Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)

2022-11-18 / 266. szám

2 I KÖZÉLET 2022. november 18. | www.ujszo.com Közel már az egyezség, mégis megtartották az orvosok tegnapra szervezett tüntetését NAGY ROLAND Pozsony A kormány az erode* ti fizetósemelósi javaslatá­hoz képest magasabb báreket ajánlott a Szlovák Orvosszak­szervezetnek (LOZ). Peter Visolajsky szerint már egy­re közelebb kerülnek a meg­egyezéshez, ennek ellenére a csütörtöki tüntetést meg­tartották. Eduard Heger miniszterelnök szer­dán ismét a kormányhivatalba hívta az orvosszakszervezet képviselőit, ahol Igor Matovic pénzügyminisz­ter és Vladimír Lengvarsky egész­ségügyi miniszter (mindhárman OEaNO) társaságában egyeztettek az LOZ követeléseiről. A tárgyalás mintegy hét órán keresztül zajlott, de a feleknek továbbra sem sikerült megegyezniük. Előrelépés azonban történt, ezt Peter Visolajsky, a szak­­szervezet elnöke is elismerte. „Még nincs egyezség, de már közeledünk hozzá” - jegyezte meg a tárgyalást követően a TASR-nek. Hozzátette, a szakszervezet díjazza a kormány konstruktív hozzáállását. A követke­ző tárgyalásra hétfő délelőtt kerül sor, a szakszervezeti vezető addig nem akarta elárulni, milyen javaslattal állt elő a kormány az egészségügyi vál­ság megoldására. Bérkérdés? Az LOZ nyolc követeléssel fordult a kormányhoz, amelyek az egészség­ügy különféle területeire vonatkoz­nak. Követelik például a kórházak megfelelő finanszírozását, az orvosi egyetemek megreformálását, a mun­kaerőhiány megoldását, valamint a nővérek és az orvosok bérének meg­A tüntetésen több tucat orvos, szakszervezeti képviselő vett részt (Somogyi Tibor felvétele) RÖVIDEN Kusyt letartóztatta a rendőrség Pozsony. A Development kor­rupcióellenes akció keretében Pozsony-Újváros városrész le­köszönő polgármestere, Rudolf Kusy mellett további két személyt is őrizetbe vett a héten a Nemze­ti Bűnüldözési Ügynökség (NA­­KA). A rendőrség tegnapi lapzár­tánk előtt csupán annyit közölt, hogy Kusyt kenőpénz elfogadásá­val gyanúsították meg. Az akció fedőneve alapján viszont arra le­het következtetni, hogy valami­lyen ingatlankezeléssel vagy épít­kezési engedélyekkel kapcsolatos korrupciós ügyről van szó. Kusy még körülbelül két hétig lett volna polgármester, hivatalát novem­ber 28-án adta volna át utódjának, Matús Cupkának (Team Bratis­lava, SaS, PS). Kusy az önkor­mányzati választás során a főpol­gármesteri posztot pályázta meg a fővárosban. Matús Valló, Pozsony újonnan megválasztott főpolgár­mestere több alkalommal figyel­meztetett Kusy kampányának gyanús finanszírozására. Szerin­te a kampányra tízezreket költött el, s nagy a valószínűsége, hogy az összeg jelentős részével nem tud elszámolni. Hamran István or­szágos rendőrfőkapitány néhány emelését is. Visolajsky korábban azt mondta, a kormány mindeddig nem tett érdemi lépéseket az említett re­formokkal kapcsolatban. Ezért sem vonták vissza a felmondásaikat, és ha két héten belüj nem egyeznek meg Hegerékkel, akkor decemberben több mint 2100 szakember elhagyja a szlo­vák kórházakat. Vladimír Lengvarsky azonban ta­gadta a tétlenséggel kapcsolatos ál­lításokat. Szerinte az egészségügyi tárca mindent megtesz azért, hogy rendszerszintű lépésekkel járuljon hozzá az LOZ követeléseinek megol­dásához. Ennek bizonyítéka például az a javaslat, amelynek köszönhető­en az egyetemek több szlovákiai or­vostanhallgatót vehetnek fel anélkül, hogy ez kiesést okozna a költségve­napja nyilatkozta, hogy a rendőr­ség Kusy választási kampányának finanszírozásával is foglalkozni fog, ám az e heti letartóztatás nem ezzel van összefüggésben. Nem ez az első eset, hogy Kusy rács mögé került. Legutóbb 2000-ben töltött három napot vizsgálati fog­ságban, ugyancsak egy ingatlan­­beruházás kapcsán indított nyo­mozás kapcsán. (dp) Az elefántok nemi óletóről beszólt Fico Pozsony. A Smer fővárosban tar­tott közgyűlésén mondott indula­tos beszédet a párt elnöke, Robert Fico. A médiát a 70-es évek pro­pagandájához hasonlította, ismé­telten bírálta Zuzana Caputová államfőt és az oroszellenes uniós szankciókat. „Mindegy, hogy az elefántok szexeinek vagy vere­kednek, mindig a fű szenved, és ez a fű Szlovákia. Kiáltsuk világ­gá, hogy az oroszellenes szank­ciók nem működnek” - mondta Fico. Arról is beszélt, hogy nem lehet a szociális demokrácia el­sődleges feladata elérni, hogy a homoszexuálisok gyerekeket fo­gadjanak örökbe, vagy hogy az emberek megváltoztathassák ne­müket, mondván: „Ez itt Szlová­kia, nem Brüsszel.” (TASR) tésükben. Lengvarsky továbbá hang­súlyozta, a parlament már elfogadta az egészségügyi dolgozók béremelési javaslatát is, amelynek köszönhető­en 2023-tól 25 szakirány képviselői számíthatnak magasabb fizetésekre, köztük az orvosok és a nővérek is. Visolajsky azonban korábban már jelezte, nem tartja elégségesnek az orvosok béremelését. Magasabb fizetés Annak ellenére, hogy az LOZ el­nöke a szerdai tárgyalás után nem akarta elárulni, milyen ajánlattal állt elő a kormány, Eduard Heger a Face­­book-oldalán mégiscsak közzétette, mivel szeretnék meggyőzni az orvo­sokat a felmondások visszavonásá­ról. A szeptemberi béremelési javas­latukhoz képest most még magasabb fizetéseket ajánlottak az orvosoknak. Heger bejegyzése alapján a kórházi orvosok idén átlagban bruttó 3493 eurót keresnek. Ez az összeg tartal­mazza a túlórák és az ügyeletek után kifizetett juttatásokat is. Az ajánla­tuknak köszönhetően 2023-tól már átlagban bruttó 4240 eurót vihetné­nek haza, ami 747 eurós emelésnek felelne meg. A miniszterelnök arra is rámutatott, Csehországban a kórházi orvosok jövőre átlagban 4129 eurót fognak keresni, a szlovákiai bérek ezt meghaladnák. Heger azért is említet­te az északnyugati szomszédainkat, mert az orvosok szerint addig nem rendeződhet a szlovákiai munkaerő­hiány, amíg az itteni fizetések nem lesznek egy szinten a szomszédos or­szágokkal. Igor Matovic a TASR-nek úgy nyilatkozott, az emelés további 300 millió euróba kerül majd az állam­nak. „Szinte a lehetséges határokat is túlléptük” - utalt az államkassza állapotára. Megjegyezte, a legalább 20 év szakmai tapasztalattal és szak­vizsgával rendelkező orvosok bére a juttatások nélkül mintegy 35 száza­lékkal emelkedne, így jövőre bruttó 3512 vihetnének haza. Az orvosszak­szervezet a korábbi javaslattal kap­csolatban éppen azt kifogásolta, hogy a tapasztalt szakemberek nem kaptak megfelelő emelést. Visolajsky még kivár Visolajskyék ennek ellenére meg­tartották az előre meghirdetett de­monstrációjukat, amelyen több tu­cat orvos, szakszervezeti képviselő vett részt. Az LOZ elnöke a sajtó­nak is adott egy rövid nyilatkozatot, amelyben kitért Hegerék ajánlatára. Azt mondta, egyelőre nem szeret­ne állást foglalni a javaslatról, elő­ször megvárja, hogyan reagálnak az orvosok, akik csatlakoztak a szak­­szervezet felmondási akciójához. Azt azonban leszögezte, hogy nem értenek egyet azokkal a számokkal, amelyeket a pénzügyminiszter em­leget. Mint mondta, az átlagbér, amit Heger és Matovic is hangsúlyoz, már magába foglalja azokat a túlórákat is, amelyeket az orvosok a törvényi kereteken kívül dolgoznak le a kór­házakban. Az orvosszakszervezet már régóta figyelmeztet arra, hogy a rendkívü­li munkaerőhiány miatt kénytelenek több szolgálatot és túlórát vállalni, mint amennyit a törvény előír. En­nek eredményeként rendkívül kime­rültek. Visolajsky továbbá kiemelte, a fi­zetéseken kívül még a többi köve­teléssel kapcsolatban sem egyeztek meg a kormánnyal. Egyúttal elutasí­totta, hogy az orvosoknak csak a nem megfelelő bérezés miatt tiltakoznak. Kollár bekeményített A Heger-kabinetre érezhetően egy­re nagyobb nyomás nehezedik. A kór­házakat képviselő szakszervezeteken kívül már az Általános Egészségbiz­tosító (VsZP) is felszólította az érin­tetteket, hogy minél hamarabb talál­janak közös megoldást. Lapunknak eljuttatott állásfoglalásában a bizto­sító közölte, egyre több kétségbeesett telefonhívás érkezik hozzájuk a páci­ensektől, akik attól félnek, hogy de­cembertől nem lesz, aki ellássa őket. A Denník N információi szerint Boris Kollár (Sme rodina), a parla­ment elnöke a legutóbbi koalíciós tanácson azt mondta Matovicnak, minél előbb különítse el az anyagi forrásokat és rendezze a helyzetet az orvosokkal, különben a Sme rodina elhagyja a kormányt. Az emberek 29 százaléka élne a kommunizmusban Vasfüggöny, határzár, kiuta­zási tilalom, a mindenkit és mindent felügyelő Állambiz­tonsági Szolgálat ($tB) - egyebek mellett ez jellemezte a kommunizmust, amelyre so­kan nosztalgiával tekintenek vissza. Pozsony. Az AKO közvéle­­ménykutató-ügynökség JoJ televí­zió megrendelésére készített felmé­réséből kiderül, hogy az ország la­kosságának 29 százaléka még most is inkább a kommunista állampárti rendszerben élne szívesebben, a la­kosok többsége, 57 százaléka van ellentétes véleményen. A megkér­dezettek 24,13 százaléka nem tudott válaszolni a kérdésre. A felmérés szerint inkább idősebb személyek, a Smer, a Hlas és a Republika szava­zói szeretnének a kommunizmusban élni. Ellenkezőleg a fiatalabb gene­ráció nem vágyik a totalitárius rend­szerben való életre. A felmérésben Sokan visszasírják a kommunizmust és a vasfüggönyt (TASR-felvétel) a 18 és 33 év közötti válaszadók 13 százaléka élne inkább a kommuniz­musban. Ez az a generáció, amely már az 1989-es rendszerváltás után született. Eduard Heger kormányfő a bár­sonyos forradalom évfordulója kapcsán megjegyezte, a demokrá­cia ugyan nem tökéletes, de nélküle nem lenne szabadságunk. „A bátor nők és férfiak által 1989 novembe­rében elindított békés folyamatok a kommunista rendszer bukásához vezettek” - mondta a kormányfő, hozzátéve: a következő generációk számára ennek köszönhetően olyan lehetőségek váltak elérhetővé, ame­lyekről az emberek korábban nem is álmodhattak. Heger szerint most is komoly próbatétel előtt állunk, a tét pedig az ország jövője. „Bízok benne, hogy az ország nem kerül vissza a Smer és a Hlas embereinek kezébe. Már csak a 33 évvel ezelőtt a tereken békésen tüntető emberek iránti tiszteletből. Ők hittek a sza­badságban. Abban a szabadságban, amelyet nehéz megszerezni, ám na­gyon könnyű elveszíteni. Kérem, óvjuk a szabadságunkat” - üzente a miniszterelnök. (dp)

Next

/
Thumbnails
Contents