Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-25 / 272. szám
www.ujszo.comj 2022. november 25. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Ki a vulgáris szörny? A sértegetés a politika része, de nem árt egy csipetnyi humor RASTISLAV BOLDOCKI A szlovákiai demokrácia fejlődésének szerves részét képezi a primitív politikai sértegetések fejlődése is. A kilencvenes években Ivan Gasparovié brillírozott a „vén f.sz” megjegyzésével, majd a stafétabotot Ján Slota vette át a „kysucai libával” és a „kócos aszszonnyal”, míg eljutottunk Igor Matovichoz. A szociális médiában „tyúkeszünek” és „alkalmatlan vulgáris szörnynek” nevezte Jana Bittó Cigánikovát. Kézzelfogható és szembetűnő az evolúció. Gasparovic az akkori államfőt, Michal Kováéot egy magánbeszélgetés során sértegette, és a politikus azonnal tudatosította, hogy túllőtt a célon, sőt ügyetlenül mentegőzött is, próbálta enyhíteni a dolgot. Slota gyalázatos szavai, melyekkel egy másik nemzeti politikust, Anna Malíkovát illetett, vagy a Göncz Kingát, a magyar diplomácia főnökét sértő megjegyzései már nyilvánosan hangzottak el és szándékosak voltak, noha Slotából nyilvánvalóan sokszor az alkohol beszélt. A jelenlegi pénzügyminiszter a politikai sértegetést egy teljesen új szintre emelte. A Szabadság és Szolidaritás képviselőnőjét nem négyszemközt sértegette, nem is felindulásból vagy nem beszámítható állapotban támadt rá. Nem, leült szépen a számítógépéhez, jól átgondolta, mit fog írni, majd elkezdte a litániáját. De hogy ne legyek túl szigorú országunkkal szemben, le kell szögeznem azt is, hogy a kisebb-nagyobb sértések a jelenlegi politika elválaszthatatlan részét képezik világszerte. Ugyanakkor egyfajta alapillem megköveteli, hogy bizonyos határokat soha nem szabad átlépni. Amikor támadunk valakit, talán legalább néhány érvszerűséget felhozhatnánk ellene. A vulgáris gyalázkodás esetében ez hatványozottan érvényes. No és a humor is segíthet. A viccesen burkolt sértés jelezheti a politikai ellenfélnek, hogy ne vegye komolyan a dolgot, és nem lehetetleníti el a további párbeszédet. „Ha William Gladstone beleesne a Temzébe, az szerencsétlenség lenne, de ha valaki kihúzná onnan, úgy vélem, az kész katasztrófa lenne” - mondta politikai ellenfeléről a 19. században Benjamin Disraeli volt brit miniszterelnök. És emiatt senki nem tartja őt bunkónak. Jack Kamp kongresszusi képviselő pedig Bob Dole egykori amerikai elnökjelölttel gúnyolódott: „Nemrég leégett az egész könyvtára, elveszítette az összes könyvét, még mielőtt kiszínezhette volna őket.” Hasonló példákból Dunát lehetne rekeszteni, noha bizonyos esetekben nehéz meghatározni, mikor beszélhetünk még jó ízlésről. A humor vékony határán táncolt Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnök is, aki Barack Obama volt amerikai államfőről azt mondta, hogy „kicsi, szép és napbarnított.” Természetesen a világpolitikában is találunk primitív, szándékos sértéseket. „600 kurva fia” - mondta egyszer Mustafa Tlass szíriai védelmi miniszter Jasszir Arafat palesztin vezérről. Hugo Chávez venezuelai politikus szamárnak titulálta George Bush amerikai elnököt, Robert Mugabe zimbabwei diktátor pedig a szegregáció, a faji elkülönítés ellen harcoló Desmond Tutut „dühös, rossz és begyöpösedett kis püspöknek” minősítette. De ugye egyetértünk, hogy nem ez az az irány, amit követni szeretnénk. A szerző a Plus 7 dni főszerkesztő-helyettese TELJESEN ÜRES. FELMONDTAK AZ ORVOSOK, A NŐVÉREK, DE MÉG A PÁCIENSEK IS, ÉS MINDENKI NÉMETORSZÁGBA MENT... ORHÁZ Családi erőszak: 45 ezer áldozat 2021-ben minden órában több mint 5 nőt vagy lánygyereket gyilkolt meg Baját családtagja, ami 45 ezer nőt jelent az egész évre levetítve. Tavaly összesen 81100 nőt öltek meg, tehát ennek több mint a fele (56 96) családon belül elkövetett erőszak áldozata lett. Az ENSZ jelentése szerint a számok riasztóan magasak, de a nőgyilkosságok valós száma valószínűleg még ennél is sokkal magasabb. Tavaly Ázsiában történt a legtöbb családon belüli nőgyilkosság: 17 800 nőt gyilkoltak meg. A kutatás szerint Afrikában a nőket és a lányokat nagyobb veszély fenyegeti abban, hogy családtagjaik öljék meg őket. A nemi hovatartozással összefüggő családon belüli gyilkosságok arányát Afrikában 100 ezer nőre vetítve 2,5- re becsülték, míg Amerikában ez a szám 1,4, Óceániában 1,2, Ázsiában 0,8, Európában pedig 0,6. A koronavírus-járvány kitörése 2020-ban egybeesett a nőgyilkosságok számának jelentős növekedésével Észak-Amerikában, valamint Nyugat- és Dél-Európában. A növekedés nagyrészt a férjeken és partnereken kívüli más családtagok által elkövetett gyilkosságok miatt következett be. „A családon belüli erőszakot a világ egyes részein még mindig magánügynek, családi ügynek tekintik - mondta Bárbara Jiménez-Santiago emberi jogi ügyvéd, az Equality Now nemzetközi nőjogi szervezet amerikai regionális koordinátora. - A rendőrség és az ügyészség gyakran nem veszi komolyan az eseteket, és az áldozatok hibáztatása széles körben elterjedt. Ez visszatartja a nőket és a lányokat attól, hogy jelentsék a jogsértéseket. Az elkövetők büntetlenül maradnak, és ez állandósítja a további visszaéléseket.” (telex) Sok hűhó egy sál miatt SZILVÁSSY JÓZSEF isebbfajta diplomáciai össztűz zúdult e hét elején Orbán Viktor magyar kormányfőre. Azért, mert a vasárnapi focimeccset követően olyan szurkolói sálat öltött magára, amelyen Nagy-Magyarország térképe is látható, s így köszöntötte a válogatottságtól búcsúzó Dzsudzsák Balázst. A gesztust videón, majd soktucatnyi honlapon nyilvánosságra hozták. Ezután indultak be a tiltakozások a Magyarországgal szomszédos államokból. Kijevben az ukrán külügyminisztériumba kérették be az ottani magyar nagykövetet, Bukarestben és Zágrábban közleményben bírálták a miniszterelnököt. Rastislav Kácer szlovák külügyér Facebook-bejegyzésében meglehetősen faragatlanul „undor, humusz” jelzőkkel illette Orbán gesztusát. A tegnapelőtti kormányülés után pedig újságírók előtt kijelentette, hogy ez csak a jéghegy csúcsa ahhoz képest, ami ezen a téren Magyarországon zajlik. Szellemes szöveggel reagált az osztrák külügyminisztérium: „Gyors pillantást vetettünk a bécsi külügyminisztérium történelmi térképeire, amelyek megerősítették az előzetes gyanút, miszerint az Osztrák-Magyar Monarchián belüli Magyar Királyság körülbelül 100 éve megszűnt létezni. Erről a fejleményről a lehető leghamarabb tájékoztatni fogjuk magyar szomszédainkat is.” Ezzel a szokatlan állásfoglalással odafricskáztak Orbánnak. Aki röviden válaszolt az összes rosszallásra: „A foci nem politika. Ne lássunk bele olyat, ami nincs. A magyar válogatott minden magyar csapata, bárhol is éljenek.” Erről alighanem a visegrádi négyek kormányfői kassai találkozójukon is vitáztak. Ha visszatekintünk a félmúltba, akkor elfogultság nélkül leszögezhetjük, hogy az anyaországgal szomszédos államok kormányai főleg 2010 óta gyanakodva fogadják azokat a lépéseket, amelyeket a magyar kabinet, alkotmányos kötelességét teljesítve, tett és tesz meg a határain túli nemzeti közösségek támogatása érdekében. Sokmilliárdos ráfordítással külhoni nemzetiségi oktatási és kulturális intézményeket építtetett, illetve újított fel, templomokat restauráltatott, kisvállalkozókat támogat, magyar műemlékeket mentett meg a pusztulástól. Ivan Koriok még hónapokkal ezelőtt is berzenkedett az ilyen cselekedetek ellen, Bukarestben meg csak úgy egyeztek bele az ottani magyarok támogatásába, ha a gazdasági pályázatokon a forintok egy részét a románok kapják meg. Az Orbán-kabinet gondoskodása semmilyen nemzetközi jogszabályt nem sért, az ukrán, a román, de a szlovák médiumokban mégis ezek kapcsán többen valamiféle irredenta szándékot látmak. Roman Pataj szlovák publicista a DAC magyarországi támogatását véli felfedezni, holott a csallóközi klub egyik partnere nem a budapesti kabinet, hanem a MOL-csoport, elsősorban a hozzá tartozó Slovnaft, méghozzá törvényes reklámszerződések alapján. Ennek ellenére még a magyarellenesnek nem nevezhető újságíró is ilyen féligazságokkal hergeli az olvasóit, így aztán nem csoda, ha szinte minden szlovák stadionban, ahol a dunaszerdahelyiek vendégszerepeinek, felharsan az Üsd fejbe a magyart! kezdetű szlovák soviniszta rigmus. Mindezek ismeretében azt sem téveszthetjük szem elől, hogy Orbán Viktor olykor a szeretet hatalmát összetéveszti a hatalom szeretetével. Ezzel a ténnyel magyarázható nem mindig észszerű különutas uniós politikája, részben a Brüsszellel vívott csatái is, amelyeknek fontos belpolitikai üzeneteket tulajdonít. Az ominózus sálügy is szerintem ugyanezt a szándékot tükrözi. Ilyen gesztusokkal is egyben akarja tartani, gyarapítani híveinek táborát. Nem először teszi ezt, hiszen néhány éve az háborította fel a szomszédos politikusokat, hogy a hivatali dolgozószobájában is a történelmi Magyarország térképe virított. Emiatt irredentizmust emlegetni erős túlzás. A magyar kormányfő ilyesmire sosem vetemedett. Ennek ellenére gesztusainak megválasztása során a határon túli magyarokra jobban gondolhatna. Ugyanis a félreérthető megnyilvánulásainak következményeivel, a nacionalista gyűlölködéssel a szülőföldjükön ők szembesülnek. FIGYELŐ Az orosz nagykövet szerint is háború zajlik Háborúnak nevezte a háborút Andrej Kelin londoni orosz nagykövet, aki interjút adott a BBC- nek, és akinek a riporter, Victoria Derbyshire a fejére olvasta az ukrajnai orosz invázió során elkövetett vélhető háborús bűnöket. A nagykövet higgadtan válaszolt a kérdésekre, de egy ponton szokatlan kijelentést tett, amikor a riporter rákérdezett, vajon Putyin elnök szeretne-e kiutat találni a konfliktusból. „Bármilyen konfliktus, bármilyen háború a tárgyalóasztal mellett ér véget”- válaszolta a nagykövet, ezzel mintegy beismerve, hogy az oroszok által eddig következetesen „különleges katonai műveletnek” nevezett háború tényleg háború. Később azt mondta: „Ukrajna azzal áltatja magát, hogy megnyerheti a háborút.” (24 hu) A románoknak kettős állampolgárság? Spanyolország lehetővé tenné a kettős állampolgárság megszerzését a románok számára, és e célból munkacsoport jön létre Romániával - jelentette be Pedro Sánchez miniszterelnök Nicolae Ciucá román kormányfővel közös sajtótájékoztatóján. Sánchez szerint ez „rendkívüli politikai üzenet” és a spanyolországi román közösség társadalmi elismerése lenne. (MTI)
