Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-04 / 255. szám
KÖZÉLET Magyarország felől érkeznek a menekültek, de Szlovákiában kérhetnek oltalmat CZÍMER GÁBOR Úgy tűnik, nem működik tökéletesen a magyar határkerítés, a háború vagy a szélsőségesek elől menekülő emberek nagyobb számban jelentek meg Szlovákiában is. Jékúton (Kúty) sátortábort építettek a menekülteknek. A helyzet azonban meg sem közelíti a 2015-ös menekültválság során tapasztalt állapotokat. A Magyarország déli határán felállított kerítés ellenére sokan lépnek be ott illegálisan az Európai Unióba. Szlovákiában is egyre több hír szól az országon áthaladó menekültekről. Csütörtökön hajnalban rövid autós üldözés után a rendőrök illegális határátlépést elkövető személyek egy csoportját és az őket szállító embercsempészt tartóztatták fel Nyitra mellett. A járőrök szöges akadállyal próbálták megállítani az embercsempész furgonját, aki azonban áthajtott azon, és szétszabdalt gumiabroncsokkal próbált az Rl-es gyorsforgalmi út felé menekülni. A jármű azonban nem tudott tovább haladni. A 20 éves embercsempész 16 illegális határátlépést elkövető személyt, köztük három gyereket szállított. Az esetben senki sem sérült meg. Egy nappal korábban, szerdán az említett Rl-esen, Nyitra mellett közel száz illegális határátlépést elkövető személyt tartóztattak fel. A rendőrök először a kora reggeli órákban akartak megállítani egy kisteherautót, amely azonban menekülni kezdett, de éppen a Nyitra-Szenc autópályarendőrség kapitánysága felé vette az irányt. Miután a jármű megállt, a sofőr a szántáson keresztül próbált menekülni, de a rendőrök perceken belül elfogták. A kisteherautóban 26 illegális határátlépést elkövető személyt zsúfoltak össze. Még ugyanaznap reggel Nyitraújlak (Vel’ké Záluzie) közigazgatási területén, az Rl-es gyorsforgalmin defektet kapott egy teherautó. A sofőr azonban a járművet hátrahagyva egy személyautóba átülve elhagyta a helyszínt. A teherautóban hozzávetőlegesen 70 illegális határátlépést elkövető személy utazott. Háború elől menekülők A fegyveres konfliktus sújtotta Szíriából, vagy éppen a szélsőséges tálibok által uralt Afganisztánból érkező emberek Szlovákián és Csehországon át Németországba tartanak. Csehország azonban a közelmúltban visszaállította a határellenőrzést, hogy megakadályozza a belépésüket, így többen a cseh határ melletti Jókút (Kúty) vasútállomásán, vagy annak környékén rekedtek. A helyszínen a szlovák belügyminisztérium egy sátortábort állított fel, ahol ételt és orvosi ellátást biztosítanak a számukra. A munkába a tárca kríziskezelésért felelős főosztálya mellett a civil szervezeteket is bevonták, de például a helyi lelkipásztor is a helyszínen dolgozik, ahogy az önkéntes és hivatásos tűzoltók is, tájékoztatott a rendőrség azzal, hogy a rendre fokozott számban vigyáznak az egyenruhások. „A rendőrök eddig a pillanatig a migráló személyek részéről nem észleltek jogellenes magatartást” - közölte szerdán délután a rendőrség. A menekültek egészségügyi ellátásába jelentős erővel kapcsolódott be a Szent Erzsébet Egészségügyi és Szociális Munka Főiskola, amely a TASR hírügynökséggel azt közölte, jelenleg 30-50 személy tartózkodik a sátortáborban. Olyan emberekről van szó, akik eddig akár 25 ezer fős menekülttáborokban is élhettek. A tájékoztatás szerint főleg kisebb egészségügyi problémák, így például megfázás, fogfájás, vagy sebek ellátásában nyújtanak segítséget, de előfordul, hogy tüdőgyulladást diagnosztizálnak. Egy kisfiú pedig asztmás. „Volt itt egy fiú, aki taposóaknára lépett és leszakadt egy végtagja, a másiknak a keze szakadt le” - mondta Vladimír Krcméry, a főiskola professzora azzal, a kérdéses személyek a háború elől menekülnek. A professzor arról is beszélt, az érintettek legnagyobb része tovább szeretne utazni, sokan meg is próbálkoznak ezzel, de ugyanakkor vannak köztük, akikre Szlovákia pozitív benyomást tett és azon gondolkodnak, hogy ebben az országban maradnak. „Sokan közülük nagyon képzettek, találkoztunk itt a határon orvosokkal is” - mondta Krcméry, és hozzátette, az ilyen képzett emberekre Szlovákiában is szükség van. A professzor azonban hangsúlyozta, a jelenlegi helyzet nem is hasonlítható a 2015- ös menekültváláshoz, hiszen akkor az áthaladó emberek száma a milliós nagyságrendben mozgott. Balkáni útvonal vagyunk A fenti hírek is mutatják, Szlovákia az ún. balkáni migrációs útvonal része lett, amelybe a Törökország és Görögország közötti tengeri szakasz is tartozik. Ugyancsak szerdai hír, hogy a görög partiőrség 14 olyan személy holttestét találta meg, akik valamilyen csónakkal, illetve egy kisebb hajóval próbáltak a török oldalról az EU-t jelentő görög szigetekre jutni. A két hajón összesen 82 ember utazott, a szerdai híradások szerint 11-en élték túl az esetet. A Szlovákiába érkező menekültekről Roman Mikulec (OEaNO) belügyminiszter elmondta, igyekeznek gondoskodni róluk, de a legtöbben mindenképpen tovább akarnak utazni Németországba. „Gyakran a felajánlott segítséget sem akarják elfogadni” - tette hozzá. Ahogy arról beszámoltunk, a kormány ideiglenesen száz szlovák katonát vezényel a szlovák-magyar határra, hogy a menekülteket szállító embercsempészeket feltartóztassa. Korábban Mikulec Magyarország és Törökország felelősségét hangsúlyozta abban, hogy sokan lépnek be illegálisan az EU-ba. Arról is írtunk már, hogy az illegálisan az EU-ba érkező menekültek, a törökországi táborokból indulva, Magyarország déli határánál lépik át, vagy lépik át újra a schengeni övezet határát. Mindezt annak ellenére, hogy a magyar kormány határzárat, vagyis kerítést épített oda. A Szabad Európa magyar szerkesztősége és az Új Szó együtt járt utána, miként lehet az, hogy a határzár ellenére Magyarország felől érkeznek a menekültek. „Egy fizikai akadály önmagában nem képes teljes védelmet nyújtani a folyamatosan növekvő illegális migrációval szemben, ezért Magyarország az ideiglenes biztonsági határzár kiépítésén kívül megfelelő jogi alapokat teremtett (...) valamint megerősítette a rendőrség humánerőforrását (...) az illegális migráció hatékony kezelése érdekében” - írta a Szabad Európa kérdésére a magyar Országos Rendőr-főkapitányság. A magyar „jogi alapok” azonban lényegében nem teszik lehetővé, hogy a háború elől menekülő emberek az országon belül folyamodjanak menekültstátuszért. Magyarország ezt tulajdonképpen senkinek nem teszi lehetővé: menedékkérelmet csak két másik ország, Ukrajna és Szerbia fővárosának magyar nagykövetségén lehet legálisan beadni. Akiket Magyarországon belül fognak el, azokat a szerb-magyar határon toloncolják vissza. „Tehát ha ezek az emberek illegálisan - és láthatatlanul - átjutottak Magyarországon, és az említett országok valamelyikében menedékkérelmet nyújtanak be, akkor azoknak az országoknak le kell folytatniuk a menekültügyi eljárást” - mondta Juhász Katalin, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza a Szabad Európának Szlovákiára, Csehországra és Ausztriára utalva. A szlovákiai eljárás A szlovákiai országos rendőr-főkapitányságnál aziránt érdeklődtünk, mi történik azokkal a menekülő emberekkel, akik átjutnak Magyarországon és nálunk fogják el, vagy tartóztatják fel őket. Válaszuk szerint az idegenrendészet minden beérkező illegális határátlépőt letartóztat, így azokat is, akiket Csehország küld vissza Szlovákiába. Utána elindul az adminisztratív kiutasításuk. Ha közben kiderül, hogy olyan körülmények állnak fenn, amelyek nem teszik lehetővé az adminisztratív kiutasítást, a folyamatot megállítják. Ha afgán vagy szíriai menekültet fognak el, automatikusan leállítják a kiutasítást. Őket nyilvántartásba veszik, átvilágítják, és ha nem derül ki valami arról, hogy veszélyt jelentenének, maradhatnak Szlovákiában addig, amíg fennáll az az akadály, amely miatt nem lehet őket hazaküldeni. Ebben a fázisban még nem helyezik el őket menekültellátó intézménybe, vagyis menekülttáborba. Erre csak akkor van lehetőség, ha az illető menekültstátuszért folyamodik Szlovákiában. A máshonnan érkező, illegálisan belépőket viszont kiutasítják. Elengedik őket, és megmondják, hogy adott időpontig hagyják el a schengeni teret, vagy a medvei, illetve a gálszécsi menekülttáborban tartják őket fogva addig, amíg ki nem szállítják őket a schengeni térségen kívülre. A szlovák belügyminisztérium a cseh határ melletti Jókúton (Kúty) állított fel sátortábort a menekültek számára (TASR-fotó) Az ősz a mentális egészségünkre is kihat Az őszi és téli időszak komoly hatással lehet az emberek mentális állapotára - figyelmeztetnek a pszichológusok. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy ilyenkor is odafigyeljünk a fizikai és szellemi egészségünkre, akár sporttal, akár ez emberi kapcsolataink ápolásával. Pozsony. A változó időjárási viszonyok mentális egészségre gyakorolt hatására többek közt Marek Madro pszichológus, az IPöko nevű polgári társulás igazgatója is felhívta a figyelmet. „Az ősz mindannyiunk számára érezhető változásokat hoz. A nyár, a hosszú nappalok és a szabadságok idején könnyebben megengedhetjük magunknak a kikapcsolódást és a feltöltődést, most viszont rövidebb, ridegebb és esősebb napok jönnek, amikor szinte sötétben ébredünk és sötétben is érünk haza” - magyarázta a szakember, hozzátéve, hogy ebben az időszakban normális, ha az emberek fáradtabbak és csökken az érdeklődésük azon dolgok iránt, amiket egyébként szeretnek. Segítsógkérós Madro szerint különösen fontos, hogy ilyenkor időt szánjunk azokra az elfoglaltságokra, amelyek megnyugvást és kikapcsolódást jelentenek. „Ismernünk kell önmagunkat, tudnunk kell, mi segített régen vagy mi segít most, legyen szó akár a sportról, könyvekről, mozgásról, baráti kapcsolatokról, wellnessről, masszázsról” - jegyezte meg. Ha azonban ezek a tevékenységek sem segítenek, akkor az embernek nem szabad félnie beszélni az érzéseiről, akár szakemberrel is. „Ha úgy érzik, hogy az egész már két hétnél tovább tart, és egyáltalán nincs változás vagy csak romlik a helyzet, kérjenek professzionális segítséget, akár a mi vonalainkon is” - hangsúlyozta a pszichológus. Egyre több jelentkező Az IPcko egy, a fiatalok számára létrehozott internetes tanácsadói központot üzemeltet, ahol ingyenesen és név nélkül oszthatják meg az érzéseiket, a problémáikat és a tapasztalataikat a szakemberekkel. Madro elmondta, az előző évekhez képest idén jelentősen megnőtt a segélykérő üzenetek száma. „Már csak az első félévben is 78,5 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik a stressz és a teljesítménykényszer miatt kerestek fel bennünket” - közölte a központ vezetője. Továbbá elmondta, mintegy 100 százalékkal nőtt a lelki nehézségekkel kapcsolatos megkeresések száma, de az emberek az utóbbi hónapokban gyakrabbanjelentkeztek a magánnyal, a depresszióval, sőt, az öngyilkossággal kapcsolatban is. Madro mindemellett rámutatott, sokan azt gondolják, hogy a tavaszi időszak beköszöntével automatikusan javul a helyzet, de ez nem így működik. „A tavasz az energia, az ébredés és a körforgás kezdetének a szimbóluma. Sokan azonban rendkívül kimerültek a tél után, nem érzik magukat energikusnak, fáradtak, és úgy gondolják, valami nincs rendben velük” - zárta a szakértő. (nar, TASR)
