Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-05 / 256. szám
KÖZÉLET Fegyverek gyártására alkalmas eszközöket szállíthattak Szlovákiából Oroszországba '.com Több ezer olyan alkatrészt vihettek ki Szlovákiából Oroszországba, amelyek alkalmasak lehetnek fegyverek gyártására (TASR/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony A háború kirobbanása után több ezer olyan alkatrészt vihettek ki Szlovákiából Oroszországba, amelyek alkalmasak lehetnek fegyverek gyártására. A központi adó- és vámhivatal, valamint az érintett minisztérium állítják, nem hibáztak az áruk ellenőrzése és az engedélyek kiosztása során. A Szlovák Titkosszolgálat (SIS) azonban már évek éta arra figyelmeztet, hogy a szlovák exportrendszer nem eléggé biztonságos. A Denník N információi szerint elsősorban gumialkatrészek gyártására alkalmas gépek, csapágyak, sőt egész motorok exportjáról van szó. Amennyiben bebizonyosodik, hogy az említett eszközöket valóban felhasználta az orosz hadsereg, az az Európai Uniós szankciók megszegését is jelentheti, írja a napilap. Konkrét példaként említik azt a harci drónt, amelyet az oroszok október végén vetettek be az odesszai kikötő közelében. Miután az ukránok megvizsgálták a lezuhant a harci eszközt, kiderült, hogy egy iráni gyártású drónról van szó, amely egy úgynevezett Rotax 912-es motort tartalmaz. Ezeket az alkatrészeket az ausztriai székhelyű Rotax vállalat gyártja, amely azonban elutasította, hogy motorokat szállított volna Iránba, és vizsgálatot indított. Mint kiderült, a szlovák vámhatóságok április végén (vagyis két hónappal a háború kirobbanása után) jóváhagyták, hogy egy privigyei székhelyű cég ilyen motorokat exportáljon Iránba, a dokumentumok alapján civil repülőgépek gyártására. A Denník N információi alapján ez csak a kezdet volt, több ezer olyan alkatrészről tudnak, amelyet Szlovákiából egyenesen Oroszországba vittek, és alkalmas lehet nehézfegyverek gyártására. Nincs felelős Jirí Zezulka, a központi adó- és vámhivatal elnöke a pénteki sajtótájékoztatóján azt állította, a vámhatóságok nem hibáztak. Mint mondta, ha egy konkrét áru nem szerepel az unió szankciós listáján, nincs rajta címzett és nem tartozik az úgynevezett kettős felhasználású áruk közé (vagyis olyan termékek, amelyek polgári és katonai célra egyaránt használhatók), akkor kötelesek átengedni a határon. Hangsúlyozta, a gazdasági minisztérium hatáskörébe tartozik, hogy megállapítsák, milyen áruk használhatók fel katonai célokra. A Denník N által közzétett listán pedig olyan eszközök szerepelnek, amelyek nincsenek a kettős felhasználású áruk között, közölte a vámhivatal. A gazdasági minisztérium azt állítja, ők nem is tudtak az említett áruk kiviteléről, így nem is adhattak semmiféle engedélyt. Ugyanezt állítja a külügyminisztérium is, közleményük alapján ők csak akkor vizsgálják bizonyos áruk kivitelét, ha a gazdasági tárca kérvényezi őket. Elhibázott rendszer A Denník N cseh hivatali forrásokra hivatkozva azt írja, ez az eset is szemléleti, hogy az egész rendszer működése problémás. Az árut kiszállító cégeknek ugyanis maguknak kellene kérvényezniük a gazdasági tárcánál az engedélyek megadását. Ha ez elmarad, vagy a dokumentációban nem pontos adatokat adnak meg, akkor az adóhivatal már nem feltétlenül szűri ki a hibát. „Tulajdonképpen arra számítanak, hogy a cég a kiviteli dokumentumokban nem hazudik” - olvasható a napilap cikkében. A kettős felhasználású áruk problémájára a Szlovák Titkosszolgálat (SIS) is figyelmeztetett az éves jelentésében. Azt írták, az export ellenőrzése nem elég hatékony, bizonyos esetekben pedig egyenesen működésképtelen. Lesz vizsgálat Eduard Heger (OEaNO) miniszterelnök a TASR-nek elmondta, vizsgálatot indítanak az ügyben. „Egyelőre korai lenne következtetéseket levonni. Minden szükséges korrekciós lépést megteszünk. A szankciókat biztosan nem akarjuk megszegni, és bízom benne, hogy eddig sem sértettük meg” - jelentette ki a kormányfő. Hozzátette, először tisztázni kell, hibázott-e valaki, és ha igen, akkor ki. Hangsúlyozta, Szlovákia továbbra is támogatni fogja Ukrajnát. Az üggyel a parlament védelmi és pénzügyi bizottsága is foglalkozik majd. Juraj Krúpa (SaS),- a védelmi bizottság vezetője botrányosnak nevezte a történteket. (nar, TASR) SaS: Fico népszavazása nem más, mint pénzkidobás ÖSSZEFOGLALÓ „Ezzel a kérdéssel referendumot tartani a közpénz elherdálása, és a teljes költséget a Smemek kellene állnia" - jelentette ki az SaS szóvivője a választási ciklus lerövidítéséről szóló népszavazás kihirdetésére reagálva. A Smer szerint nem kampányról van szó, ők azért fordultak az emberekhez, mert a koalíció nem akar alkotmánymódosítást. Pozsony. Zuzana Caputová államfő csütörtökön megjegyezte, az egykérdéses referendum kihirdetését a népakarat tiszteletben tartásának tekinti. „Szeretném leszögezni, hogy a népszavazásra bocsátandó kérdések alkotmányosságának elbírálása kizárólag az Alkotmánybíróság hatáskörébe, és nem a politikusokéba tartozik. Az egyetlen illetékes intézmény hozta meg a döntést, amit magamra nézve kötelező érvényűnek tekintek és tiszteletben tartok, és remélem, hogy mások is” - jelentette ki. Fico az irháját menti Eduard Heger (OEaNO) a pénteki sajtótájékoztatón azt nyilatkozta, a januári referendum a Smer főnökének kampánya, aki ily módon igyekszik elkerülni a felelősségrevonást. „Annak érdekében, hogy biztosítsa büntetlenségét és újra hatalomra kerüljön, Robert Fico bármivel vissza fog élni” - mondta majd hozzátette, ez alól az alkotmány sem képez kivételt és olyan lépéseket szorgalmaz az ellenzéki politikus, melyek célja a rendszer stabilitásának megbontása. „Tudatosítani kell, hogy ez olyan beavatkozás az alkotmányba, mely a választási időszak alatt fokozatosan a stabilitás hiányához vezethet. Az emberek azért adnak négy évre szóló mandátumot, hogy a pártok ez idő alatt teljesíthessék a politikai programjukat” - véli a miniszterelnök. Az OEaNO kormánypárt közleményében kiemelte azt is, Fico tervét „az adófizetők pénzének értelmetlen pazarlásának” tekintik. Pénzkidobás A liberális párt szintén hasonló nyilatkozatot tett közzé, melyben kijelentették, tiszteletben tartják az államfő döntését, a referendum megtartását azonban felesleges pénzkidobásnak minősítik. „Nem fogjuk arra biztatni a választóinkat, hogy vegyenek részt a népszavazáson, mivel ezzel a kérdéssel referendumot tartani a közpénzek elherdálása, és a teljes költséget a Smernek kellene állnia” - tette közzé az SaS. A Smer képviselői nem hagyták szó nélkül Sulíkék kritikáját, emlékeztettek, 2010-ben az SaS által kezdeményezett sikertelen népszavazáson a választásra jogosultak 22,84%-a vett részt. A választópolgárok 6 kérdésről szavaztak, többek közt a parlamenti képviselők létszámának csökkentéséről, a képviselőkre vonatkozó mentelmi jog korlátozásáról, valamint a kormányzati limuzinok árának felső határáról. Fico kijelentette, nem a Smer kampányáról van szó, ők azért fordultak az emberekhez, mert a koalíció nem akar alkotmánymódosítást. Hangsúlyozta, a népszavazás legitim út ahhoz, hogy az alkotmány kimondja, lehet tárgyalni az előrehozott választásról. „Ez az egyetlen ország a világon, ahol nem lehet előrehozott választást tartani, mert ez állítólag nincs az alkotmányban rögzítve” - magyarázta, majd hozzátette: „A parlament működésképtelen, ezért van szükség az előrehozott választásra”. Újságírói kérdésre elárulta, január elején kéthetes kampányt indít a párt, az óriásplakátok kihelyezése mellett gyülekezéseket is szerveznek majd. Eubos Blaha, a Smer politikusa kiemelte, a népszavazás költsége 6 millió euró körül mozog, Igor Matovic (OEaNO) pénzügyminiszter azonban több száz millió eurót dobott ki az oltási lottóra, így nem állja meg a helyét a koalíció érvelése. Veronika Remisová (Za l’udí) tegnapi nyilatkozatából kiderült, a legkisebb kormánypárt szintén pénzszórásnak tartja a népszavazást és nem javasolja a részvételt. „A választási ciklus lerövidítéséről szóló népszavazás a Smer és Robert Fico uszító kampányának része” - jelentette ki a párt elnöke, majd azzal folytatta: „Otromba önzés milliókat kidobni egy felesleges népszavazásra a legnagyobb válság idején, ami valaha sújtotta Szlovákiát” - tette hozzá. A képviselők felelőssége A Peter Pellegrini vezette Hlas a referendum kihirdetésére reagálva ismételten felszólította a parlamenti képviselőket, hogy a törvényhozás fogadja el a vonatkozó alkotmánymódosítást, és „ne hárítsák a felelősséget egy ilyen rendkívül fontos kérdésben az állampolgárokra”. Boris Kollár (Sme rodina) a héten megerősítette, egyelőre nem vonták vissza a javaslatukat, jelenleg arról próbálják meggyőzni az OEaNO-t, hogy halasszák későbbre a tervezetről szóló szavazást. Ez azért fontos kérdés, mert ha a koalíciós partner vétójának eleget téve visszavonják a javaslatot, a házszabály értelmében a képviselők fél évig nem tárgyalhatják újra a választási időszak lerövidítésének lehetőségére irányuló kérdést. Kollár a kisebbségi kormány jövőjével kapcsolatban megjegyezte, amíg tudják szállítani az embereknek ígért segítséget, addig nem látják szükségét a kormányváltásnak. A Szövetség állásfoglalásában hangsúlyozta, Szlovákiának stabil és kompetens kormányra van szüksége. A párt régóta sürgeti az előrehozott parlamenti választást, úgy véli, az embereknek joguk van népszavazás útján kifejezni a véleményüket, a januári népszavazást azonban a Smer kampányának tartja. „Meggyőződésünk, hogy kompetens és stabil kormányra van szüksége Szlovákiának. Minél hamarabb, annál jobb az országnak és a lakosságnak is” - fogalmazott közleményében Magdeme Klára, a Szövetség szóvivője. (ba, tasr) A népszavazás, amely a legnagyobb valószínűséggel eredménytelen lesz, hatmillió euróba fog kerülni (TASR-felvétel)
