Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-16 / 265. szám
Történelmi 2022. november 16., szerda, 15. évfolyam, 46. szám w A híres párizsi Sacré-Coeur. A fehér kö Cháteau-Landon kőbányáiból származik. PaulAbadie, az építész a tartóssága miatt választotta és azért, mert öntisztító képessége van, ha a vízzel érintkezik. A Montmartre egyik utcája és a híres bazilika Párizs második leglátogatottabb nevezetessége műemlék-minősítést kap Sokéves vita után védett műemlék lesz végre a francia főváros egyik leglátogatottabb épülete, a Sacré-Coeur (Szent Szív-bazilika), az ortodox katolikusok és az egyházellenesek közötti megosztottság jelképe. A Párizsi Tanács (fővárosi közgyűlés) hozzájárult ahhoz, hogy kérelmezzék az államtól a híres bazilika számára a „történelmi műemlék” (monument historique) minősítés megadását, amely révén az épület a legmagasabb védelemben részesül. A főváros északi részében, a Montmartre-dombon álló, fehér kőből neobizánci stílusban emelt 85 méter magas épület a párizsiaknak ugyanúgy a kedvenc helye, mint ahogyan kihagyhatadan célpont a turisták számára. A bazilika rektora szerint évente megközelítőleg 11 millióan látogatják. A minősítés megadásának késlekedése a párizsi polgármesteri hivatal tulajdonában lévő, Jézus Szent szívének szentelt imahely kényes történelmében keresendő. A bazilika építésének terve a Poroszországgal vívott háború elvesztése után született meg. A templom megálmodója két párizsi polgár, Hubert Rohault de Fleury és Alexandre Legentil volt, akik a háború alatt tettek fogadalmat a templom megépítésére. A templomot annak az 58 ezer francia katona emlékének szentelték, aki a poroszok elleni háborúban esett el. Másrészt állítólag a párizsi kommün bűnei miatti kiengesztelésként (is) építették. A bazilikában azonban egyeden felirat vagy dedikáció sem köd kifejezetten a kommün eseményeihez a templomot, pedig az épület számos magyarázó feliratot tartalmaz utalva az eredetére, az építők motivációira, építésének szakaszaira vagy szellemi jelentésére. „Az építmény már a kezdetektől az ortodox katolikusok véleményét tükrözte, akik meg akarták fékezni a forradalminak tartott északkeletpárizsi kerületet, s egyben büntetést akartak kiszabni az 1871-es kommünért és az összes forradalomért 1789-től kezdve” - mondta az AFP francia hírügynökségnek Eric Fournier, a Paris-I Panthéon- Sorbonne Egyetem előadó tanára. Azóta az igen hosszú idő alatt felépített (1875-1919) bazilikát „a kor megtorló politikai moráljával” kapcsolják össze, amely számos vita forrása volt politikusok és történészek között, egészen a november eleji közgyűlési vitáig. Raphaelle Prímet kommunista közgyűlési képviselő szerint „a megtorlás gyümölcse a holttestek fölé emelt gyűlöletes vallási építmény létrehozása volt”, és a minősítés „sérti a kommünárok emlékét”. A párizsi felkelésben becslések szerint megközelítőleg harmincezren haltak meg. A magát baloldalinak valló Eric Fournier viszont arra mutatott rá, hogy „ez az emlékezetpolitikai vita csupán utóvédharc”, „amikor látjuk, hogy mennyire népszerű lett az évek során a műemlék”. Karen Taieb, a városháza műemlék-felügyeleti szervének a helyettes vezetője hozzátette, hogy „a minősítés a Louise Michel térre is vonatkozik, amely a kommün egyik jeles személyiségének a nevét viseli.” A védett műemlékké nyilvánítás a gyakorlatban annyit jelent, hogy az épületben szükséges esedeges munkálatok költségének 40 százalékát a regionális műemlékvédelmi hatóság viseli, szemben a 2020-ban elnyert, alacsonyabb szintű minősítés keretében finanszírozott 20 százalékkal - mutatott rá Taieb asszony. Stéphane Esclef atya szerint a legfontosabb tervek, amelyeknek a végrehajtását szeretnék elérni, az akadálymentesítés és a Caivaillé- Coll által készített, „hat éve siralmas állapotban lévő” orgona renoválása. A pap szeremé megnyitni az altemplomot is a látogatók előtt, amely jelenleg le van zárva, mivel a lejárat nem biztonságos. Párizs XVIII. kerülete most azt szeretné elérni, hogy felvegyék a Sacré- Coeurt az UNESCO világörökség listájára. (MTI, ug) A Nagy Krisztus-mozaik a világ legnagyobb ilyen alkotása (Fotók: Shutterstock, TASR/AP)
