Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-30 / 276. szám
www.ujszo.coml 2022. november 30. KULTÚRA 111 Professzorként nyomoz Prágában Jeles színészek társaságában A jósnő című készülő szlovák sorozatban kapott kiemelkedő szerepet Nagy Ervin (Talabér Tamás felvétele) SZABÓ G. LÁSZLÓ Pozsonyban forgat Nagy Ervin. A jósnő című tízrészes szlovák sorozatban, Jakub Kronor (Bratislavafilm, Lóve, A konyha)rendezósében kapott fontos szerepet. Három évvel ezelőtt, a Boldog új évet című romantikus vígjátékban dolgozott először szlovák filmesekkel. Azon a képzeletbeli kapun lépett be a most készülő jeles cseh és szlovák színészeket felvonultató, A Da Vinci-kódra hajazó misztikus thrillerbe. Dagmar Havlová, Iva Janzurová és Josef Trojan mellett Antónia Lisková, a Rómában élő szlovák színésznő a történet egyik kulcszszereplője, de magyar kollégájuk is végig jelen lesz a sorozatban. Itteni színésztársai közül nem eggyel a cseh-osztrák-magyar-szlovák koprodukcióban forgatott Mária Terézia című televíziós sorozatban dolgozott először, amelyben a cseh- és morvaországi kastélyok mellett a pozsonyi Dóm is helyszínül szolgált. „Más egy nemzetközi produkció egy temesvári születésű osztrák rendezővel, és egészen más egy itteni film, amelyben a stáb minden tagja szlovák. Jakub Kronerrel, a Boldog új évet fiatal rendezőjével a Magas-Tátrában forgattunk, ahová a feleségem, Borbély Alexandra vitt el először, még mielőtt a Kincsem munkálatait elkezdtük volna. Tizenkét éves koromban a testnevelő tanáraim az Alacsony-Tátrába hoztak el bennünket’ síelni, de nem volt hó. Szandrával, akivel három évvel ezelőtt egy örökké veszekedő magyar házaspárt játszottunk az itteni vígjátékban, óriási élmény volt a Magas-Tátra. Szebb helyen talán nem is voltam még az életemben, pedig a fél világot bejártam már. Egy elegáns monarchiabéli szállodában laktunk, ahol rögtön megértettem, miért szeretett oda járni egykor a magyar arisztokrácia. Nyáron 35-40 fokban felmenni 15-20 fokos helyre... annál nagyvilágibb érzés kevés van a földön! A Boldog új évet a Csorba-tónál és egy ahhoz közeli síparadicsomban forgott. Ott ismerkedtem meg Emília Vásáryovával, Ján Koleníkkal és a többi szlovák kollégával, s nagyon élveztem a társaságukat. Emlékszem, panyi Milkának a Tátra tetején mutatkoztam be. Van is egy közös jelenetünk a filmben. Hirtelen egy hülye kis dalt éneklünk, de jó sokan. Úgy éreztem magam közben, mint egy kivételes hangulatú főiskolai felvételin. Én még táncoltam is, Ján Koleník gitározott, közben jól megnézett magának, hogy ki ez a magyar színész papagájsárga ruhában? Hirtelen kerekedett egy visegrádi 4-ek hangulat. Ugyanazt a formanyelvet beszéljük, az iskoláink nagyon hasonlítanak, és egy tőről fakad a humorunk. Angolok között egészen másképp érezném magamat. Nem biztos, hogy ennyire oldottan. Panyi Milkával később a szlovák filmdíj gáláján is találkoztunk. Az én szememben ő jóval több, mint egy díva. Lenyűgöz a tartásával, az egyéniségével, a külső és belső eleganciájával.” A jósnőben Antónia LiSková a címszereplő. Nagy Ervin egy magyar történészprofesszort formál meg, aki vendégtanárként érkezik Prágába. Titokban pedig a nagyapja rejtélyes halála után kutat mindenféle alkimista jelek alapján, hiszen ö is elmerült egykor az alkimista filozófiában és tudományban. „A nyomozás során különös gyilkosságokba botlom, valósággal hullanak az emberek körülöttem. Mindeközben megismerkedem egy hölgygyei, a jósnővel, aki később a titkok kulcsa lesz. Kifejezetten rám írták a szerepet, ami igazán megtisztelő. Öt perc után szenvedélyes csók A jósnő kortalan. Pozitív energiája több civilizáción átível, a létezés emeltebb fokán egyfajta papnő. Sötét erők akarják megakadályozni a történetben, hogy az emberiség előbbre léphessen a civilizációs fejlődés útján. Ideig-óráig én leszek a jósnő segédje, majd félig-meddig a szerelme. Van is egy romantikus szál a történetben, amelyet ketten viszünk tovább. Érdekes volt a legelső forgatási napunk Antóniával. Épp hogy köszöntünk és bemutatkoztunk egymásnak, a kamera előtt már meg is kellett csókolnom őt. Van valami teljesen abszurd a mi szakmánkban is. Ettől a jelenettől függetlenül tíz másodperc alatt megéreztem, milyen szakmai színvonallal van dolgom. Antónia remek partner és csodálatos színésznő. Ezt közös beszélt nyelv nélkül is megéreztem a testbeszédéből. Van ebben valami megnyugtató nemzetköziség. ” A jósnővel párhuzamosan Budapesten a Zámbó Jimmy életét feldolgozó sorozat, A király címszerepét játssza Nagy Ervin. Arra a kérdésre, hogy mennyire megerőltető számára egymás mellett vinni két, ennyire különböző figurát, azt feleli: „Ha vannak két-három napos pihenőim, akkor nem annyira megerőltető a kettő együtt. A király sajnos akkorát csúszott gyártásilag, hogy most összeér A jósnővel. Kéthetente forgatok pár napot otthon, és jövök Pozsonyba, a szlovák sorozatba. De A királyból már leforgattam negyven napot, így akármilyen erős is a karakter, bármikor le tudom venni a polcról, ahova felrakom. Nem az történik, hogy mindennap meg kell küzdenem.vele, mert bizonyos dolgok beállnak ilyenkor. Azokat már automatikusan csinálom. Ha ilyen erősen fel van építve a karakter, egy idő után nem számít külön kihívásnak. Inkább az nehezítette a napjaimat, hogy közben a Pesti Színházban is bemutatóm volt. Nick Payne Inkognito című kortárs drámája, amely az emberi agy titkairól szól. Különös színjáték ez, hiszen közel húsz karaktert formálunk meg négyen. Kovács Patrícia, Márkus Luca, Horváth Szabolcs és én. Tehát három szerepben kell teljesítenem egyszerre.” A jósnőben játszott karakterén nagyon sok múlik, vélekedik a sztrájkoló magyar pedagógusok egyik vezéralakja. „Nem mindegy, hogyan sikerül a sorozat, hiszen ez lesz a belépőm a szlovák filmpiacra. Nagyon szeretek Csehországban is. A Mária Teréziát Ceské Budéjovicében és Kromerízben forgattuk, mindkét helyen remekül éreztem magam. Szlovákia már rég belopta magát a szívembe. Természetesen nem csak azért, mert a feleségem nagycétényi, és sokat járok ide. Nem igazán merültem még el az itteni politikában, de az mindenképpen szimpatikussá teszi az országot, hogy egyértelműen kiáll Ukrajna mellett. Ézen a téren Szlovákia száz év múlva is el tud majd számolni a lelkiismeretével, ellentétben Magyarországgal. Boldog lennék, ha többször dolgozhatnék itt.” A szerző a Vasárnap munkatársa Jan Garbarek mágikus eklektikája VATAŐŐIN PÉTER Eltérő hangszerek, stílusok és zenei egyéniségek tökéletes, ízléses összhangban: így festett a Trilok Gurtuval kiegészült Jan Garbarek Group novemberi koncertje Budapesten. Képzeljék el a következő hangszereket egymás mellett: szintetizátor, basszusgitár, szopránszaxofon és tabla. Lehetséges-e olyan „csillagállás”, amikor ezek a hangszerek ízlésesen, a legmagasabb színvonalon zenei élményeket szállítanak két órán keresztül? Nem egyszerű képzelgés ez, pláne, ha maga a zene is elképesztően heterogén műfajok és korok nyelvét olvasztja magába: például az európai műzenei hagyományokat, a skandináv és az afrikai népi muzsikát, a bluest, a modális és a free jazzt - és a sort még folytathatnánk. Működhet ez? Lehet, közhélyesen hangzik, de ezt a hangszeres és stílusbeli kavalkádot alighanem csak a legkarakteresebb zenészek képesek áthidalni. Pontosan ezt tette Jan Garbarek és három társa - Rainer Brüninghaus billentyűs, Yuri Daniel basszusgi(Forrás: Bremme & Hohensee) táros és Trilok Gurtu ütőművész - telt ház előtt az Erkel Színházban, a GetCloser Concerts sorozatában. Be kell vallanom, bizonyos értelemben „konzervatívabb” játékra számítottam tőlük, kevesebb zenei kalanddal, több hallgatóbarát pillanattal. Nem is tévedhettem volna kellemesebbet, mivel a végeredmény minden igénynek megfelelt. Noha a free jazzbe át-átlendülő improvizációkat nem vitték túlzásba, azok időzítése, időtartama, dinamikája egészen mesteri volt. A repertoár a svéd muzsikus életművének több lemezéből állt össze, s egy-egy tétel felismerhetősége mellett mindegyikbe belevittek valami aktuális ízt - egyaránt eleget téve a hallgató ismertség és ismeretlenség iránti igényeinek. Külön élményszámba mentek az egyéni improvizációk, amelyek megmutatták, hogy a maradéktalan összhang ellenére külön-külön mennyire markáns karakterek is ők. Brüninghaus például elképesztően ötletesen és frappánsan bontotta szanaszét a maga bluesfrázisait, míg Daniel szólóiban úgy szólaltatta meg a basszusgitárt, mintha az egyszerre lett volna úd és nagybőgő. A közönség Trilok Gurtu improvizációit értékelte a leghangosabb tetszéssel, aki a konnakoltól (ritmusbeszéd) kezdve a a dél-ázsiai ütőhangszereken át egészen a - vélhetően - teljesen egyéni fejlesztésű ütőhangszerek használatáig terjedt. Jan Garbareknél pedig - akár szoprán-, akár altszaxofonon vagy fuvolán játszott - minden egyes hang magán viselte a több mint félévszázados zenei pályájának mélységeit és tapasztalatait. Márciusban múlt 75 éves, ám nem mutatta jelét annak, hogy kifogyott volna az ötletekből, s hogy ne lenne továbbra is ihletett muzsikus. Kimagasló tehetségű zenész házaspár koncertje Brácsa-zongora kamaraduó teszi emlékezetessé a péntek estét Füleken, ahol záróeseményéhez érkezik a városi művelődési központ Zenés évszakok című rendezvénysorozata. Fülek. Az idei utolsó hangverseny, a Téli komolyzenei koncert december 2-án 17 órai kezdettel valósul meg. Vendégei az elismert brácsaművész, Cseh Tamás és felesége, Cseh Ishiguri Hiromi zongoraművész lesznek. Cseh Tamás a Pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán, ahol Jozef Hősek docens növendéke volt, 2014-ben doktori diplomát szerzett. Tanulmányait a bécsi Universität für Musik und darstellende Kunst Wien Egyetemen folytatta. Szólistaként olyan zenekari formációkkal működött együtt, mint a Kassai Állami Filharmonikusok, a Bruno Walter Symphony Orchestra, az Internationale Donauphilharmonie és a Liszt Ferenc Kamarazenekar. Feleségével több külföldi szólóhangversenyt adtak. Cseh Ishiguri Hiromi a japán Yamagata Junior Collage és a Kawai Academy of Music (Shizuoka) iskolák elvégzése után a Pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait Marián Lapsansky professzor osztályában, aki csaknem 18 évig volt a Szlovák Filharmónia igazgatója. Szlovákiában és Japánban is oktatott zongorát, korrepetítori tapasztalatokat is szerzett. (k) Cseh Tamás és Cseh Ishiguri Hiromi (Képarchívum)
