Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)

2022-11-15 / 264. szám

www.ujszo.coml 2022. november 15. KÖZÉLET I 3 Mikulec CZÍMER GÁBOR Hercegszántó/Pozsony. Az el­lenzéki SeS a magyar-szlo­vák határon valá ellenőrzések bevezetéséről beszél, amely­re a párt szerint az országon áthaladó menekültek számá­nak megnövekedése miatt van szükség. Roman Miku­lec (OLaNO) belügyminiszter eközben a magyar kollégájával a magyar-szerb határon ki­alakult helyzetről egyeztetett. Az ellenzék azonban, a mene­kültválság miatt, menesztená a szlovák tárcavezetőt. Mikulec hétfőn a közösségi ol­dalán jelentette be, Magyarország déli határára utazik, ahol a Szer­bia felől érkező menekültek miatt kialakult helyzetről tárgyal Pintér Sándor (Fidesz-jelölt) magyar bel­ügyi tárcavezetővel, de az ottani határvédelemben segédkező szlo­vákiai rendőröket is meglátogatta. A magyar kollégájával közös sajtó­­tájékoztatón megköszönte az ottani hatóságoknak az együttműködést és rámutatott, az illegális határát­lépésekkel az Európai Unió külső határain kell felvenni a harcot. „A schengeni tér belső határain az el­lenőrzések nem olyan hatékonyak, mint a külső határok védelme” - tette hozzá. Kijelentette, a szerb­magyar határ ellenőrzésébe az unió belső országainak is be kell kapcso­lódnia. Arra emlékeztetett, a cseh kormánnyal együtt nyomást akar­nak gyakorolni az uniós intézmé­nyekre, hogy ilyen módon kezeljék ezt a problémát, amely nemcsak Szlovákiát és Magyarországot, ha­nem egész Európát érinti. Mikulec a szerb-magyar határon szolgála­a magyar-szerb határon járt Elsősorban a fő közúti közlekedési útvonalakat, de a vasútállomásokat, vonatokat is ellenőrzik. „Továbbá 39 rendőrt küldtünk Magyarország déli határára, ugyancsak 30 rendőrt küldünk ki a Frontex nyugat-bal­káni országokban működő egysé­geihez” - írja a tárca, és hozzáte­szik, jelenleg a Frontexnél, vagyis az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnél 16 szlovákiai rendőr teljesít szolgálatot. Ezenkívül az osztrák rendőrökkel is együttmű­ködnek, közösen ellenőrzik a po­zsonyi főpályaudvart és az Auszt­riába tartó vonatokat. Menesztették Mikulecet A Szlovákián átutazó illegális határátlépést elkövető menekültek számának megnövekedése miatt azonban az ellenzéki Smer a par­lamentben indítványozta Mikluec leváltását. Az erről szóló rendkí­vüli ülést a mai napra tűzték ki. A már szintén ellenzékben lévő SaS korábban azt közölte, nem vesznek részt ezen az ülésen, hogy így a bi­zalmatlansági indítvány tárgyalása november 29-re csússzon. A párt­hoz a közelmúltban az OLaNO-tól átigazoló Juraj Krúpa képviselő pe­dig úgy nyilatkozott, ő a minisz­ter leváltására szeretne szavazni. Bírálta Mikulecet, amiért szerin­te nem tudja kezelni a migrációs hullámot. Krúpa felrótta a minisz­ternek, hogy mivel a szlovák-ma­gyar határon nem állította vissza az ellenőrzést, azt üzeni a menekül­teknek, de Budapestnek is, hogy a szlovák határ őrizetlen. Koráb­ban az országos rendőrfőkapitány, Hamran István arról beszélt, hogy a kérdéses határszakaszon lévő át­kelők őrzésére a teljes szlovákiai rendőrállomány egyharmadára len­ne szükség. Magyarország déli határára Szlovákia 39 rendőrt küldött tot teljesítő szlovák rendőröknek is megköszönte a munkát. Pintér háláját fejezte ki a szlovák kormány, a pozsonyi kollégája és a szlovákiai rendőrök felé a határőri­zetben nyújtott segítségért. „Az il­legális migrációt nem a határokon belül, hanem az Európai Unió hatá­rain kívül kell kezelni. És minél tá­volabb kell vinni a védelmi vonalain­kat a határoktól” - mondta a magyar miniszter. Majd arra hívta fel a fi­gyelmet, az unió szárazföldi határait egyebek mellett Litvániában és Len­gyelországban is kerítéssel védik. Menekülttábor Jókúton Ahogy arról beszámoltunk, a magyar határkerítés ellenére jelen­tős számban érkeznek a schengeni övezetbe elsősorban szíriai me­nekültek, akik Magyarországon, Szlovákián, Csehországon, esetleg Ausztrián keresztül Németország­ba vagy Nyugat-Európába tartanak. Bár a most átutazó személyek szá­ma meg sem közelíti a 2015-ös me­nekülthullám adatait, Csehország és Ausztria mégis ellenőrzést vezetett be a Szlovákiával közös határán. Emiatt a jókúti (Kúty) nemzetközi (A belügyminisztérium felvétele). vasútállomás mellett egy ideiglenes tábort kellett létrehozni, amelyben egyszerre 150-200 olyan, a háború elől menekülő személy tartózkodik, aki átmenetileg Szlovákiában re­kedt. A helyszínen egyébként szom­baton menekültek elleni tüntetést is szerveztek a szlovák szélsőségesek: A pozsonyi belügyminisztérium közleménye szerint az illegális ha­tárátlépést elkövető személyek szá­mának megnövekedése miatt meg­emelték a Magyarország területén az ottani rendőrökkel együtt járőrö­ző szlovákiai egyenruhások számát. Jövőre tovább gyorsul a már így is szédítő árvágta A fizetéseinkből jövőre még kevesebb árura telik majd (TASR-feivétel) MOLNÁR IVÁN Akik úgy gondolták, hogy a jelenleginél gyorsabban már nem nőhetnek az árak, azok­nak jövőre keserű csalódás­ban lehet részük. Az energia­árak növekedése miatt 2023 első negyedében minden ed­diginél nagyobb inflációval nézhetünk szembe. Pozsony. Míg idén januárban nagyjából 8 százalékkal nőtt az át­lagos árszint az egy évvel korábbi­hoz képest, a jövő év első negye­dében az infláció üteme elérheti a 18 százalékot - figyelmeztet Matej Hornák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Hogy a jövő év első hó­napjaiban az ideinél is vadabb ár­vágtára kell felkészülnünk, az az elemzők szerint nagyrészt a lakos­sági energiaárak jövő év eleji meg­ugrásával magyarázható. Ez utób­binak a pontos mértékét a kormány ígéretei szerint az elkövetkező he­tekben tudhatjuk meg. „Várakozá­saink szerint a gáz- és áramszolgál­tatás, valamint a távfűtés a lakosság számára átlagosan 40-50%-kal drá­gul majd a jövő év elejétől” - állít­ja Hornák. „Ha a piaci energiaárak teljes mértékben megjelennének a lakossági árakban, akkor az inflá­ció januárban megduplázódhatna, és akár 30% körülire is emelkedhet­ne. Ezt a forgatókönyvet azonban nem tartjuk valószínűnek, a kor­mányzati intézkedéseknek legalább részben csillapítaniuk kellene a sza­bályozott energiaárak emelkedését” - véli Eubomír Korsnák, az Uni- Credit Bank elemzője, aki szerint az infláció a jövő év végéig két számjegyű marad. Bajban a nyugdíjasok Az egyes háztartások között azonban továbbra is látványos kü­lönbségek lesznek. A drágulás a nyugdíjasokat sújtja majd a legna­gyobb mértékben. Ezt egyébként a Statisztikai Hivatal most közzé­tett elemzése is alátámasztja. „Míg októberben nagyjából 15 százalé­kos átlagos inflációt mértünk, a fo­gyasztói árindex az alkalmazottak esetében 14,6, az alacsony jövedel­mű háztartások esetében 15,5, a nyugdíjas háztartások esetében pe­dig 16,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest” - mondta el Jana Morhácová, a Sta­tisztikai Hivatal szóvivője. Háborús infláció A szlovák jegybank elemzői szerint a magas szlovákiai infláció több tényezővel is magyarázható. „A lista hosszú. Jelenleg az első helyen a magas energiaárak állnak, amelyek hirtelen növekedése első­sorban az ukrajnai orosz katonai invázióval függ össze. A háború megnehezíti a nemzetközi keres­kedelmet, megemeli a nyersanya­gok és egyéb alapanyagok árát, ami beépül a termékek árába. Oroszor­szág ráadásul számos árucikk je­lentős beszállítója, és Ukrajna is jelentős termelő, különösen a me­zőgazdasági termékek esetében. A probléma azonban nem áll meg az energiánál és az élelmiszereknél. Az áruk és szolgáltatások széles körét érinti, ami jelentős nyomást gyakorol a termelőkre, hogy nö­veljék a fogyasztói árakat” - áll a jegybank elemzésében. Elórtóktelendő bérek A magas infláció miatt egyre keve­sebbet érnek a fizetéseink is. A Sta­tisztikai Hivatal legutóbbi felmérése szerint októberben az inflációt is fi­gyelembe vevő reálbér csaknem az összes ágazatban csökkent. A legje­lentősebb, közel 11%-os reálbércsök­kenést az éttermi és vendéglátóipari szolgáltatásoknál regisztrálták, ám a gépjármű-értékesítésben, a nagy- és kiskereskedelemben, a kiemelt piaci szolgáltatásokban, valamint a szállí­tásban és raktározásban foglalkoz­tatottak reálkeresete is több mint öt százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. A jegybank elemzői szerint a bé­rek rendkívül lassan reagálnak az inflációra, aminek a fő oka az, hogy viszonylag kevés munkavállaló­ra vonatkozik kollektív szerződés. „Sok cégnek azonban egyre nehe­zebb megfelelő munkaerőt találni, így ez, a hirtelen áremelkedések­kel együtt, egyes ágazatokban hoz­zájárulhat a bérek növekedéséhez” - áll a központi bank elemzésében. Akiknek azonban nőnek is a bére­ik, azok sem számíthatnak jelentő­sebb javulásra. „Az árak a bérek­nél gyorsabban nőnek majd, ami azt jelenti, hogy a magasabb fizetések nem fogják fedezni a háztartások növekvő költségeit” - figyelmezte­tett legutóbbi előrejelzésük közzé­tételénél Peter Kazimir jegybank­­elnök. A jegybank előrejelzése sze­rint így az elkövetkező két évben a háztartások jövedelmének a vásár­lóereje átlagosan a tizedével csök­kenhet. Ez azonban azokra érvényes, akiknek az átlaghoz közeli ütemben nőnek majd a fizetéseik. Akiknek nem sikerül kicsikarniuk béreme­lést a munkáltatójuktól, azok ennél is nagyobb érvágásra számíthatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents