Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)

2022-11-11 / 261. szám

141 RÉGIÓSPORT 2022. november 11. | www.ujszo.com Ismét a ketrecben (Fotó: Facebook) Győztes Boráros-taktika MÉSZÁROS KÁROLY Az óra 2:37 percet mutatott, ami­kor a bíró véget vetett a csatának. Boráros Gábor fojtással intézte el ellenfelét, a görögországi Robert Oganesyant. Mindez minap, a Fab­­riq MMA-gálán történt Nagyszom­batban. Az est utolsó előtti mérkő­zését nyerte meg a 30 éves vásárúti származású ketrecharcos, aki egy év után tért vissza a küzdőtérre. Fel­készülve, de nem kis kockázattal, nem teljesen felépülve vállalta az összecsapást. Előtte maga sem tud­ta, hogyan végződik mérkőzése. A legrosszabbra is számított, de a leg­jobban reménykedett. Utóbbi jött be. „Jól alakult minden. Nem rög­tönöztem, hanem az előre kitervelt taktika szerint végeztem ellenfe­lemmel - mondta lapunknak har­mincadik profi meccse kapcsán az Oktagon-kihívás első, népszerű bajnoka. - Ez volt a 19. ketrecgyő­zelmem. Tudtam a görögről, hogy nem igazán jó földharcos, ezért arra törekedtem, hogy minél ha­marabb levigyem, ami sikerült is, bevált a taktikám. Arra számítot­tam, hogy tovább tart majd a csata, akár a második menetig, de a várt­nál korábban földre vittem, mögé kerültem, és hátsó fojtással az első menetben legyőztem. Küzdelem közben azonban mindkét térdemet megrúgta, ugyanarról az oldalról, ahol korábban sérült volt. Sántiká­­lok, bedagadt a lábam, orvoshoz készülök vele. A vizsgálat után de­rül majd ki, hogy vállalhatom-e de­cemberben esedékes meccsemet az Oktagon-gálán.” Gabri célbaérkezése Miskolcon (Képarchívum) Gabri idei harmadik maratonja Gabri Lóránt idei harmadik ma­­ratonján is célba ért. A Kassa-Mis­­kolc Ultramaraton, valamint a Kas­sai Nemzetközi Békemaraton után a Nagykaposi Futóklub tagja a 21. Miskolci Barátság Maraton Futó­fesztivál elnevezésű versenyen is teljesítette a távot, s ezzel újfent igazolta klasszisát. A rendezvénynek a Miskolci Egyetem adott otthont, az 5,27 ki­lométeres körpálya jelentős része az Egyetemváros területén haladt. A borsodi megyeszékhelyen elő­ször rajthoz álló Gabri 3:46:32-es idővel a 16. helyezést érte el a 65 induló közül. A verseny hazai si­kerekkel zárult, az első három he­lyezett (Jedlinszki Gábor, 2:52:32, Zákány Panna, 3:03:27 és Csuja Gábor, 3:07:10) a miskolci színeket képviselte. „így, hogy három héttel ezelőtt a kassai békemaratont is teljesítettem, a verseny előtt nem láttam esélyt arra, hogy legjobb időmet (3:32:42) túlszárnyaljam vagy esetleg megkö­zelítsem. Bár néha esélyt láttam rá, figyelve a körönként elért időered­ményemet, de a 25. kilométer után lassulni kezdtem és a 30. után pe­dig az fordult meg a fejemben, hogy legalább négy órán belül minden­képpen célba érjek, amit hála Isten­nek sikerült is teljesítenem. Közben igyekeztem minden pillanatot kiél­vezni, hiszen nem minden nap fut maratoni távot az ember, illetve a környezet, a szurkolás és a fogadta­tás is olyan emlékeket hagyott ben­nem, ami arra ösztönöz, hogy egy év múlva újra eljöjjek.” Gabri az év hátralévő két-három rövidebb távú versenyén is rajt­hoz áll még, mint mondta, ezeken a megmérettetéseken is szeretné hozni az általa elvárt időered­ményt. (pan) Ha már búcsú, akkor gólözön KOVÁCS ZSOLT A bakaiak számára addig nem áppen acálosra sikere­dett őszi szezon 14. forduló­jában, az AG Sport Ligában búcsúkor az izsapiak látogat­tak a Duna menti településre. Az utolsó helyen szerénykedő vendégeknél kellemesebb el­lenfelet el sem képzelhettek volna a hazaiak, fogadkoztak is, hogy nagyarányú győze­lemmel emelik az ünnepi han­gulatot. Hamar kiderült, miért állnak úgy a vendégek a tabellán (egy győze­lem mellett 12 vereség, 9:63-as gól­arány), ahogy állnak. A hazaiak rögtön nekirontottak ellenfelüknek, amit az izsapiak egy ötvédős for­mációval igyekeztek kompenzálni, ám nem sok sikerrel. Még csak az első percben jártunk, amikor a ha­zaiak centere épp csak lemaradt egy beadásról. Szép, lapos passzos játé­kukkal állandóan a vendégek 16-osa közelében tanyáztak, és futószala­gon gyártották is a helyzeteket. Az első negyedórában legalább három­szor sikerült a védőknek blokkolni­uk gólba tartó lövéseket, vagy ép­pen a kiugratásoknál csúszott hiba a kulcspasszokba. „Csak menjen be az első, utána jön majd a többi” - sóhajtott fel a lelátón egy néző. Kívánsága a 20. percben teljesült. A sokadik kiug­ratás végre pontos volt, és egy gyö­nyörű átemeléssel megszületett a vezető találat (1:0). A 32. percben a vendégek is vezettek egy kontrát, amit les címén megállított a játékve­zető. Ez kissé borzolta kedélyeket, mert valóban nem tűnt lesnek. És hogy még nagyobb legyen a bünte­tés, a bakaiak ebből indulva amo­lyan tiki-taka stílusban gyorsan felértek a vendégkapuhoz, és egy sakk-mattig kijátszott helyzetet vál­tottak gólra (2:0). Talán ez volt az a pillanat, amikor az izsapiak lélek­ben feladták. A következő hat perc­ben még kétszer rezdült a hálójuk, ..V« sí*' Koczkás nyitotta meg a bakai gól­fesztivált (A szerző felvétele) előbb egy fejes szállt pontosan a léc alá (3:0), majd egy kiugratás után a kapus lábai közt találtak be a haza­iak (4:0). A második játékrész ott folyta­tódott, ahol az első befejeződött, állandó bakai rohamokkal. Talán annyi volt a különbség, hogy kezd­ték cifrázni a játékot, próbálkoztak emeléssel (kapufa lett), ollózással, és néha a gólvonalig akarták beci­pelni a labdát. Több szurkolónak ez nem is tetszett, aminek hangot is adtak. Talán ez kellett ahhoz, hogy a játékstílus visszatérjen az eredeti mederbe. De visszatért, és az 50. percben újabb kiugratás után már­is 5:0 állt az eredményjelzőn. És mivel „a szegény embert az ág is húzza.. ”, hat perccel később a ven­dégek öngólt vétettek egy szeren­csétlen labdaérintés után (6:0). Az izsapiak teljesen szétestek, ami két újabb hazai gólt eredményezett, és kialakult a 8:0-s végeredmény. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a vendégeknél 5-6, ötven év körüli labdarúgó is volt. Ennek tu­datában dicséretet érdemelnek, mert becsületesen végigküzdik a szezont a nagyarányú vereségek ellenére is. A mérkőzés után Koczkás Patrik, a hazaiak jobbszélsője, aki hétről hétre csapata legjobbja, elmondta: „ Tavaly nagyon sikeres szezont zár­tunk, hiszen érmet szereztünk. Volt tűz a csapatban, mindenki motivált volt, és ezt valahogy nem tudtuk át­menteni az őszre. A bajnokság ele­jén néhány meccsünk nem sikerült. Ezt követően visszaesett az edzé­sek látogatottsága is, pedig bő, 18- as keretünk van, és a tűz is kialudt bennünk. Talán most kezdünk újra magunkra találni. Én világéletem­ben csak Bakán fociztam, és innen is szeretnék »nyugdíjba« vonulni. Nemrég lettem édesapa, úgyhogy innentől kezdve első a család, de azért remélem, van még bennem 1-2 jó év. Az ellenfélnek pedig kö­szönöm, hogy ilyen sportszerűen játszottak a sok bekapott gól elle­nére is.” 185-en futottak Nagymegyeren A gyerekek szüleiket is megmozgatták (Kovács Zoltán fotói) 185-en álltak rajthoz a termálfürdőjéről nevezetes csallóközi városban másod­ízben megrendezett Nagyme­gyeri futáson. A szervezők az utánpótlásra is gondoltak, a gyerekfutásokon (150 és 300 m, 1 km) 72-en voltak. „A felnőttek két táv közül választ­hattak: 3 kilométeren 70-en, tíz ki­lométeren pedig 43-an neveztek. Sok ismerős, futóbarát mellett új arcok is felbukkantak a megméret­tetésen, melyen meglepően kevés nagymegyeri vett részt. Többen a szomszédos Magyarországról, Szlo­vákia távolabbi részéből érkeztek hozzánk. Egyértelmű: ebben nagy szerepet játszott a jelképes 1 eurós belépő a termálfürdőbe, valamint a nyitott napok keretében zajló vonzó Abszolút győztesek 3 km: Pogány Krisztián (12:50), . Rasztgyörgy Anikó (14:15). 10 km: Gorza István (36:10), Szekeres Anna (38:03). rendezvénysorozat. A szervezésben nagy segítségünkre volt a helybe­li Thermal Corvinus fürdő vezeté­se, fő támogatónk frissítővel járult hozzá rendezvényünk sikeréhez” - ecsetelte a részleteket a főszerve­ző Vörös Róbert, a Nagymegyeri Futóklub elnöke, aki felvezetőként kerékpáron haladt az élen. A gyerekek versenyei a termálfür­dő előtti sétányon zajlottak, a felnőt­tek festői környezetben, az ősz színe­iben pompázó parkerdőben rótták a kilométereket. A szervezők rajtdíjat nem kértek, a célba érkezőket érem­mel várták, az abszolút sorrend első három versenyzőjét különdíjjal jutal­mazták. „A hazaiakról sem feledkez­tünk meg. A legjobb kilométerátlag­gal büszkélkedő nagymegyeri Bábics Szimonát, valamint a legidősebb fu­tót, Molnár Lászlót is megjutalmaz­tuk. Az utóbbi egyébként a nagyme­gyeri szilveszteri futások ötletgazdá­ja, elévülhetetlen érdemeket szerzett a sportág népszerűsítésében. Azon leszünk, hogy jövőre ismét találkoz­zunk” - fogalmazott Vörös Róbert BSI-futónagykövet. (ái) A versenyzők az ősz színeiben pompá­zó parkerdőben rótták a kilométereket

Next

/
Thumbnails
Contents