Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)

2022-12-06 / 281. szám

www.ujszo.coml 2022. december 6. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 A létező Mikulásról JUHÁSZ KATALIN Minden gyerek életé­ben fontos nap ez a mai. Ma reggel derül ki - illetve a családi hagyományoktól függően már teg­nap este kiderülhetett mennyire voltak jók idén. Legalábbis a felnőt­tek szemében, akik már hetek óta mondogatják nekik, hogy igyekez­zenek, mert nincs sok idő helyre­hozni a csibészségeket, kisebb-na­­gyobb hisztiket, szándékos vagy véletlen rongálásokat, csúnya be­szédet, verekedést, titkos kütyüzést stb. Bizony, volt itt mindenféle az elmúlt évben, de talán még sikerül pozitív benyomást kelteni... Ezt azoknak írom, akik már tud­nak olvasni és szokták lapozgatni a felnőttek újságját. Nos, ti biztosan tudjátok, hogy a Mikulás mindent számon tart, mindenkit figyel egész évben. Ez fárasztó meló lehet, még akkor is, ha csak a gyerekek tartoz­nak hozzá. Szerintem biztos, hogy vannak segítői, akik helyettesítik őt, amíg alszik, ebédel vagy takarít odahaza. Aztán összesítik az ered­ményeket, és december 6-ra kijön a végleges pontszám, amely alapján az illető gyerek besoroltatik a jók vagy a rosszak közé. A jók ajándék­csomagot kapnak (vagy ha ki merik tenni a méregdrága csizmájukat az ajtó elé, akkor abban találnak édes­séget), a rosszak pedig virgácsot. De vajon hogyan alakult ki ez a megfigyelésen alapuló pontozási módszer? Élt egyszer régen, Myra városá­ban egy püspök, bizonyos Miklós, aki segített egy elszegényedett ne­mesembernek kiházasítani a lányait - mert komoly hozomány nélkül a három „eladó” lány nem talált volna férjet. Ilyen cudar szabályok ural­kodtak akkoriban. Miklós az éj lep­le alatt egy arannyal telt erszényt dobott be a szegény ember ablakán, aki legidősebb leányát így tisztes­ségesen férjhez tudta adni. Az el­következő években így tett a másik két lánnyal is. A harmadik évben azonban zárva találta az ablakot, mert odakint hideg volt. Miklós püspök ekkor felmászott a tetőre, és a nyitott kéményen át dobta be az aranyat. A harmadik lány éppen akkor kötötte fel harisnyáját szárad­ni a kémény alá, az arany így éppen belehullott a harisnyába. A névtelen adakozó kiléte azon­ban kitudódott, mert az apa meg­leste őt, hogy megköszönje neki az ajándékot. Miklós erre azt mond­ta, egyedül Istennek tartoznak kö­szönettel. A nép pedig elnevezte őt Noel Babának, ami azt jelenti „ajándékozó apa”. A 19. században a városokban fokozatosan elterjedt a hír, hogy az ablakokba helyezett kitisztított cipőkbe édességet, dé­ligyümölcsöt tesz valaki december 6-án. És csodák csodája, tényleg így történt. A jó gyerekek immár több mint száz éve számíthatnak tőle némi édes jutalomra ezen a na­pon, mert Miklós püspököt szentté avatták, így gond nélkül végezheti ezt a feladatot a mai napig. Azt nem tudom, mikor költö­zött a Mikulás Lappföldre, de va­lószínűleg a vikingek beszélték rá, azt ígérték neki, hogy ajándékok­kal megrakott, repülő rénszarvasok által húzott szánnal közlekedhet a világban. Nem kell többször fordul­ni, cipekedni. A keresztény hagyo­mány így találkozott az északi né­pek legendáival. Amerikába és az angolszász te­rületekre így is csak karácsonyra ér el, ezért oda nem a Jézuska, ha­nem ő hozza az ajándékokat - Sa­nta Claus néven. A gyerekek kará­csony előtt levelet küldenek neki kívánságaikkal, ugyanúgy, mint ti a Jézuskának. Aztán december 25-én kilenc repülő rénszarvas ál­tal vontatott szánjával egy éjszaka alatt körbejárja Amerikát is. Ott a kandallóra tett zoknikba, haris­nyákba helyezi az ajándékokat, a gyerekek pedig frissítővel is ké­szülnek: tejet és süteményt hagy­nak neki az asztalon. Szurkolok, hogy ti is kapjatok egy csomó finomságot, bárhonnét is érkezzen hozzátok az a nagy sza­­kállú, piros bundás öregember... Az abortusz ellen tüntettek Máltán Málta az Európai Unió egyet­len tagorazága, amely semmi­lyen köriilmónyek között, így akkor sem teszi lehetővé a ter­hesség művi megszakításét, ha az anya élete vagy egészsé­ge veszélyben lenne. A Marie Louise Coleiro Preca egykori balközép elnök vezette, évek óta nem tapasztalt nagyságú meg­mozduláson a szigetország katolikus püspöke és a konzervatív ellenzék vezetője is részt vett. A tiltakozók egy magzat kinagyított képét is ki­állították a miniszterelnöki hivatal épülete elé. A múlt héten Chris Fearne egész­ségügyi miniszter olyan törvénymó­dosítást terjesztett be a parlament­ben, ami elejét venné annak, hogy az orvosokat négy év szabadságvesz­téssel sújtsák, ha súlyos egészség­­ügyi panaszokkal szenvedő nőnek nyújtott beavatkozásuk következ­tében megszakítanak egy terhes­séget. Mindazonáltal eddig egyet­len orvost sem vontak felelősségre ilyen vádakkal a szigetországban. A jobbközép ellenzék, a nagy be­folyással rendelkező katolikus egy­ház és egyes civil szervezetek egya­ránt szükségtelennek minősítették a törvénymódosítást, amely szerintük megnyitná az utat az abortusz tel­jes legalizálása előtt, amit a balkö­zép kormányzó Munkáspárt tagad. Az abortuszra vonatkozó máltai tör­vények megváltoztatásának igénye azt követően jelentkezett, hogy egy amerikai turistának, Andrea Pru­­dentének júniusban megtagadták a terhesség művi megszakítását. Or­vosai szerint veszélyben forgott az élete, és ezért végül Spanyolország­ba szállították, ahol elvégezték az életmentő beavatkozást. Prudente később beperelte a máltai kormányt, s felszólította a bíróságokat, hogy nyilvánítsák az emberi jogok meg­sértésének az abortusz minden kö­rülmények között történő tilalmát. Az ügy egyelőre még nem került bí­róság elé. (MTI) Vita nélküli autonómia VATAŐClN PÉTER Meglehetősen kevés figyelmet kapott a szlovákiai magyar nyilvánosságban a Vajdaságban csaknem egy hónapja lezajlott nemzeti tanácsi választás. A voksoláson mind­össze egy lista indult Magyar Összefogás néven, amely voltaképp egy párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) jelöltje­it tömörítette. Annak rendje és módja szerint nem született meglepetés, mind a 35 képviselői helyet elnyerte a párt, s immáron a Magyar Nem­zeti Tanács (MNT) szerveit is kizárólag a saját embereivel tudja feltölte­ni. A két, még megemlithető ellenfél, a VMDK és a Magyar Mozgalom nem voltak képesek elindulni a közéleti állapotok miatt. Miért fontos fejlemény ez? Először is a Kárpát-medencei magyar közösségek önrendelkezése immáron több mint 30 éve hol fontosabb, hol halványabb témája a köz­beszédnek. Jelen állás szerint csak a vajdasági magyaroknak van auto­nómiájuk (ez személyi elvű egy 2009 óta hatályos szerbiai jogszabály nyomán), amely a nyelvi jogok, a tájékoztatás, az oktatás és a kultúra területén bír bizonyos jogosítványokkal (pl. alapítói jogokkal). Egyál­talán nem mindegy tehát, hogy mi a helyzet abban az egyedüli esetben, amely során elvileg „önnönmagát igazgathatja” a magyar közösség. Másodszor: az MNT, ill. annak azonos nevű, csak még más jogszabá­lyi háttérrel működő, 2002-ben létrehozott elődje mondhatni foganta­tásától fogva a VMSZ befolyása alatt állt, amely „kötelék” az elmúlt 11 évben, Pásztor István elnöksége alatt vált igazán nyomasztóvá. Miről van szó? Például 2011 júniusában a Magyar Szó napilap főszerkesztő­jét az MNT testületé váltotta le - mégpedig politikai okok miatt, hogy így vegyék át az irányítást a lap fölött. Hasonló mértékű beavatkozás­ként értékelhetjük azt a 2021-es esetet, amikor az akkori MNT-elnök, Hajnal Jenő gyakorlatilag betiltotta a Tanyaszínház turnéját úgymond esztétikai okokra hivatkozva. Emellett a VMSZ által dominált szerv sok téren nem működik transzparens módon - sem például a szakterületi stratégiaalkotás, sem a pénzügyek terén. A vajdasági intézményrend­szer feletti befolyását pedig eszközként használja a VMSZ, gyakran a színfalak mögött - miközben bizonyos esetekben valóban fontos mun­kát végeznek, értve ezalatt nagyobb mértékű infrasktrukturális beruhá­zásokat, a vajdasági magyar iskolásokat segítő programjaikat. Am utób­bi esetekben kérdéses, mennyire következik ez az autonómiából, annak eszméjéből - s mennyire lehetne végrehajtani ezt szabadon más szerve­ződéseken keresztül is. Ha valamiről el kéne gondolkodni, akkor az az, hogy mit ér az auto­nómia, ha az nem felülírja a pártpolitikát, hanem annak függvényévé válik? Nem lehetséges, hogy a mindenki megelégedését szolgáló auto­nómia - akárcsak egy köztársaság is - akkor ér csak igazán valamit, ha a szó legjobb értelmében véve demokratikus? Mennyire legitim azonban a most megválasztott MNT? A hivatalos végeredmény szerint a magyar választói névjegyzékre feliratkozott 116 406 állampolgár közül 42 709-en szavaztak, amely 36,69%-os részvételi arányt jelent. Az érvényes szavazólapok száma 40 960 volt. 2011-ben 253 899 magyar élt Szerbiában az akkori népszámlálás sze­rint - most azonban a magyar állampolgárság által biztosított mobili­tásnak köszönhetően sok 10 ezerrel kevesebb személyt sejtenek a becs­lések. Bő 40 ezer szavazatról beszélhetünk tehát, amely alsó határát képezi a VMSZ legfeljebb jó 60 ezerre tehető szavazói bázisának. Más szóval: az MNT mára egy választói csoport „pártközössége” által meg­szavazott szervvé vált. FIGYELŐ A Financial Times hangsúlyozza azt is, hogy Zelenszkij első két és fél hivatali évének mérlege „a leg­jobb esetben is vegyes”. Jóllehet sikerült fontos reformtörvényeket elfogadtatnia, az oligarchák befo­lyása vagy a korrupció elleni fel­lépésben kevés eredményt ért el. Zelenszkij megbízható, ám gyak­ran nem megfelelően felkészült munkatársak szűk körén keresz­tül gyakorolta az elnöki hatalmat; közülük sokan régi barátai közül kerültek ki, vagy még szórakoz­tatóipari karrierje során szegőd­tek mellé - áll a cikkben. A lap szerint azonban az orosz támadás nyomán elenyésztek az ukrán el­nök háborús vezetői képességeivel kapcsolatos kételyek. A Financial Times szerint, amikor majd elhall­gatnak a fegyverek, Zelenszkijen számon kérik, miért nem sikerült felkészíteni Ukrajnát a támadásra. Zelenszkij erre azt mondta: Kijev soha nem kapott olyan hírszerzé­si értesüléseket, amelyek alapján felkészülhetett volna a küszöbön álló orosz támadásra. (MTI) Zelenszkij lett az óv embere . Volodimir Zelenszkij ukrán elnö­köt választotta az év emberévé a Financial Times - jelentette be a lap szerkesztősége hétfőn. Az in­doklás szerint Zelenszkij az ukrán nép által az orosz agresszió elleni harcban tanúsított bátorság és el­lenállás megtestesítőjévé, az ön­kényuralom elleni szélesebb, glo­bális küzdelemben - amely meg­határozhatja az egész 21. század irányvonalát - a liberális demokrá­cia zászlóvivőjévé vált. A Financial Times szerint az ukrán hadsereg és a nép ellenállásra buzdításá­nak szempontjából a háború egyik legfontosabb döntése volt, hogy Zelenszkij az orosz offenzíva kez­detén elutasította a kimenekítésére szóló amerikai ajánlatot, és Kijev­­ben maradt. Ez meglepte az ukrá­nokat és a nyugati szövetségeseket is, akiknek nem voltak vérmes vá­rakozásaik az ukrán politikai veze­tőkkel szemben - írja a brit lap.

Next

/
Thumbnails
Contents