Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)

2022-11-12 / 262. szám

2 KÖZÉLET 2022. november 12. | www.ujszo.com A belügyminiszteren állhat bosszút az SaS BUGÁRANNA Pozsony A parlament levál­totta Jana Bittó Cigánikovát (SaS) az egészségügyi bizott­ság éléről, helyét ideiglene­sen Anna Záborská (Keresz­tény Unió), a testület alelnöke veszi át. A liberális képviselő szerint menesztésének valódi oka a nők jogaiért folytatott küzdelem. Richard Sulik párt­elnök szerint Roman Mikulec (OLaNO) nem jé belügymi­niszter, visszahívásáról azon­ban csak november végén haj­landó tárgyalni. A parlamenti képviselők csütörtök este titkos szavazással döntöttek Mar­tin Cepcek javaslatáról, melyben Ci­­gániková leváltását kezdeményezte. A konzervatív képviselő az OLaNO listáján szerzett mandátumot, radi­kális nézetei miatt azonban kizárták a párt frakciójából. 2021 nyarán úgy terjesztette be a terhességmegszakí­tás szigorítására irányuló tervezetét, hogy saját kollégáival sem egyeztetett előre. A képviselő javaslata szerint az abortuszt csak egészségügyi okokból kifolyólag engedélyezték volna. Cigá­­niková teljesen más nézőpontot képvi­sel, többször sikerült megakadályoz­nia, hogy a nők jogainak szűkítését célzó kezdeményezés sikerrel járjon. Záborská vagy Krajöí „Politikai szempontból számítot­tam arra, hogy visszahívnak, mivel egy ideje Igor Matoviö és az OLaNO célpontja vagyok. Örülök, hogy az ok a nők jogaiért folytatott harcom” - szögezte le a pénteki sajtótájékoz­tatón. Hozzátette, helyét Záborská, egyelőre a bizottság alelnöke veszi át. A volt európai parlamenti képvi­selő fő célkitűzései között szerepel a „terhes nők megsegítése”, javaslatai­ban azonban a legnagyobb hangsúlyt a terhességmegszakítás hozzáférhető­ségének korlátozására fekteti. A bi­zottság elnöki posztjával kapcsolat­ban felmerült Marek Krajcí (OLaNO) volt egészségügyi miniszter neve is, Sulik arra a kérdésre, melyik kor­mánypárti politikus lenne jobb ve­zető, azt felelte: „Ha választanom kell a kolera és a rák között, inkább egészséges maradok”. Michal Sipoá, az OLaNO frakcióvezetője a közös­ségi oldalon megjegyezte, az ilyen hasonlatra csak egy „nagyon rossz ember képes”. Krajcí pénteki nyilat­kozatában közölte, miután távoznia kellett a minisztérium éléről, sokan kifogásolták, hogy nem vette át a bi­zottság irányítását. Állítása szerint, ha a plénum rábólint a jelölésére, el­vállalja a funkciót, erről azonban sze­rinte egyelőre korai beszélni. Háttérharcok A jelen lévő 91 képviselőből 67- en támogatták Cepcek javaslatát, Ci­­gánikovának 22-en szavaztak bizal­mat, 2-en tartózkodtak. „Az OLaNO frakciója nem vett részt Jana Bittó Ci­­gániková visszahívásában az egész­ségügyi bizottság elnöki tisztségé­ből. Nem kaptunk vérszemet, ezért hagyjuk, hogy a plénum döntsön megtartásáról. Bár az egészségügyi bizottság elnökeként számos túlka­(TASR-felvétel) pást követett el, nem fogunk bosszút állni egykori koalíciós partnerünkön” - áll az OLaNO lapunkhoz eljutta­tott állásfoglalásában. Matovic Face­­book-bejegyzésében kigúnyolta Cigá­nikovát, amiért később elnézést kért. A kormánypárt főnöke megjegyezte, az SaS tette lehetővé saját képviselője leváltását, ha nem vettek volna részt a voksoláson, érvénytelen lett volna a szavazás. A visszahívott politikus ezzel kapcsolatban azt mondta, eluta­sította, hogy háttéralkuknak köszön­hetően maradjon funkcióban, vala­mint meggyőződése, hogy leváltása elkerülhetetlen volt, így legalább saját pártja képviselői megmutatták, hogy mellette állnak. Szemet szemért? Anna Zemanová (SaS) frakcióve­zető megerősítette, a szavazás előtt 10 perccel felkereste Sipos azzal, hogy nem vesznek részt a szavazáson, Su­lik szerint azonban percekkel a dön­tés előtt komolytalan megállapodást szorgalmazni. A volt gazdasági mi­niszter szerint Sipos azt javasolta, tár­gyaljon Eduard Heger (OLaNO) mi­niszterelnökkel, s próbáljanak meg­egyezni abban, hogy az OLaNO nem járul hozzá Cigániková bukásához, s cserébe a liberálisok nem szavazzák meg a Roman Mikulec (OLaNO) bel­ügyminiszter elleni bizalmatlansági indítványt. Az ellenzék sokadszorra is kezde­ményezte Mikulec leváltását, a rend­kívüli ülésre kedden kerül sor. Ezúttal a migrációs válság kezelését bírálja a Smer és az ellenzéki pártok többsége. Sulik kijelentette, a párt képviselői jö­vő héten nem vesznek részt az ülésen - a parlament ülése ugyanis azért hú­zódott el, mert az informatikai rend­szer összeomlását követően két hétig nem dolgoztak a képviselők, Boris Kollár (Smer rodina) pedig dubaji ki­rándulással ütötte el az időt. Abban az esetben, ha az ellenzéknek komolyak a szándékai, a parlament nem lesz ha­tározatképes, s november végére ha­lasztják a rendkívüli ülést, akkor vi­szont jelen lesznek. Azt nem árulta el, megtartják-e Mikulecet, azt azon­ban megismételte, hogy nem tartja őt jó tárcavezetőnek. Hangsúlyozta, az ő hangjuk sem elég a bizalmatlansá­gi indítvány sikeréhez, a Sme rodi­na szavazatai kellenek a kormánytag visszahívásához. A házelnök kritiká­val illette az SaS-t, amiért bojkottál­­ják a jövő heti ülést. Leszögezte, koa­líciós partnerként nem buktatják meg a kormány miniszterét, azt azonban nem zárta ki, hogy néhány képviselő személyes ellentétek miatt nem sza­vaz bizalmat Mikulecnek. szlovák határon nem vezetnek be ellenőrzést Hamran István országos rendőrfőkapitány szerint a menekültek áramlásának leállításához elkerülhetetlen a magyar—szerb határszakaszvédelme (TASR-felvétel) A magyar-CZlMER GÁBOR Roman Mikulec (OLaNO) szlovák belügyminiszter sze­rint a Szlovákián áthaladó szíriai menekültek jelentette problémát valójában csak az oldhatja meg, ha az unió külső határait hatékonyabban ellen­őrzik. Hamran István orszá­gos rendőrfőkapitány ezért elutasította, hogy felújítsák az ellenőrzéseket a magyar­szlovák átkelőkön. Pozsony. Mikulec péntek déle­lőtti sajtótájékoztatóján elmondta, a menekültek érkezését csak az állít­hatja meg, ha hatékonyabb lesz az ellenőrzés a szerb-magyar határon. Ebbe azonban az unió belső orszá­gainak is be kell kapcsolódnia, en­nek érdekében nyomást fognak rá­juk gyakorolni, jelentette ki a szlovák tárcavezető a cseh kollégájával, Vít Rakusannal (STAN) való egyeztetés után. Prága és Pozsony már most meg akarja erősíteni a szerb-magyar ha­tárra kiküldött rendőri kontingensét. Mikulec arról is beszélt, a cseh és a szlovák rendőrség is hatékonyabban fog együttműködni, közösen fognak járőrözni és együtt fogják kiértékel­ni a menekülthelyzetet. Ezzel együtt igyekeznek azt is biztosítani, hogy a cseh-szlovák határátkelőkön a sza­bályszerű forgalom a lehető legfolya­matosabban haladjon. A cseh határel­lenőrzésekkel kapcsolatban elmond­ta, a cseh fél is arra törekszik, hogy ezeket fokozatosan kivezesse. Dezinformációk Hamran István országos rendőrfő­kapitány a sajtótájékoztatón arról be­szélt, egyes közszereplők a háború elől menekülő szerencsétlen embe­rek, köztük nők és gyerekek balsor­sából igyekeznek politikai tőkét ko­vácsolni. Elsősorban a szélsőséges politikusokat kritizálta, mert valót­lanságokat terjesztenek a menekült­helyzetről, de bírálta Denisa Sako­­vá korábbi smeres belügyminisztert, aki most az ellenzéki Hlas színeiben politizál. A korábbi belügyi tárcave­zető ugyanis kritizálta, hogy a cseh­szlovák határon bevezették a határel­lenőrzést, de ugyanakkor a szlovák­magyar határon való kontroll felújítá­sát követelte. „Ez abszurd, jobban át­gondolhatná, hogy mit mond” - tette hozzá Hamran, majd Saková további állításait is cáfolta. A Hlas politiku­sa ugyanis azt nyilatkozta, Szlová­kia korábban Szíriába küldte vissza a menekülteket. Ilyesmi azonban nem történt korábban sem, ahogy Hamran szerint az sem igaz, hogy a Szlovákia területén regisztrált, háború elől me­nekülő személyek mozgását 21 napra korlátozni lehetne. A rendőrkapitány hozzátette, a schengeni övezeten belüli határellen­őrzések bevezetésére az uniós szabá­lyozás szerint nem elegendő indok, hogy megnövekedett a menekültek által elkövetett illegális határátlépé­sek száma. „Nagyon örülök, hogy Szlovákia tiszteletben tartja a nem­zetközi egyezményeket és nem vezet be határellenőrzést a magyar-szlovák határon” - tette hozzá. Hamran ko­rábban elmondta, a magyar-szlovák határon való ellenőrzések bevezetése teljesen értelmetlen lenne. Nagyrészt ugyanis zöldhatárról van szó, amely­nek az ellenőrzésére az ország teljes rendőri állományának közel egyhar­­madára lenne szükség. Hozzátette, a migráció miatt bevezetett, a schen­geni téren belüli határellenőrzések általában véve értelmetlenek. Németországba tartanak Hamran arra emlékeztetett, a Szlo­vákiába belépő szíriai menekülteket nem utasíthatják ki, hiszen háborús országból érkeznek, így ezt nem te­szik lehetővé a nemzetközi egyez­mények. Ahogy arról beszámoltunk, a Jókúton (Kúty) létrehozott ideig­lenes menekülttáborban egyszerre hozzávetőlegesen 150-200, a háború elől menekülő, főleg szíriai személy tartózkodik. Ok folyamatosan pró­bálkoznak azzal, hogy átjussanak a cseh oldalra, hiszen Németországba tartanak. Ez a legtöbbjüknek sikerül is, hiszen a táborban lévő emberek fo­lyamatosan cserélődnek. A rendőrka­pitány kijelentette, a cseh hatóságok által bevezetett ellenőrzések ellenére a határ „lyukas, mint a szita”. Három intézkedés Az országos rendőrfőkapitány szerint három intézkedés szükséges ahhoz, hogy leállítsák a menekültek áramlását. O is úgy látja, mindenek­előtt a szerb-magyar határon való el­lenőrzést kell megerősíteni. „A má­sodik intézkedés az, hogy megerő­sítjük a Magyarország területén vég­rehajtott közös járőrözést” - Mondta Hamran azzal, azokat a menekülte­ket, akiket Magyarország területén fognak el, az ottani szabályok értel­mében a hatóságok visszakísérik a szerb oldalra, vagyis a schengeni öve­zeten kívülre. A rendőrkapitány úgy véli, harmadik intézkedésként haté­konyabban kell bevonni a Frontexet, vagyis az Európai Határ- és Partvé­delmi Ügynökséget az ellenőrzések­be. „Ha már mindannyian több mint 600 milliót fizetünk érte évente” - tette hozzá az uniós ügynökség költ­ségvetésére utalva.

Next

/
Thumbnails
Contents