Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)

2022-11-24 / 271. szám

101 HASZNOS TANÁCS 2022. november 24. | www.ujszo.com Ne féljünk a környezettudatos életmódtól! A legjobb hulladék a nem keletkező hulladék, ha pedig mégis van, akkor sze­lektáljunk! (Shutterstock-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Sorra jelennek meg a nemzet­közi jelentések a globális fel­­melegedésről és arról, hogy a klímakatasztrófa szinte elke­rülhetetlen. Zöld aktivisták szerint nemcsak jogszabá­lyokat kell elfogadni, hanem az egyszerű embereknek is környezettudatosán kellene viselkedniük. Mindennapja­inkban mi is nagyon sokat te­hetünk azért, hogy a környe­zetünk élhető legyen. A környezettudatos életmód vi­szonylag könnyen alkalmazható, nem feltétlenül költséges, és nem is jár olyan sok lemondással, mint azt egyesek feltételezik. Ugyanakkor szükség van bizonyos szokások meg­változtatására és némi odafigyelés­re. A környezettudatos életmód célja az, hogy csökkentsük a hétköznapok során generált ökológiai lábnyomun­kat - például úgy fogunk viselked­ni, úgy módosítjuk életvitelünket, hogy kevesebb energiát használunk el, és a lehető legkevesebb hulladé­kot termeljük. Amikor pedig vásá­rolunk, környezetbarát szemponto­kat is szem előtt tartunk - például energetikailag hatékony berendezése­ket veszünk, újrahasznosítható alap­anyagokból készült termékeket része­sítünk előnyben. Közlekedés Ha megtehetjük, autó helyett ré­szesítsük előnyben a tömegközleke­dési eszközöket! Ideális esetben gya­logolunk, illetve biciklit, gördesz­kát vagy egyéb, alacsony ökológiai lábnyomú járművet használhatunk. Akinek nincs kedve megizzadni a kerékpározástól, kipróbálhatja az elektromos rollert. Ha pedig elke­rülhetetlen az autózás, igyekezzünk úgy megszervezni egy-egy utat, hogy ne egyedül utazzunk, hanem mun­katárssal, barátokkal, rokonokkal, s így csökkenthető az egy főre jutó üzemanyag-felhasználás. Ezenkívül tanácsos „spórolósan” vezetni - pél­dául tanácsos nagyobb követési tá­volságot tartani, így kevesebbet kell fékezni, ha az előttünk haladó kocsi lassít, és ezzel jelentősen csökkent­hető az üzemanyag-felhasználás. Ha megengedhetjük magunknak, vásá­roljunk elektromos autót! Ha kirán­dulni megyünk - akár külföldre, akár belföldre -, utazzunk vonattal! Hulladék Általánosan elfogadott nézet, hogy a legjobb hulladék a „nem keletkező hulladék”. Mindannyiunk felelőssé-Környezettudatos életmód ge, hogy minél kevesebb szemét le­gyen, a hulladékkezelési közszolgál­tatás megszervezése és működtetése azonban az önkormányzatok köteles­sége, miközben a lakosságnak az a dolga, hogy ezeket a szolgáltatásokat igénybe vegye. A legtöbb hulladék a konyhában vagy a boltban keletkezik. Amit csak lehet, hasznosítsuk újra! Ne vásároljunk műanyag zacskóban gyümölcsöt és zöldséget, hanem te­gyük textilzacskókba, amelyeket kor­látlan ideig használhatunk! Élelmiszer-pazarlás Bizonyára sokan próbálják korlá­tozni azt az ételmennyiséget, amit otthon kidobnak. Ennek egyik mód­ja, hogy ebédre, vacsorára csak any­­nyi ételt készítünk, amennyit el is fo­gyasztunk, hogy az esetleges „hulla­dék” minimális legyen. De lehetünk kreatívak is: az előző napi maradé­kot újra feldolgozhatjuk. Továbbá, tartsunk rendet a hűtőszekrényben! Vannak, akik fölöslegesen teletömik, utána pedig megfeledkeznek a benne lévő termékekről, és a szavatosság lejárta után kihajítják. Mindez elke­rülhető lenne, ha jobban megtervez­nénk a bevásárlást, ha valóban csak azt vennénk meg, amire szükségünk van. Ennek érdekében tanácsos lis­tát készíteni, s igyekezzünk csak azt megvenni, ami rajta van a listán! Komposztálás A biológiailag lebontható hulladék újrahasznosítása a komposztálásban rejlik, aminek az eredményeképpen természetes trágya keletkezik. Fel­­használása a mezőgazdaságban és a kiskertekben is nagyon sokrétű. Olyan hulladékról van szó, amely a kertekben végzett munka során ke­letkezik, és biológiailag felbomlik. Ide tartozik a lekaszált fű, a levelek, ágak, a kitépett gaz, a fűrészpor stb. Nem tartozik ide a kerti grillezés so­rán keletkezett biológiailag lebontha­tó hulladék, a húsmaradványok, cson­tok, olaj stb. Víz ás villanyenergia Egy kis odafigyeléssel naponta több tíz litert spórolhatunk meg. Sokan nem tudatosítják, milyen pa­zarló dolog folyó víznél fogat mosni vagy borotválkozni. Ha visszafog­juk magunkat, és csak a legszüksé­gesebb időre engedjük meg a csapot, akkor 2 liter víz is elég a fogmo­sáshoz, sőt, ha poharat használunk, akkor 2-3 deci. Naponta többször mosunk kezet, egy-egy alkalommal 2-3 liter vizet használunk el. Folyó víz helyett lehet például lavórban kezet mosni, s ezt később újra le­het hasznosítani például a virágok öntözésekor, takarításkor, a toalett öblítésekor. Csak akkor kapcsoljuk be a mosógépet, ha tele van! Moso­gassunk gazdaságosan! Akinek módjában áll, álljon át kör­nyezetbarát energiaforrásra, vagyis szereljen fel napkollektort vagy szél­turbinát a házára, esetleg vásároljon hőszivattyút vagy biomasszakazánt! Használjunk LED-égőket, fölöslege­sen ne hagyjuk felkapcsolva a vil­lanyt és bekapcsolva az elektromos berendezéseket, illetve szabaduljunk meg a fölösleges készülékektől! (sza) Kötelesek vagyunk tűrni a bűzt? Falun lakom családi házban, amelynek közvetlen környezete nemrég még rendezett és kellemes volt. Pár hónapja viszont kom­­posztálót létesítettek a szomszéd kertben, ahol biológiai hulladékot komposztálnak, s kezdettől fogva óriási az onnan terjedő bűz. Elő­ször azt hittük, a szomszéd majd beletanul a komposztálásba és a bűz megszűnik, de nem szűnt meg, s idegesítőek a szagok, nagyon za­varnak minket. A szomszédot már többször felszólítottuk, hogy távo­lítsa el a komposztálót a házunk közeléből, de ő erre nem hajlan­dó, azt hajtogatja, hogy bármit megtehet a saját telkén. Valóban kötelesek vagyunk tűrni a bűzt? Mit lehetne ellene jogilag tenni? A községházának ilyen esetekben nem kellene közbelépni? hogy jogainkat nem gyakorolhatjuk úgy, hogy azzal mások békés birtok­lását zavarjuk. A tulajdonos az ingatlan haszná­lata során köteles tartózkodni min­den olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat aránytalanul, szükségtelenül zavar­ná. Említettük, hogy a törvény az aránytalan, szükségtelen zavarást tiltja, tehát létezik olyan zavarás, ami szükséges, azaz, amit el kell viselni mindenkinek. Ilyen helyzet, amikor kötelesek vagyunk megengedni a be-IFJ. MÉSZÁROS LAJOS JOGÁSZ VÁLASZOL A tulajdonhoz való jogot közvet­lenül az alkotmány szavatolja annak 20. cikkében, amely szerint minden tulajdonos tulajdonjogának azonos tartalma van és egyenlő védelmet él­vez. Az idézett alkotmányos elv tör­vényi szinten elsősorban a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 127. §-ában je­lenik meg, amely szerint a dolog tu­lajdonosának tartózkodnia kell min­dentől, amivel a körülményekhez ké­pest aránytalan mértékben zavarna mást, vagy veszélyeztetné más sze­mély jogainak gyakorlását. Tehát a tulajdonjog egyik alapvető szabálya, Olvasóink a jogásznak címzett kérdéseket az aniko.szentgali@ujszo.com e-mail-címre küldhetik. lépést telkünkre pl. a szomszéd há­zának felújításához, az áthajtó ágak gyümölcsének összegyűjtése miatt, esetleg közérdekű munkák elvégzése céljából stb. Olvasónkat azonban a szükség­telen, aránytalan zavarás foglalkoz­tatja, amely leggyakrabban zajban/ hangoskodásban, füstben, árnyéko­lásban, állattartással okozott zavarás­ban, és bizony mértéktelen zavargó szagok terjedésében is megnyilvánul. Senki sem vonja kétségbe, hogy a komposztálás hasznos tevékeny­ség, ám ez a tevékenység sem lehet olyan jellegű, illetve mértékű, hogy annak bűze a szomszédos ingatlan tulajdonosát tartósan és aránytala­nul zavarja. Ha ilyen módon törté­nik a szomszédjog megsértése, ter­mészetesen, mint minden jogvitát, a megromlott szomszédi viszonyokat is először megegyezéssel kell meg­próbálni rendezni. Világos azonban, hogy olvasónk esetében ez már nem jön számításba, ezért esetleg helyben a községházához lehet fordulni, mert a Ptk. 5. §-a alapján, ha nyilvánvaló beavatkozás történt a békés állapotba, a községnél lehet védelmet keresni. A község előzetesen betilthatja a zavaró beavatkozást, tevékenységet. A köz­ség viszont csak ideiglenesen intéz­kedhet, és intézkedését csak nehezen lehet törvényesen kikényszeríteni. Amennyiben a szomszéd nem tart­ja tiszteletben a község intézkedését és visszaél a szomszédjoggal, tehát továbbra is jogellenesen gyakorolja azt, független bírósághoz lehet for­dulni. Ha a bíróság a keresetet meg­alapozottnak ítéli meg, ítéletében a szomszédot eltilthatja a tulajdonsértő magatartástól, adott esetben a bűzt kiváltó komposztáló tevékenységtől, az ilyen bírósági döntés pedig akár végrehajtó (exekútor) által is kikény­szeríthető. Mit jelent a szelektív hulladékgyűjtés? A hulladékok szelektálá­sa azt jelenti, hogy a kelet­kező papír-, fám-, üveg- ás műanyaghulladékot kü­lönválogatva gyűjtjük. Ez többféle módon lehetséges. Gyűjthetjük 4 kukába sze­lektálva, vagy egy kukába az összesét, külön a nem új­­rahasznosíthatóktól, ha egy utcai szelektív gyűjtősziget­­nál ezt később szelektáljuk. A hulladékot célszerű tömöríteni a jobb helykihasználás érdekében, vagyis például a műanyag palacko­kat összetaposhatjuk, összenyom­hatjuk. így négyszer kisebb helyet foglal a kukában, és az elszállítási költségek is kisebbek lesznek. Fon­tos, hogy a papír ne legyen szeny­­nyezett, zsíros. Figyelni kell arra is, hogy nem kerülhet a papírgyűjtő konténerbe más alapanyag, például füzetborító, nejlonfólia, műanyag kötözözsinór, ragasztószalag (pél­dául dobozok lezárásához használt). Sok helyen még egybe gyűjtik az összes üvegfélét, de akad olyan te­lepülés is, ahol az üveget két nagy csoportba válogatják: fehér és szí­nes üvegre. Fehér üveg: a tiszta, kiöblített itatós és egyéb, a háztar­tásban már feleslegessé vált színe­zetlen üveg tartozik ide. Tükröt, ablaküveget, villanykörtét, szem­üveget, nagyítót, drótszövetes üve­get, kerámiát, porcelánt, neoncsövet ne dobjunk ide! Színes üveg: szí­nes (zöld, barna, sárga) itatós, par­­fiimös, konzerves üvegek tartoznak ide. Ne dobjunk bele színezetlen, azaz fehér üveget, drótszövetes üve­get, katedrálüveget, kerámiát, por­celánt! Az üvegekről távolítsuk el a fémkupakokat! A műanyagot gyűjtő kukákba üdítős, ásványvizes PET-palacko­­kat, kiöblített háztartási flakonokat és azok lecsavart kupakjait, háztar­tásban előforduló tiszta fóliát dob­hatunk. A tejes és gyümölcsitatós (kombinált) dobozokat ki kell mos­ni, és tapossuk laposra! Ne dobjunk ide zsíros, olajos, háztartási vegyi anyaggal szennyezett flakont, te­jes, joghurtos poharat, margarinos dobozt, illetve egyéb műanyagnak ítélt hulladékot! A különböző betonkeverékek, téglák, csempék, kerámiaburkola­tok stb. apró építési hulladéknak minősülnek. Ha nem tudjuk otthon felhasználni vagy újrahasznosítani, akkor a kommunális hulladék közé dobhatjuk, ha kevés van belőle. A nagyobb mennyiséget gyűjtőudvar­ba szállíthatjuk. (sza) KÖVETKEZŐ TÉMA: A NYUGDÍJRENDSZER 2. PILLÉRE ■ VÁLTOZÁSOK 2023-TÓL, HOGYAN BIZTOSÍTSUK MAGUNKAT A NYUGDÍJAS ÉVEKRE

Next

/
Thumbnails
Contents