Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)

2022-11-15 / 264. szám

Barca-elnökként térhet majd vissza a spanyol futball legbefolyásosabb játékosa ' 10. oldal 2022. november 15., kedd, XVIII. évfolyam, 43. szám Nem szerepel túl jól a La Ligában az Atlético Madrid. A 2020-ban még bajnoki címet nyerő „matracosok” a mostani idényben mérkőzéseik mindössze felét nyer­ték meg. Diego Simeone tanítványai 7 győzelem mellett 3 döntetlent és 4 vere­séget számlálnak, ráadásul szerda este a Mallorca otthonában is alulmaradtak. Ennek tükrében felerő­södtek azok a han­gok, melyek szerint az argentin mesternek több mint egy évtized után fel kellene állnia az Adeti kis­­padjáról. A vezető spanyol sportláp, a Marca ezért kikérte a szurkolók véleményét és megszavaztatta az olvasóit Simeone menesztésével kapcsolatban. Nagyságrendileg 5000 voks érke­zett és az eredmény magáért beszél: a szavazók 56 százaléka ugyanis azonnali hatállyal megköszönné „CHolo” munkáját. A szurkolók 27 százaléka az évad végéig kitartana az argentin mester mellett, míg a ma­radék 17 százalék továbbra is vele képzeli el a klub jövőjét. Szinte minden csapat jobb volt nálunk Az Adético nemcsak a La Ligában, de a Bajnokok Ligájában is a vára­kozásokon alul teljesít - sőt nem is teljesíthetne gyengébben. Ennek megfelelően kritikusan nyilatkozott Diego Simeone, miután a gárda a csoportja utolsó helyén végzett a BL-ben. A rutinos' mester szerint az ellenfelek jobbak voltak a cso­portkörben, van min javítaniuk a „matracosoknak”. Az Atlético BL-kiesése már a múlt héten biztossá vált, arra azonban az utolsó fordulóban is megvolt az esély, hogy a madridiak legalább az Európa-ligát érő harmadik helyet elcsípjék. A csapat végül a kvartett utolsó helyén zárta a csoportkört, mivel vereséget szenvedett a Por­tó otthonában, míg az egyébként szintén gyengén teljesítő Bayer Le­verkusen pontot szerzett a Brugge ellen. ,A portóiak minden tekintetben felülmúltak bennünket. Gyorsab­bak voltak, magabiztosabban vé­dekeztek, okosabban helyezkedtek és sok labdát szereztek. A befejezé­seikről nem is beszélve, már az első két helyzetüket gólra váltották” — mondta Simeone a mérkőzés utáni sajtótájékoztatóján. ,A valóság az, hogy sokat kell fej­lődnünk ahhoz, hogy ismét helyt tudjunk állni Európában. Bát­rabbnak kell lennünk. Nagyok rosszak a számaink. Szinte minden meccsen kaptunk gólt, nagyon ke­veset rúgtunk, ráadásul majdnem minden csapat jobban teljesített nálunk.” Értheteden taktika Az 52 éves Simeone 2011. decem­ber 23-a óta dolgozik a madridiak­nál, akikkel eddig hét jeles trófeát nyert. Kétszer - 2014-ben és 2021 -ben - ünnepelhetett csapatával baj­noki címet, egyszer Király-kupát (2013) és egyszer spanyol Szuper­kupát (2014). Az európai klubfút­­baUban legjelentősebb sikereként 2012-ben Európa-liga-győztes lett, az évben és 2018-ban pedig az európai Szuperkupát hódította el együtteseivel. A Bajnokok Li­gájában két ízben vezényelte el a döntőig az Adéticót, de 2014-ben és 2016-ban is be kellett érnie a má­sodik hellyel. „Nincs miről beszélni. Ne aggódja­tok, itt leszek, mint mindig!” - je­lentette ki a tréner májusban, miu­tán a Manchester Cityvel szemben búcsúzott a BL-ből, és amikor szin­tén a kritikák kereszttüzébe került a csapat stílusa miatt. A kritikusoknál az verte ki a bizto­sítékot - erre maga Pép Guarrdiola is rácsodálkozott —, hogy az Adeti játékosai két ötös vonalban véde­keztek az angol bajnok ellen. Az meg már olaj volt a tűzre, hogy a BL-meccset követő hétvégén a La Ligában a kiesés ellen küzdő Mal­lorca is megverte (1-0) a címvédőt úgy, hogy Simeone csapata a 90 perc alatt egyeden alkalommal ta­lálta el a szigedakók kapuját. Emellett egy csatárlegenda, a hol­land Marco van Basten sem ment el szó nélkül, aki értedenül áll a Simeone által alkalmazott taktika előtt, egy ilyen játékoskerettel. „Végül is megengedett, de hogy ennyire védekező legyen... Nagyon meglep, hogy egy csapat úgy ját­szik végig 90 percet, hogy mind a tíz játékosa a labda mögött marad. Láthatóan az egyeden célja az, hogy az ellenfél ne rúgjon gólt. Aztán ott van Joao Félix és Griezmann, akik együtt 300 millió euróba ke­rültek, ennyi pénzért 90 percet védekeznek, a labda szinte el sem jut hozzájuk” - nyilatkozta a Ziggo Sportnak Van Basten, aki 1988- ban Európa-bajnokságot nyert a holland válogatottal. Pedig ennél már jobban ismerhet­nék a kritikusok a csapat stílusát, hiszen Diego Simeone sosem keres­te a játékosaiban a csillogást. Egyelőre még Diego Simeone ül az Atlético Madrid kispadján, de a csapat szurkolói már a távozását követelik (Fotó: TASR/AP) Az antifutball hozta el az Atlético sikereit, és az lehet a végzete is A tökösség a lényeg „Természetesen fontos, hogy egy játékos mennyire tehetséges vagy képzett technikailag. De számom­ra az a legfontosabb, hogy a kellő pillanatban helyén legyen a töke. Ha valakiben nincs meg a tökösség, a fibra, ahogy mi mondjuk, akkor sosem lesz belőle nagy játékos. Számomra azok a legértékesebb játékosok, akik képesek mindent beleadni, és mindent feláldozni a pályán. A siker a szív, a tehetség, az akarat és a küzdőszellem diadala. A csapatért mindent fel kell áldozni. Egy igazi férfi arcát égeti a szégyen a vereség után, ezért mindent meg­tesz a pályán, hogy azt elkerülje” - fogalmazott még a 2016-os BL- döntőt megelőzően. Erre erősített rá Diego Godin is. ,A nagy titkunk az, hogy csapat­ként remek teljesítményt nyújtunk. Minden egyes játékos kiveszi a ré­szét a védekezésből, a csatáraink is egytől egyig védik a kapunkat, ha szükség van rá” - fogalmazott Godin. A magas intenzitású agresszív vé­dekezés az elmúlt években a csapat védjegyévé vált, a labda szinte ál­landó nyomás alatt van az Atlético térfelén. A letámadás és a visszatá­­madás is tökéletesen meg van szer­vezve, a játékosok kiválóan zárják le a passzsávokat, így - ha Simeone úgy akarja - teljesen ellehetetlení­tik már az ellenfelek labdakihoza­­talát is. Cholo, a kemény Az, hogy Simeone edzői felfogása az ellenfél játékának ellehetedení­­tésére épül, nem véleden. Játékos­ként meghatározó éveket töltött Victorio Spinetto keze alatt a Vélez Sarsfieldnél, Spinetto pedig arról ismert, hogy az Argentínában ki­alakuló antifutball egyik vezéralak­ja volt. Simeone a becenevét is neki kö­szönheti: mivel megvolt benne a Spinetto által is sokra tartott tökösség, így a Vélez és a Boca Juniors egykori kőkemény hátvéd­je, az ötvenes-hatvanas években aktív Carmelo „Cholo” Simeone után ő is a Cholo becenevet kapta. (Az azonos vezetéknév ellenére a két játékos egyébként nem áll ro­konságban.) „Számomra az Estudiantes testesíti meg leginkább mindazt, amit a lab­darúgásról gondolok. Praktikum, elkötelezettség, alázatos csapat­munka, tehetség és egyszerűség - ezzel tudok azonosulni” - jelentette ki nemrég Simeone. Az Estudiantes akkor robbant be a nemzetközi fútballéletbe, amikor kegyeden, igénytelen futballt játsz­va szétrúgta a Manchester Unitedet az 1968-as Világkupa-döntőben. Akik leköpték a sportszerűséget A Buenos Airesben lejátszott első meccsen Denis Law, az MU csatá­ra arról panaszkodott, hogy a haját húzták George Bestet gyomorszá­jon vágták, Bobby Charltonnak pedig össze kellett varrni egy Bilardo-becsúszás után szerzett se­bét. Nobby Stiles az arcán sérült meg, amikor lefejelték, majd miu­tán egész meccsen zongoráztak az idegein, még őt állították ki, mert beintett az egyik partjelzőnek Ha­sonlóan alakultak a dolgok Man­chesterben is, csak ott Law lábát kellett négy öltéssel összefércelni, és Best és Jósé Hugo Medina kapott páros pirosat, miután összevereked­tek a pályán. Paddy Crerand, a United közép­pályása kijelentette, hogy az Estu­diantes volt „a legundorítóbb csa­pat, amely ellen valaha pályára lép­tem”, és a sajtó reakciója sem volt sokkal visszafogottabb. „Ezen az estén leköpték a sportsze­rűséget” - harsogta a Daily Mirror címlapja az első meccs után, Brian Glanville pedig a Sunday Times hasábjain siránkozott egy sort: „[Az Estudiantes] taktikájának bi­zonyos elemei miatt újra felvető­dik a kérdés, hogyan lesz képes sportként életben maradni a leg­magasabb szintű labdarúgás. Az Estudiantes úgy használta a taktikai faultokat, hogy az szó szerint meg­kérdőjelezte, lehetséges-e fútball­­nak nevezni ezt a játékot.” Az argentinok ámokfutásának jó oka volt. 1958-ban magukat esé­lyesnek tartva érkeztek a svédor­szági világbajnokságra, aztán utolsó lettek a csoportjukban, miután a tornán egyébként nem sok vizet zavaró csehszlovákok 6-1-re át­gázoltak rajtuk Az ország ekkor döbbent iá, hogy a szép cselekről, finom passzokról és a művészi ön­kifejezésről szóló argentin futball­­nak befellegzett. így tört be a labdarúgásukba a mo­­dernitás: fegyelmezettség, fizikális felkészítés, professzionalizmus és áldozatkészség. A folyamat egybe­esett az ország radikalizálódásával, és végül elvezetett az „antifűtball” kifejezés megszületéséig, és Diego Simeone játékoskarrierjét és edzői hitvallását végső soron már ez ha­tározta meg. Pincési László

Next

/
Thumbnails
Contents