Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)

2022-11-28 / 274. szám

2 KÖZÉLET 2022. november 28. | www.ujszo.com Az infláció a befektetésekre is hatással van Az elemzett alapok közül a 2017 eleje óta eltelt időszakban a részvényalapoknál volt a legmagasabb hozam (Fotó: tasr/ap) MOLNÁR IVÁN Pozsony Hogyan birkóznak mag a lakossági befektetők az inflá­cióval? Mely befektetési ala­pok teljesítenek a legjobban még a jelenlegi viharos idők­ben is, és milyen hibákat köve­tünk el pénzünk fialtatásánál? Többek között ezekre is választ kaphatunk a szlovák befekte­tői indexszel kapcsolatban köz­zétett legfrissebb elemzésből. „Szlovákiában a lakossági meg­takarítások 60%-át készpénzben és bankszámlákon tartják, a beruházá­sok szempontjából így elmaradunk az euróövezet fejlettebb országaitól” — mondta el lapunknak Éva Sadovská, a Wood & Company befektetési és ta­nácsadó társaság elemzője az általuk összeállított szlovák befektetői index legfrissebb eredményeire hivatkozva. A Wood & Company elemzői ezt a Szlovák Alapkezelő Társaságok Szö­vetségének (SASS) az adatai alapján állították össze. Az index a 100 leg­nagyobb (vagy legkelendőbb és ezért legnépszerűbb) befektetési alap ada­tain alapul, amelyek az SASS tagjai. Változó hozamok Az indexet negyedévente számít­ják újra, a kezdeti értéke 2017. január 1-jén 100 pont volt. Az elmúlt hónap elejére ez 109,3 pontra nőtt, ami azt jelenti, hogy egy átlagos befektető, aki a pénzét szlovák befektetési alapokba fektette, 2017 eleje óta 9,3%-os kumu­latív hozamot ért el. „Egyszerűbben fogalmazva, a 2017 elején befekte­tett 10 ezer euró most 10 930 eurót ér. Bár az ilyen átlagos befektető jobban járt, mint ha bankban helyezte volna el a pénzét, ahol a hozam gyakorlati­lag a nullával egyenlő, az inflációval szemben így is alulmaradt. Az áruk és szolgáltatások árai a múlt hónap ele­jén ugyanis csaknem 30 százalékkal voltak magasabbak, mint 2017 elején” - tette hozzá Sadovská. A vizsgált időszakban, vagyis az elmúlt csaknem 6 évben, a befektetési alapok hozamát és így az index érté­két is több kulcsfontosságú tényező befolyásolta, nevezetesen a világjár­vány kitörése 2020 tavaszán, az uk­rajnai háborús konfliktus és az ezzel kapcsolatos energiaválság. Az index értéke így előbb 108,2-ről (2019 ne­gyedik negyedévében) 99,8-ra (2020 első negyedévében) csökkent, ezt kö­vetően azonban 2021 negyedik ne­gyedévétől fokozatosan 121,1-re emel­kedett. Az ukrajnai agresszió és az energiaválság azonban újra csökken­tette - a fent említett 109,3-as szintre. Hosszú távú verseny A befektetés hosszú távú verseny, ezért a hozamokat is hosszabb távon kell vizsgálnunk, legalább három-, ideális esetben ötéves időtávlatban. Míg a Wood & Company által vizs­gált első három évben az index ér­téke felváltva az inflációs ráta alatt és felett mozgott, 2020 végétől 2021 végéig meghaladta az infláció ütemét. A háborús válság azonban végleg betett a hozamoknak, amelyek mos­tanra képtelenek felvenni a versenyt a rekordmagas inflációval. „Az idei harmadik negyedév nem volt kegyes a kötvényekhez, de a részvényekhez sem, ami a kötvény-, a vegyes- és a részvényalapok átla­gos hozamaiban is megmutatkozott. A befektetők számára jó hír, hogy a befektetési alapok zsugorodása ala­csonyabb volt, mint a globális köt­vény- és részvényindexek csökkené­se, nemcsak a harmadik negyedév­ben, hanem az idei év egészében is. A befektetők számára azonban itt véget is érnek a jó hírek. Az alacso­nyabb csökkenésért ugyanis jellem­zően alacsonyabb növekedéssel kell fizetni a jövőben” - figyelmeztet Ma­ros Durik, a Wood & Company be­fektetési tanácsadási igazgatója. Tarolnak a részvények A szlovák befektetői indexben a vegyes alapok súlya a legnagyobb, ami eléri a 48 százalékot. Ezt köve­tik a részvényalapok és az ingatlan­­alapok, 22%-os részaránnyal. A köt­vényalapok súlya 5, a rövid lejáratú alapoké pedig 3%. Az elemzett ala­pok közül a 2017 eleje óta eltelt idő­szakban a részvényalapoknál volt a legmagasabb hozam, egész pontosan 33,7%. Ez évi 5,2%-os hozamnak fe­lel meg. Ezt követik az ingatlanala­pok, amelyek 22,6%-os kumulatív és 3,6%-os éves hozamot értek el. 2017 óta csak ez a két alaptípus tudott lé­pést tartani az inflációval. A vegyes alapok 1,5%-os kumulatív felérté­kelődést értek el, ami évi 0,3%-os éves hozamnak felel meg. A rövid lejáratú alapok enyhén nulla felett teljesítettek, a kötvényalapok pedig veszteséget könyveltek el. „Az uk­rajnai háború miatt az ingatlanalapok kivételével a hozamok 2022 első há­rom negyedévében már csökkentek” - mondta el Durik. Mit tehetünk annak érdekében, hogy az elkövetkező időszakban ha­tékonyabban fialtathassuk a pénzün­ket? „Az alap, hogy semmiképp se fektessünk be a múltbeli teljesítmé­nyek alapján. Hosszabbítsuk meg a befektetési horizontot, és összpon­tosítsunk inkább a dinamikusabb, részvénybe történő befektetésekre, a kötvénybefektetéseket pedig vált­suk fel ingatlanalapokra. A részvény­­befektetések esetében nem szabadna spekulálnunk, vagyis a globális rész­vényalapokra kellene összpontosíta­nunk” - tanácsolja Durik. Összeomlás helyett a gyógyulás útjára léphetne az egészségügy BUGÁRANNA „Mindent megteszünk azért, hogy egyetlen műtét se kerül­jön elhalasztásra" - jelentette ki Peter Visolajsk?, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) el­nöke szombaton, miután sike­rült megegyezni a kormánnyal az orvosok követeléseiről. Pozsony. Péntek délután a kórhá­zak sorra jelentették, december else­jétől válságrezsim lép érvénybe, és csak az alapellátást fogják tudni biz­tosítani. Az orvosok és a kormány között kialakult feszültség napról napra fokozódott, az egészségügyi minisztérium a hét végén már arra utasította a kórházakat, készüljenek fel a legrosszabb forgatókönyvre - ar­ra, hogy a 2100 orvos, akinek novem­ber végén letelik a felmondási ideje, távozik a kórházakból. Eduard Heger (OEaNO) kormányfő pénteken átvet­te a gyeplőt pártkollégájától, Igor Ma­­toviétól, és szombaton többórás tár­gyalást követően megegyezett a szak­­szervezet vezetőivel. Kompromisszum A szombat esti bejelentésből ki­derült, januártól a szakvizsgával nem rendelkező orvosok a nemze­ti átlagbér 1,5-szörösét, az atesztál­­tak pedig a 2,5-szörösét kapják meg. A nem szakosodott orvosoknak min­den ledolgozott év után az átlagbér 0,015-szörösével nő a fizetésük, a szakorvosok pedig 0,025-ös szorzó­val számolhatnak. 2023-ban ez brut­tó 30,275 eurót jelent minden ledol­gozott évért - egy 30 éves gyakorlat­tal rendelkező szakorvos alapfizetése így közel 4 ezer euróra nő. Az LOZ nagy sikernek tartja, hogy sikerült kiharcolni, hogy 30 ledolgozott évet támogasson az állam, a kormány ugyanis legfeljebb 20 évet számított volna be. Az egészségügyi tárca ér­velése szerint ugyanis épp ezt az ál­lományt kell stabilizálni - elsősor­ban azokat kell maradásra motiválni, akik 20 évnél kevesebbet dolgoztak le Szlovákiában. A megállapodás ér­telmében 2025-től az együttható az átlagbér 0,03-ára emelkedik. Megéri maradni? Az orvosok elutasították a stabili­zációs támogatást, a többi egészség­­ügyi dolgozó azonban Matoviö sze­rint már decemberben kézhez kap­hatja az 5 ezer eurós hozzájárulást. A pénzügyminiszter a Szlovák Rá­dió és Televízió (RTVS) vasárnapi vitaműsorában leszögezte, még az idei költségvetésből fedezik a több mint 40 ezer dolgozót érintő stabi­lizációs intézkedést. A támogatás 3 évre szól, ha valaki időközben mégis távozik a munkahelyéről, vissza kell fizetnie a pénz egy részét. Például ha egy nővér, ápoló vagy egyéb egész­ségügyi dolgozó elfogadja a támo­gatást, de másfél év után felmond, akkor a kifizetett összeg felét, azaz 2500 eurót kell visszaadnia az állam­nak. Továbbra is érvényes, hogy az október elején jóváhagyott reformnak köszönhetően emelkedik az egész­ségügyi dolgozók bére. Eredetileg ugyan a béremelés kér­désénél akadtak meg a tárgyalások, a szakszervezet azonban 7 további pontban követel változást - reformot az orvosképzés terén, magasabb bé­reket a nővéreknek és szülésznőknek, több orvost és nővért a színvonalas ellátás biztosítása érdekében. Az or­vosok követelései között szerepel pél­dául az is, hogy a kórházhálózat át­alakítása során addig ne zárjanak be semmilyen osztályt, amíg a kórházak nincsenek technikai felszereltség és munkaerő szempontjából felkészül­ve arra, hogy átvegyenek betegeket másik intézményektől. Az LOZ ar­ra is kitért, az egészségbiztosítók fedezzenek minden, betegellátással összefüggő költséget a kórházaknak. Visolajsky szerint a memorandumot még november vége előtt aláírják, így az orvosok tömeges távozása már nem fenyeget. Vladimír Lengvarsky (OEaNO) tárcavezető jelezte, a terve­zet már ma a parlament egészségügyi bizottsága elé kerülhet. A napokban még kidolgozzák az új szerződése­ket, melyeket a távozóban lévő or­vosoknak kell aláírniuk. A felek sze­rint azonban ez már csak technikai kérdés. A tervezett beavatkozások elha­lasztásával kapcsolatban az LOZ el­nöke azt mondta, mindent megtesz­nek azért, hogy a páciensek meg­kapják a korábban ígért időpontokat. Felszólította az orvostanhallgatókat és a külföldön dolgozó orvosokat, hogy Szlovákiában vállaljanak mun­kát. Hangsúlyozta, mindent megtet­tek annak érdekében, hogy jobb felté­teleket teremtsenek számukra. Matoviő haragszik Matovic szombaton a Facebookon, vasárnap a közmédia műsorában tá­madta a szakszervezet képviselőit, bejegyzésében arról beszélt, 22 éves korában egy orvos - aki az orvoso­kat képviselte a tárgyalások során - 5 ezer korona kenőpénzt kért tőle és édesanyjától azért, hogy elvégezze a szükséges műtétet az agydaganatban szenvedő édesapján. A politikus első­sorban azt kifogásolta, hogy az orvo­sok maguknak harcoltak ki a csehor­szágihoz hasonló béreket, a további foglalkozásokra azonban nem gon­doltak, így az ellátás színvonala nem fog emelkedni, „mindössze ki lesz­nek tömve az orvosok zsebei”. „At­tól tartok, hogy a páciens veszített” - mondta azzal, hogy nem fog öröm­táncot járni a megállapodás hírére. A megegyezést „veszélyes precedens­nek” nevezte, s úgy véli, ezek után a többi állami alkalmazott is sztrájkot hirdethet. Vitapartnere, Erik Tomás (Hlas) közölte, pártja megszavazza az egészségügyi tárca által benyújtott törvényjavaslatokat, valamint elutasí­totta Matovic kritikáját, mely szerint az előző kormányokat terheli a fele­lősség az egészségügy katasztrofális helyzete miatt. Mária Kolíková (SaS) parlamenti képviselő a TA3 vitaműsorában azt mondta, Matovic miatt fajultak el a tárgyalások, állítása szerint az egész­ségügyi miniszter már korábban igyekezett megoldani a helyzetet - ami előnyösebb feltételeket jelentett volna az államnak -, a pénzügymi­niszter azonban bosszúból blokkol­ta a megállapodást. „A pénzügymi­niszter, az OEaNO vezetője nem az emberekért dolgozik, hanem a saját érdekeit tartja szem előtt, és sajnos az alattomos politikája szembemegy az állammal” - véli az egykori igazság­ügyi miniszter. Peter Pellgrini (Hlas) parlamenti képviselő ironikusan fel­idézte, amit az egyik orvos ismerő­se mondott neki a Matoviccsal foly­tatott tárgyalás kapcsán: „ilyen az, amikor a páciens tárgyal az orvos­sal”. Az ellenzéki politikus szintén felrótta, az orvosok követelései hóna­pok óta ismertek voltak, a kormány azonban hagyta, hogy az emberek bizonytalanságban töltsék minden­napjaikat. A politikusok egyetértet­tek abban, hogy a változásokat első­sorban a pácienseknek kell megta­pasztalniuk. Egyesek szerint épp azért tudott megegyezni a kormány az orvosszakszerveze­tekkel, mert az utolsó tárgyalásról hiányzott a pénzügyminiszter, Igor Matoviő (Fotó: TASR/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents