Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)

2022-12-06 / 281. szám

4 RÉGIÓ 2022. december 6. | www.ujszo.com Megünnepelték a Domus ösztöndíjprogramot Kontra Miklós nyelvész beszél a jelenlevőkhöz (VataS&n Péter felvétele) VATAŐŐIN PÉTER A Csemadok-házban tartott esemény már a negyedik volt a sorban: a kutatók eddig Csíkszeredán, Újvidéken és Budapesten folytattak dis­kurzust a Domus Hungarica Scientiarum et Artium ösz­töndíjprogram negyedszáza­dosjubileumáról. KOMAROM A Csemadok-ház termében össze­gyűlt érdeklődőket Morvái Tünde, a Magyar Tudományos Akadémia Határon Túli Magyarok Titkárságá­nak vezetője üdvözölte - majd Kont­ra Miklós, a Domus kuratóriumának elnöke osztotta meg gondolatait a je­lenlevőkkel. Kutatók integrációja A nyelvész emlékeztetett, 1997- ben Glatz Ferenc akadémiai elnök­sége alatt, s annak egy jelentős ered­ményeként jött létre a program. En­nek alapelve pedig az volt, hogy az MTA működését kultúrnemzeti ala­pokra helyezték. Az ösztöndíjprog­ram elsődleges célja máig az, hogy a Kárpát-medencei, s adott esetben az azon túli magyar tudósvilágot integ­rálják. 25 év alatt erre a célra egymil­­liárd forintot költöttek el, amit mint­egy 5000 pályázó használt fel. A rendezvény sajtóanyaga szerint kezdetben a határon túli magyar tu­dósok magyarországi kutatásait tá­mogatták, majd fokozatosan kiter­jesztették a szülőföldi kutatások finanszírozására. „Fontos hangsú­lyozni, hogy magyarországi kuta­tási ösztöndíjra olyan fiatal kutatók is jelentkezhetnek, akik még nem szereztek tudományos fokozatot, a szülőföldi ösztöndíj azonban csak az MTA külső köztestületi tag­jai számára nyitott. Az MTA kül­ső köztestületi tagjai tudományos fokozattal rendelkező személyek, mintegy 2000 fő, akik közül közel 220 Szlovákiában él és dolgozik” - áll a szövegben. Új kihívások Szarka László történész a szemé­lyes emlékein keresztül is beszélt a Domus kezdeteiről, majd Bajcsi Ildi­kó történész, illetve Bauko János és Misad Katalin nyelvész beszélt azok közül a kutatók közül, akik már kap­tak ösztöndíjat. Végezetül egy problémacentrikus kerekasztal-beszélgetésre került sor, amely azokkal a kihívásokkal fog­lalkozott, amelyek megújulásra kész­tetik az ösztöndíjprogramot. Kontra Az ösztöndíj program elsődleges célja máig az, hogy a Kárpát-medencei, s adott esetben az azon túli magyar tudósvilágot integrálják. Miklós például arról beszélt, a pro­jektek előírt féléves időtartama, a ku­tatásra szánt idő rendkívül rövid. Erre mindenképpen szeretnének megol­dást találni az MTA-n. Morvái Tünde elmondta, hogy az MTA a határon túli kutatók nemzet­közi integrációjának elősegítésére hozta létre a nemzetközi konferen­cián való részvétel támogatásának pályázati kategóriáját, illetve a nem­zetközi publikáció megjelentetésének finanszírozására irányuló pályázatát. A jelen lévő intézmények képvisele­tében Nagy Melinda a Selye János Egyetemről és Vanco Ildikó a Kons­tantin Filozófus Egyetemről elmond­ta, hogy megkerülhetetlen e konfe­renciákon való részvételek ésa publi­kációk szerepe, mivel az egyetemek ezek után kapnak állami támogatást. A teljes képhez azonban hozzátarto­zik - ahogyanSimon Attila, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója kifejtette hogy ezen szabályok tú­szai az egyes kutatóintézetek, mivel a kutatónak elsősorban társadalmi és erkölcsi kötelezettségeknek kell meg­felelnie, hiszen az adott közösség szá­mára ír, illetve kutat. A Domus egyébként továbbra is kitart a magyar nyelvű kutatások és publikációk támogatása mellett. En­nek kapcsán indította el a legújabb pályázati kategóriáját, az úgyneve­zett alkotói ösztöndíjat, amely leg­feljebb fél évre, havi 400 ezer forint­tal támogatja a kutatók alkotói tevé­kenységét. Jó eredmény után komoly lehetőség NÉMETI RÓBERT A Kassa Megyei Önkormány­zatnak (KSK) újonnan válasz­tott alelnökét, Pataky Károlyt az elkövetkező négy év fel­adatairól kérdeztük. KIRÁLYHELMEC Hogyan látja a Kassa megyei kisebbség, elsősorban az itt élő magyarság helyzetét, politikai tá­mogatottságát regionális szinten? Mennyire van erre hatása, kulcs­­fontosságú pontként szerepel-e ez a következő négy évre szóló alelnöki posztjában? Azzal, hogy ilyen jó eredményt ért el a Szövetség a megyei választáson, komoly lehetőség nyílt meg az itteni magyarság számára, hogy képvisel­tesse az érdekeit a döntéshozatalnál. Személyemben magyar alelnöke van Kassa megyének, a miénk a második legnagyobb frakció a közgyűlésben, és nekünk van a legtöbb bizottsági elnökünk is. A választási rendszer alapján a bejutott képviselők egy-egy járást képviselnek, így a döntések meghozatalakor természetesen arra a régióra fókuszálnak, amelynek la­kosaitól a felhatalmazást kapták. Te­hát, ha olyan döntés születik, mely­nek eredményeként a Tőketerebesi, a Kassa-vidéki vagy a Nagymihályi járás lakosai .járnak jól”, akkor ér­telemszerűen az ezekben a járások­ban élő magyarság érdekében is te­szünk valamit. Persze, sok dologban nekünk is Kassa megye vonatkozá­sában kell kezelnünk a problémákat, de a kisebbség, így a magyarság ér­dekeinek a kiemelt fontosságú keze­lése mindig is a prioritásaim, priori­tásaink közé tartozott. Vannak olyan dolgok, amelyek az előző öt évben sikerültek, s eze­ket folytatni szeretné alelnökként? Vagy esetleg olyanok, amelyekre akkor próbált hatni, de nem sike­rültek, s ezért most újból nekivág? Rengeteg eredményt értünk el az elmúlt öt évben, és még renge­teg megoldatlan feladat áll előttünk. Nehéz bármit is kiemelni, de ha csak á Tőketerebesi járás vonatkozásában nézzük a dolgokat, akkor a király­­helmeci szakközépiskola épületé­nek teljes körű rekonstrukciója, a középiskolai osztályok létszámának az emelése, az elvégzett útfelújítá­sok mindenképp említést érdemel­nek. Korábban a kampányomban én hívtam fel a figyelmet arra, hogy a Kassa Megyei Közgyűlésnek még magyar,nyelvű honlapja sincs. Egy ideje ezt a hiányosságot pótoltuk, a honlap fejlesztésén azonban van még mit dolgozni. Öt évvel ezelőtt a prog­ramomban szerepelt a szőlőtermesz­tés és a borkészítés oktatásának az újbóli felvirágoztatása is a régióban, így hatalmas siker, hogy ez a jövőben Szőlőskén - a perbenyiki szakközép­­iskola égisze alatt - egy többmilliós projekt keretében valósul meg. Dön­tés született a Királyhelmeci Gimná­zium uszodájának a megépítéséről, ezt a létesítményt fel is kell építeni. A munkahelyteremtés mindenkor a ki­emelt célok között szerepel, ez ügy­ben rengeteg a tennivalónk. Ön szerint milyen helyzetben vannak a megye fenntartása alá tartozó, magyar vagy magyarul is oktató iskolák s egyéb oktatási in­tézmények? Létfontosságú, hogy ismerjük ezeknek az iskoláknak, illetve az ott tanuló diákoknak és az ott tanító pe­dagógusoknak a gondjait, valamint az igényeit. Ugyanilyen fontos, hogy tisztában legyünk a megyei közgyű­lés lehetőségeivel, hisz a források nem kiapadhatatlanok. Rendkívül nagy előny, hogy például királyhelmeci-Humánusan bánnak a madarakkal (A szerző Illusztrációs felvétele) Több száz SZÁZ ILDIKÓ Tíz épület tetejére helyeztek ki ga­lambok befogására alkalmas csap­dákat a járási székhelyen, és októ­ber közepétől egy erre szakosodott cég humánus módon gyűjti be és szállítja el a galambokat a városból. A lakóközösségek és ingatlantulajdo­nosok beleegyezésével helyezték ki a ketreceket, amelyekbe takarmányt és vizet tettek. A városi hivatal tájé-Pataky Károly (Képarchívum) ként a Királyhelmeci Gimnáziumot érintő ügyekhez úgy szólhatok hozzá, hogy magam is ott érettségiztem, és idén a lányom is ott fog érettségiz­ni, s ha minden jól megy, néhány év múlva a fiam is ugyanitt ballag majd. Ez ugyanígy vonatkozik a képviselő­­társaimra is, akik szintén jól ismerik száműzött koztatása szerint a rimaszombati cég speciális csapdáit, ketreceit az önkor­mányzattal kötött szerződésnek meg­felelően a cég munkatársai heti két alkalommal ellenőrzik. A galambokat kiszedik, és mintegy száz kilométerre Érsekújvártól engedik ki őket a ter­mészetben. „A szerződésben szere­pelnek még az állategészségügyi és az elhullott állatok szanálásával kap­csolatos szolgáltatások, valamint a ga­lambok előfordulásának felkutatása, a csapdák eltávolítása és elszállítása. Ezekért a szolgáltatásokért az önkor­- és szívükön viselik - a lakhelyükön működő magyar iskolák problémáit. Mi az, amit a megyében betöltött posztjáról befolyásolni tud? Lehet már tudni, milyen szakterületek képviseletével bízták meg önt az elkövetkezendő négy évre? Azt senki se várja el tőlem, vagy a Szövetség képviselőitől, hogy a me­gye összes problémáját a vágyaink szerint oldjuk meg a jövőben. A poli­tika részben matematika is, és a szá­mok makacs dolgok. A megyei köz­gyűlésben nem mi vagyunk többség­ben, és a megyének nem én vagyok az elnöke, mi Rastislav Trnkát támogat­tuk a választás során. Hangsúlyozni szeretném, nincs olyan ambíciónk, hogy elvegyük mások jogköreit, vagy hogy diktáljunk másoknak. Fontos eredménynek tartjuk azonban, hogy mi adjuk a régiófejlesztési, a kulturá­lis, a határon átnyúló együttműködé­sek, a szociális és az idegenforgalmi bizottságok elnökét. És az sem mel­lékes, hogy a megye elnökével kivá­ló a kapcsolatunk, és az egyéb frak­ciók képviselőinek többségével is jól együtt tudtunk működni a múltban. A jövőben is határozott, de korrekt, szavatartó partnerei szeretnénk lenni a kollégáinknak. galamb mányzat havi kétezer eurót fizet” - áll a városi hivatal tájékoztatójában. Október 13. és november 14. között szám szerint 363 galambot szállítot­tak el a városból. A legtöbbet, mint­egy 170 galambot az M. R. Stefá­­nik utcai épület tetején fogták be. Az Andódi utcában, a strandon, a fedett uszoda tetején, valamint a Csillagá­szati kabinet területén nem fogtak be galambokat. A befogás várhatóan december végéig tart, ezt követően az önkormányzat kiértékeli a befogás ha­tékonyságát.

Next

/
Thumbnails
Contents