Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-14 / 263. szám
2 KÖZÉLET 2022. november 14. | www.ujszo.com Több külföldi turista jött Szlovákiába MOLNÁR IVÁN Pozsony. Idén ősszel tovább nőtt a szlovákiai szálláshelyek vendégeinek a száma, a helyzet javulása ezúttal azonban kizárólag a külföldi vendégeknek köszönhető, a belföldi turisták száma ugyanis már snyhén visszaesett. Ez utóbbiak azonban még mindig jóval többen vannak, mint a külföldiek. A szlovákiai szállodák, panziók és egyéb szálláshelyek látogatottsága idén szeptemberben több mint 11%kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Míg 2020 szeptemberében 298, tavaly ilyenkor 441, idén szeptemberben már 490 ezer vendéget fogadtak a szlovákiai szálláshelyeken. „Ez még mindig a hatodával kevesebb, mint a világjárvány előtti időszakban, amikor 2019 szeptemberében ez a szám elérte az 583 ezret” - mondta el lapunknak Jana Morhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. Kevesebb hazai Hogy szeptemberben nőtt a szállodák látogatottsága, az Morháőová szerint ezúttal kizárólag a külföldi vendégeknek köszönhető. A belföldi turisták száma ugyanis az egy évvel korábbi 325 ezerről idén szeptemberre 323 ezerre esett viszsza. Nagyon könnyű lenne erre azt írni, hogy a szlovákiai családok - a válság előszelét érezve - már elkezdtek spórolni az utazásokon, de az okok között lehet az is, hogy idén bátrabban utaztak külföldre, mint tavaly. Akik azonban itthon töltötték a szabadságukat, azok körében továbbra is a Zsolna és Eperjes megyében található, elsősorban magas- és alacsony-tátrai turistaközpontok számítottak a legkedveltebb célpontoknak. Visszatérő külföldiek Míg a hazai vendégek száma csökkent, a külföldieké 167 ezerre ugrott, ami több mint 44%-os növekedést jelent az előző évihez képest. Morháéová szerint a külföldi vendégek száma minden régióban nőtt az előző évhez képest, a legnagyobb növekedést Kassa, Pozsony és Nyitra megyében regisztrálták. Szeptemberben is Pozsony megyében szállt meg a legtöbb külföldi turista, a számuk itt elérte a 70 ezret. Ez volt az egyetlen olyan régió, ahol a külföldi vendégek száma a harmadával haladta meg a belföldi vendégekét. Ezt követte Zsolna megye (25 ezer külföldi) és Eperjes megye (24 ezer külföldi). A többi régióban a külföldi látogatók száma szeptemberben nem haladta meg a 15 ezer főt. Az idei harmadik negyedévben 4515 szlovákiai szálláshely közül válogathattak a turisták. Nagyjából 73 ezer szoba és 212 ezer ágy állt a vendégek rendelkezésre. A szobák kihasználtsága 40% körül mozgott. A szálláshelyek a harmadik negyedévben 159 millió eurós árbevételt értek el, ami 11%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. „A bevételek csaknem kétharmadát a belföldi látogatóknak köszönhetik. A legnagyobb bevételeket Zsolna, Eperjes és Pozsony megyében érték el, ez a három régió együttesen az összbevételek 63%-át tudhatja magáénak” - tette hozzá Morhácová. Magyar párhuzamok A szlovákiaihoz hasonló trendnek lehettünk tanúi szeptemberben Magyarországon is. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint szeptemberben a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken 917 ezer vendég szállt meg, csaknem 4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A belföldi vendégek száma ugyanakkor éves összevetésben 9,6 százalékkal, 542 ezerre esett vissza, míg a külföldi vendégeké 32 százalékkal, 375 ezerre nőtt. A belföldi turisták két legnépszerűbbnek bizonyuló turisztikai régiójában, a Balatonon és a Budapest-Közép-Duna-vidéken a belföldivendég-éjszakák 25, illetve 19 százalékát regisztrálták. A külföldiek körében a Budapest-Közép-Duna-vidék a legnépszerűbb régió, ahol a külföldivendég-éjszakák 54 százalékát regisztrálták. Transparency International: alulfinanszírozott a helyi sajtó Szlovákia régiói között vannak olyanok, amelyekből teljesen hiányzik a független helyi sajtó. Az ország déli járásaiban pedig a magyar lapok jelentik az egyik legfontosabb információforrást, derül ki a Transparency International Slovensko (TIS) kutatásából. A civil szervezet által elvégzett kutatás során a városi, illetve megyei önkormányzatok által működtetett médiumokat, de a nagyobbrészt hirdetéseket, kisebbrészt híreket tartalmazó ingyenes újságokat, valamint a regionális hírportálokat, ahogy a nagyobb kiadó alá tartozó helyi lapokat is vizsgálták. A TIS módszertana és követelményrendszere szerint végzett értékelésből kiderül, a városi lapok 59 százaléka a helyi ügyek témájában nem publikál kritikus cikkeket. Gyakori, hogy a hivatalban lévő polgármestert is jelentős terjedelemben népszerűsítik. Ezzel együtt is a vizsgált városi lapok 52 százaléka a helyi nyilvánosság számára hasznosnak tekinthető. A kutatás során a régiókban dolgozó újságírókkal is felvették a kapcsolatot. A velük készített beszélgetésekből az látszik, hogy ezen szerkesztőségek egyszerűen alulfinanszírozottak, ezért nem mindig képesek az egész régiójukból híreket szolgáltatni. Ezáltal a lapokban lévő tartalom sem mindig megfelelő minőségű. A TIS felméréséből az is kiderül, hogy az ország egyharmada ún. információs sivatag. ítt egyáltalán nincsenek független helyi médiumok, illetve ezeket a régiókat más sajtóorgánumok sem fedik le a hírszolgáltatásukkal. A Selmecbányái és a Bazini járásban egyáltalán nincsenek helyi lapok. Mindössze Szlovákia negyedéről mondható el, hogy a regionális sajtó jól lefedi az ottani eseményeket. Az országban összesen 39 független regionális lap működik. A kutatás is kiemeli, hogy a Sme napilap kiadója, a Petit Press a legnagyobb szereplő ezen a piacon, 19 regionális hetilapot és egy regionális napilapot is működtet. Néhány évvel ezelőtt azonban még 30 helyi hetilapot adtak ki. A ma működő 19 helyi lap mindegyikében átlagosan két újságíró dolgozik, ami a TIS szerint is nagyon kevés. A kutatás kiemeli, a déli járásokban jelentős a magyar nyelvű lapok jelenléte és szerepe. A Komáromi járás eseményeit például több sajtóorgánum, köztük lapunk, az Új Szó is közvetíti az olvasók felé, így ez a régió a sajtó által az egyik legjobban lefedett térség. Hasonlóan jó a lefedettség a déli járások legnagyobb részében, kivéve a Rimaszombati, a Nagyrőcei és a Rozsnyói járást, ahonnan alig-alig bukkan fel egy-egy hír a sajtóban. Az ezen térségekből származó információkat csak lapunk, az Új Szó vagy a Magyar 7 hasábjain lehet olvasni. A TIS is megjegyzi, érdekes jelenség, hogy Dél-Szlovákiában jelen vannak az olyan médiumok, mint az említett Magyar 7, amelyeket teljes mértékben a magyar kormány finanszíroz. A civil szervezet a kutatás eredményeit egy interaktív térkép segítségével szemlélteti. A TIS rámutat, egyes déli járásokat a magyar nyelvű sajtó jól lefedi, de szinte teljesen hiányzik a regionális szlovák nyelvű sajtó. A TIS javaslatokat is megfogalmazott arra nézve, milyen intézkedésekre lenne szükség a regionális sajtó helyzetének javításához. Mindenekelőtt az ezen kiadványokra vonatkozó áfának a 10 százalékra való csökkentését, a működésük állami finanszírozási keretének a megteremtését tartják fontosnak. Egyben sürgetik, hogy a regionális lapokra vonatkozó jogi szabályozást fogadjanak el, amelyben a közszolgálati jellegüket és szakmai sztenderdjeiket kell rögzíteni. Továbbá egy fflggetlen sajtókamara létrehozását is javasolják. (czg) Elemző: minél több irányba nyitnia kell a Szövetségnek CZlMER GÁBOR Az összevont önkormányzati és megyei választás eredménye jól mutatja, hogy a Szövetségnek van esélye a parlamentbe jutni, de új szavazócsoportokat kell megnyernie magának. Valamint az is kiderült, hogy a Magyar Fórum támogatottsága jóval kisebb, mint a Szövetség szavazótábora, véli Tóth Barnabás Felicián politikai elemző. Pozsony. A Magyar Fórum elnöke, Simon Zsolt az Új Szó-stúdió legutóbbi adásában elmondta, nekik nincs kiépített struktúrájuk, ezért az önkormányzati és megyei választáson megpróbáltak új személyiségeket indítani. A hat polgármesteri poszton kívül 47 önkormányzati képviselői helyet szereztek. A pártelnök arról beszélt, a választási eredményüket nem érdemes összehasonlítani a Szövetség számaival, mivel ők csak 170 jelöltet indítottak a különböző tisztségekre. Mint ahogy arról beszámoltunk, i a Szövetségnek 222 polgármestere szerzett mandátumot, további 41 most megválasztott településvezető pedig olyan koalícióban indult, amelynek : ez a párt is a része. Mózes Szabolcs a műsorban arról beszélt, ezek az ada- i tok azt mutatják, a Szövetség jelentős erőt képvisel Dél-Szlovákiában. Az elemző szerint Az Új Szó-stúdió számára nyilatkozott Tóth Barnabás Felicián politikai elemző is, aki szerint, ha a megyei választás eredményeit nézzük, akkor a Szövetség sikert könyvelhet el. A megyei képviselők számában olyan eredményt tudott hozni, amelyet 2005 óta a szlovákiai magyar politikumnak nem sikerült. A Szövetség most 54 megyei képviselői mandátumot szerzett. „Nincs a pártnak olyan magyar vetélytársa, amely továbbvinné az előző évtizedben megszokott magyar-magyar versenyt” - tette hozzá. A politológus szerint ez azt is jelenti, hogy a Magyar Fórumnak, amely hat polgármestert és néhány önkormányzati képviselőt szerzett, a támogatottsága sokkal kisebb, mint a Szövetségé. „Egy egységes magyar pártról, a Szövetségről beszélhetünk, és emellett van egy törpepárt, a Magyar Fórum” - mondta Tóth. „Ha a helyi önkormányzati eredményeket nézzük, akkor a kép már vegyesebb” - mutatott rá az elemző azzal, a Szövetség nagyjából ugyanannyi városban erősödött, mint amennyiben gyengült. Ha azonban a 2014-es állapotból indulunk ki, akkor inkább a gyengülés a jellemző. A pártnak ugyanis kevesebb települési képviselője van, mint korábban. Az MKP-nak és a Hídnak együtt több mint 2000 ilyen képviselője volt, most azonban kevesebb mint 1700 van. Az elemző rámutat, a Szövetség most Komárom, Nagykapos, Gúta és Nagymegyer városában sem szerepelt jól. A támogatottság A szakértő becslése szerint a megyei és önkormányzati választáson 4,5-6 százalékos országos támogatottságot szerezhetett a Szövetség. „A becslés felső határa, a 6 százalékos eredmény 116 ezer szavazatnak feleltethető meg, míg az alsó határ 88 ezer szavazat, ami 4,5 százalék” - részletezte az elemző. Hozzátette azonban, hogy a regionális választás eredménye nem közvetlenül vonatkoztatható egy országos voksolásra. Több ok is van, amiért a Szövetség gyengébben teljesítene egy országos voksoláson. Ugyanis már az MKP és később a Híd is kiszorult az országos politikából, így vezetőik keveset szerepeltek az országos sajtóban. Továbbá egy parlamenti választáson a Szövetség legfőbb vetélytársai a szlovák pártok, azok között is az OEaNO, amely 2020-ban, az MKÖ és a Híd után a legtöbb magyar szavazatot szerezte meg. Az OEa- NO-nak gyakorlatilag nincsenek helyi struktúrái, így a regionális választásban valójában nem versenyzett a Szövetséggel, a parlamenti voksoláson azonban vetélytársként jelenik majd meg. Ezenkívül a parlamenti választás során érvényesül az is, hogy a választók megítélésében az öt százalék körüli támogatottságú pártoknak hátrányuk van abból, hogy nem biztos a bejutásuk.„A Szövetségnek sokat kell majd dolgoznia a törzsszavazói bázisa mozgósításán. Illetve nyitnia kell minél több irányba, hogy az idősödő, inkább vidéki, konzervatív, nemzeti, adott esetben vallásos választói bázis jelentette körből ki tudjon lépni és másokat is meg tudjon szólítani” - tette hozzá a szakértő. Tóth szerint a Szövetségnek a fiatal, a városi, illetve a más etnikumú szavazókat is be kell vonzania.
