Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)
2022-12-08 / 283. szám
www.ujszo.coml 2022. december 8. KÖZÉLET 3 Heger megtérítené Sulíkot a szavazás előtt ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. „Nőm fogunk megegyezni az előrehozott választáson" - jelentette ki Eduard Heger (OLaNO) kormányfő tegnap arra utalva, az SaS-en múlik, megbukik-e a kormány. A rendkívüli ülés ma délután kezdődik, a szavazásra várhatóan jövő héten kerül sor, az eredmény egyelőre bizonytalan, de minden jel szerint néhány szavazaton múlhat a koalíció sorsa. Az SaS által kezdeményezett rendkívüli ülés ma délután veszi kezdetét, az ellenzéki pártok közül az ESNS is kijelentette, mind a hét képviselőjük megszavazza a bizalmatlansági indítványt. „Ez a kormány nem élvezi, és soha nem is fogja élvezni a bizalmunkat, a lehető leghamarabb véget kell vetni neki” - jelentette ki Martin Belusky hozzátéve, hogy betegség ide vagy oda, a párt mind a hét képviselője jelen lesz a szavazáson. Slavéna Vorobelová, aki azt követően szerzett mandátumot, hogy Marian Kotlebát jogerősen elítélte a bíróság, megerősítette, támogatja az előrehozott választást, Richard Sulíkék kezdeményezésével kapcsolatban azpnban egyelőre nem foglalt állást. Megjegyezte, a szavazáson részt vesz, de csak a parlamenti vita után dönti el, melyik oldalra áll. „Az, hogy hogyan fogok szavazni, attól függ, Pellegrini és Sulik felfedik-e a lapjaikat a szavazás előtt” - közölte arra utalva, nem világos számára, előrehozott választáshoz vezet-e a Heger-kabinet kudarca. Martin Cepcek, akit korábban kizárták az OEaNO frakciójából, szintén nem árulta el, támogatja-e a koalíciót. Vorobelovához hasonlóan megvárja, hogy sül el a vita a parlamentben. Martin Borgul’a (Sme rodina) parlamenti képviselő korábban jelezte, ha Heger nem váltja le Roman Mikulec (OEaNO) belügyminisztert, „a bizonyossággal határos valószínűséggel a miniszterelnök menesztése mellett fog szavazni”. Szoros eredmény A kormányfő visszahívásához 76 képviselőnek kell megszavaznia a javaslatot, tekintet nélkül arra, hányán vesznek részt összesen a szavazáson. Szerdán 74 igen szavazatot számoltunk össze - Smer (27), Hlas (11), SaS (20), Republika (5), ESNS (7). A frakció nélküli képviselők közül Tomás Valásek (Progresszív Szlovákia), Tomás Taraba, Stefan Kuffa és Filip Kuffa is jelezte, nem támogatja a Heger-kormányt. Ha az egyelőre hezitáló politikusok a kormány leváltása mellett döntenek, akkor 77 szavazattal sikerrel járhat a kezdeményezés. Sulik múlt héten jelentette be, hogy Peter Pellegrini (Hlas) támogatásával összegyűjtötték a rendkívüli ülés összehívásához szükséges támogatói aláírásokat, s egyúttal leszögezte, az SaS egységes a kérdésesben, a frakció mind a 20 tagja csatlakozik a kezdeményezéshez. Martin Klus, a bejelentést követően nemcsak a frakcióból távozott, de hivatalosan is kilépett a pártból. Tarabáék szintén közölték, a koalíciót csak akkor tartják hatalmon, ha megállapodnak az előrehozott választás időpontjáról, amit legkésőbb 2023 szeptemberére tűznének ki. A képviselők, akik a fasiszta ESNS pártból váltak ki, a jövő évi Eduard Heger kormányfő bízik benne, ják meg a kormányt állami költségvetést is hajlandóak lennének támogatni, ha a kormány rábólint a feltételükre. A kisebbségi kormány egyelőre nem rendelkezik elegendő szavazattal az év legfontosabb törvényének elfogadásához. Valásek azt nyilatkozta, ha a kormány elbukja a bizalmi szavazást, az előrehozott választás lenne a helyes megoldás. „A kormány elleni bizalmatlansági indítvány mellett fogok szavazni. Hónapokkal ezelőtt, amikor elkezdett együttműködni az ESNS pártból kivált képviselőkkel, világossá tettem, hogy ennek folytatása veszélyezteti a demokráciát Szlovákiában” — mondta. Hangsúlyozta, a kormánypártok akkora káoszt és hozzá nem értést hoztak a politikába, hogy fokozatosan a saját partnereiket és támogatóikat is elriasztották. „Ami ennél is rosszabb, a felmérésekben rehabilitálták Robert Ficót (Smer) és Peter Pellegrinit (Hlas). Ez nem mehet így tovább” - tette hozzá. Miroslav Kollár (korábban a Za l’udí tagja, jelenleg a Spolu elnöke) csak a párt hétvégi közgyűlése után árulja el, melyik gombot nyomja meg a keddi szavazáson. „Kollektív döntés lesz, csak azután mondjuk meg, hogy támogatjuk-e a kormány megszűnését vagy sem” - mondta. A választási ciklus lerövidítésére irányuló javaslatot azonban támogatja: „Úgy gondolom, egy jogilag tiszta eszközre van szükségünk a hivatali idő lerövidítéséhez” - közölte, majd kiegészítette azzal, ez lesz a kormány menesztésével kapcsolatos megfontolás alapja is, fontosnak tartja tudni, mi következik a kormány esetleges visszahívása után. Sulik dönt Heger szerdán a Rádió Expres műsorának vendége volt, ahol kizárta a megegyezést az előrehozott választásról. „Az SaS párttól függ” - jelentette ki a kormány jövőjére utalva, majd hozzátette: „Bízom benne, hogy a demokraták nem lesznek képesek megszavazni a kormány bukását”. A kormányfő szerint abszurd lenne, ha a korábbi koalíciós partner nyitna teret Ficóék hatalomhoz való visszatéréséhez. Állítása szerint tárgyalásokat folytat Sulikkal, s bízik benne, hogy „az SaS letér a rövidebb útról”. Emlékeztetett a 2012-es eseményekre, amikor Iveta Radicová kormányának szétesése után a Smer hatalmas sikert aratott a parlamenti választáson. „Az ő szavazataik nélkül nem bukik meg a kormány” - mondta hozzátéve, reméli, az SaS tanult a múltból. A parlamentben tegnap megkezdődött a vita a Sme rodina javaslatáról, melynek köszönhetően népszavazással vagy úgynevezett önfeloszlatással is véget lehetne vetni a választási ciklusnak. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az OEaNO a koalíciós tanácson megvétózta a tervezetet, így a Sme rodina jelen állás szerint nem szavazhatja meg a sajátjavaslatát. A voksolásra azonban csak a rendkívüli ülés után kerül sor. Ha az ellenzék sikerrel jár, feltehetően az alkotmánymódosító javaslat sorsa is megváltozik. A demokrácia a tát Igor Matovic tegnapi beszédében úgy fogalmazott, a következő napokban dől el, hogy megmarad-e a demokrácia Szlovákiában. Állítja, ha Sulik szétveri a kormánykoalíciót, egy olyan többség jut hatalomra, amely akadályozza a 363-as paragrafus módosítását és nem járult hozzá Fico vizsgálati fogságba helyezéséhez. A Smer elnökének kiadásáról szóló szavazás sikeréhez egyébként épp a Sme rodina és az OEaNO képviselőinek voksa hiányzott. A pénzügyminiszter leszögezte, pártja nem szavazza meg a módosítást. Ezt az álláspontot Heger is megismételte, indoklásként azt mondta, a polgárok 4 évre hatalmazták fel a jelenlegi kormányt. „Mindenki, aki az előrehozott választás gondolatával játszadozik, a sorsot kísérti, és a dolog már nem arról fog szólni, hogy a következő választás lesz-e az utolsó demokratikus választás, hanem közösen megállapíthatjuk, hogy a demokratikus választás már a múlté” - jelentette ki, majd a választási rendszer megváltoztatásának veszélyére figyelmeztetett. Mária Kolíková (SaS) módosító javaslatot nyújtott be, mely megakadályozná, hogy népszavazással el lehessen érni az előrehozott választást. Állítása szerint, ha nem megy át a módosítás, az SaS nem szavazza meg a törvénytervezetet. (ba, Expres, TASR) Benes-dekrétumok: újabb pert veszített a Szlovák Földalap CZÍMER GÁBOR A bíróság elutasította azt a keresetet, amelyben az állam a Beneé-dekrótumokra hivatkozva akarta a D4-es autópálya alatti órtákes ingatlanok elkobzását bevógezni. A per során az állam azzal érvelt, a tulajdonosok felmenői magyarok vagy németek voltak. A döntés nem jogerős. Pozsony. A Pozsonyi II. Járásbíróság szerdán úgy döntött, elutasítja a Szlovák Földalap keresetét, amelyben az állam nevében arra törekedett, hogy bevégezze több ingatlan elkobzását. A pert a földalap arra hivatkozva indította, hogy a BeneS-dekrétumok alapján a mostani örökösök felmenőit meg kellett volna fosztani a vagyonuktól. A földterületek rendkívül értékesek, akár több százezer eurót is érhetnek, hiszen a pozsonyi autópálya-körgyűrű, vagyis a D4/R7 alatt találhatóak. Éva Bieliková bírónő az ítélethirdetés során elismerte az örökösök érvelését. „A biróság főként a jogbiztonság elvének megőrzésére vonatkozó érvvel azonosul” - jelentette ki, és hozzátette, a földalap indítványa ellentétes ezzel az elvvel. A perköltségeket is teljes mértékben az államnak kell kifizetnie. Az egyik örökös ügyvédje, Rastislav Cerevka a tárgyalás után lapunknak elmondta, a kérdéses ingatlanokkal kapcsolatban az elmúlt évtizedekben több olyan jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket most visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az ügyvéd azt is megemlítette, a földalap mindöszsze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, akit Wenhardt Gyulának hívtak, német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett hogy kobozzák tulajdonát. Wenhardt azonban minden bizonnyal magyar nemzetiségű volt. A mostani döntés nem jogerős, a földalap még fellebbezhet a kerületi bíróságnál. A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött, amikor is a földterületeire konfiskációs határozatot adhattak ki mindössze az alapján, hogy magyarnak, vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a faluban. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása. A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Benes-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
