. Az Egyesült Államok újabb 275 millió dollár értékű katonai segítséget nyújt Ukrajnának - közölte az amerikai külügyminisztérium. A bejelentés szerint Ánthony Blinken külügyminiszter az elnöktől kapott felhatalmazás alapján 275 millió dollárnyi katonai eszközt tesz elérhetővé az amerikai készletekből Ukrajna számára. A szállítmányban légvédelmi eszközök, lőszerek és egyéb, a hadszíntéren felhasználható hadi eszközök szerepelnek, hogy Ukrajna képes legyen megvédeni magát. Ahogy a sajtódokumentum fogalmaz, az elmúlt hetekben Oroszország fokozta támadásait az Ukrajna számára kritikusan fontos infrastruktúra ellen, ami széles körű szenvedést okoz az ukrán embereknek. Erdogan-Putyin telefonbeszélgetés Elhalasztották a választást Észak-Koszovóban Ankara. Recep Tayyip Erdogan török elnök az ukrán gabona exportját biztosító kereskedelmi folyosó más árukkal való kibővítéséről beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel - közölte tegnap a török elnöki hivatal kommunikációs igazgatósága. Erdogan a beszélgetés során azt mondta: a gabonafolyosó keretében hozzáláthatnak ahhoz a munkához, amely más élelmiszerek, majd fokozatosan más áruk exportját tenné lehetővé. A két vezető emellett energiaügyi kérdésekről, a kétoldalú kapcsolatokról, valamint regionális ügyekről, köztük a terrorizmus elleni harcról is egyeztetett. (MTI) Vjosa Osmani koszovói elnök határozatlan időre elhalasztotta a december 18-ra tervezett önkormányzati választást Koszovó északi rószón a térségben fennálló feszült helyzet miatt. Belgrád/Pristina. A koszovói elnök azt követően döntött a voksolás elhalasztásáról, hogy a fennálló feszültségek miatt a nemzetközi közösség több képviselője is ezt kérte tőle. Koszovó északi részén azért tartottak volna előrehozott önkormányzati választást, mert az ott élő szerb kisebbség tagjai november első hetében úgy döntöttek, kivonulnak a koszovói állam intézményeiből, tiltakozásul amiatt, hogy a pristinai hatóságok elrendelték: a Szerbia által kiadott rendszámtáblákat koszovóiakra kell cserélni. Csaknem 600 szerb lépett ki a koszovói rendőrség kötelékéből, a szerb nemzetiségű rendőrök mellett bírák, ügyészek és hivatalnokok is felfüggesztették a munkát. A szerbek közölték, hogy mindaddig nem térnek vissza az intézményekbe, amíg Koszovó nem teljesíti a 2013-ban brüsszeli közvetítéssel aláírt megállapodásban foglaltakat, valamint amíg nem alakítja meg a koszovói szerb önkormányzatok közösségét. Erre viszont Pristina azért nem hajlandó, mert ezzel nagyobb autonómiát biztosítana az egyébként is csak a belgrádi kormányt elismerő szerbeknek. A pristinai vezetés viszont úgy döntött, nem vár arra, hogy visszatérjenek hivatalukba a kisebbségi szerbek, az előrehozott polgármester-.választás kiírása mellett az üresen maradt rendőri, bírói, ügyészi és hivatalnoki tisztségeket is albánokkal fogják feltölteni - közölte Albin Kürti miniszterelnök. A legutóbbi feszültségek azt követően alakultak ki, hogy a választás előkészítéseként Pristina a választási bizottság tagjai mellett fegyveres rendőröket is küldött a településekre. Míg a szerbek szerint ez a nemzetközi megállapodások megsértését jelenti, az albánok szerint csak a rend fenntartása érdekében kellett rendőröket küldeni a többségében szerbek lakta településekre. Szombaton koszovói szerbek százai emeltek barikádokat egy észak-koszovói úton, és ezzel akadályozták a forgalmat két fontos határátkelőnél Szerbiával. Az utóbbi napok feszültségei közepette egy koszovói albán rendőr sérült meg, a helyi szerbeket pedig az háborította fel, hogy a lövöldözéssel gyanúsított szerb nemzetiségű volt rendőrt letartóztattak. A helyi szerbek képviselői, valamint Belgrád szerint veszélybe került a koszovói szerbek biztonsága, ezért Szerbia kérni fogja a NATO békefenntartóit, hogy engedjék meg neki, hogy szerb katonákat és rendőröket telepítsen Koszovóba, bár úgy véli, hogy nincs esélye a kérés jóváhagyására - jelentette be Alekszandar Vucsics államfő szombaton este. (MTI) DECEMBER 13-AN, KEDDEN j , j cys~\ keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! vJ f J 1 I B, 1 i /j Ilii • Több mint 306 ezren jelöltek be két nemzetiséget • Politikai huzavona a nemzetiségre vonatkozó második kérdés körül • A népszámlálás és a szlovákiai magyarok • Jogilag 456 148 magyar él Szlovákiában Melléklet az Új Szóban! Kicselezte az EU Tanácsa a magyar vétót Brüsszel. Szombat délután az EU Tanácsa jóváhagyta az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós hitelt. Erről kedden akartak dönteni a pénzügyminiszterek, de Varga Mihály magyar pénzügyminiszter az akkor napirenden lévő változatot megvétózta. Ezután a többi tagállam nem volt hajlandó szavazni a magyar helyreállítási terv jóváhagyásáról. Márpedig ha azt nem hagyják jóvá még idén, akkor Magyarország kb. 1650 milliárd forint vissza nem térítendő támogatástól esik el. A magyar kormány azt akadályozta meg, hogy az Európai Bizottság hitelt vegyen fel, amiből az Ukrajnának nyújtott támogatást fedezhette volna. Most azonban a tanács bejelentette, megállapodásra jutott egy olyan jogalkotási csomagról, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy 2023-ban 18 milliárd euróval pénzügyileg segítse Ukrajnát. A javaslatot a Tanács szombaton írásbeli eljárással fogadta el, és e héten esetleges elfogadásra az Európai Parlament elé terjesztik. A kritériumok közül kikerült, hogy a pénzt közösen felvett hitelből adnák az uniós tagországok, így Magyarország is megszavazta a segélyt. A csomag strukturális megoldást irányoz elő Ukrajna 2023-as pénzügyi támogatására. Az Ukrajnának 2023-ban hitelezhető összeg 18 milliárd eurp lesz, a kölcsönök 10 éves türelmi időt kapnak. A tagállamok a kamatköltségek nagy részét külső címzett bevételekből fedezik. A hitelfelvétel garanciáit vagy az EU költségvetése, vagy a tagállamok -biztosítják. Az Európai Parlament ma dönt a sürgősségi eljárásról és a következő napok valamelyikén el is fogadják az előterjesztést. Az EP elnöke már tájékoztatta a nagyobb képviselőcsoportok vezetőit, akik nem jelezték, hogy bármilyen fenntartásuk lenne. (444, hvg, telex, euronews)
