Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-30 / 276. szám
www.ujszo.coml 2022. november 30. KÖZÉLET I 3 Ingyenes egészségügyi ellátást akarunk A 30 és 50 év közöttiek kategóriájában már jóval nagyobb figyelmet kap a színvonal, s egyre többen hajlandók hozzáfizetni egyes szolgáltatásokhoz vagy éppen messzebbre utazni a jobb ellátásért (TASR-feivétei) BUGÁRANNA Pozsony. „Az egyik csoport magasabb színvonalat, jobb szolgáltatást szeretne, s hajlandó áldozatot hozni a költségek, illetve a hosszabb utazási idő tekintetében. A másik csoport elsősorban az ingyenes és általános hozzáférést követeli meg, még akkor is, ha a színvonal ezáltal nem annyira magas" - mondta Martin Vlachynsky, az IN ESS gazdaságkutató intézet elemzője egy friss felmérés margójára. Az intézet a Focus közvélemény-kutató ügynökség közreműködésével azt vizsgálta, a lakosok szerint milyen változásokra van szükség a hazai egészségügyi rendszerben. Az elemző szerint a kormány és orvosok közötti megállapodás idő kérdése volt, előbb-utóbb a tömeges felmondás nélkül is elkerülhetetlen lett volna az egészségügy finanszírozásának kiegészítése. „A közeljövőben a betegek és az orvosok aránya romlani fog” - mondta tegnap a Rádió Expres műsorában arra utalva, egész Európában nagy verseny zajlik az egészségügyi dolgozók bérezése terén. Hangsúlyozta, ez abból adódik, hogy idősödik a népesség és egyrészt egyre több a páciens, másrészt viszont az „erősebb generációk” képviselői elkezdenek nyugdíjba vonulni, így csökken az egészségügyi dolgozók száma. „Dramatikus változást nem hoz” - jegyezte meg az orvosok ígért fizetésemelésére utalva, majd emlékeztetett, a bérezésen kívül számos tényező van, amely szerepet játszik a szakemberek elvándorlásában. Mennyiség és minőség Vlachynsky a felmérés kapcsán megjegyezte, arra keresték a választ, hogy Szlovákiában az emberek a jelenlegi rendszert részesítik-e előnyben, mely elméletileg mindenki számára ingyenesen hozzáférhető, a szolgáltatás színvonala azonban alacsonyabb, ami például a hosszabb várakozási időben mutatkozik meg. A másik alternatíva egy olyan rendszer, amely kimondottan a nehéz egészségügyi, gazdasági és társadalmi helyzetben, például súlyos betegség vagy sérülés esetén segítene - cserébe azonban nem lenne automatikusan mindenki számára elérhető, fizetni kellene bizonyos szolgáltatásokért vagy éppen többet kellene utazni. A szakértő szerint két nagy csoport alakult ki, az egyikbe (51%) a konzervatív, idős és nagyon fiatal réteg sorolható, akik képviselői inkább a jelenlegi status quót támogatják, tehát az általánosan hozzáférhető ellátást. Hangsúlyozta, a 30 és 50 év közöttiek kategóriájában már jóval nagyobb figyelmet kap a színvonal, s egyre többen hajlandók hozzáfizetni egyes szolgáltatásokhoz vagy éppen messzebbre utazni a jobb ellátásért. Vlachynsky szerint ez azzal függ össze, hogy ebben a korban érik el az emberek a karrierük csúcsát, a másik oldalon viszont megjelennek az első komolyabb egészségügyi nehézségek. „Enyhén többségben vannak azok, akik a mennyiséget választják a minőség helyett” - mondta, majd hozzátette, ez a megosztottság az egészségügyi szakpolitikák irányvonalában is tükröződik, „amely megpróbál megfelelni mindkét csoport kívánságának - a minőségnek és a menynyiségnek egyaránt”. Megosztottság Megjegyezte, ez megmutatkozik a politikusok hozzáállásában - óvatosak a változtatással, a másik oldalon viszont üdvözölnék a reformokat. „Függetlenül attól, hogy a politikusok változtatnak-e vagy sem, ezek a változások spontán is végbe mennek, mert a betegek száma növekedni fog, az egészségügyi rendszer viszont képtelen lesz tartani a lépést” - véli a szakember, aki szerint, ha nem kerül sor a szükséges reformokra, fennáll a veszélye, hogy kettészakad a társadalom - a tehetősebbek, akiknek nincsenek súlyosabb egészségügyi gondjaik, megfizetik a szükséges ellátást. Az alacsonyabb bevétellel rendelkező személyek, illetve azok, akik súlyos betegségben szenvednek, az állami egészségügyi rendszer „foglyaivá” válnak. „Fennáll a veszélye, hogy mindnyájan párhuzamos univerzumban fogunk működni” - tette hozzá. Jobb ás gyorsabb Az elemzésből kiderült az is, a válaszadókat legkevésbé a sürgősségi osztályon tett látogatások (29 százalék), az orvosi eszközök (19 százalék) vagy a mindennapi gyógyszerek (18 százalék) költségei zavarják. A megkérdezettek azonban egyetértettek abban, hogy az innovatív gyógyszereknek és a kórházi kezelésnek minden körülmények között ingyenesnek kellene lennie. Ha a közvélemény-kutatás résztvevői egy dolgon javíthatnának, közel 40%-uk épp az ellátás minőségének javulását szeretné, további 24% pedig rövidebb várakozási idő után vágyakozik. Az elemző rámutatott, a megkérdezettek több mint 60%-a a színvonalat és a rövidebb várakozást emelte ki, az utazást és a különböző díjakat azonban meglepetésére kevesebben említették. A válaszadók 43%-a nyilatkozta azt, súlyos betegség esetén semmit sem lenne hajlandó feláldozni a jobb egészségügyi ellátásért. Körülbelül 15% mondta azt, hajlandó lenne többet utazni, 11% nem bánná a költségek önrészét, 9% pedig eltűrné a hosszabb várakozási időt. A kisebbségi törvény már a jogalkotási tervben sem szerepel CZÍMER GÁBOR Nem került bele a kormány jövő évre vonatkozó jogszabályalkotóéi tervébe a kisebbségi törvény, ami miatt tiltakoztak a nemzetiségi aktivisták. A kabinet azonban visszautasítja, hogy egy teljes évig fiókban hagyná a javaslatot, de azt mégsem közölték, mikor foglalkoznának vele. Nem kizárt, hogy képviselői indítványként kerül a törvényhozás elé. Pozsony. Már évek óta zajlik a nemzetiségek jogait rendező és kibővítő, a kisebbségek jogállásáról szóló törvény előkészítése. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a jogszabály tervezete elkészült, olyan előrelépéseket is tartalmaz, mint a nemzetiségek önkormányzati intézményeinek és a kisebbségi hivatalnak a felállítása. Az indítvány évekig Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos irányítása alatt készült, majd a nyáron a kormányhivatal vezetőjének, Július Jakabnak a kezébe került, hogy a kabinet elé terjessze. Ez azonban annak ellenére sem történt meg, hogy a kormány 2022-es évre vonatkozó törvényalkotási tervében, vagyis az elfogadni szándékozott jogszabályok listájában is szerepelt. Arról is beszámoltunk, hogy elsősorban a külügyminisztériumnak voltak kifogásai a tervezettel kapcsolatban. Elnapolva? Most pedig, hogy a kabinet a 2023-as évre vonatkozó jogalkotási tervét állította össze, a kisebbségi törvény már fel sem került az elfogadni szándékozott jogszabályok listájára. Ezt a Ravasz Ábel, korábbi romaügyi kormánybiztos által vezetett Bél Mátyás Intézet nevű civil szervezet szúrta ki. Attól tartanak, a törvényt, annak ellenére, hogy az a kormányprogramban is szerepel, egyáltalán nem fogadják majd el. Ezért a törvényalkotási terv kapcsán ún. tömeges véleményezési eljárást indítottak. Ennek keretében több mint 500 aláírást gyűjtöttek, így a kormány törvényalkotási tervért felelős szerve köteles tárgyalni a kezdeményezés indítóival, Stefan Holy (Sme rodina-jelölt) a jogalkotásért felelős miniszterelnök-helyettes azonban a civil szervezet kezdeményezésére reagálva azt nyilatkozta, a kisebbségi törvény azért nem került be a 2023- as tervbe, mert azt még a 2022-es terv tartalmazza. „Ezt a feladatot nem törölték, ezért még mindig aktuális” - nyilatkozta a TASR hírügynökségnek. Hozzátette azonban, hogy a 2023-as terv egyáltalán nem tartalmazza azokat a feladatokat, amelyeket az előző években nem sikerült teljesíteni. Holy a felelősséget némileg hárítva arról is beszélt, az egyes minisztériumok, egyéb kormányzati szervek felelősek azért, hogy felvetessék az általuk kidolgozott jogszabálytervezeteket a kabinet törvényalkotási tervébe. A kisebbségi törvény esetében azonban, mint ahogy azt feljebb írtuk, a felelős szerv maga a kormányhivatal. Mikor tárgyalják? A kabinet rendszerint szerdán délelőttönként ülésezik, a napirendi pontokat, így a megtárgyalni szándékozott törvénytervezeteket általában már korábban közzéteszik a kormány honlapján. Mivel Holy úgy nyilatkozott, a kisebbségi törvény még „aktuális”, ezért a kormányhivatal sajtóosztályánál aziránt érdeklődtünk, melyik szerdán tűzik azt napirendre, hiszen az idei évben már csak néhányszor ül össze a kabinet. Választ azonban lapzártáig nem kaptunk. Egy biztos, a mai kormányülés programján nem szerepel. Ravasz Ábel, az ügyben aláírásgyűjtést indító civil szervezet elnöke, aki korábban a Híd alelnöke volt, a kisebbségi törvénynek a jogalkotási tervből való kimaradásával kapcsolatban elmondta, az általuk indított tömeges véleményezési eljárás következtében jövő héten találkoznak majd Holyval. Tőle írásban kell indoklást kapniuk, miért maradt ki a kisebbségi törvény. „El tudom képzelni, hogy a nyomás hatására végül beteszik a tervbe” - tette hozzá, és azt gyanítja, a kormányhivatal nem adta le a törvény tervezetét. „Azt gondolom, hogy hosszú távon a miniszterelnök viseli ezért a politikai felelősséget” - utalt Eduard Heger (OEaNO) kormányfőre. Ravasz arra is kitért, a kisebbségi szervezetek a jogszabály sorsával kapcsolatban „elaludtak”. Ugyanakkor magának a Szövetségnek a témában kifejtett tevékenységét nem akarta kommentálni. „Ha kíváncsiak a véleményemre, elmondom, csak keressenek meg” - tette hozzá. Képviselői indítvány? A kisebbségi törvénnyel kapcsolatban azonban újabb fejleményt jelent, hogy Gyimesi György (OEaNO) parlamenti képviselő szerint a hétfői koalíciós tanácson rábízták a jogszabály további sorsát. „Megbíztak engem azzal, hogy vegyem a kezembe ezt az ügyet” - mondta lapunknak. Gyimesi arról is beszélt, a kormányhivatal vezetője jövő héten összehívja azt a szakértői csoportot, amely a törvény előkészítéséért felel. „Ezen én is részt veszek majd és elkezdünk dolgozni a tervezet végleges formáján” - tette hozzá. Arról azonban, hogy mely pontokon szeretnék megváltoztatni az indítványt, egyelőre nem akart nyilatkozni. Gyimesi szerint nincs annak jelentősége, hogy a törvény nem került be a kormány 2023-ra vonatkozó jogszabályalkotási tervébe. „Ugyanis képviselői javaslatként is be lehet nyújtani” - jelentette ki, de ez csak egy második lehetőség a kormány rendes jogalkotási folyamata mellett. „Ha lesz költségvetés és jövőre lesz koalíció, illetve ez a kabinet fog kormányozni, akkor egészen biztosan a parlament elé terjesztünk egy kisebbségi törvényt” - mondta azzal, hogy a törvényhozásban az indítványokhoz a támogatást mindig ad hoc koalíciókkal szerzik meg. A képviselő közvetve a Szövetséget is bírálta, hiszen a párt azt kommunikálta, a jövő évi költségvetésben nem különítettek el pénzt a kisebbségi törvényből adódóan létrehozandó intézményekre. Ez Gyimesi szerint azonban nem igaz, hiszen a költségvetésben van 100 millió eurós tartalék. „Ráadásul szerintem a kisebbségi hivatalt nem fogjuk 2024. január 1-nél hamarabb létrehozni” - tette hozzá. Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos a tervezet sorsával kapcsolatban úgy nyilatkozott, mindig van esély a törvény elfogadására. „Csak a megfelelő utat kell ehhez megtalálni, de mindezt úgy, hogy ne állítsák mellékvágányra azokat, akiket a törvény érint” - magyarázta. Azzal kapcsolatban azonban, hogy végül is ki a felelős azért, hogy a javaslat nem került be a kormány teljesítendő feladatai közé, Bukovszky nem tartja magát illetékesnek. „Én magam már javasoltam a kormányhivatal vezetőjének, hogy a kisebbségi törvény kerüljön be a kormány jövő évi jogszabályalkotási tervébe, elvégre a törvény munkaváltozata készen van” - tette hozzá.
