Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)

2022-11-12 / 262. szám

4 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. november 12. | www.ujszo.com RÖVIDEN Menekülő orosz erők Herszonból Késes támadás belga rendőrök ellen Brüsszel. Egy rendőr meghalt és egy másik megsebesült egy késes támadásban a brüsszeli északi pályaudvar közelében, a támadót lelőtték. Több belga sajtóorgánum arról számolt be, hogy a rendőrökre támadó férfi Allah akbar! (Allah a legha­talmasabb) kiáltást követően támadt a járőrökre - ezt azon­ban az ügyészség egyelőre nem tudta megerősíteni. A La Libre Belgique című francia nyelvű belga napilap információi sze­rint a gyanúsítottat korábban beidézték a lakhelye szerinti rendőrségre egy közlekedési kihágás miatt. A gyanúsított csütörtök reggel jelent meg a rendőrségen, majd ügyének in­tézését követően közölte: a nap folyamán támadást fog elkövet­ni rendőrök ellen. (MTI) 3 milliárd embert érintő klímaváltozás Sarm es-Sejk. Bő 25 év múlva már 3 milliárd ember él majd a világ globális felmelegedés által leginkább érintett gócpontjain, amelyek túlnyomó részt Kö­­zép-Ámerikában, a Közel-Kele­ten, Ázsia egyes részein, Közép- és Kelet-Afrikában találhatók - mondták el klímakutatók Sarm es-Sejkben, az ENSZ Éghaj lat változási Keretegyez­ményének 27. éves ülésén (COP27). Ezekben a régiókban sokkal gyakoribbak lesznek az áradások, aszályok és viharok. Ennek következtében az érintett országokban a halálozás 15 szá­zalékkal lehet magasabb, mint azokban a régiókban, amelyeket kevésbé érint a globális felmele­gedés. Mindez még több embert késztet majd otthona elhagyá­sára. A következő évtizedekben a globális felmelegedés miatt milliók kelhetnek útra. A fosszi­lis energiaforrások égetése miatt idén 1%-kal több szén-dioxid ke­rül a levegőbe, mint tavaly. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/Moszkva. Orosz rakéta­támadás ért egy lakótömböt Mikolajivban, a támadásban többen meghaltak és megse­besültek. Az Egyesült Álla­mok újabb 400 millió dolláros katonai segélyt küld. Volodimir Zelenszkij ukrán el­nök közölte, a mikolajivi támadás az orosz „terrorállam cinikus válasza” az ukránok harctéri sikereire. Vitalij Kim, Mikolajiv megye kormányzója úgy tájékoztatott, az ötemeletes épü­letre mért csapásban ketten meghal­tak, és ketten megsebesültek. Az uk­rán vezérkar eközben jelezte, hogy az orosz csapatok herszoni kivonulása után az ukrán erők tovább nyomul­tak előre a térségben, csak az utóbbi 48 órában 41 települést szabadítot­tak fel. Legalább egy hétnek el kell telnie ahhoz, hogy Oroszország ki­vonuljon Herszon városából — erről Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter beszélt. Állítólag hátra­hagyták a sebesült orosz katonákat a visszavonulás közben Herszonban. Ukrajna szerint Oroszországnak A felszabadított ukrán területen dolgoznak az internet helyreállításán (TASR/AP) még mindig 40 ezer katonája van a régióban, viszont tegnap az orosz védelmi tárca azt jelezte, Herszon összes, nyugati partján állomásozó katona átkelt a város másik oldalára. Leomlott az Antonovszkij híd, az egyetlen közeli út, amely a dél-uk­rajnai Herszon várostól a Dnyeper folyó orosz ellenőrzése alatt álló ke­leti partjához vezet. A Dnyeperen átvezető következő út több mint 70 km-re van Herszon városától. A brit miniszterelnök és az ukrán államfő szerint komoly eredmény az ukrán fegyveres erők szempontjából az orosz haderő kivonása Herszon­ból. Rishi Sunak brit kormányfő kö­zölte, hogy London ezer föld-leve­gő típusú rakétát ad át Ukrajnának, emellett több mint 25 ezer olyan egyéni felszerelési egységcsoma­got szállít, amelyet az ukrán kato­nák szélsőségesen hideg téli időjárás esetén tudnak használni. A londoni miniszterelnöki hivatal korábban bejelentette, hogy felszerelések­kel segíti az ukrán hadsereget a téli hadviselésben. E szállítmányokban a szélsőséges hidegben viselhető 25 ezer téli katonai ruházati egységcso­mag mellett szerepel 12 ezer egy­ségnyi olyan felszerelés - köztük 150 nagy befogadóképességű, fűt­hető katonai sátor -, amely lehetővé teszi a katonák számára a szabadban alvást rendkívül hideg időben is. Az Egyesült Államok 400 millió dolláros katonai segélyt küld Uk­rajnának. A Pentagon tájékoztatá­sa szerint a mostani segélycsomag nagy mennyiségű lőszert és most először négy könnyen mozgatható Avenger típusú légvédelmi rend­szert is tartalmaz. Kőkemény magyar belharc Berlin bünteti Budapestet Budapest. Palkovics László technológiai és innovációs minisz­ter lemondásának hátterét csak ta­lálgatni lehet, ám úgy tűnik, a kor­mányon belüli hatásköri csetepa­ték veszteseként száll ki a magyar vezetésben zajló iszapbirkózásból. Palkovics távozási szándéka alig egy hete vált világossá, vagyis nem arról van szó, hogy alaposan előké­szített váltás következik. Ha igaz, hogy Orbán Viktor miniszterelnök önálló energiaügyi minisztériumot akar létrehozni és a közlekedéspo­litika a Lázár János vezette építés­ügyi tárcához kerülhet, akkor Pal­kovics tárcájánál jóformán csak az ipar és a munkaerőpiac, valamint a környezetügy maradna. Ezek után erősen kérdéses, hogy a tárca egyáltalán fennmarad-e egy rend­kívül szűk hatáskörű minisztéri­umként. Palkovics Lászlónak ál­lítólag mostanra lett elege abból, hogy a hozzá tartozó, stratégiailag fontos területeket kiszervezik aló­la. Különösen fájó volt megélnie az új kormánytag, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ter­jeszkedését. Konkrét kritika nem fogalmazódott meg Palkovics mun­kájával, az energetikai területen ki­fejtett tevékenységével kapcsolat­ban, de a miniszterelnök elfogadta Nagy Márton érvelését, miszerint az energia annyira fontos ténye­zővé vált, hogy önálló minisztéri­umot kell a szektor felügyeletére létrehozni. Egyébként a technoló­giai minisztert nem kell sajnálni, ő volt az, aki segített elkergetni Bu­dapestről a Közép-európai Egye­temet, aki kancellárokat ültetett az egyetemek nyakába. (NG, 24.hu) Támogatja a német szövet­ségi parlament, hogy az Euró­pai Unió 7,5 milliárd euréval kevesebb uniós pénzt folyó­sítson Magyarországnak kor­rupciós és jogállamisági prob­lémák miatt. Berlin. A Magyarországot súlyo­san érintő pénzmegvonásról szóló ha­tározatot a Bundestag csütörtök éjjel fogadta el. A határozatban a német törvényhozás arra szólította fel a szö­vetségi kormányt, hogy az Európai Tanácsban szavazza meg a Magyar­­országnak juttatandó támogatások csökkentését abban az esetben, ha nem ítélik elégségesnek a budapesti kormány által vállalt reformokat. Az uniós tagállamok vezetőinek december 19-ig kell dönteniük a kér­désben. Az Európai Bizottság április végén indította meg a jogállamisá­gi mechanizmust Magyarországgal szemben, amelynek keretében szep­tember közepén jelentős forrásbefa­gyasztásra tett javaslatot az Európai Tanács számára. A brüsszeli testület a kötelezettségvállalások 65 százalé­kának felfüggesztését indítványozta három, a kohéziós politika keretébe tartozó operatív program esetében. Ez mintegy 7,5 milliárd euró — a Ma­gyarországnak járó kohéziós pén­zek több mint harmada. Az Európai Bizottság korrupciós kockázatot lát Magyarországon, főleg a közbeszer­zésekben. Bár elismeri, hogy „Ma­gyarország széles körű korrekciós in­tézkedésekre tett javaslatot” az aggá­lyok eloszlatása érdekében, konkrét tetteket vár. (MTI, Privatb.) Nyertes olvasónk visszajelzése w Ezúton szeretném megköszönni a 20 euró értékű Jednota vásárlási utalványt, melyet az Önök jóvoltából kaptam. Nagyon örültem az ajándéknak, márcsak azért is, mert sose nyertem még ilyen sorsoláson. Nagyon szeretjük alapjukat olvasni. Öttagú családomból mindenki megtalálja benne a maga olvasni valóját. A továbbiakban kívánok Önöknek minden jót, erőt és Üdvözlettel: Androvics Mihály, Csicsó ú) szó Vasamap MERT ELŐFIZETŐNEK LENNI ÉRDEMES! egészséget és alkotó kedvet bőségesen. EU-mentőöv Ukrajnának Briisszel/Budapest. Szerdán hivatalosan is előállt az Európai Bizottság azzal a javaslatával, ami alapján jövőre havonta 1,5 milliárd euróval támogatná Ukrajnát az Eu­rópai Unió. Szijjártó Péter külügy­miniszter azonnal szólt, hogy erről szó sem lehet, és ezt később Varga Mihály pénzügyminiszter is meg­erősítette. Más tagállam nem jelez­te, hogy problémája lenne a terv­vel, ám önmagában Magyarország is megvétózhatja a programot. A bizottság szerint tárgyalni kell Ma­gyarországgal, Ukrajnának pénz­re is szüksége van, mert a háború miatt leállt a gazdaság jelentős ré­sze, csökkentek az adóbevételek, közben a kiadások nagyon meg­nőttek. A hadviselés óriási költsé­geinek biztosítása mellett Kijevnek el kell látnia az országon belül ma­radt menekültek millióit, folyama­tosan újra kell építenie az oroszok által szétlőtt infrastruktúrát, fenn kell tartania a közszolgáltatásokat. Működniük kell a kórházaknak, a szemétszállításnak, a vasútnak, ki kell fizetni a nyugdíjakat, hogy csak néhány alapvető feladatát említsük az államnak. Ahhoz, hogy Ukrajna működőképes maradhasson, havon­ta mintegy 3,5-4 milliárd euró tá­mogatásra van szüksége. Az Euró­pai Bizottság hivatalosan bejelentett javaslata alapján 2023-ban havi 1,5 milliárd eurót adna az EU Ukrajná­nak (ebből a Magyarországra jutó rész havi 6 millió euró), azaz egész évben összesen 18 milliárd eurót. A tervezet szerint ez kedvezményes hitel lenne. Az ukrán kormánynak csak 2033-tól kellene törlesztenie, és a kamatokat is átvállalná az EU. A pénzt nem a tagállamok zsebé­ből húznák ki, az Európai Bizott­ság hitelt venne fel. Amennyiben most csak Magyarországon múlna Ukrajna 2023-as pénzügyi támo­gatása, az mindenképpen jelentős változás lenne az eddigiekhez ké­pest, hiszen ezzel a kormány a tel­jes nyugati háborús politika egyik fő pillérét rombolná le. Ha Ukrajna a támogatás elmaradása miatt mű­ködésképtelenné válna, az nagyban segítené Oroszországot háborús cél­jai elérésében. (444, ú)

Next

/
Thumbnails
Contents