Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-24 / 271. szám
www.ujszo.coml 2022. november 24. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Határok és színterek angol válogatott politikai óriáslabdát rúgott magasra Iránnak és a FIFA szervezetének. Irán börtönbüntetéssel és kivégzéssel fenyegeti játékosait, Szaúd-Arábia pedig nemzeti ünnepet rendelt el az Argentína elleni győzelem örömére. A katari futball-világbajnokság a botrányok mellett egyre inkább a politikáról is szól. Már rég kiesett a foci a képből, nem számít, ki merre gurítja a labdát. Anglia után Irán is sokkolta a világot, amikor meghozta egyik legkegyetlenebb döntését: csak azért, mert a játékosok nem énekelték a nemzeti himnuszt, börtönbüntetésre és kivégzésre számíthatnak. A szaúdi király sem tétlenkedett az Argentína elleni győzelem után: nemzeti ünnepet rendelt el. Az állami intézmények tegnap bezártak, és mindenki úszhatott az örömben. A modem kor háborúit már a sportban is megvívjuk, hisz a nagy csaták után a királyok is ünneppel koronázták az ellenség viszszaverését. Úgy látszik, Szalmán szaúdi király ezt a hagyományt még nem feledte el. Nem minden nemzet olyan toleráns és elfogadó, mint az angol. Valahol szembe lehet menni ennek is, viszont nem kell feltétlenül a macska bajszát húzogatni, van elég problémánk így is. Sőt, a világbajnokság elméletileg nem politikai hadszíntér, vagyis eddig nem volt az... Az angoloknak szándékukban állt szivárványos karszalaggal pályára vonulni, viszont a FIFA és a katari szervezők ezt megakadályozták, mert úgy gondolták, a politikát mégis csak ki kellene hagyni a labdarúgásból. (Miközben ugyebár az egész egy nagy politika, de ez most más!) Valahol jogos ez a gondolkodásmód, hisz mindennek megvan a maga módja és kerete. Szép dolog, ha kiállunk valami mellett, sőt az ilyen kaliberű futballsztárok tömegeket képesek mozgatni és megtéríteni, hogy másként vélekedjenek egy-egy ügy kapcsán. De nézzük csak egyszerű szemmel! A futballista is egy alkalmazott, aki a csapatnak „dolgozik”. Az edzések és a mérkőzések a munkaideje, folyamatos terhelés alatt van, mint bármelyik munkavállaló a világon. A munkájával járnak kötelezettségek is, mint pl. a munkaruha. Jelen esetben a csapat meze, a szabályoknak megfelelő nadrág, cipő, zokni, sípcsontvédő és még a kapitányi karszalag is - mindennek egy adott formulának kell megfelelnie. Ugyanez van egy építkezésen dolgozó személynél is. Fel kell vennie a bakancsot, a fényvisszaverő mellényt, a sisakot, a szerszámövet stb. Ha az építőmunkás eltér a szabályoktól, akkor büntetést kap. Ha a FIFA által hozott szabályoktól eltér egy játékos, akkor ne csodálkozzunk, hogy büntetést kap! Teljesen egyértelmű az egyszerű ember számára, hogy bizonyos előírásoknak meg kell felelnünk. A provokációt sem szabad figyelmen kívül hagyni. Aki egy kicsit is utánanéz az iráni politikának, az tudja, hogy a homoszexualitás ott elég érzékeny téma. Tavaly lefejeztek egy iráni fiatalt, mert kiderült, hogy meleg. Idén ősszel halálra ítéltek két LMBTQ-aktivistát. Azzal teljes mértékben egyetértünk, hogy ártatlan emberekről van szó, akik mellett ki kell állni, de ezt a megfelelő színtéren kell megtenni. Ha egy futballmérkőzés kezdetén erősen jelezzük az ellenfélnek, hogy nekünk nem tetszik, amit csinálnak (lehet ez teljesen jogos), az provokációnak és felesleges feszültségkeltésnek minősül. Ha szeretnénk kinyilvánítani, hogy mennyire támogatóak vagyunk, azt tegyük meg civil szervezeteken keresztül, esetleg szerepelhetünk ilyen témájú reklámban, készíthetünk saját videót, hangoztassuk a másságot a megfelelő médiumban! A szivárványos karszalagért kiszabott bírsággal sújtott focisták talán felvághattak volna azzal, hogy a FIFA megbüntette őket, mert ilyen címkéket viselnek, és gond nélkül kifizették volna, de felesleges szenzációhajhászás és pénzkidobás lett volna. Ennél nagyobb értelme lenne a bírságon megspórolt pénzt hasznosabb dolgokba fektetni - például az éhezőkre, az oktatásra, a betegségek elleni küzdelemre lehetne fordítani. MÁR A BAKTÉRIUMOK ÉS A VÍRUSOK IS MAGASABB FIZETÉST KÖVETELNEK! Lázadás a kínai iPhone-gyárban tott munkások áttörik a terület köré emelt barikádokat, és - a közösségi közlekedés részleges leállítása miatt - gyalog indulnak haza. Kínában 2020 óta a gyárak általában úgy reagálnak a környékeiken jelentett fertőzésekre, hogy hosszú időre elzárják munkásaikat a megbetegedések elkerülése és a termelés fenntartása érdekében. A gyakorlat ellen a dolgozók már többször tiltakoztak, s azt is a munkáltatók szemére vetették, hogy mindeközben nem biztosítják a megfelelő higiéniai feltételeket és sokszor nem jutnak elég ételhez sem. (MTI) Tiltakozások robbantak ki a világ legnagyobb iPhone gyárában, a közösségi oldalakon kedden kiszivárgott felvitelek szerint a szigorú kínai járványügyi lezárások közepette tiltakozó munkások a biztonsági személyzettel is összecsaptak. A tajvani tulajdonú, Csengcsouban lévő Foxconn gyár dolgozói magasabb fizetést és több ételt követeltek. Közülük többeket megvertek vagy elvittek az őrök. Az erről tanúskodó videók felkerültek a kommunista országban betiltott Twitterre is. Korábban a Foxconn azt közölte, hogy a dolgozók a járványügyi korlátozások miatt nem hagyhatják el az összeszerelő üzem területét, a helyi hatóságok pedig megtagadták a belépést a mintegy 200 ezer embert foglalkoztató gyár területére. A vállalat egyelőre nem reagált a tiltakozások hírére. Októberben már kikerültek a közösségi médiára olyan videók, melyeken az látszik, hogy a járványügyi karantén miatt a létesítményben gyakorlatilag fogva tar-Forradalom Iránban FELEDY BOTOND I ránban évtizede nem látott méretű tüntetések zajlanak. A teokráciában a fiatalok, a nők és az etnikai csoportok - tehát a perzsa vallásos férfiakkal szembeni kisebbségek - lázadtak fel. Az 1979-es fordulat óta több reformista elnöke volt az országnak, akik ideje alatt valamit enyhült a rezsim, majd a konzervatívabb elnökök újra szorosabbra húzták a szíjakat. A jelenlegi államfő, Raisi egy keményvonalas konzervatív, aki szigorú vallási szabályok betartatásával több csoportot frusztrált. A tüntetéseket kiváltó 22 éves kurd lány halála több okból vált szimbolikussá. Egyrészt, régóta sok a feszültség az erkölcsjárőrök és a nők között, hiszen a negyven év alatt egyes hullámokban már lehetett lazábban öltözni, most egy szokásjogi értelemben bevett öltözetet talált hirtelen nem megfelelőnek az erkölcsrendőrség. Ez önmagában olaj a tűzre. Másodsorban, a kurd kisebbség régóta úgy érzi, hogy nem teljes jogú polgárai az országnak. Erre több okuk is van, valóban nem az etnikai kisebbségek békés hazája Irán. Harmadrészt, a fiatalok szimbólumot láttak abban, hogy a számukra a nyugati világtól fényévekre álló teokratikus rezsim ellen lázadhassanak. Ezután több etnikai csoport is csatlakozott, ahol voltak már eleve hatósági túlkapások. A szeptember végén kitört tüntetésekkel szemben a karhatalom brutális erőszakkal lépett fel, régi szokása szerint. Ez az esetek nagy részében alkalmas arra, hogy hamar kioltsa a lendületet, most azonban inkább tetézte azt, hiszen átlagéletkoruk az elfogott tüntetőknek bőven húsz év alatti, és már feltehetőleg sok száz halálos áldozatot is szedett a karhatalom, néhány gyors halálos ítélet is született, emberjogi szervezetek szerint 17 ezer fölött járhat a letartóztatások száma. Az ország perzsa vallásos magja azonban ellentüntetéseket szervez, ők a rezsim eredeti és kitartó támogatói. Nem könnyű velük szemben építkeznie az ellenzéknek, és a jelenlegi tüntetőket egy ellenzéki mozgalom sem tekintette magáénak, ahogy a fiatalok sem látnak most olyan reformistát, aki kellően bátor lenne számukra. Máshogy fogalmazva: az utcára vonulók valóban a rezsim bukását akarják, nem pedig néhány reformocskát mint fügefalevelet, ami fontos különbség több különböző korábbi tüntetési hullámhoz képest. A rugalmatlan rendszerekkel szembeni belső ellenállás törvényszerűen nő. Nincs ez máshogy Iránban sem. Az elnyomott feszültségek csak veszélyesebbek, ha egyszerre törnek fel. Másfelől az 1979-es forradalmon alapuló iráni rendszer egy dologhoz ért igazán: a forradalmak elnyomásához. FIGYELŐ Kirúgták, mert fólretójókoztatott Kirúgta az Associated Press (AP) azt az újságírót, aki november 15- én azt írta, orosz rakéta csapódott be Lengyelországban - értesült a Washington Post. A 35 éves James LaPorta téves információi nagyon feszült nemzetközi helyzethez vezettek. November közepén az ukrán-lengyel határ lengyel oldalán, Przewodów közelében rakéta csapódott be, és két embert megölt. Az AP az erről szóló breaking hírében azt írta, hogy a rakétát az oroszok indították. Az értesülés nagyon feszült nemzetközi helyzetet eredményezett: a történtek hatására Lengyelország közölte, hogy megemeli a katonai készültségét, és a NATO nagyköveteit összehívták. A világsajtó azonnal arról cikkezett, hogy eszkalálódik az orosz-ukrán háború. Csakhogy később az információk tévesnek bizonyultak, és kiderült, hogy a rakéták ugyan orosz gyártmányúak voltak, de valószínűleg az ukrán légvédelem lőtte ki őket, miközben próbálta elhárítani az orosz támadást. Az AP újságírója egy magas rangú amerikai titkoszszolgálati forrásra hivatkozva küldött üzenetet a szerkesztőjének az értesüléséről, és a Washington Post szerint az AP-nál egy rövid gondolkodás után arra jutottak, hogy az információt nem szükséges más forrásból megerősíteni, mert ahogy egy másik szerkesztő fogalmazott a döntés pillanatában: „nem tudom elképzelni, hogy egy amerikai titkosszolgálati ember tévedne ebben”. Egy nappal később az AP kénytelen volt helyreigazítani a hírét, kijelentve, hogy a névtelen forrás, akire hivatkoztak, mégiscsak tévedett. (hvg.hu) Eleshet az EU-pénztől Magyarország A Frankfurter Allgemeine Zeitung jobboldali német lap úgy tudja, hogy az Európai Bizottság illetékes szervei szerint Budapest nem teljesítette megfelelően a korrupcióellenes reformígéreteit, ezért a bizottság a jövő hét szerdai ülésén javasolni fogja a tagállamoknak, hogy fagyasszanak be 7,5 milliárd eurót három kohéziós programból. A Spiegel német hetilap szerint sem elégedett Brüsszel az Orbán-kormány korrupcióellenes vállalásaival, ezért pénzmegvonást fog javasolni az arról döntő pénzügyminiszteri tanácsnak. A hírre az euró 406 forintról 410-re drágult, majd onnan 408,6-ig korrigált vissza, az OTP papírjainak árfolyama 11 ezer forintról hirtelen 700 forinttal zuhant. A magyar kormány ráadásul nem csak a kohéziós alapok miatt aggódhat, hiszen még mindig nem hagyták jóvá az újjáépítési tervét, mely ahhoz szükséges, hogy megkapja a helyreállítási alap pénzeit. Itt mintegy 2000 milliárd forint sorsa forog kockán, ha még idén nem fogadnák el a magyar tervet, (hvg, 444)
