Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)

2022-11-04 / 255. szám

www.ujszo.coml 2022. november 4. RÉGIÓ I 5 Helyi értékek felfedezői Felsőszeliben A gyerekek szívesen járnak a szakkörre, sok érdekességet tanulhatnak a tanító nénitől (Tornyai Bianka felvétele) TORNYAI BIANKA A Széchenyi István Alapis­kolában szakkörként műkö­dik a 18 évvel ezelőtt létrejött Felfedező csapat, melynek fő tevékenysége a helyi érté­kek felkutatása, továbbadá­sa, Felsőszeli történetének megismerése és feldolgozá­sa. A csapatvezetője Mészá­ros Magdolna, aki nemcsak a felfedezők csapatát irányítja, hanem számos tevékenységet végez a községben. Mészáros Magdolna 2004-ben alapította meg a Felfedező csapatot, amely a Magyar Úttörők Szövetségé­nek utódjaként 1989-ben létrejött Ma­gyarország Felfedezői Szövetségnek a helyi szervezete. A kezdetek A Magyarország Felfedezői Szö­vetség célja, hogy a fiatalokat a sza­badidő hasznos eltöltésére, a hazasze­retetre, a történelem ismeretére ne­veljék játékos formában. A szervezet táborokat szervez, ahol az ifivezető­ket nevelik arra, hogy a legfeljebb 10 fős csapatokat terelgessék, szervez­zék a tevékenységüket. A vezetőkép­ző táborokat Sárospatakon tartják. „Nálunk a gyakorlat kicsit más, mert az idősebb diákok nem veszik ki a részüket a csapatvezetésből, ez az én feladatom lett, ezért működünk szak­körként. Az egykori Kossuth Rádió Miska bácsi levelesládája című mű­sorába éveken keresztül nagyon sok felsőszeli gyerek fogalmazását küld­tem be. 2003-ban tanulóink jutalmul kirándulni mehettek a sárospataki táborba, ahová a felkészítőt, vagyis engem is meghívtak. így kerültünk kapcsolatba a Felfedezőkkel. A tábor hangulata, szellemisége, Rakó József, az alapító személye annyira megtet­szett, hogy úgy döntöttem, Felsősze­liben is megalapítjuk a csapatot” - idézte fel Mészáros Magdolna. Névfelvétel A Magyarország Felfedezői Szö­vetség rendszeresen írt ki pályáza­tot, a helyi csapatoknak fogalmazást vagy képzőművészeti alkotásokat kellett készíteniük, a legjobbak ké­szítői mehettek a táborba. „2005-ben elhatároztuk, hogy nevet választunk. A táborokban sokat foglalkoztak Rá­kóczi szellemiségével és a szabad­ságharccal. Felsőszeli közelében, a Fekete-víznél 1705. október 15-én három napig tartó harc kezdődött a labancok és a kurucok között. Utób­biakat Bercsényi Miklós vezette, aki a Vág mentén, Temetvényen (Hrá­­dok) született, ezért vette fel a csapat ünnepélyes keretek között Bercsényi Miklós nevét. Elkészült a jelvényünk is, amelyet minden új csapattag meg­kap a minden évben március 15. al­kalmából tartott avatáson, amelyen a ^csapat címerével ellátott pólót is kapnak, a nyakukba pedig kendőt tesznek, hogy a csapathoz való tar­tozást erősítsük” - mondta el a csa­patvezető. A tevékenység A Bercsényi Miklós Felfedező Csapat tagjai rendszeresen részt vesz­nek az iskola és a község rendezvé­nyein, például az 1848/49-es, vagy az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére tartott koszorúzáson. Az is­kolai szakkörön sokat foglalkoznak a rovásírással, amely nagyon köz­kedvelt a gyerekek körében. „A no­vember 11-i emlékezés napján kime­gyünk a temetőbe annak a magyar­­országi katonának a sírjához, akit az oroszok a II. világháborúban lőttek le a faluban, valamint rajta kívül még öt további személyt. Eredetileg az I. világháborúban elesett katonák napja volt november 11., de ma már a kü­lönböző háborúban életüket vesztett katonákra is emlékeznek ezen a na­pon. A 25 éves Csimma Károly sírján a fából készült fejfa már elkorhadt, így a csapatunk vállalta, hogy tovább élteti a katona emlékét. Volt tanítvá­nyom, Ambrus Dávid fafaragó, aki szintén a Felfedező csapat tagja volt, készített egy új fejfát, azóta minden évben megemíékezünk a gyerekek­kel erről a tragédiáról” - részletezte Mészáros Magdolna. Elmondta még, hogy a csapat igyekszik felfedezni a település múltját, azokat az értékeket, amelyeket az elődeik rájuk hagytak, legyen az szellemi, tárgyi, vagy épí­tett örökség. „Ilyenek például a nép­dalok, amelyek közül Kodály Zoltán Felsőszeliben huszonkettőt jegyzett fel, és amelyeket a helyi gyermek­­kórus tagjainak is megtanítottam. Édesapám 96, a falu környékén ta­lálható dűlőnevet írt le térképpel je­lölve. A régióismeret órákon erről is hallanak a gyerekek. Vagy arról, hogy hol volt a közelben szeszgyár, amelynek az egyetlen megmaradt épületét a koronavírus-járvány előtt megvette egy vállalkozó. Rengeteg régi emléket, dokumentumot talált és felkutatott az eredeti tulajdono­sokról, eldöntötte, hogy a régi kutat megtartja és felújítja. 2005-től részt veszünk a Szanyi Mária által életre hívott Kincskeresők pályázatban, így egy sor érdekes témát feldolgoztunk a gyerekekkel, például a Ponvág­­li nevű kisvasút történetét, és be is jártuk az útvonalát. Igyekszem tehát azt a sok-sok helytörténeti ismeretet, amelyet az évek során összegyűjtöt­tem, a Felfedező csapat tagjaiba csö­­pögtetni, hogy ismerjék és szeressék a helyet, ahol élnek. A járvány sajnos ezt a tevékenységet is visszavetette, a rovásírásban például lemaradtak a gyerekek, újra el kell jutniuk olyan szintre, hogy ahogy korábban, a jö­vőben is újra részt vehessenek járá­si, kerületi, országos versenyeken” — fejtette ki a nyugalmazott pedagó­gus, aki elárulta, hogy a szülőföld, a zene és éneklés szeretetét édesapjától örökölte és tanulta, aki a falu kró­nikása volt. Több kiadvány fűződik a nevéhez, például a falu, a leventék, a kitelepítés és deportálás története. Ezeket a könyvecskéket gyakran for­gatják a felfedezők szakkörén a gye­rekekkel. Mészáros Magdolna nemcsak a Felfedezők csapatát vezeti, hanem ő a Csemadok helyi alapszervezetének elnöke is. 43 évvel ezelőtt az édes­apja biztatására alapított énekkart, amely Rozmaring néven a mai na­pig a vezetése alatt működik. Míg az alapiskolában tanított, gyerekkórust is szervezett, annak vezetését né­hány éve átadta utódjának. Mint fo­galmazott, hatvanéves volt, amikor rájött, hogy az ének melléjól illik a citera hangja, ezért citeracsoportot is alapított, amely nyolc éve működik, gyakran lépnek fel közösen az ének­karral. „Nekem ez jelenti a pihenést, nem érzem munkának ezeket a tevé­kenységeket. Szeretném, ha a gyere­kek ráéreznének, hogy milyen szép a világ. Mindegyikükben van olyan tudás és készség, amelyet érdemes kibontakoztatni” - zárta Mészáros Magdolna. Több község élére új polgármester került SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvárban Klein Otokár, Léván Ján Krtík és Vágsellyén Jozef Belicky polgármesterek folytathatják a korábbi válasz­tási időszakokban megkezdett munkát. Néhány községben szintén fölényes győzelemmel maradtak posztjukon a rági-új polgármesterek. Az érsekúj­vári térségben néhány helyen leköszöntek azok a polgármes­terek, akik több választási cikluson át irányították az ön­­kormányzatot, őket új vezetők váltották a poszton. ÉRSEKÚJVÁR Uj polgármestert választottak az érsekújvári járásbeli Udvarához kö­zeli Zsitvabesenyőn, itt hárman ^pá­lyázták meg a vezetői posztot, és_Ste­fan Simko lett a polgármester, a Zivot - nemzeti párt színeiben, megelőz­ve Boris Deszat és Natália Recsková független jelölteket. A választásokat követően a negyvenéves Simko az­zal köszönte meg a választók bizal­mát, hogy az elkövetkező években mindent megtesz annak érdekében, hogy Zsitvabesenyő olyan hely le­gyen, ahol igazán jó élni, és amelyre méltán büszkék lehetnek. A 2006-tól a község élén álló Gabriel Timorans­­kyt váltotta a polgármesteri széken, és ígéretet tett arra, hogy a helyi szer­vezetek egyikeként támogatni fogja a Csemadokot, új utcát nyit, csatla­kozni szeretne az önkormányzat a Zsitvafödémes- Hull-Bánkeszi ke­rékpárút kiépítéséhez. Mányán szin­tén nyugdíjba vonul a jelenlegi pol­gármester, a vezetői posztért harcba szállt Ladislav Cérnák a Smer jelölt­je és Tomás Prazák függetlenként, az utóbbi lett a polgármester. Bars­­füssön a rendszerváltás óta a község élén álló Emil Ivan búcsúzott, hár­man pályáztak erre a posztra, helyé­re Marián Václav került független­ként. Szemerén is nyugdíjba vonult Milan Mikulec polgármester, helyére a negyvenéves, eddig méhészeti ter­mékek forgalmazásával foglalkozó Peter Celko került, aki képviselőként és alpolgármesterként már részt vett az önkormányzat munkájában. Termál Kistérség Barsbaracskán ismét indult Tibor Cérnák polgármester, aki 2010-től állt a község élén, ellenfele volt Sza­bó Ildikó elárusítónő, a Szövetség jelöltje és a harmincadik évét még be nem töltött Peter Wurczer opera­énekes, független jelöltként. Végül Wurczer nyerte a választásokat, je­lentős fölénnyel maga mögött hagy­va az egykori polgármestert. A ter­málfürdőjéről híres Bellegszencsén Roman Ivan jelenlegi független pol­gármester ellen indult Ján Kosiba és Jozef Krajmer függetlenként, Eubica Juríková a Hlas és a Sme rodina szí­neiben mérettette meg magát. Jozef Krajmer nem egész három százalék­kal előzte meg a jelenlegi polgármes­tert, Eubica Juríková, aki korábban évekig volt az érsekújvári testület tagja, most bejutott a bellegszencsei testületbe. Pozbán Katarina Ivanico­­vá független polgármester ismét in­dult a választásokon, kihívója Anikó Czímer, a Hlas jelöltje volt, a lakosok csaknem hatvan százaléka a régi-új polgármestert támogatta, értékelve az eddigi igyekezetét. A biztosra mentek Kürtön Téglás Jánosnak, a Szö­vetség jelöltjének két ellenfele volt, Alexander Berta és Peter Buzek füg­getlen polgármesterjelöltek szemé­lyében, de a választók 71 százaléka megerősítette a posztján. Nagykéren Judita Valasková polgármester füg­getlenként indult, egy ellenfele volt, a választók 80 százaléka újraválasztot­ta. Szímőn Bób Jánost, a Szövetség jelöltjét, aki 2006 óta polgármester­ként dolgozik, a választók 58,55 szá­zaléka erősítette meg a poszton, el­lenfele Peter Balogh független jelölt 41,44 százalékot kapott. Bánkeszin Milos Rybár jelenlegi független pol­gármesternek egy ellenjelöltje volt, Pavel Klucka mozdonyvezető, de a lakosok többsége újraválasztotta. Csúzon Jozef Ostrodicky jelenlegi, függetlenként ismét induló polgár­mesternek három kihívója volt, de megerősítették a polgármesteri szék­ben. Tótmegyeren Eubica Karasová jelenlegi független polgármester­nek, aki 2018 óta áll a község élén, egy ellenfele volt, Mário Rudinsky a Hlas jelöltje, de a lakosok újravá­lasztották. Elsősorban az idősebb választóktól hallottuk, hogy megbíznak a község jelenlegi vezetésében, és nem kíván­nak változást, mert az bizonytalan­sággal, további kiadásokkal is járhat­na a jelenlegi energiaválság idején. A lakosok több településen a már ismert jelöltet választották (A szerző illusztrációs felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents