Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-16 / 265. szám
6 I RÉGIÓ 2022. november 16. | www.ujszo.com --------------------7*--------7 :— ---------1--------1----------Erősítik a múlttudatot: két új emléktábla a magyar tudomány ünnepe alkalmából VATAŐŐIN PÉTER A Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács (SZMAT) Chyzer Kornél balneológusnak Bártfafürdőn, Chrenóczy- Nagy József orvosnak és ornitológusnak pedig Nyitrén állított emléket. BÁRTFAFÜRDÖ/NYITRA Lapunknak nyújtott tájékoztatásában Mészáros András, az SZMAT elnöke emlékeztetett, sokrétű tevékenységük részét képezi az is, hogy „a volt Felső-Magyarország területéhez életükkel vagy munkásságukkal kötődő MTA-tagoknak emléktáblákat állítanak, ezzel is erősítve az itteni magyar tudományosság múlttudatát”. Az elmúlt három évben így kapott emléktáblát Szontagh Gusztáv Csetneken, Madách Imre Alsósztregován, Magda Pál Rozsnyón, Berzeviczy Albert pedig Berzevicén. A „sokat tudó" bártfai Chyzer Kornél bártfafürdői emléktábláját november 4-én leplezték le, amelyen a fürdőt üzemeltető társaság vezetősége is megjelent. A „sokat tudó” orvos pályáját Kiss László orvostörténész mutatta be. Chyzer 1836-ban született Bártfán. A pesti orvosi karon szerzett diplomát, amely után néhány évvel, 25 évesen már a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává vált a rákok kutatása terén elért eredményeiért. 1861-től 1869-ig volt Bártfa városi orvosa, amely időszak során a für-RÖVIDEN Letették az esküt Rimaszombatban Rimaszombat. Hétfőn elfoglalta hivatalát Jozef Simko, akit már negyedszer választottak meg polgármesternek Rimaszombatban, emellett a 21 városi képviselőből 20 letette az esküt. Az önkormányzat üléséről Tankó István képviselő hiányzott, a távolmaradásért elnézést kért, a képviselői esküt egy későbbi képviselő-testületi ülésen teszi le. Cziprusz Zoltán képviselő az ülésen bejelentette az Alternatíva - A város fejlesztéséért frakció megalakítását, melynek 11 tagja lesz. Simko céljai között a szabadkai körforgalom megépítését, új kórház éS idősotthon építését, valamint a kurinci üdülő fejlesztését említette. „Folytatjuk a fejlesztést Kurincon a kemping áthelyezésével, továbbá úszómedence és fedett medencék építésével, hogy az üdülőt egész évben üzemeltetni lehessen” -jelentette ki a polgármester. Jozef Simko 2010 óta Rimaszombat polgármestere„38,58 százalékos részvétel mellett választották újra, az októberi választáson függetlenként indult és 3057 szavazatot kapott. Mögötte végzett Jaroslav Bagacka (KDH, OCaNO, SaS, Za l’udí, Spolu, PS) 2451 szavazattal, továbbá Ivan Hazucha (Smer-SD, dőtan, vagyis a balneológia is felkeltette az érdeklődését. Szorgalmazta a magyar fürdőügy szemléletváltását, amelyben a fürdőorvosok szerepének növelésében látta a kulcsfontosságú tényezőt. 1869-ben Zemplén megye tiszti főorvosának nevezték ki, ettől kezdve bontatkoztatta ki közegegészségügyi képességeit is. „Szerteágazó állattani munkásságából kiemelkedett a pókokra irányuló, azaz az arachnológia iránti érdeklődése. Ladislav Kulcinski krakkói egyetemi tanárral együttműködve latin nyelven írta meg négykötetes művét Magyarország pókfaunájáról. A monumentális, nemzetközi érdeklődést kiváltó köteteket a Magyar Tudományos Akadémia adta ki, f891 és 1899 között” - emelte ki Kiss László Chyzerről, aki végül 1892-ben került a belügyminisztérium közegészségügyi osztályának élére. Többek között e funkciójában korszerűsítette a járványok elleni küzdelmet, s reformálta meg a magyar fürdőügyet is. 1909-ben hunyt el. Sivárságból „labor" November 11-én egy másik jeles tudós, az 1818-ban született Chrenóczy-Nagy József (1818-1892) előtt tisztelgett Nyitrán az SZMAT a Zoboralja Közhasznú Társasággal együttműködve. Chrenóczy-Nagy 1840-ben, Bécsben fejezte be orvosi tanulmányait. 1842-től tiszteletbeli, 1847-től 1889-ig rendes megyei főorvos volt Nyitrán. A szabadságharc alatt a kolerás megbetegedések kezelését is végezte abban a 400 fős tábori kórházban, amelyről 1849 A Chrenóczy-Nagy-emléktábla felavatása Nyitrán A Chyzer-emléktábla felavatása Bártfafürdőn nyarán a helyszínt felkereső Meszlényiné Kossuth Zsuzsa, a tábori kórházak főápolónője is dicsérően nyilatkozott. Egy hat évvel későbbi kolerajárvány során is sikeresen szervezte meg a védekezést és a betegek ápolását. Tapasztalatait az 1876- ban kiadott „A cholera Nyitravármegyében 1831-1874” című könyvben összegezte. Kiss László azt is kifejtette, a szakember komplexen szemlélte a egészségügyet, s tisztán látta az ehhez kapcsolódó oktatási és társadalmi problémákat is, egyúttal (Az SZMAT felvételei) pedig szenvedélyesen érdeklődött a madártan iránt. „Chrenóczy-Nagy József egyike volt azoknak, akik már a 19. században megvalósították a Németh László-i receptet: a száraz, sivár orvosi gályapadból olyan természettudomány i laboratóriumot csinált, melynek termékei a 21. században is értéket jelentenek” - fogalmazott az orvostörténész. Chrenóczy-Nagyűak ma is élnek oldalági leszármazottai, üdvözlő levelüket a laudáció után Fehér Sándor egyetemi professzor olvasta fel. Kaukázus csodái Vágsellyén Republik^ Hlas-SD - 809 szavazat), Lajka Zsolt (független - 337 szavazat) és Horváth Csaba (Princíp - 44 szavazat). (TASR) Rendőrségi gyakorlat a lekéri intézetben Lekér. Gyakorlatot tartott a rendőrség az új lekéri egészségügyi fogvatartási intézetben a nyitrai rendőrség bevetési osztálya, a büntetés-végrehajtási szervezet és a tűzoltóság részvételével - tájékoztatott a kerületi rendőrség. Az alakulatok először jártak a működését hamarosan megkezdő intézetben. A gyakorlat során azt a helyzetet szimulálták, hogy a fogvatartottak egy csoportja erőszakos cselekményeket követ el, az épület egy részét felgyújtja és egy túszt is ejt. A bevetés során a személyzet evakuálását gyakorolták, majd % túsztárgyalás és a kommandós rajtaütés következett. A lekéri lesz az első elmegyógyászati fogvatartási intézet az országban, építése 2020-ban kezdődött, működését decemberben kezdheti meg. A bíróságok döntésének függvényében várhatóan a jövő év elejétől szállítják oda az első fogvatartottakat, 75 személyt lehet benne elhelyezni külön cellában. (TASR) SZÁZ ILDIKÓ Grúz és örmény létogatésból kapott történeti és politikai helyrajzzal, gazdag fotódokumentációval kiegészített, a Szeles Pél Ildikó világutazóra jellemző humorral fűszerezett ízelítőt a vágsellyei Feketehézy János Magyar Házba látogató közönség. A Kaukázus csodái, grúz és örmény napok című előadásában Szeles Pál Ildikó vágsellyei származású, ma Pozsonyban élő előadó hiteles képet nyújtott az ott élő lakosság viszontagságos történelméről, étkezési szokásairól, egyedülálló történelmi, egyházi műemlékeiről. A Csemadok és a Rákóczi Szövetség helyi szervezetének programját megelőzően Szeles Pál Ildikó úti beszámolót tartott a Vágvecse városrészben lévő művelődési házban a szlovák közönségnek is. Az előadó kitért a Jereváni Világító Szent Gergely-székesegyház történetére, illetve Szent Gergely meghurcoltatására. Tiridatész király parancsára mély, csúszómászókkal teli verembe vetették, ahol tizennégy éven át szenvedett, titkon egy idős asszony táplálta. Hitének erejét látván a király a kereszténységet tette meg hivatalos vallássá. Szeles Pál Ildikó bemutatta a közönségnek a Sztálin-kultuszt ápoló emlékhelyen készült felvételeket. A szülőházat, ahol a diktátor 1879-ben világra jött. A gigantikus múzeum oszlopai mögött áll a ma már jócskán megrogygyant épület, ám a milliók haláláért felelős diktátor kultusza tovább él néhány helyi lakos körében. A grúziai Goriban lévő házat ma már a sztálirif diktatúra áldozatainak emlékmúzeumaként illik emlegetni. A beszámoló utolsó harmadában szó volt a sajttal töltött tésztáról, a khacsapuriról és előkerült az ötéves Árarát Brandy, Telt ház volt a Feketeházy János Magyar Házban, a vágsellyei származású Szeles Pál Ildikó világutazó úti beszámolóján (A szerző felvétele) amelyet ajándékba hozott a közönségnek az előadó, hogy szemléltesse a koccintási szokásokat, a fekvő kehelybe kiöntött nedűn. „Nem látható szabad szemmel, de itt a pohár peremén ülnek az ördögök, azért kell koccintani, hogy az az ördög leessen a peremről” - mutatta be az étkezési szokások mellett az italozási, koccimtási szokásokat is. Az örmény „Vatikán” kapcsán pazar mintázatú papi ruhák bemutatásával, valamint az ereklyetartóról készült felvétellel köszönt el az előadó, melyben a Jézust megsebző „végzet lándzsáját” őrzik. Az előadótól megtudtuk, csak a kijelölt épületeket lehetett fotózni, azokat tilos, ahol az egyházi képviselők tartózkodnak. Szeles Pál Ildikó kitért az örmény népirtás borzalmaira, melyek sosem merülhetnek feledésbe. Botka Ferenc, a Feketeházy János Magyar Ház vezetője elmondta,-nem számítottak ilyen nagyszámú közönségre, még az előadás folyamán is újabb székeket kellett behozniuk a terembe. A vírushelyzetet követően ismét fellendült a vágsellyei magyar közösségi élet, a Csemadok mintegy hatszáz tagot számláló helyi szervezetében. November 20-án, vasárnap a kultúrház esztrádtermébe várják 16 órától a közönséget, a 19. Nótaestre, amelyen vágsellyei és térségeli hivatásos és amatőr nótaénekesei lépnek fel. Közreműködik Mezei Zsolt és cigányzenekara. A rendezvény sztárvendége Roman Krsko, a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház baritonhangú szólóénekese. Botka Ferenc, aki egyúttal a városi művelődési központ igazgatója is, arról tájékoztatta lapunkat, hogy december 12-től 16-ig karácsonyi könyvvásárt tartanak a Feketeházy János Magyar Házban. December 16-án 16 órától író-olvasó találkozó lesz a vágsellyei születésű Szomolai Tibor prózaíróval. 2023 februárjában a már hagyományos Gyertyabálba várják a vágselylyei magyar családokat.
