Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)

2022-11-04 / 255. szám

VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.coml 2022. november 4. I 7 Akadozó turizmus P örög, közben akadozik a turizmus. Bár a legtöbb hír már arról szól, hogy sok ország, légitársaság, repülőtér, szálloda újra megközelí­tette, elérte, vagy akár túl is szár­nyalta a 2019-es járvány előtti re­kordforgalmat, az ágazat mégis je­lentős problémákkal küzd, így most a legfontosabb kihívás: túlélni a te­let, hogy a következő idényben aka­dálymentesen, a régi fényében tün­dököljön az idegenforgalom. A két legnagyobb akadály a téli szezon­ban a munkaerőhiány, valamint a magasabb bér- és energiaköltségek. Bár azt gondolnánk, hogy a ko­­ronavírus-járvány már mögöt­tünk van, ez csak részben igaz. Kisebb-nagyobb hullámokban jö­hetnek utórezgések, és a pandé­­mia hatásait a mai napig érezzük. Sok terület, de talán a leginkább érintett szektor a turizmus. Ugyan már szinte sehol sincsenek utazá­si korlátozások - az utolsó európai ország, Spanyolország a napokban törölte el az utolsó ilyen szabályt -, de aki mostanában utazott, bizto­san észrevettte, hogy hosszabb ide­ig kell várni az étteremben, a szál­lodában, a határátkelőn, a repülőté­ren stb. A megmaradt alkalmazottak sokszor két ember munkáját kényte­lenek elvégezni, és bizony érezhető: messze még, amikor visszatér a tu­rizmus a régi kerékvágásba. A legjobb példa az egész helyzet­re az amszterdami repülőtér körüli káosz - Schipol lett az elrettentő és a jövőre nézve intő példa. A holland légikikötőben a nyáron hatalmas sorok alakultak ki, volt olyan, hogy egyenesen azt üzenték az utasok­nak, ki se menjenek - járatok ezreit törölték, vagy csak jelentős késéssel tudtak indulni - sok százezer turis­ta nyaralását tette tönkre az amsz­terdami káosz. A holland repülőtér azt kérte a legnagyobb ügyfelétől, a KLM-től, hogy ne is áruljon több jegyet, és legalább 10-15 százalék­kal csökkentse a járatok számát, a napi utasszámot pedig maxima­lizálták a normál forgalom 60-70 százalékára. Azt gondolták, hogy a káosz a nyár végével megoldódik, ám a napokban jött az újabb kese­rű pirula: a repülőtér a téli szezon végéig, azaz 2023 márciusáig fenn­tartja a korlátozásokat. Az egész káosz oka, hogy a járvány kitörése­kor nagyon sok embert elbocsátot­tak, és most lasszóval kell keresni a munkavállalókat, hiszen - bár­milyen izgalmas is repülőtéren dol­gozni - sokakat elriaszthat a tudat, hogy egy újabb hullám, járvány kitörésekor egyik pillanatról a má­sikra bárki elveszítheti megélhetési forrását. A bérköltségek növekedése is eh­hez kapcsolódik, a munkaerőhiány miatt csak magasabb havi juttatásért vállalják a feladatot az új jelöltek, egyfajta kockázati felárként értel­mezve. És persze az elszálló infláció is felfelé tornázza a béreket. Ráadá­sul az energiaszámlák is elszálltak, ezért megannyi szálloda, fürdő egy­szerűen bezár a téli szezonra. Utólag könnyű okosnak lenni, de tény, hogy nagyon sok helyen elhamarkodva reagáltak a járvány kitörésére. Volt, ahol elbocsátási stopot vezettek be (pl. Olaszország - onnan nem is hallani munkaerő­­hiány miatti káoszról), de a legtöbb helyen a legegyszerűbb megoldás­hoz folyamodtak: mindenkit el­küldték, lélegeztetőgép-üzemmód­ra kapcsoltak. Most pedig, amikor visszatértek a turisták, láthatjuk: ez sokkal költségesebb döntés volt, mintha kivártak volna, megtartva az alkalmazottakat. Talán a jövőben megfontoltabban, a mostani tapasztalatokat is figye­lembe véve döntenek, hogy egy-egy rövidebb leállás, lassítás után ne kelljen újra elölről kezdeni az épít­kezést. És hogy ne legyenek akadá­lyok, amikor pörögne a turizmus. Mert az emberek alig várják, hogy kiránduljanak - csak működjön a turizmus! Teljes gőzzel! Talán jövő ilyenkorra sikerülhet. (Lubomír Kotrha) Biztatás a régiókból SZILVÁSSY JÓZSEF héttel ezelőtt főleg a szlovák politikai elemzők nem tartották valószínűnek, de talán még a Szövetség egyes vezetői sem nagyon hitték, hogy az egyesült magyar párt első hivatalos megmérettetésekor, né­hány kellemetlen meglepetés ellenére jó eredményt ér el, különösen a megyei választásokon. Nem voltak kedvezőek az előjelek. A Szövetség hivatalosan bő egy évvel ezelőtt alakult meg, s azóta a legtöbb közvélemény-kutatás szerint a három elődpártból létrejött új po­litikai képződmény támogatottsága eddig rendszerint meg sem közelítet­te az öt százalékos parlamenti küszöböt. Kezdetben elsősorban a platfor­mok létrejötte körül kialakult nézeteltérések, pozícióharcok, majd pedig a magyar kormánnyal kialakítandó viszony tisztázatlansága, nem ritkán az újdonsült pártvezetők kompromisszumkészségének a hiánya miatt. Nemrég tovább nőttek a párton belüli feszültségek, miurtán a Híd és az Összefogás platformok vezetői nem támogatták Berényi József jelölését Nagyszombat megye elnöki posztjára. Ráadásul az egymásnak feszülő álláspontjaikat az érintettek kiteregették a nyilvánosság elé. Simon Zsolt ekkor jelentette be, hogy a Magyar Fórum Jozef Viskupié megyei vezető újraválasztását támogatja. Megfelelő adatok hiányában csak találgatni le­het, vajon ez a pártelnök vélt vagy valós sérelmeiből fakadó lépés meny­nyivel csökkentette Berényi győzelmi esélyeit. A rá leadott szavazatok száma alapján aligha tévedek, ha úgy vélem, hogy szinte semmivel. Ilyen előzmények után a Szövetségnek összesen ötvennégy képvi­selője lesz a megyékben, ami több a minimális elvárásoknál. Tény az is, hogy az MKP és a Hid eddigi polgármestereihez képest a mostani kö­zösjelöltek közül hússzal kevesebb lett a befutó. Ugyanakkor a függet­lenként győztes magyar nemzetiségű polgármesterek közül a legtöbben közeli kapcsolatban vannak, és ezután is együttműködnek a magyar párt helyi képviselőivel. A múlt heti voksolások eredményeinek ismeretében fontos megnevez­ni azokat a tényezőket, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy a Szövetség jelöltjei sok helyen sikeresen szerepeltek. Azért is, mert a magyar válasz­tópolgárok bölcsebbek voltak néhány máig viszálykodó, továbbra is elfo­gult hazai magyar politikusnál. A józan többség a gyűlölködő fanatiku­sokkal ellentétben nem ásta még mélyebbre azokat az árkokat, amelyek elsősorban az MKP és a Híd híveit választották el egymástól. Szavazata­ikkal biztatták azokat a közéleti szereplőinket, akik nem csak szavakban tartják fontosnak nemzeti közösségünk képviseletét. Sokat nyomott a lat­ban az is, hogy azokban a térségekben, ahol a magyarok nincsenek több­ségben, vagy szórványban élnek, jelöltjeik nem csak lózungként emle­gették a más hazai kisebbségiekkel, továbbá a hasonló értékrendet valló, azonos érdekeinket felismerő potenciális szlovák partnerekkel való tény­leges együttműködés fontosságát. Csak így lehet a Szövetség valóban a magyarok, a kisebbségiek és a régiók pártja. Amit a helyi, illetve jórészt az északkeleti regionális koalíciós listán bejutó ruszin, szlovák és roma indulók eredményei is igazolnak. Ezúttal is sokan emlegetik, hogy a helyi és a megyei voksolások sok mindenben különböznek a parlamenti választásoktól. Szerintem csak részben, mert az országos megmérettetésen is főleg azok ajelöltek sike­resek, akik szakmai és morális szempontból hitelesek, és állandó kap­csolatot tartanak fenn azokkal a polgárokkal, akik megbízták őket a kép­viseletükkel. Vagyis a szint más, de a feladatok lényegében ugyanazok. Ezért is helyénvaló a Nyitra megyében aránylag sok szavazatot szerzett Csenger Tibor véleménye, aki szerint a magyar párt múlt hét végi ered­ményei jó alapot jelenthetnek az országos közösségi építkezéshez is, amit a sokasodó helyi és regionális gondok orvoslásával együtt mielőbb meg kell kezdeni. Mert a Szövetségnek csak akkor lesz újra kellő politikai sú­lya, ha mielőbb visszakerül a pozsonyi parlamentbe. Ez a cél most egy lépéssel közelebb került. Európa melegszik a leggyorsabban Európa több mint kétszer olyan gyorsan melegedett az elmúlt három évtizedben, mint a világ többi része, és az ösz­­szes kontinens közUI itt mér­ték a legnagyobb hőmérsék­letemelkedést - áll a Mete­orológiai Világszervezetnek (WMO) az Európa klímaálla­­potárél szélé jelentésében. A jelentés elkészítését egy na­gyon szélsőséges nyár előzte meg. Nagy-Britanniát rekordhőmérséklet­tel járó hőhullám sújtotta, alpokbeli gleccserek soha nem tapasztalt gyor­sasággal olvadtak meg, és a Földkö­zi-tenger vizének hőmérséklete is hosszú ideig nagyon magas volt. „Az európai kontinens nagyon ér­zékletesen szemlélteti a globális fel­­melegedést, és arra figyelmeztet ben­nünket, hogy még a leghatékonyab­ban védekező társadalmak sincsenek védve az időjárási szélsőségek ha­tásaitól” - mondta Petted Taalas, a WMO főtitkára. Az európai kontinensen a hőmér­séklet 1991 és 2021 között évtize­denként átlagosan 0,5 Celsius-fokkal nőtt, miközben a globális növekedés átlagosan 0,2 fok volt évtizedenként. Clare Nullis, a WMO szóvivője hozzátette, hogy a Földön a legna­gyobb mértékben az Északi-sarkvi­dék melegszik, Európánál is gyorsab­ban, de a WMO hat régióra osztotta a világot, és az Északi-sarkvidéket nem számítja külön régiónak. Az elmúlt egy évben történt szél­sőséges időjárási eseményeket - fő­leg az áradásokat és a viharokat - a klímaváltozás még elviselhetetle­nebbé tette, és rekordnagyságú, több mint 50 milliárd dollár értékű kárt okozott Európában. Európa kiugró melegedésének az az oka, hogy a kontinens nagy része a sarkvidéki, illetve a szubarktikus övben helyezkedik el, tehát a Föld leggyorsabban melegedő tájain, de az is, hogy megváltozott a légköri áramlatok, a felhők elhelyezkedésé­nek rendszere. Egyesek egyenesen a földi hőhullámok centrumának ne­vezik Európát, mert számuk a konti­nensen a légáramlatok megváltozása miatt gyorsabban nőtt, mint a világ bármely más táján. A jelentés sze­rint ebből a szempontból pozitívum, hogy az Európai Uniónak 1990 és 2020 között sikerült 31 százalékkal csökkentenie az üvegházhatást oko­zó gázok kibocsátását, és a jövőre vonatkozó tervek is hasonlóan na­­gyivűek. (MTI) FIGYELŐ Trump még nem tér vissza a Twitterre A Tesla-vezérigazgató Elon Musk a héten közölte az álta­la nemrég megvásárolt Twitte­­ren: miután Zoomon konzultált a gyülöletbeszéd terjedése miatt aggódó emberi jogi szervezetek­kel, megígéri, hogy nem állítják vissza a letiltott fiókokat - köz­tük Donald Trump volt amerikai elnökét sem -, amíg erre nincs valamilyen eljárásrend - írja a Washington Post. Trump rajon­gói szomorúak, szerintük Musk „cserben hagyta őket”. A Twitter új vezérigazgatója sze­rint akár hetekbe is telhet, amíg a vállalat kidolgozza a felhasználói fiókok visszaállításának folyama­tát. Ez egyben azt is jelenti, hogy Donald Trump volt elnök nem csatlakozhat újra a platformhoz az USA-ban zajló félidős válasz­tások előtt. Musk arra is ígéretet tett, hogy az emberi jogi csoportok tagjaiból és az oldalon „gyűlöletbeszéddel szembesülő” csoportok képvise­lőiből felállít egy külső moderá­­tori tanácsot, amely hasonló kér­désekben adhat majd tanácsot a vállalatnak. Sok jobboldali influ­­enszer eleve azért is kritizálta Muskot, amiért egyáltalán vállalta a találkozót az emberi jogi szer­vezetekkel. Az ígéret egyúttal az is jelenti, hogy cenzúrázni fogják a Twitterre kikerülő tartalmakat, ami sokaknak nem tetszik. Musk máris ellentmondásokba kevere­dett, és szélsőjobboldali össze­esküvés-elméleteket kezdett ter­jeszteni például a Nancy Pelosi demokrata házelnök férjét ért tá­madásról. (444.hu)

Next

/
Thumbnails
Contents