Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)

2022-12-10 / 285. szám

Karácsonyi díszben a Fehér Ház

2022. december 10., szombat, 15. évfolyam, 49. szám

Gyilkos szmog lapult London felett

több széntüzelésű erőmű is működött. A levegő minőségét tovább rontotta a járművek kipufogógáza - a villamosokat több vonalon ekkoriban váltották fel a dízelüzemű buszok és a La Manche csatorna felől is nagy mennyiségű szennyezett levegő érkezett. A levegő színe a nagy mennyiségben jelen lévő kátrányos koromrészecskék miatt sárgás-feketére változott, amelyet a londoniak fekete humorral „borsólevesnek” neveztek el.

Képzeljék csak: a levegő páratartaldecember 9-ig tartott. Amikor a szmog végre felszállt, nyálkás koromréteget hagyott maga után a kültéri felületeken, amelyet csak a néhány nap múlva megérkező eső tudott lemosni, így az utcákon fekete esővízpatakok csordogáltak. A londoniak már hozzá voltak szokva a szmoghoz, a várost ért csapás súlyosságára azonban csak a hivatalos jelentések közzététele után döbbentek rá. Az egészségügyi minisztérium közlése szerint a füstköd és a szmoggal összefüggő okok miatt 4075 ember halt meg és közel százezren betegedtek meg, az áldozatok főként a nagyon fiatalok és idősek, illetve betegek közül kerültek ki. A légzőszervi fertőzés következtében hypoxia, vagyis oxigénhiányos állapot állt elő, majd a

szennyeződés bekerülve a tüdőbe gennyes fertőzést idézett elő. A halálesetek többségét tüdőgyulladás, gennyes hörghurut okozta.

w

... az autók sein közlekedtek, hiszen a látótávolság még nappal is méterekre csökkent, még a betegek sem jutottak el a kórházakba.

Nagy-Britannia történetének legsúlyosabb levegőszennyeződése nyomán nyilvánvaló lett, hogy szükség van a korszerű környezetvédelemre, újra kell gondolni a légszennyezés csökkentésének kérdését. Több törvény is született, közöttük a legfontosabb az 1956-ban elfogadott Tiszta Levegő-törvény, a háztartásokat pénzügyi eszközökkel támogatták, hogy a széntüzelésű kályhákat gáz- vagy villanyalapú fűtésre, illetve közponű fűtésre cserélhessék. Mindezek ellenére tíz évvel később, 1962 decemberében újabb szmog kerítette hatalmába a várost, igaz, ez már távolról sem volt annyira súlyos, mint az egy évtizeddel korábbi. A történteket a netflixes sorozat, A korona (The Crown) is feldolgozta, ez az a rész, amikor a királyi család tagjai döbbenten bámulnak ki a palota ablakain a sűrű fehérség láttán, és amely Winston Churchill felelősségét firtatja a nagy szmogkatasztrófában. Nos, szolgáltassunk igazságot Churchillnek: ezt semmi sem támasztja alá, a gyilkos szmogot minden bizonnyal senki sem látta előre, és semmilyen bizonyíték nincs arra nézve, hogy a vén háborús csataló fitymálta volna a ködöt.

A sorozat szerint ezekben a napokban Churchill éppen a titkárnőjével volt elfoglalva, aki kora alapján az unokája lehetett volna, és gyengéd románc kezdett kibontakozni kettejük között. Ennek egy csattanás vetett véget, a hölgyet ugyanis elütötte egy piros emeletes busz. Churchill elment a kórházba, ahol megmutatták neki titkárnője holttestét. A miniszterelnök ekkor szembesült a kórházbeli állapotokkal, és állt végre a köd elleni védekezés élére.

Nos, ezek után talán mondani se kell: a 78 éves Churchill ekkor már legfeljebb a feleségé iránt táplált gyengéd érzelmeket, a titkárnő kitalált személy, ahogy a halála is az: azokban a napokban senkit sem tudott elcsapni a busz, mert a londoni közösségi közlekedést egy az egyben leállították. (MTI, telex, ú)

Angliát már a szigetet meghódító rómaiak is a pára, a köd és az eső országának tartották.

ma megközelítette a 100 százalékot, a szmog a harmadik-negyedik napon már annyira sűrű lett, hogy a szülők nem engedték gyermekeiket az iskolába, mert azok eltévedhettek volna útközben. A szúrós szag csípte az orrot és a szemet, a korom fanyar ízt hagyott a szájban; ha valakinek okvedenül el kellett hagynia otthonát, orrát és száját zsebkendővel takarta be.

A metró kivételével megállt a közlekedés, az autók sem közlekedtek, hiszen a látótávolság még nappal is méterekre csökkent, még a betegek sem jutottak el a kórházakba. Ha valaki gyalog indult úrnak, csak csoszogva, lépésenként tudott haladni, mert nem tudhatta, meddig tart a járdaszegély. Éjszaka a helyzet még rosszabbra fordult, mert az utcai lámpák fénye nem hatolt át a sűrű ködön. A vasúti közlekedés fenntartása érdekében a kereszteződések közelében ködjelzőket helyeztek a sínekre, amelyek a vonat kerekeivel érintkezve a vadászpuskához hasonló hangot adtak ki, de később már ez is hiábavalónak bizonyult.

Még az épületekbe is beszivárgott a szmog, így a színházi előadásokat, filmvetítéseket is fel kellett függeszteni - a közönség egyébként sem sokat élvezhetett volna belőlük az állandó köhögés miatt. A Wembley-stadionban az 1923- as megnyitó óta először maradt el mérkőzés. Csak a tolvajok, fosztogatók örülhettek: ők kellőképpen ki is használták az áldatlan állapotot. A bűnözési ráta emelkedett, a rablók a ködöt kihasználva törtek be lakásokba, üzletekbe. A vaskos füstköd 1952. december 5-étől

LJ t W eleve adott időjá/% M rást Londonban .4. \ M J a fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor keletkező korom súlyosbította, az így kialakuló füstködöt nevezték el az angol smoke (füst) és fog (köd) szavak összevonásával szmognak. I. Eduárd király a 14. század elején rövid időre betiltotta a szénnel történő fűtést, persze nem sok sikerrel, s a viktoriánus korra a londoni hétköznapokhoz hozzátartozott a szmog. A brit fővárosban egész a legutóbbi időkig kapható volt a „Londoni szmog” címkével ellátott színes konzervdoboz, amelyet a turisták szuvenírként vihettek haza. A tragikus 1952-es füstköd azonban nem turistalátványosság volt...

Hetven évvel ezelőtt az ünnepek előtt havat vártak, reméltek az emberek, ehelyett december 4-én egy hideg anticiklon ült meg London fölött, és mivel teljes volt a szélcsend, napokig on is lapult. A várost másnapra sűrű, kéményfüsnel és kipufogógázokkal kévén köd takarta be, és bénította meg az életet. A szmog kialakulásához több tényező járult hozzá. A legnagyobb problémát a tömeges széntüzelés okozta, hiszen a hideg időjárás miatt több szenet használtak fel, méghozzá az olcsóbb, nagyobb kén-dioxid-tartalmú fajtából. A helyzetet súlyosbította, hogy London külvárosában