Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-15 / 264. szám
Barca-elnökként térhet majd vissza a spanyol futball legbefolyásosabb játékosa ' 10. oldal 2022. november 15., kedd, XVIII. évfolyam, 43. szám Nem szerepel túl jól a La Ligában az Atlético Madrid. A 2020-ban még bajnoki címet nyerő „matracosok” a mostani idényben mérkőzéseik mindössze felét nyerték meg. Diego Simeone tanítványai 7 győzelem mellett 3 döntetlent és 4 vereséget számlálnak, ráadásul szerda este a Mallorca otthonában is alulmaradtak. Ennek tükrében felerősödtek azok a hangok, melyek szerint az argentin mesternek több mint egy évtized után fel kellene állnia az Adeti kispadjáról. A vezető spanyol sportláp, a Marca ezért kikérte a szurkolók véleményét és megszavaztatta az olvasóit Simeone menesztésével kapcsolatban. Nagyságrendileg 5000 voks érkezett és az eredmény magáért beszél: a szavazók 56 százaléka ugyanis azonnali hatállyal megköszönné „CHolo” munkáját. A szurkolók 27 százaléka az évad végéig kitartana az argentin mester mellett, míg a maradék 17 százalék továbbra is vele képzeli el a klub jövőjét. Szinte minden csapat jobb volt nálunk Az Adético nemcsak a La Ligában, de a Bajnokok Ligájában is a várakozásokon alul teljesít - sőt nem is teljesíthetne gyengébben. Ennek megfelelően kritikusan nyilatkozott Diego Simeone, miután a gárda a csoportja utolsó helyén végzett a BL-ben. A rutinos' mester szerint az ellenfelek jobbak voltak a csoportkörben, van min javítaniuk a „matracosoknak”. Az Atlético BL-kiesése már a múlt héten biztossá vált, arra azonban az utolsó fordulóban is megvolt az esély, hogy a madridiak legalább az Európa-ligát érő harmadik helyet elcsípjék. A csapat végül a kvartett utolsó helyén zárta a csoportkört, mivel vereséget szenvedett a Portó otthonában, míg az egyébként szintén gyengén teljesítő Bayer Leverkusen pontot szerzett a Brugge ellen. ,A portóiak minden tekintetben felülmúltak bennünket. Gyorsabbak voltak, magabiztosabban védekeztek, okosabban helyezkedtek és sok labdát szereztek. A befejezéseikről nem is beszélve, már az első két helyzetüket gólra váltották” — mondta Simeone a mérkőzés utáni sajtótájékoztatóján. ,A valóság az, hogy sokat kell fejlődnünk ahhoz, hogy ismét helyt tudjunk állni Európában. Bátrabbnak kell lennünk. Nagyok rosszak a számaink. Szinte minden meccsen kaptunk gólt, nagyon keveset rúgtunk, ráadásul majdnem minden csapat jobban teljesített nálunk.” Értheteden taktika Az 52 éves Simeone 2011. december 23-a óta dolgozik a madridiaknál, akikkel eddig hét jeles trófeát nyert. Kétszer - 2014-ben és 2021 -ben - ünnepelhetett csapatával bajnoki címet, egyszer Király-kupát (2013) és egyszer spanyol Szuperkupát (2014). Az európai klubfútbaUban legjelentősebb sikereként 2012-ben Európa-liga-győztes lett, az évben és 2018-ban pedig az európai Szuperkupát hódította el együtteseivel. A Bajnokok Ligájában két ízben vezényelte el a döntőig az Adéticót, de 2014-ben és 2016-ban is be kellett érnie a második hellyel. „Nincs miről beszélni. Ne aggódjatok, itt leszek, mint mindig!” - jelentette ki a tréner májusban, miután a Manchester Cityvel szemben búcsúzott a BL-ből, és amikor szintén a kritikák kereszttüzébe került a csapat stílusa miatt. A kritikusoknál az verte ki a biztosítékot - erre maga Pép Guarrdiola is rácsodálkozott —, hogy az Adeti játékosai két ötös vonalban védekeztek az angol bajnok ellen. Az meg már olaj volt a tűzre, hogy a BL-meccset követő hétvégén a La Ligában a kiesés ellen küzdő Mallorca is megverte (1-0) a címvédőt úgy, hogy Simeone csapata a 90 perc alatt egyeden alkalommal találta el a szigedakók kapuját. Emellett egy csatárlegenda, a holland Marco van Basten sem ment el szó nélkül, aki értedenül áll a Simeone által alkalmazott taktika előtt, egy ilyen játékoskerettel. „Végül is megengedett, de hogy ennyire védekező legyen... Nagyon meglep, hogy egy csapat úgy játszik végig 90 percet, hogy mind a tíz játékosa a labda mögött marad. Láthatóan az egyeden célja az, hogy az ellenfél ne rúgjon gólt. Aztán ott van Joao Félix és Griezmann, akik együtt 300 millió euróba kerültek, ennyi pénzért 90 percet védekeznek, a labda szinte el sem jut hozzájuk” - nyilatkozta a Ziggo Sportnak Van Basten, aki 1988- ban Európa-bajnokságot nyert a holland válogatottal. Pedig ennél már jobban ismerhetnék a kritikusok a csapat stílusát, hiszen Diego Simeone sosem kereste a játékosaiban a csillogást. Egyelőre még Diego Simeone ül az Atlético Madrid kispadján, de a csapat szurkolói már a távozását követelik (Fotó: TASR/AP) Az antifutball hozta el az Atlético sikereit, és az lehet a végzete is A tökösség a lényeg „Természetesen fontos, hogy egy játékos mennyire tehetséges vagy képzett technikailag. De számomra az a legfontosabb, hogy a kellő pillanatban helyén legyen a töke. Ha valakiben nincs meg a tökösség, a fibra, ahogy mi mondjuk, akkor sosem lesz belőle nagy játékos. Számomra azok a legértékesebb játékosok, akik képesek mindent beleadni, és mindent feláldozni a pályán. A siker a szív, a tehetség, az akarat és a küzdőszellem diadala. A csapatért mindent fel kell áldozni. Egy igazi férfi arcát égeti a szégyen a vereség után, ezért mindent megtesz a pályán, hogy azt elkerülje” - fogalmazott még a 2016-os BL- döntőt megelőzően. Erre erősített rá Diego Godin is. ,A nagy titkunk az, hogy csapatként remek teljesítményt nyújtunk. Minden egyes játékos kiveszi a részét a védekezésből, a csatáraink is egytől egyig védik a kapunkat, ha szükség van rá” - fogalmazott Godin. A magas intenzitású agresszív védekezés az elmúlt években a csapat védjegyévé vált, a labda szinte állandó nyomás alatt van az Atlético térfelén. A letámadás és a visszatámadás is tökéletesen meg van szervezve, a játékosok kiválóan zárják le a passzsávokat, így - ha Simeone úgy akarja - teljesen ellehetetlenítik már az ellenfelek labdakihozatalát is. Cholo, a kemény Az, hogy Simeone edzői felfogása az ellenfél játékának ellehetedenítésére épül, nem véleden. Játékosként meghatározó éveket töltött Victorio Spinetto keze alatt a Vélez Sarsfieldnél, Spinetto pedig arról ismert, hogy az Argentínában kialakuló antifutball egyik vezéralakja volt. Simeone a becenevét is neki köszönheti: mivel megvolt benne a Spinetto által is sokra tartott tökösség, így a Vélez és a Boca Juniors egykori kőkemény hátvédje, az ötvenes-hatvanas években aktív Carmelo „Cholo” Simeone után ő is a Cholo becenevet kapta. (Az azonos vezetéknév ellenére a két játékos egyébként nem áll rokonságban.) „Számomra az Estudiantes testesíti meg leginkább mindazt, amit a labdarúgásról gondolok. Praktikum, elkötelezettség, alázatos csapatmunka, tehetség és egyszerűség - ezzel tudok azonosulni” - jelentette ki nemrég Simeone. Az Estudiantes akkor robbant be a nemzetközi fútballéletbe, amikor kegyeden, igénytelen futballt játszva szétrúgta a Manchester Unitedet az 1968-as Világkupa-döntőben. Akik leköpték a sportszerűséget A Buenos Airesben lejátszott első meccsen Denis Law, az MU csatára arról panaszkodott, hogy a haját húzták George Bestet gyomorszájon vágták, Bobby Charltonnak pedig össze kellett varrni egy Bilardo-becsúszás után szerzett sebét. Nobby Stiles az arcán sérült meg, amikor lefejelték, majd miután egész meccsen zongoráztak az idegein, még őt állították ki, mert beintett az egyik partjelzőnek Hasonlóan alakultak a dolgok Manchesterben is, csak ott Law lábát kellett négy öltéssel összefércelni, és Best és Jósé Hugo Medina kapott páros pirosat, miután összeverekedtek a pályán. Paddy Crerand, a United középpályása kijelentette, hogy az Estudiantes volt „a legundorítóbb csapat, amely ellen valaha pályára léptem”, és a sajtó reakciója sem volt sokkal visszafogottabb. „Ezen az estén leköpték a sportszerűséget” - harsogta a Daily Mirror címlapja az első meccs után, Brian Glanville pedig a Sunday Times hasábjain siránkozott egy sort: „[Az Estudiantes] taktikájának bizonyos elemei miatt újra felvetődik a kérdés, hogyan lesz képes sportként életben maradni a legmagasabb szintű labdarúgás. Az Estudiantes úgy használta a taktikai faultokat, hogy az szó szerint megkérdőjelezte, lehetséges-e fútballnak nevezni ezt a játékot.” Az argentinok ámokfutásának jó oka volt. 1958-ban magukat esélyesnek tartva érkeztek a svédországi világbajnokságra, aztán utolsó lettek a csoportjukban, miután a tornán egyébként nem sok vizet zavaró csehszlovákok 6-1-re átgázoltak rajtuk Az ország ekkor döbbent iá, hogy a szép cselekről, finom passzokról és a művészi önkifejezésről szóló argentin futballnak befellegzett. így tört be a labdarúgásukba a modernitás: fegyelmezettség, fizikális felkészítés, professzionalizmus és áldozatkészség. A folyamat egybeesett az ország radikalizálódásával, és végül elvezetett az „antifűtball” kifejezés megszületéséig, és Diego Simeone játékoskarrierjét és edzői hitvallását végső soron már ez határozta meg. Pincési László