Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-05 / 256. szám
www.ujszo.com SZALON ■ 2022. NOVEMBER 5. 33 Kapzsi Jancsi megállt egy pillanatra, hogy könnyítsen magán egy fa tövében. Bár az életéért futott, gyerekes izgatottságot érzett, mint mindig egy sikeres szélhámosság után, ilyenkor pedig mindig pisilnie kellett. Könnyelműségnek tűnhet könynyíteni magadon miközben az életedért futsz, de Kapzsi Jancsi és a lincselő keresztény tömeg között tisztességes távolság volt jelen pillanatban, és Jancsi úgy kalkulált, ha megszabadul egy liter folyadéktól, amit a hólyagjában cipelt eddig, gyorsabb lesz. Persze eldobhatta volna a több fontnyi, érmékkel teli szütyőket, de Jancsi szélhámos hitvallása szerint a csínytevés csak akkor minősült sikeresnek, ha meg is lóg velük.- Lám, lám, Részeges János, megint bajban egy fa tövében. Jancsi, bár nem látta, ki beszél, felismerte a hangot. Tíz éve múlt, hogy utoljára hallotta, de volt egyfajta összetévesztheteden kénköves karaktere, mintha a tulajdonosa hangszálait több ezer évnyi pipázástól lerakodott korom borítaná. A szélhámos befejezte a dolgát, és megkötötte gatyamadzagját, mielőtt válaszolt.-Tíz éve lett volna? - kérdezte.- Percre pontosan, kedvesem - felelte a recsegő hang. Tíz hosszú éve történt, amikor Kapzsi Jancsit még a sokkal nemesebb Részeges János néven ismerték szerettei és ellenségei. Tíz éve, hogy a mindenszenteket megelőző estén, részeges állandó jelzőjének megfelelve, halálra itta magát. Igen, halálra, nem képletesen beszélünk. A kocsmából hazafelé menet János elkóválygott, és rövidesen az erdő széli úton találta magát egy árokban.- Részeges János! - magasodott fölé egy kormos hangú árnyék. - A lelkedért jöttem! R. Nagy Krisztián Töklámpás- A fkruhgurva.... Heh? Mehhhhvaahlan? Hukk. Jóvaahhanna. Trattaro bizgec nyemálnijó, he? Az Ördög, aki, ahogy mondta, János leikéért jött, érthetően összezavarodott. Az ír nyelv egyébként sem épp a legpoétikusabb önkifejező eszköz volt, amit évezredes ördögködése során hallott, de a (szó szerint) hullarészeg ír nyelvjárás még az alapvető kegyelemért könyörgés vokalizálására is alkalmadannak bizonyult. Kiszippantotta az alkoholt a férfi szervezetéből a fülén keresztül.- Részeges János... - ismételte magát a lelkhee... hukk! Lelkedért jöttem...- Oh, az ördögit! Eljött az időm? A végítélet? Könyörülj! - mondta az immár székjózan János. Az Ördög rég nem szippantott magába annyi alkoholt egyszerre, mint ekkor. Mámoros jókedvében nem tűnt fel neki János szarkasztikus hangneme, és úgy gondolta, üsse kénkő, ez egyszer jó fej lesz: — Nincs mit tenni, aranyom, itt a halál. Kaput. Viszem a leikecskéd. .. hukk. De, kedvellek, János. Van valami utolsó kívánságod? Megnézem mit teheehetek... János gyomorégésre hivatkozván azt kérte, hadd kapjon be valamit az örök kárhozat előtt. Szerencsére egy almafa alatt lelte a halál, amire az ördög felmászott, hogy ledobjon egy őszi gyümölcsöt a szerencsédennek. Amíg az ördög részegen a fan szerencsédenkedett, János előkotorta a bicskáját, és egy keresztet rótt a fa törzsére.- Tíz éve, hogy csapdába ejtettél azon a fán, János - mondta az Ördög a jelenben.- Kapzsi Jancsi néven futok manapság. És igen, emlékszem. Irtó vicces volt. Az Ördög nem találta viccesnek, amit az arckifejezése egyértelművé tett.- Alkut kötöttünk. Leengedtél a fáról, cserébe én megígértem, hogy tíz évig nem viszem el a lelkedet.- De, Ördög, öreg cimbora, éppen egy szélhámosság közepén vagyok.- Tudom. Épp megloptál egy egész falut.- Nem. Épp megloptam egy elvakultan keresztény falut! Nem akarod megviccelni a Nagyfiú nyáját? Mondjuk, még öt évért cserébe? A terv egyszerű volt. Jancsi öszszeönti a szütyők tartalmát, így lesz egy nagy zsáknyi ezüstérméjük, amit majd a csürhének szét kell osztania, amint visszaszerzik. Az Ördög egyeden aranyérmévé változva szintén a zsákba bújik, és, lévén senkinek nem volt aranyérme, a keresztények jól összevesznek majd rajta, kihez is tartozik. Aztán, amikor a kapzsiság kereszténytelen erénye mindannyiukból kibukott, az Ördög felszívódik, a falusiak pedig egymás torkának ugorhatnak, azt gondolván, valamelyikük ellopta az aranyat. Az Ördögnek tetszett a terv, és belement az alkuba. Amit az Ördög nem tudott, de Jancsi igen, az volt, hogy pár éve a keresztény ezüstbányák feszületmintákat vernek az érméikbe. Ahogy az Ördög a zsákba ugrott, újra Jancsi fogságába esett.- Nem mondom, hogy nem élvezem a találkáinkat - suttogta Jancsi a zsáknak -, de félek, egyre nehezebb lesz átverni téged. Uj alku: kiengedlek, ha megígéred, hogy soha nem fogod elvinni a lelkemet! Az Ördög elfogadta a feltételt. Csak miután kiengedte a zsákból, merült fel Kapzsi Jancsiban a gyanú, hogy talán túlságosan könnyű volt ez az egész... János sokáig élt ezután, tovább, mint az természetes lett volna. Több nevet használt el: Részeges János és Kapzsi Jancsi után lett ő még Kovács János, Foszlós Jani, Tarló Jankó és egyebek Hiába volt azonban a lelke elviheteden, a teste, hosszú emberöltőket követően, feladta a szolgálatot. Mivel senki nem jött el a leikéért, egyedül botorkált a túlvilág sötétjében. A Pokol kapujában már vigyorogva várta az Ördög.- Jancsi bátya, idetaláltál végre!- Sötét van itt - mondta János megtörtén. A normálisnál hoszszabb élete teljesen ehontotta az időérzékét, a túlvilági sötét hideg és nyirkos volt, mint a legkellemedenebb őszi időjárás, és bár nem látta őket, tudta, hogy gonosz szellemek settenkedtek körülötte végig.- Ezt sajnálattal hallom, barátom- felelte az Ördög vidáman. - Mint emlékszel, a megállapodásunk értelmében a Pokol nem fogadhatja a lelkedet. Szóval, vissza a sötétbe, kincsem, keresd meg a Mennyek kapuját. Jánost kiverte a verejték a gondolattól.- Kérlek, Ördög! Adj legalább egy lámpást, vagy valamit, ami fényt ad és melegen tart...!- Fény és meleg... - vakarta a szakállát az Ördög. - Egyet se félj!- Azzal eltűnt a kapuban (amit gondosan lelakatolt maga mögött). Pár nap és éjszaka után visszatért. Egy darab izzó pokolbéli parazsat nyomott Jancsi kezébe.- Ennyit tudunk nélkülözni, pajtás. Sok sikert! A parázs nem sok fényt nyújtott, Jancsi kezét pedig kibírhatadanul égette. Napokig, hetekig vagy akár évekig tartott, mire megtalálta a Mennyek kapuját. Természetesen ide sem engedték be, hiszen bűnös életet élt.- Mit gondoltál, mi fog történni, ha az Ördöggel üzletelsz, tökfej?- kérdezte Szentpéter barátságosan, aztán a Mennyek kapujának mindenszenteki dekorációjából levett egy sütőtököt. - Látod, ez vagy te. Tök-fej. — Jót nevetett a saját viccén, majd visszament élvezni a mennyei „Mindent bele, Szentek!” partit, ami épp a kapu túloldalán folyt. Tökfej Jancsi feladta a reményt. Bicskájával - ugyanazzal, amivel először sikerült csapdába ejtenie az Ördögöt - kivájta a sütőtököt, amit Szentpéter a küszöbön hagyott. Óvatosan elhelyezte benne a soha ki nem hunyó pokoli parazsat, így több fénye volt, és nem égette már a kezét. Hogy maga is gonosz szellemnek tűnjön, és a sötétben settenkedő rémek békén hagyják, egy rémisztő arcot is faragott a tök oldalára. Hosszú, örökkévaló bolyongás várt rá. Nők, akik nőket mentettek Magabiztos, csinos nők sétálnak Chicago utcáin; a hatvanas években járunk. Én a nyolcvanasokban születtem, lehet, hogy ezért igéz meg ennyire ez a világ, a színes ruhák, a tip-top hajak, a képeken szinte meseszerűnek tűnő épületek és forgatag. Az utcákon elvegyülő, fiatal nőről készült felvételeket hirtelen egy idősebb nőről - láthatóan mostanában - készült közelkép akasztja meg. Tipikus interjúhelyzetben ül egy széken és arról mesél, hogyan halt majdnem bele egy illegális abortuszba, egy koszos motelszobában. A The Janes - A döntés joga nem is jöhetett volna ki jobbkor (sajnos), ugyanis az Egyesült Államokban és Magyarországon is újra a közbeszéd fókuszába került az abortuszkérdés, illetve az abortusz szigorítása. A dokumentumfilm pedig arról az időszakról szól, amikor az abortusz nemcsak tilos és büntetendő volt az Egyesült Államok legtöbb államában, de egyenesen a maffia végezte és felügyelte az illegális beavatkozásokat. DOKUMÁNIA A The Janesben az interjúalanyok — a Jane nevű egykori szervezet tagjai - egy helyben ülnek, egyenként mesélik el a történetüket, ennek ellenére egyáltalán nem válik unalmassá, fárasztóvá a közel két óra. Egyrészt azért, amit mesélnek, másrészt pedig azért, mert a készítők, Tia Lessin és Emma Pildes kitűnő korabeli felvételekkel illusztrálják a mesélő nőket és a közeget, Chicagót. A mesélő Jane-ek egyébként egytől egyig egyetemre járó, értelmiségi, középosztálybeli családból származó fiatalok voltak, vallásosak és nem vallásosak, gyerekre vágyók és gyermektelenek, amikor úgy döntöttek: nem tudják tovább nézni, hogy kétségbeesett nők borzalmas módszerekhez folyamodnak a terhességmegszakításért, és halnak bele a kóklerek által végzett vagy házi abortuszokba. Egy csapatba tömörültek, elképesztő szervezőkészségről téve tanúbizonyságot. Tudták, hogy törvényellenesen cselekszenek, de úgy vélték, többet ér a kétségbeesett nők élete - akik a legkülönfélébb okoknál fogva akartak véget vetni a terhességüknek —, és valakinek segítenie kell rajtuk, hogy Residi ttrürator und Address Chicago Police Dept 1121 So. Slate St. Chicsfo. Illinois 60605 Tudták, hogy törvényellenesen cselekszenek, de segíteni akartak ne otthon, savakkal vagy különféle eszközökkel tegyék tönkre a testüket, vagy ne hentesekhez forduljanak egy koszos motelszobában. A filmben egy, a hatvanas években rezidenskedő nőgyógyász is megszólal, aki elmondja: az abortusztilalom nem szüntette be a művi terhességmegszakításokat, sőt még több munkát adott az orvosoknak, külön osztályt kellett nyimi - abortusz-szepszis osztálynak nevezték -, ahol az elrontott beavatkozásokkor súlyos fertőzést szenvedő nők feküdtek, az ágyak pedig folyamatosan tele voltak. A ma már nagymamakorú Janeek könnyes szemmel mesélnek erről az időszakról; némelyiküknek a férje is megszólal a filmben, látható büszkeséggel és máig felvillanó aggodalommal ecsetelve az akkori történéseket. Külön érdekessége a filmnek, hogy szerepel benne a nőket később letartóztató, gyilkossági ügyekre szakosodott felügyelő is: nyilvánvaló a utólagos csodálata, amikor ezeknek az asszonyoknak a kitartását emlegeti. Hogy hogyan működtek a Janeek, honnan jött a kódnevük, mikor szüntették be a tevékenységüket, illetve hogyan kapcsolódott hozzájuk egy keresztény szervezet is, az HBO Maxon látható dokumentumfilmből kiderül. Herczeg Szonja A mellékletet szerkeszti: Lakatos Krisztina. E-mail: kristina.lakatosova@ujszo.com . Levélcím: DUEL-PRESS s.r.o., Uj Szó - Szalon, P. 0. BOX 222, 830 00 Bratislava 3
