Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)

2022-12-08 / 283. szám

www.ujszo.coml 2022. december 8. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 A 27. klímakonferencia Jön az erőszak FELEDY BOTOND Ahogy fokozódik az európai társadalmak sérülékenysége, úgy fogunk egyre durvább befolyásolási kísérleteket látni. Tegnap reggel arra ébredt Németország, hogy egy szélső­­jobboldali terrorista hálózat két tucat tagját tartóztatták le, akik a gyanú - és a titkosszolgálat - szerint az alkotmányos rend meg­döntésére szövetkeztek. A német szélsőjobboldali terrorista sejteknek van bőven hagyomá­nyuk, hiszen ez a második világháború vége óta lényegében egy folya­matos, felszín alatt lévő mozgalom. Egyes részei beérik a náci relikviák gyűjtésével, mások viszont fegyvereket halmoznak fel és álmodoznak a birodalom visszaállításáról. Utóbbiba tartozik a Reichs­bürger mozgalom, amely tagjaira most csapást mértek a hatóságok. Azért itt is van katonai vonal, ugyanis a gyanúsítottak jelentős része katona vagy katona volt a német hadseregben (Bundeswehr), illetve az egykori NDK néphadseregében (Nationale Volksarmee), és többen kü­lönleges erők kötelékében szolgálnak vagy szolgáltak. Miközben a 2010-es években az iszlamista fundamentalista terrorsej­tektől félt Európa, addig békésen növekedhettek a szélsőjobbos frakci­ók. Nemcsak azért, mert a szolgálatok véges kapacitásai miatt erre le­hetőségük volt, hanem azért is, mert bőven kaptak külföldi támogatást. A Reichsbürgerrel kapcsolatban tegnap nyilvánosságra hozott német hatósági dokumentumokban megnevezik azt az orosz kapcsolattartót, aki a mozgalom egyik vezetőjével találkozgatott. Feltehetőleg nem csak közös teázás zajlott. Hasonló ügy és módszertan látszott a magyarországi bőnyi férfi ese­tében, aki az oknyomozók szerint a budapesti orosz nagykövetség tagja­ival nemhogy kapcsolatban állt, hanem egyenesen közösen airsoftoztak; illetve később a .hu kiterjesztésű weboldaluk .ru kiterjesztést kapott. A bőnyi atrocitás során ugyanúgy a rendőrökre támadott, ahogy azt a Reichsbürger-terroristák is tették az elmúlt években. A harmadik elem, amely most fűteni fogja a hasonló szélsőséges mozgalmakat, az sajnos a gazdasági recesszió. Amennyiben a társa­dalmaink leszakadó, elszegényedő része növekszik, úgy a kockázat is, hogy közülük kiket mire tudnak beszervezni. Ugyanakkor érdekes tény, hogy a Reichsbürger esetén is a vezetőség közt német nemesi leszárma­zottak is voltak, tehát az ideológia összehozza a kiszolgáltatottakat és az opportunistákat. Azt nyugodtan kijelenthetjük, hogy veszélyes időkbe érkeztünk, az erőszak az európai országokban történelmileg alacsonyan járt, de nincs rá garancia, hogy ez így is tud maradni. FIGYELŐ A klímaváltozások a kör­nyezetvédelmi témák közül egész biztosan a leggyakrabban emle­getettek közé tartoznak. Néha már­­már mintha irritálná a társadalmat a folytonos ijesztgetés a klímavál­tozások szinte armageddoni követ­kezményeivel. Függetlenül attól, hogy ijesztgetés-e vagy sem, elcsé­pelt-e a téma vagy sem, sajnos a klíma változásai fizikailag mért és bizonyított tények. Sőt már méré­sek nélkül is mindenki tapasztal­ni tudja a gyakori változásokat, az általános felmelegedést, a váratlan intenzív esőzéseket, a kis folyamo­kon előforduló katasztrofális árvi­zeket, továbbá a mezőgazdaságban a vízhiányt, szárazságot, a patakok és a kutak kiszáradását. A minap fejeződött be az egyip­tomi Sarm es-Sejkben az ENSZ 27. klímakonferenciája, a COP 27 (Conference of the Parties), amely az ENSZ Éghaj lat változási Kerete­gyezményét (UN FCCC - United Nations Framework Convention on Climate Change) aláíró felek éven­te megrendezésre kerülő csúcsér­tekezlete. Mint minden évben, az ideit is nagy várakozások előzték meg, amit a magas rangú részvétel is jelzett. A számos állam- és kor­mányfő, valamint miniszterek mel­lett megjelent az ENSZ főtitkára, António Guterres, illetve az Euró­pa Tanács elnöke, Charles Michel, továbbá az Európai Bizottság elnök asszonya, Ursula van der Leyen és a bizottság alelnöke, Frans Tim­mermans is. Az idei csúcsértekez­let különleges jelentőségét még az is fokozni hivatott volna, hogy az orosz-ukrán háború klímára való hatásait is megvitatja. Maga Ze­­lenszkij ukrán elnök szintén mon­dott az értekezleten videóbeszédet. Szegényes eredmények Sajnos a nagy várakozások talán még fokozták a szegényes ered­mények által kiváltott csalódást. Ugyanis a csúcstalálkozó, akár­csak az ehhez kapcsolódó szak­mai konferencia eredménye, mind szakmai, mind politikai szempont­ból csalódást okoztak. Az alapve­tő problémáról, a fosszilis energia­­hordozók - a szén, a gáz, a kőolaj - felhasználásáról és ezek égetésé­ből származó szén-dioxid-kibocsá­­tások csökkentéséről semmi sem került be a záródokumentumba. Tulajdonképpen nem lett semmi új eredmény azon kivül, hogy nagy vajúdás után a felek mégiscsak megalkudtak abban, hogy létre­jön egy új pénzalap azon országok megsegítésére, ahol nincs elég esz­köz a klímaváltozások által okozott veszteségek és károk felszámolásá­ra. De még ez - az alapjában véve jó - döntés is vérszegény, mert ab­ban már nem tudtak megállapodni a felek, hogy ki, mennyit és mikor adjon az alapba. Addig pedig, amíg nem világos, hogy hogyan és hova fog ez a pénz folyni, a dologról tel­jesen felesleges lett volna tárgyalni. Nem is beszélve arról, hogy a fe­leknek az a néhány évvel előtti vál­lalása, hogy 2020-ig közösen 100 milliárd dollárt mozgósítanak a fej­lődő országoknak a klímaváltozá­sok hatásai elleni küzdelmük meg­segítésére, távolról sincs teljesítve. Szlovák klímatörvóny Annyit azért pozitívumként el le­het mondani, hogy az EU igyeke­zett, Szlovákia is. Az utóbbi képvi­seletében Zuzana Caputová elnök asszony erős ígéretet tett az ország dekarbonizációjára. A konferenci­án Szlovákia bemutatta az új klí­matörvényét is, ami pozitív fogad­tatást kapott. Ennek a szépséghibá­ja csak az, hogy a jogszabály még idehaza nincs elfogadva, és előre­láthatólag még nagyon göröngyös út vár rá, hogy életbe lépjen. Erős kritika A fentebb említett pozitív fel­villanásokat viszont erőteljesen felülmúlták a kritikus értékelé­sek. Maguk a legmagasabb rangú résztvevők is - mint Guterres vagy Timmermans - nyíltan éles hangú elégedetlenséget fejeztek ki, főleg a legnagyobb szennyezőknek a kibo­csátások csökkentéséhez való lan­gyos hozzáállását kritizálták. Sőt, az értékelők szerint éppen a fosz­­szilis energiahordozókkal működő erős vállalkozócsoportok képvise­lőinek a háttérmunkája és minden tárgyaláson való jelenléte akadá­lyozta meg, hogy a kibocsátások csökkentésére irányuló vállaláso­kat elfogadják. Itthon a negatív kritikákhoz csatlakozott Ján Budaj, Szlovákia környezetvédelmi mi­nisztere is. Fosszilis energiahordozók Az orosz-ukrán háború, vala­mint az ehhez kapcsolódó ener­giaválság Ukrajnában, de Eu­­rópa-szerte is bizonyára nem a fosszilis energiahordozók felhasz­nálásának csökkentését fogják eredményezni. Néhány erős polit­­kai kijelentés ellenére, amelyek azt hangoztatják, hogy a háború vagy az energiaválság nem jelentheti e csökkentésekre tett célok feladá­sát, a valós helyzet az, hogy bizony a közeljövőben talán még nagyobb szükség lesz a fosszilis energia­­hordozók felhasználására, mint a közelmúltban. Ezt az érintet­tek - majdnem hogy kibeszélés-, mentség- és igazolásképpen - már jó előre a háború számlájára írják. Valami csökkentést, azaz megta­karítást azért az mégiscsak hozhat, hogy a lényegesen megkárosodott energetikai infrastruktúra és a po­litikai-üzleti problémák miatt keve­sebb energiahordozó jut a felhasz­nálókhoz, vagy maguk az energi­agyártók kerültek üzemen kívüli állapotba. Ezt a szomorú tényt vagy az ebből adódó megtakarítást és csökkenést viszont semmikép­pen nem tudnám pozitívumként el­könyvelni mint követendő példát a klímaváltozások elleni harcban. És még nem is tudjuk, mennyire lesz hideg a tél. Nem lóg ki a sorból Tehát hogyan értékeljük a 27. COP-ot? Mivel számos klímakon­ferencián személyesen is részt vet­tem, és állandóan figyelemmel kí­sérem a helyzetet, minden pátosz nélkül kijelenthetem, hogy én sze­mély szerint nem csalódtam a 27. COP eredményeiben sem, még­pedig azért nem, mert nem (most sem) voltak nagy elvárásaim. A 27. COP az eredmények vérszegénysé­gét illetve nem lógott ki nagyon a sorból. Azt viszont erősen támoga­tom, hogy ennek ellenére sem sza­bad feladni. Éppen ilyenkor jogos az a kérdés és feltevés, hogy - lát­va ennek a nemzetközi szövetsé­gen alapuló intézménynek a most már harmadik évtizede tartó harcát a nagy kibocsátók ellen, valamint azt, hogy ennek ellenére ott tar­tunk, ahol tartunk - mi lenne, ha a korlátok és fékek, amelyeket ezek a környezetvédő intézmények vala­miképpen mégis csak fokozatosan kikényszerítettek, nem volnának? A joggal kritizált jelenlegi helyzet ellenére én valahogy nem tudom feladni azt az elképzelésemet, hogy az ember végül is mindig kitalál valamit a saját faja fenntartása ér­dekében. Csak milyen áron? De ujjongani nem ujjongok. Elkobozhatják a gyorshajtók autóját Több, száguldozó sofőr miatt be­következett baleset után az oszt­rák kormány úgy döntött, ke­mény szabályozást vezet be: el­kobozzák a gyorshajtók kocsiját. A véglegesen elkobzott autókat elárverezik. „Van az a sebesség, amikor az au­tó fegyverré válik” - mondta Le­­onore Gewessler klímaminiszter. Becslése szerint a törvény éven­te 400-450 sofőrre fog lesújtani. A szabályozás lényege, hogy ha valaki 60 km/órával gyorsabban megy, mint a városi sebesség­határ értéke (50 km/óra) - azaz 110-zel vagy annál többel zúz a városban -, vagy 70 km/órával gyorsabban, mint az autópályán megengedett legnagyobb sebes­ség, azaz 200-nál többel, annak két hétre lefoglalják az autóját. A miniszter szerint ilyen sebes­ségnél egyik vezető sem képes már kontroll alatt tartani a jármü­vet. A lefoglalás idején megnézik, történt-e már hasonló esete az il­letőnek. Ha igen, akkor a gyors­hajtó búcsúzhat az autójától. Már az első esetnél véglegesen elko­bozzák a kocsit, ha a gyorshajtás városban 80-nal vagy a sztrádán 90-nel haladja meg a megenge­dett legnagyobb sebességet, illet­ve ha valaki 220-nál gyorsabban megy az autópályán. A miniszter szerint az extrém száguldás hívei számára az autó „szent tárgynak” tekinthető, így jelentős visszatar­tó ereje lesz annak, ha ezt végle­gesen elvehetik tőlük. (telex) Több amerikai állam betiltotta a TikTokot Az USA-ban Maryland állam- követve más államok példáját- megtiltotta a TikTok közössé­gi oldal és egyéb kínai, valamint orosz internetes felületek használa­tát az állam kormányzati intézmé­nyeiben. Larry Hogan kormány­zó tegnap közölte: a használatuk elfogadhatatlan kiberbiztonsági kockázatot jelent az államra, mert lehetővé teszik az internetes kém­kedést, kormányzati intézmények megfigyelését és érzékeny szemé­lyes információk gyűjtését. Teg­nap Wisconsin állam képviselői is nemzetbiztonsági kocká-zatra hi­vatkozva arra szólították fel a kor­mányzójukat, a TikTokot töröl­tesse minden állami kormányzati eszközről. Hétfőn Dél-Karolina állam kormányzója is elrendelte a kínai alapítású videómegosztó-al­­kalmazás törlését. (24 hu) Kórházzal végződött a parlamenti bunyó Kedden összeverekedtek a török parlament képviselői a 2023-as költségvetés miatt: a kormányzó AKP párttól Zafer I§ik úgy megütötte az ellenzéki Hüseyin Örst, hogy intenzív osztályra kel­lett vinni. I§ik gyűrűje felszakí­totta Örs szemöldökét, más egyéb fejsérülések mellett. A képviselő­nek pacemakeré is van, szívprob­lémákkal küzd. Kritikus állapot­ban van a kórházban, újra kellett ott éleszteni. (telex)

Next

/
Thumbnails
Contents