Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)
2022-12-08 / 283. szám
www.ujszo.coml 2022. december 8. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 A 27. klímakonferencia Jön az erőszak FELEDY BOTOND Ahogy fokozódik az európai társadalmak sérülékenysége, úgy fogunk egyre durvább befolyásolási kísérleteket látni. Tegnap reggel arra ébredt Németország, hogy egy szélsőjobboldali terrorista hálózat két tucat tagját tartóztatták le, akik a gyanú - és a titkosszolgálat - szerint az alkotmányos rend megdöntésére szövetkeztek. A német szélsőjobboldali terrorista sejteknek van bőven hagyományuk, hiszen ez a második világháború vége óta lényegében egy folyamatos, felszín alatt lévő mozgalom. Egyes részei beérik a náci relikviák gyűjtésével, mások viszont fegyvereket halmoznak fel és álmodoznak a birodalom visszaállításáról. Utóbbiba tartozik a Reichsbürger mozgalom, amely tagjaira most csapást mértek a hatóságok. Azért itt is van katonai vonal, ugyanis a gyanúsítottak jelentős része katona vagy katona volt a német hadseregben (Bundeswehr), illetve az egykori NDK néphadseregében (Nationale Volksarmee), és többen különleges erők kötelékében szolgálnak vagy szolgáltak. Miközben a 2010-es években az iszlamista fundamentalista terrorsejtektől félt Európa, addig békésen növekedhettek a szélsőjobbos frakciók. Nemcsak azért, mert a szolgálatok véges kapacitásai miatt erre lehetőségük volt, hanem azért is, mert bőven kaptak külföldi támogatást. A Reichsbürgerrel kapcsolatban tegnap nyilvánosságra hozott német hatósági dokumentumokban megnevezik azt az orosz kapcsolattartót, aki a mozgalom egyik vezetőjével találkozgatott. Feltehetőleg nem csak közös teázás zajlott. Hasonló ügy és módszertan látszott a magyarországi bőnyi férfi esetében, aki az oknyomozók szerint a budapesti orosz nagykövetség tagjaival nemhogy kapcsolatban állt, hanem egyenesen közösen airsoftoztak; illetve később a .hu kiterjesztésű weboldaluk .ru kiterjesztést kapott. A bőnyi atrocitás során ugyanúgy a rendőrökre támadott, ahogy azt a Reichsbürger-terroristák is tették az elmúlt években. A harmadik elem, amely most fűteni fogja a hasonló szélsőséges mozgalmakat, az sajnos a gazdasági recesszió. Amennyiben a társadalmaink leszakadó, elszegényedő része növekszik, úgy a kockázat is, hogy közülük kiket mire tudnak beszervezni. Ugyanakkor érdekes tény, hogy a Reichsbürger esetén is a vezetőség közt német nemesi leszármazottak is voltak, tehát az ideológia összehozza a kiszolgáltatottakat és az opportunistákat. Azt nyugodtan kijelenthetjük, hogy veszélyes időkbe érkeztünk, az erőszak az európai országokban történelmileg alacsonyan járt, de nincs rá garancia, hogy ez így is tud maradni. FIGYELŐ A klímaváltozások a környezetvédelmi témák közül egész biztosan a leggyakrabban emlegetettek közé tartoznak. Néha mármár mintha irritálná a társadalmat a folytonos ijesztgetés a klímaváltozások szinte armageddoni következményeivel. Függetlenül attól, hogy ijesztgetés-e vagy sem, elcsépelt-e a téma vagy sem, sajnos a klíma változásai fizikailag mért és bizonyított tények. Sőt már mérések nélkül is mindenki tapasztalni tudja a gyakori változásokat, az általános felmelegedést, a váratlan intenzív esőzéseket, a kis folyamokon előforduló katasztrofális árvizeket, továbbá a mezőgazdaságban a vízhiányt, szárazságot, a patakok és a kutak kiszáradását. A minap fejeződött be az egyiptomi Sarm es-Sejkben az ENSZ 27. klímakonferenciája, a COP 27 (Conference of the Parties), amely az ENSZ Éghaj lat változási Keretegyezményét (UN FCCC - United Nations Framework Convention on Climate Change) aláíró felek évente megrendezésre kerülő csúcsértekezlete. Mint minden évben, az ideit is nagy várakozások előzték meg, amit a magas rangú részvétel is jelzett. A számos állam- és kormányfő, valamint miniszterek mellett megjelent az ENSZ főtitkára, António Guterres, illetve az Európa Tanács elnöke, Charles Michel, továbbá az Európai Bizottság elnök asszonya, Ursula van der Leyen és a bizottság alelnöke, Frans Timmermans is. Az idei csúcsértekezlet különleges jelentőségét még az is fokozni hivatott volna, hogy az orosz-ukrán háború klímára való hatásait is megvitatja. Maga Zelenszkij ukrán elnök szintén mondott az értekezleten videóbeszédet. Szegényes eredmények Sajnos a nagy várakozások talán még fokozták a szegényes eredmények által kiváltott csalódást. Ugyanis a csúcstalálkozó, akárcsak az ehhez kapcsolódó szakmai konferencia eredménye, mind szakmai, mind politikai szempontból csalódást okoztak. Az alapvető problémáról, a fosszilis energiahordozók - a szén, a gáz, a kőolaj - felhasználásáról és ezek égetéséből származó szén-dioxid-kibocsátások csökkentéséről semmi sem került be a záródokumentumba. Tulajdonképpen nem lett semmi új eredmény azon kivül, hogy nagy vajúdás után a felek mégiscsak megalkudtak abban, hogy létrejön egy új pénzalap azon országok megsegítésére, ahol nincs elég eszköz a klímaváltozások által okozott veszteségek és károk felszámolására. De még ez - az alapjában véve jó - döntés is vérszegény, mert abban már nem tudtak megállapodni a felek, hogy ki, mennyit és mikor adjon az alapba. Addig pedig, amíg nem világos, hogy hogyan és hova fog ez a pénz folyni, a dologról teljesen felesleges lett volna tárgyalni. Nem is beszélve arról, hogy a feleknek az a néhány évvel előtti vállalása, hogy 2020-ig közösen 100 milliárd dollárt mozgósítanak a fejlődő országoknak a klímaváltozások hatásai elleni küzdelmük megsegítésére, távolról sincs teljesítve. Szlovák klímatörvóny Annyit azért pozitívumként el lehet mondani, hogy az EU igyekezett, Szlovákia is. Az utóbbi képviseletében Zuzana Caputová elnök asszony erős ígéretet tett az ország dekarbonizációjára. A konferencián Szlovákia bemutatta az új klímatörvényét is, ami pozitív fogadtatást kapott. Ennek a szépséghibája csak az, hogy a jogszabály még idehaza nincs elfogadva, és előreláthatólag még nagyon göröngyös út vár rá, hogy életbe lépjen. Erős kritika A fentebb említett pozitív felvillanásokat viszont erőteljesen felülmúlták a kritikus értékelések. Maguk a legmagasabb rangú résztvevők is - mint Guterres vagy Timmermans - nyíltan éles hangú elégedetlenséget fejeztek ki, főleg a legnagyobb szennyezőknek a kibocsátások csökkentéséhez való langyos hozzáállását kritizálták. Sőt, az értékelők szerint éppen a foszszilis energiahordozókkal működő erős vállalkozócsoportok képviselőinek a háttérmunkája és minden tárgyaláson való jelenléte akadályozta meg, hogy a kibocsátások csökkentésére irányuló vállalásokat elfogadják. Itthon a negatív kritikákhoz csatlakozott Ján Budaj, Szlovákia környezetvédelmi minisztere is. Fosszilis energiahordozók Az orosz-ukrán háború, valamint az ehhez kapcsolódó energiaválság Ukrajnában, de Európa-szerte is bizonyára nem a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentését fogják eredményezni. Néhány erős politkai kijelentés ellenére, amelyek azt hangoztatják, hogy a háború vagy az energiaválság nem jelentheti e csökkentésekre tett célok feladását, a valós helyzet az, hogy bizony a közeljövőben talán még nagyobb szükség lesz a fosszilis energiahordozók felhasználására, mint a közelmúltban. Ezt az érintettek - majdnem hogy kibeszélés-, mentség- és igazolásképpen - már jó előre a háború számlájára írják. Valami csökkentést, azaz megtakarítást azért az mégiscsak hozhat, hogy a lényegesen megkárosodott energetikai infrastruktúra és a politikai-üzleti problémák miatt kevesebb energiahordozó jut a felhasználókhoz, vagy maguk az energiagyártók kerültek üzemen kívüli állapotba. Ezt a szomorú tényt vagy az ebből adódó megtakarítást és csökkenést viszont semmiképpen nem tudnám pozitívumként elkönyvelni mint követendő példát a klímaváltozások elleni harcban. És még nem is tudjuk, mennyire lesz hideg a tél. Nem lóg ki a sorból Tehát hogyan értékeljük a 27. COP-ot? Mivel számos klímakonferencián személyesen is részt vettem, és állandóan figyelemmel kísérem a helyzetet, minden pátosz nélkül kijelenthetem, hogy én személy szerint nem csalódtam a 27. COP eredményeiben sem, mégpedig azért nem, mert nem (most sem) voltak nagy elvárásaim. A 27. COP az eredmények vérszegénységét illetve nem lógott ki nagyon a sorból. Azt viszont erősen támogatom, hogy ennek ellenére sem szabad feladni. Éppen ilyenkor jogos az a kérdés és feltevés, hogy - látva ennek a nemzetközi szövetségen alapuló intézménynek a most már harmadik évtizede tartó harcát a nagy kibocsátók ellen, valamint azt, hogy ennek ellenére ott tartunk, ahol tartunk - mi lenne, ha a korlátok és fékek, amelyeket ezek a környezetvédő intézmények valamiképpen mégis csak fokozatosan kikényszerítettek, nem volnának? A joggal kritizált jelenlegi helyzet ellenére én valahogy nem tudom feladni azt az elképzelésemet, hogy az ember végül is mindig kitalál valamit a saját faja fenntartása érdekében. Csak milyen áron? De ujjongani nem ujjongok. Elkobozhatják a gyorshajtók autóját Több, száguldozó sofőr miatt bekövetkezett baleset után az osztrák kormány úgy döntött, kemény szabályozást vezet be: elkobozzák a gyorshajtók kocsiját. A véglegesen elkobzott autókat elárverezik. „Van az a sebesség, amikor az autó fegyverré válik” - mondta Leonore Gewessler klímaminiszter. Becslése szerint a törvény évente 400-450 sofőrre fog lesújtani. A szabályozás lényege, hogy ha valaki 60 km/órával gyorsabban megy, mint a városi sebességhatár értéke (50 km/óra) - azaz 110-zel vagy annál többel zúz a városban -, vagy 70 km/órával gyorsabban, mint az autópályán megengedett legnagyobb sebesség, azaz 200-nál többel, annak két hétre lefoglalják az autóját. A miniszter szerint ilyen sebességnél egyik vezető sem képes már kontroll alatt tartani a jármüvet. A lefoglalás idején megnézik, történt-e már hasonló esete az illetőnek. Ha igen, akkor a gyorshajtó búcsúzhat az autójától. Már az első esetnél véglegesen elkobozzák a kocsit, ha a gyorshajtás városban 80-nal vagy a sztrádán 90-nel haladja meg a megengedett legnagyobb sebességet, illetve ha valaki 220-nál gyorsabban megy az autópályán. A miniszter szerint az extrém száguldás hívei számára az autó „szent tárgynak” tekinthető, így jelentős visszatartó ereje lesz annak, ha ezt véglegesen elvehetik tőlük. (telex) Több amerikai állam betiltotta a TikTokot Az USA-ban Maryland állam- követve más államok példáját- megtiltotta a TikTok közösségi oldal és egyéb kínai, valamint orosz internetes felületek használatát az állam kormányzati intézményeiben. Larry Hogan kormányzó tegnap közölte: a használatuk elfogadhatatlan kiberbiztonsági kockázatot jelent az államra, mert lehetővé teszik az internetes kémkedést, kormányzati intézmények megfigyelését és érzékeny személyes információk gyűjtését. Tegnap Wisconsin állam képviselői is nemzetbiztonsági kocká-zatra hivatkozva arra szólították fel a kormányzójukat, a TikTokot töröltesse minden állami kormányzati eszközről. Hétfőn Dél-Karolina állam kormányzója is elrendelte a kínai alapítású videómegosztó-alkalmazás törlését. (24 hu) Kórházzal végződött a parlamenti bunyó Kedden összeverekedtek a török parlament képviselői a 2023-as költségvetés miatt: a kormányzó AKP párttól Zafer I§ik úgy megütötte az ellenzéki Hüseyin Örst, hogy intenzív osztályra kellett vinni. I§ik gyűrűje felszakította Örs szemöldökét, más egyéb fejsérülések mellett. A képviselőnek pacemakeré is van, szívproblémákkal küzd. Kritikus állapotban van a kórházban, újra kellett ott éleszteni. (telex)
