Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)

2022-11-21 / 268. szám

www.ujszo.coml 2022. november 21. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Zsebdémon, téged választalak! erőszakos túlma­­gyarázás nagy ká­rokat okozhat, fő­leg ha közösségek hallják. Nincs ez másként Matús Marcin atya esetében sem, aki elég messzire ment. Minden bizonnyal MatúS Marcin atya nyilatkozatát jó páran maguk­ra vették, hisz átlépett egy varázsla­tos határt. Értjük azt, hogy ő exor­­cista (ördögűző) pap, viszont azt már kevésbé tudjuk felfogni, hogy a fantasztikumot miért kell keverni a szakmaisággal. Az atya nyilatko­zata röviden és tömören: a hallowe­­en boszorkányünnep, a Walt Dis­­ney-mesék pornográfiát és perverzi­ót tartalmaznak, a Harry Potterben jelen van az okkultizmus és szerzője egy boszorkány, a pokémonok pedig zsebdémonok. Úgy érzem, hogy minket Walt Disney és társai teljes mértékben át­vertek. Fiatal felnőttként az eljutott hozzám, hogy a Grimm-fivérek me­séi adták az ihletet, s azok nem épp egy vidám környezetben zajlanak, de az, hogy óvodáskorunk óta a tu­datalattinkba tömik a pornográfiát és a perverziót rajzfilmekkel, az már szinte felháborító! Ne vicceljünk, mert azért ezek komoly nyilatkoza­tok, s ha befolyásos ember szájából hangzanak el, közösségeket moz­gathatnak meg! Nyugodt szívvel ki­mondhatjuk, hogy Disney-nek nem állt szándékában, hogy a tudatalat­tiba (főleg gyerekeknél) elültethes­se ezeket a magvakat. Más a helyzet a felnőtt filmekkel foglalkozók kö­rében, ugyanis számtalan paródia készült a kilencvenes évek derekán az efféle klasszikusokból, és bizony nem lenne szerencsés, ha a VHS-ka­­zettákat felcserélnénk tokjaikban. Az sem kifizetődő, hogy a Harry Potter szerzőjét boszorkánynak titu­láljuk. Az 57 éves hölgy gyermek- és ifjúsági irodalommal foglalkozó író­nő. Neki köszönhetjük azt a világot, amely felnevelte a kétezres gene­ráció nagy részét, és a mai napig is nagy sikernek örvendenek könyvei, forgatókönyvei, filmjei és színda­rabjai. Tény, hogy boszorkányokról és varázslókról szólnak ezek a tör­ténetek, s az az állítás is helyénva­ló, hogy a jó a gonosz ellen küzd, de semmi valóságalapja nincs. Marcin atya úgy gondolja, hogy a történe­tekben említett varázslatok valódi­ak. Igazolhatjuk, hogy rengetegen kipróbáltuk már ezeket a bűbájokat különféle varázspálcákkal gyerek­korunkban, de végül egyik sem mű­ködött. Néhányan próbálkoznak az invito (magához hívás) varázslattal a mai napig (pl. invito sör), de 50%­­ban nem történik semmi, a másik 50%-ban pedig megmozdul az illető párja, s megcsinálja, amit kért. „.. .szerezd meg hát mind!” Tűkön ülve vártuk, hogy mikor kezdődik a Pokémon e. animációs sorozat a TV-ben. Mindenesetre azt is jó tisztázni, hogy ez alapvetően videojátéknak indult, ami mára már az egyik leg­sikeresebb franchise a piacon. Poc­ket Monsterek, tehát Zsebszömyek­­ről van szó. 989 típusú lényt foglal magába a pokémon gyűjtőfogalom, akik az emberekkel élnek együtt egy kitalált világban. Az összes olyan tulajdonság rájuk aggatható, amely az állatvilágra is igaz. Elrugaszko­dik ugyan a valóságtól, viszont jól jelképezi az evolúcióelméletet, a törzsfejlődést és az emberek viszo­nyát a különféle teremtményekhez. A zsebdémon rajzfilm jelzőt ilyen értelemben le is cserélném inkább egy prezentációszerű, oktató jellegű, szórakoztató filmre, amelyből akár még tanulni is lehet a karaktereken keresztül. Mondjuk nem az egyetlen olyan sorozat, amely folyamatosan a vallás, a rasszizmus és az állatkínzás kereszttüzében van. Az atya talán csak a saját gondo­latait szerette volna megosztani hí­veivel, de ezzel maradandó károkat okozhat. Befolyásolhatja a gyerme­kek neveltetését és a nagyszülő-uno­ka viszonyt is, mert elferdítheti a véleményeiket egy adott dologról. Viták alakulhatnak ki a szülők kö­zött, a gyermek elszenvedi áldozat­ként, esetleg a kedvenc rajzfilmje tiltólistás lesz, mert az anyuka úgy döntött, hallgat a pap bácsi szavára. Vannak ennél fontosabb dolgok is a világban, melyekről prédikálni le­hetne. .. Pater noster! (De az öt perc hírnévért talán megérte ez a kis mo­nológ a részéről.) Nőtt a heves esőzések kockázata Nyolcvanszorosára emelke­dett a klímaváltozás miatt azoknak a heves esőzések­nek a kockázata, amelyek kö­vetkeztében a közelmúltban pusztító árvizek sújtották Nigériát, Nigert ás Csádot - derült ki nemzetközi klíma­szakértők egy csoportjának új tanulmányából. A klímaváltozás okozta szélsősé­ges időjárási jelenségek kockázatát kutató World Weather Attribution (WWA) nevű szakértői csoport tag­jai időjárási adatokat és számítógépes modelleket elemeztek, hogy összeha­sonlítsák a heves esőzések valószínű­ségét a jelenlegi, valamint a korábbi - a globális felmelegedés által még nem sújtott - körülmények között. A Csád-tó medencéjére és a Niger folyó medencéjére vonatkozó adatok vizs­gálata alapján arra a megállapításra jutottak, hogy a térségre június és no­vember között lezúdult óriási esőzés­re igen csekély esély lett volna az em­beri tevékenység okozta globális fel­­melegedés nélkül, ám a jövőben már tízévente egyszer számítani kell ilyen jellegű katasztrófa bekövetkeztére. A szóban forgó afrikai térségben több száz ember vesztette életét, másfél millióan kényszerültek ottho­nuk elhagyására, és több mint 500 ezer hektár termőföld került víz alá. A WWA tanulmánya szerint a régió­ban azért járt ilyen katasztrofális kö­vetkezményekkel a nagy esőzés, mert a szegénység, a fegyveres konfliktu­sok és a politikai instabilitás miatt az ott élő emberek eleve ki voltak szol­gáltatva a szélsőséges időjárási körül­ményeknek. A tanulmány tovább fokozza a nyomást az ENSZ Éghaj latváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27) részt vevő országokra, hogy tegyenek lépéseket a leginkább súj­tott országok védelme és kártérítése érdekében. (MTI) Megélhetési fekete péntek SZABÓ LACI I dén más - lesz - a fekete péntek, mint korábban volt. A hatalmas infláció miatt 2022-ben már nemcsak az elektronikai eszközöket vásárolják ilyenkor az emberek, hanem idén előtérbe kerülnek az olyan alapvető termékek is, mint a mosópor, az öblítő, a ruházati cikkek vagy éppen az extra nagy kiszerelésű vécépapír. Bár a fekete péntek, azaz a Black Friday elvileg csak egyetlen, no­vemberi akciós napról szólna, az Európába, köztük hazánkba impor­tált verzió már szinte egész hónapban tart. Az utóbbi két hétben szinte minden harmadik, postafiókban landoló e-mailben benne van a fekete péntek vagy Black Friday kulcsszó, az utcán, a boltokban, a plázákban sétálva, de még az interneten is mindenütt ezzel találkozunk. Néha már nehéz eldönteni, hogy melyik „ünnep” a zavaróbb, a Valentin-nap, vagy a fekete péntek, de az biztos, hogy sokan vagyunk úgy, hogy már telí­tődtünk a sok akció láttán, és azt kívánjuk, legyen már vége ennek az őrületnek. Ki ne emlékezne még azokra az amerikai képsorokra, amikor em­berek tömegei sátoroztak a boltok előtt, hogy a nagy napon, azaz a fekete pénteken a nyitás pillanatában szó szerint rátörjék az ajtót az üzletre, hogy odabenn megszerezzék az akciós - főként elektronikai - terméket?! Nem volt ritka, hogy a vásárlók összeverekedtek, mert nem mindenkinek jutott az akciós lapostévéből, hűtőgépből, mosógépből. Az őrület azóta is tart, hozzánk is eljutott, ám szerencsére az online kereskedelem térhódításának köszönhetően a tömegverekedések ma már elmaradnak. A fekete péntek egyfajta előkarácsony a kereskedők számára, ilyen­kor az év végi ünnepekhez közelítő forgalmat bonyolítanak le a boltok. Sokan erre az időpontra időzítik az ajándékok beszerzését, az utazások foglalását vagy a régi tévé, számítógép, hűtőgép, mosógép, mosogató­gép lecserélését. Idén sem lesz ez másként, ám az infláció, a válság ha­tására teljesen átalakul a slágertermékek listája. Egy magyar webáruház adatai szerint egyre népszerűbbek az olyan megélhetési termékek, ame­lyek korábban fel sem bukkantak a slágertermékek között. Mind többen vásárolnak nagy kiszerelésű, különböző, 130-200 darabos pelenkacso­magot, nedves törlőkendőt, de a top 10-be került az akciós, 72 tekercses kiszerelésű vécépapír is. A legtöbben a nagy kiszerelésű öblítőkből és mosogatókapszulából rendeltek. Érdemes azonban résen lenni, és nem bedőlni az akciós címkének vagy a termék fölött elhelyezett százalékos kedvezményeknek. Némely bolt ugyanis ilyenkor - tudva, hogy a legnagyobb csáberő a százalékos kedvezmény - előszeretettel téveszti meg a vásárlókat, nem ritkán 80- 90 százalékos „kedvezményként” kínálja a felárazott terméket, ahol a valós engedmény sokszor a 10-15 százalékot sem éri el. Trükkök százai közt kell navigálni, hogy megtaláljuk azokat a termékeket, amelyekre valóban érdemes lecsapni. De nemcsak a kereskedők, hanem az online bűnözők számára is főszezon a fekete pénteki őrület, hiszen ilyenkor az emberek minden­re kattintanak, ahol az akció, a kedvezmény, a Black Friday kulcsszó található. Nem árt résen lenni, mert a linkek alatt kémprogramok, zsa­rolóvírusok, adathalász oldalak lehetnek, és innentől kezdődik a ré­málom. A vágyott olcsó termék sosem érkezik meg, csak a pénz tűnik el a kártyáról, vagy zsarolással keserítik meg az áldozat életét. A nagy Black Friday akciós őrületben elég csak egyetlen rossz kattintás, és új értelmet nyer a fekete péntek... FIGYELŐ A legidézettebb négy magyar tudós Ismét közzétették a legtöbbet idé­zett kutatók listáját, amelyre idén négy magyar tudós is felkerült. A Semmelweis Egyetem közle­ménye szerint a listán szerepel az egyetem két professzora is: Ferdi­­nandy Péter tudományos és inno­vációs rektorhelyettes, a Farmako­lógiái és Farmakoterápiás Intézet igazgatója, valamint Győrffy Ba­lázs, az egyetem Bioinformatikai Tanszékének tanszékvezető egye­temi tanára, az MTA doktora. Ferdinandy Péter és Győrffy Ba­lázs olyan cikkek szerzői, amelyek szakterületükön belül a legidézet­tebb top 1 százalékába tartoznak. A közlemény szerint Ferdinandy Péter 14 darab magasan idézett közleménnyel rendelkezik, és idén ötödször került fel a Highly Cited Researchers listára. Győrffy Ba­lázs 13 darab sokat idézett publi­kációval rendelkezik. A listán szerepel még Demetro­­vics Zsolt pszichológus, addikto­lógus, kulturális antropológus, az ELTE Pszichológiai Intézet egye­temi tanára és Szolnoki Attila fizi­kus, az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Műszaki Fi­zikai és Anyagtudományi Kutató­­intézet (MFA) tudományos tanács­adója, az MTA doktora. A statisztikus fizika szakterületé­nek kutatója idén immár ötödször, Demetrovics Zsolt első alkalom­mal szerepel a listán. A Web of Science 21 tudományte­rületet érintő kutatói listáján a tudósok mintegy egy ezreléke, összesen hétezer ember szerepel a világ minden tájáról. A lista szerkesztői a 2011 és 2021 között megjelent legidézettebb (highly cited) közleményeket vet­ték alapul a rangsoroláshoz. A tudományos világban az idé­­zettség, vagyis a kutatásokon alapuló közleményekre történő hivatkozás jelenti a tudományos hatás mérőszámát. Minél jobban idézett egy szakterület, annál több magasan idézett publikációra van szükség ahhoz, hogy valakit meg­említsenek a rangsorban. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents