Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)

2022-11-16 / 265. szám

MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 8 I 2022. november 16. | www.ujszo.coi G20: Zelenszkij béketervet tálalt António Guterres, az ENSZ főtitkára (balra) Szergej Lavrov orosz külügymi niszterrel. Putyin elnök inkább nem hagyta el a Kreml falait. (TASR/af RÖVIDEN Izraelieket ölt a palesztin ámokfutó Jeruzsálem. Egy palesztin merénylő megölt két izrae­lit és súlyosan megsebesített 3 másikat Ciszjordánia északi részén, a merénylőt agyonlőt­ték. A palesztin először az Ari­el város melletti ipartelepen az őt feltartóztató biztonsági őrre támadt, majd a közeli benzin­kútnál késeit meg két embert. Ott ellopott egy autót, elhajtott és szándékosan összeütközött egy autóval, melyben szintén megsebesült egy férfi. Ezután kiszállt a járműből, és megké­selt még egy izraeli járókelőt. Izraelben március óta újabb erőszakhullám indult, ami­re Ciszjordánia északi részén folytatott terrorellenes offenzí­­vával válaszolt a kormány. Az állandó terrorellenes razziák során több mint 2000 palesztint tartóztattak le, és több mint 130 palesztin halt meg. (MTI) Palkovics nem marad poszt nélkül MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Nusa Dua Megkezdődött In­donéziában a legfejlettebb államokat és a legnagyobb feltörekvő országokat tömö­rítő G20 csoport állam- és kormányfői találkozója. Vi­deókapcsolaton keresztül beszédet mondott Volodi­­mir Zelenszkij ukrán elnök. Moszkvát Szergej Lavrov kül­ügyminiszter képviselte. A csúcstalálkozó házigazdája, Jo­­ko Widodo indonéz elnök megnyitó­­beszédében arra szólította a részt­vevőket, hogy alkossanak egysé­get, és ne engedjék, hogy újabb hi­degháború alakuljon ki. A csopor­tot Argentína, Ausztrália, Brazília, Kanada, Kína, Franciaország, Né­metország, India, Indonézia, Olasz­ország, Dél-Korea, Japán, Mexikó, Oroszország, Szaúd-Arábia, Dél-Af­­rika, Törökország, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és az Európai Unió mint tömb alkotja, de a csúcs­­találkozókra rendszeresen meghív­nak más intézményeket és országo­kat, köztük az ENSZ-t is. A mostani találkozón Oroszországot, Mexikót és Brazíliát a külügyminiszter kép­viseli, Szergej Lavrov orosz külügy­miniszterről a csúcs előtt elterjedt, hogy szívpanaszokkal kezelésre szo­rult, de később ezt ő maga cáfolta. A Báli szigetén zajló találkozót az Oroszország indította ukrajnai hábo­rú hátterével tartják, fő témái közé tartozik a nemzetközi élelmiszer-el­látás, az informatikai fejlődés, az el­adósodottság csökkentése. Az orosz-ukrán háború lehetsé­ges befejezésének tervét ismertette videókapcsolaton elmondott beszé­dében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Zelenszkij szerint ehhez elen­gedhetetlen az orosz csapatok kivo­nása és Ukrajna területi egységének helyreállítása, a háború befejeződé­se után pedig országának hatékony biztonsági garanciákra lesz szüksé­ge. A háború utáni biztonsági rend­szer létrehozása céljából nemzetközi értekezletet javasolt. Az ukrán el­nök emellett követelte, hogy hosz­­szabbítsák meg a Törökország és az ENSZ közvetítésével az ukrán gabo­na exportjáról kötött egyezmény ha­tályát. A fekete-tengeri orosz blokád feloldása óta Ukrajna több mint 10 millió tonna gabonát szállított kül­földre - mondta. Oroszország nem utasítja el a tár­gyalásokat Ukrajnával, ezt csak Ki­­jev teszi - jelentette ki Szergej Lav­rov orosz külügyminiszter a G20 csúcsán. „Mi több ízben megerősí­tettük, hogy nem utasítjuk el a tár­gyalásokat. Ha valaki elutasítja, az Ukrajna. És minél tovább utasítja el annál nehezebb lesz végül megálla podni” - mondta Lavrov. Ukrajn; az orosz csapatok kivonását és a; ország területi integritásának telje; helyreállítását követeli, Oroszor­szág viszont saját területének tekin­ti a szeptember végén annektált nég) kelet-ukrajnai régiót a már 2014-ber elcsatolt Krím félsziget mellett. Az ENSZ jóvátételre szólította fel Oroszországot Budapest. „Az erős védelmi ipar Magyarország biztonsági érdeke, hiszen a védelmi ipari beruházások stratégiai előnyt jelentenek Magyarország szá­mára” - mondta Szalay-Bob­­rovniczky Kristóf honvédel­mi miniszter, és azt is közölte, „a jövőben az N7 Nemzeti Vé­delmi Ipari Innovációs Holding Zrt. a technológiai és ipari mi­nisztériumtól a honvédelmihez kerül, és a társaság vezetését Palkovics László vezérigazgató­ként fogja ellátni”. A miniszteri posztjáról minap lemondott Pal­kovics vezette innovációs tárca kiadásai közel ezermilliárd fo­rinttal teljesültek túl a költség­­vetési törvényhez képest 2021- ben. A tárcához az elfogadott költségvetési törvényben még csak 1,44 ezer milliárd forint ki­adás volt betervezve, a számla év végére 2,38 ezer milliárdra hízott. (444, hvg) A háború fordulópontjának te­kinti Volodimir Zelenszkij uk­rán elnök az ukrán hadsereg herszoni felszabadító hadmű­veletét, amely szerinte Ukraj­na győzelméhez fog vezetni. Kijev. „Herszon országunk déli részének egyik legfontosabb váro­sa, és az egyetlen regionális köz­pont, amelyet Oroszországnak feb­ruár 24-e után sikerült elfoglalnia. És most Herszon már szabad. Mit jelent ez? Védelmi erőink felszaba­dító hadművelete Ukrajna számá­ra analóg a múlt számos csatájával, amelyek fordulópontot jelentettek a háborúkban. Olyan változásokat jelképeztek, amelyek után az embe­rek már tudták, kié lesz a győzelem” - fogalmazott Zelenszkij. Az ENSZ Közgyűlése hátározat-­ban szólított fel Oroszország fele­lősségre vonására és háborús jóváté­­teli kötelezettsége megállapítására, amiért a nemzetközi jogot megsért­ve megtámadta Ukrajnát. A határo­zat szövege szerint Oroszországnak „viselnie kell nemzetközi szabály­szegései következményeit, ideértve az ezen cselekmények által okozott károkból, veszteségekből és sérel­mekből fakadó jóvátételt”. Emel­lett szükségesnek tartja a jóvátétel meghatározására szolgáló nemzet­közi mechanizmus kialakítását. Az ENSZ Közgyűlésének határozata ugyan nem bír kötelező jogi erővel, azonban van politikai súlya. Orosz-amerikai hírszerző főnöki kapcsolatfelvétel történt Ankarában. A Fehér Ház közölte, hogy William Burns, az amerikai Központi Hír­szerző Ügynökség (CIA) igazgató­ja orosz hivatali partnerével, Szer­gej Nariskinnal, a Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatójával ta­lálkozott Törökországban, ahol arra intette Oroszországot, tartózkodjon a nukleáris fegyver bevetésétől Uk­rajnában. Európa biztonsági környe­zete változik, ezért az Európai Unió és tagországai fokozni fogják védel­mi erőfeszítéseiket — jelentette ki az EU kül- és biztonságpolitikai főkép­viselője. Josep Borrell szerint mint­egy 15 ezer ukrán katona kap kép­zést különböző uniós államokban. Újabb légitámadást hajtottak vég­re az orosz erők Kijev ellen, mint­egy 100 rakétát lőttek ki országosan Ukrajnára, becsapódás történt a fő­város központjában, két lakóépüle­tet ért találat. Lvivet és Harkivot is támadták az oroszok. Zambia ma­gyarázatot követel Moszkvától arra, hogy hogyan eshetett el az ukrajnai fronton egy Oroszországban börtön­­büntetését töltő zambiai diák, aki szeptemberben halt meg a háború­ban. „A zambiai kormány tájékozta­tást vár az orosz hatóságoktól annak körülményeiről, hogy egy Moszkvá­ban börtönben ü^ő zambiai polgárt hogyan verbuválhattak az ukrán frontra” - közölte Stanley Kaku­­bo külügyminiszter. Megsemmi­sült Ukrajnában egy Szlovákia által Ukrajnának adományozott Zuzana 2-es önjáró tarack. A kilőtt fegyver elszállításáról orosz és ukrán forrá­sok is osztottak meg felvételeket. Az ukránok azért vonták ki a roncsot, hogy az oroszok ne tudjanak a jár­mű megsemmisítéséből propagandát gyártani. A 155 mm-es kaliberű Zu­zana 2-es számos modern tűzvezető rendszerrel bír. (MTI, Tx, 24 hu) Nyertes olvasónk visszajelzése WF Jó ideje megkaptam a vásárlási utalványt 20 euró értékben. Köszönöm szépen a családom nevében. Régóta olvassuk az Új Szó napilapot, maradjanak meg w w még sokáig, hiszen az egyetlen országos napilapunk. Legyenek hitelesek, igazak, így van értelme a munkájuknak. Sok-sok olvasót kívánok Önöknek, Üdvözlettel: Bevilagua Olga, Dunaszerdahelyről ÚT szó Vasárnap / a cialádnak N MERT ELŐFIZETŐNEK LENNI ÉRDEMES! Erősödő migrációs nyomás Brü*szel/Vars6. Októberben erősödött az illegális migráció az Európai Unió külső határain, to­vábbra is a Nyugat-Balkán orszá­gain keresztül vezető migrációs útvonal a legkedveltebb - közölte .az EU határ- és partvédelmi ügy­nöksége (Frontex). A varsói köz­pontú uniós ügynökség szerint az év első 10 hónapjában 275 500 il­legális határátlépést jelentettek az Európai Unió külső határain, ami 73%-kal több, mint a tavalyi év azonos időszakában. Októberben a Frontex adatai szerint mintegy 36 500-an próbálták meg szabály­talanul átlépni az EU külső hatá­rát, ami 47%-os növekedést jelent 2021 azonos hónapjához képest. Az év első tíz hónapjában az EU- ba vezető legaktívabb migrációs útvonalak között a nyugat-balká­ni volt a legforgalmasabb, ahol 168%-os növekedés mellett 128 438 illegális határátlépést jegyez­tek fel. Októberben több mint 22 300-an próbáltak ezen az útvona­lon az EU területére jutni, több mint háromszor annyian, mint egy évvel korábban. A Földközi-tenger középső részén kialakult, főként Olaszországot érintő migrációs út­vonalon az észlelések száma szin­tén emelkedett január és október között. Itt a vizsgált időszakban mintegy 85 140 illegális határát­lépés történt, ami 59%-os növeke­dést jelent az előző év azonos tiz hónapjához képest. A Földközi-tenger keleti térsé­gében kialakult, Görögországot és Ciprust érintő migrációs útvona­lon az idén október végéig 35 343 illegális határátlépést jegyeztek fel a hatóságok. Ez a két ország ese­tében összesen 120%-os növeke­dést jelent a tavalyi év azonos idő­szakához képest. A Földközi-ten­ger nyugati medencéjében, főként Spanyolországot érintő migrációs útvonalon az év első tíz hónapjá­ban 12 347 jogtalan határátlépést jeleztek, ami 27%-kal marad el a tavalyi adattól. A Nagy-Britanni­­ával közös tengerszakaszon is töb­ben kíséreltek meg átjutni a sziget­­országba, a növekedés tavalyhoz képest 70 százalékos. ' (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents