Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)

2022-11-11 / 261. szám

www.ujszo.coml 2022. november 11. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Elon Musk őrült napjai F énykorában a leghíresebb celebbel sem foglalko­zott annyit a sajtó, mint az utóbbi napokban Elon Muskkal. Aki nem szereti a nárcisz­tikus vezetőt, annak már a könyökén jött ki, hogy bármilyen oldalt is nyit ki (és itt elsősorban a világsajtó nem bulvár részére gondolunk), minden­hol több cikk is foglalkozik a Twitter felvásárlásával, az első napok bot­rányaival, sok ezer ember kirúgá­sával, majd a visszahívásokkal, a kapkodással és a bizonytalansággal. Olyannyira, hogy volt nap, amikor a BBC percről percre hírfolyamban közvetítette, mi történik a Twitter háza táján. Meg kell hagyni, volt mit közve­­titeni. Csak néhány fontosabb moz­zanat: Musk érkezésével leváltot­ta a korábbi vezérigazgatót, Parag Agrawalt, vele együtt több vezetőt, a munkatársaktól pedig azt kérte, hogy nyomtassák ki a kódokat, ame­lyeken dolgoztak az utóbbi időben, majd, amikor rádöbbent, hogy ez mekkora őrültség az IT világában, akkor a lapokon lévő kódsorokat az iratmegsemmisítőbe parancsolta. S ha még ez nem lenne elég, akkor ki­rúgott 3700 embert, akik többsége csak abból döbbent rá, hogy nincs többé munkája a Twitternél, amikor nem tudott belépni a számítógépbe. A pénteki elbocsájtási hullám után hétvégén már arról szóltak a hírek, hogy rádöbbentek, a távozó szakem­berek nélkül nem tudnak dolgozni, így sokaknak elkezdtek könyörög­ni, hogy mégis maradjanak. A ki­rúgott vezetők helyett régi barátait, munkatársait kérte fel a cég, igaz, ezek a szakemberek semmit sem ér­tenek az ilyen IT-cég működéséhez, hiszen többségük kockázatitőke-be­­fektetésekkel foglalkozott korábban. Megszűnt a belső kommunikáció, az alkalmazottak nem tudtak semmit, a teljes bizonytalanságban csak néhá­­nyan vették a bátorságot, hogy név nélkül, de tájékoztassák a sajtót a tu­lajdonosváltás utáni helyzetről. Alaphelyzetben nem is lenne gond, hiszen a számítástechnika vi­lágában dolgozó szakemberek iránt mindig óriási a kereslet, ám most ez a helyzet is megváltozott, az ösz­­szes IT-cég felvételi stopot hirdetett, legutóbb, szinte utolsóként a Face­­book-vezér jelentette be, hogy 2023 tavaszáig ném vesznek fel újabb munkatársakat - miközben 11 ezret elbocsájtanak... És ez még csak az alkalmazotti rész, a Twitter jövőjével kapcsolat­ban is ugyanilyen kapkodás jelle­mezte az első napokat. Musk előbb egy előfizetés bevezetését vetette fel, majd visszakozott, hogy a félidős amerikai választás előtt mégse. Majd a moderálás jelentős csökkenéséről szóltak a hírek, amire sokan felkap­ták a fejüket, milyen irányt vehet a cég a jövőben - lehet, egy populis­ta és/vagy szélsőjobbos platform­má silányul?! Igaz, egyelőre Donald Trump nem kapta vissza a fiókját. A moderálás jelentős csökkentése pedig sok hirdetőt is elriasztott, így azok egyelőre szüneteltetik a reklá­mokat a platformon, ami napi 4 mil­lió dolláros bevételkiesést jelent a Twittemek. Ha megnézzük az első napokat, akkor egy óriási káosz rajzolódik ki, talán ma már maga Elon Musk is másként csinálná. Érthető a kap­kodás, a legtöbb szakember szerint a 44 milliárd dollárért megvásá­rolt Twitter messze nem ér ennyit, és most nem látszik, hogy mikor és hogyan teheti nyereségessé azt a vál­lalatot, amely az elmúlt 12 évből 10- ben veszteséges volt. Elon Musk nemcsak a Twitter ma­radó és elbocsájtott alkalmazottait kergette az őrületbe, de a jelek sze­rint saját magát is. Talán már rádöb­bent arra, hogy nem biztos, hogy a legjobb üzlet volt a Twitter felvá­sárlása. Mi pedig a hatalomátvételt követő első napok után láthatjuk, milyen az, amikor egy nárcisztikus, szereplési kényszerrel megáldott vezető kerül az egyik legnagyobb közösségi portál élére. Ebből senki sem jön ki győztesen... REPUBLIKÁNUSOK A Vatikán is beszáll a rezsiharcba A gáz* és villanyszámlák kifi­zetésében nyújt segítséget a részoruló családoknak a pá­pai állam a szegények világ­napja keretében november 13-án induló kezdeményezé­sei között - közölte a támo­gatást koordináló Evangeli­­zéciós Dikasztérium. A segítséget igénylők névsorát a plébániák továbbították a Vatikánba. Elsősorban a római egyházmegyé­ben élőkről van szó. Számukat nem hozták nyilvánosságra, de például a szintén a rászorulóknak szánt élel­miszercsomagokban ötezer háztartás részesül. A Caritas egyházi jótékony­­sági szervezet adatai szerint tavaly a kevesebb mint hatvanmilliós Olasz­országban 5,6 millióan, köztük 1,4 millió gyermek élt szegénységben. A szegények világnapját szokás szerint a Szent Márton-naphoz leg­közelebbi vasárnapon tartják meg, ezt Ferenc pápa vezette be 2017-ben. Va­sárnap az egyházfő misét mutat be a Szent Péter-bazilikában, majd 1300 ember vehet részt a vatikáni audienci­ateremben rendezendő ebéden. A világnapot megelőző héten egymást követik az Evangelizáci­ós Dikasztérium kezdeményezései: jótékonysági szervezetek, élelmi­szerláncok, pénzintézetek és biztosí­tótársaságok együttműködésével tíz tonna tésztát, öt tonna rizst, ötezer li­ter olajat, lisztet, cukrot, sót és tartós tejet osztanak szét. A pandémia alatti szünet után új­raindították a Szent Péter tér osz­lopcsarnokánál működtetett egész­ségügyi ellátást, melyet a Vatikán ingyen biztosít a hajléktalanok és mások számára. Reggeltől estig lehe­tőség van vérvizsgálatra, influenza és Covid-19 elleni védőoltásra, valamint szívultrahang-vizsgálatra. Egy erre a célra kialakított lakókocsiban TBC- és HIV-szűrést, valamint hepatitisz C-vizsgálatot végeznek. (infostart) Nem tisztelt Ház SZILVÁSSY JÓZSEF A nyanyelvűnk több szót ismer a parlament szinonimájaként. A magyarországi sajtóban felbukkan a Tisztelt Ház kifejezés is, amelyet a rendszerváltás előtt, de azután sem túl gyakran érde­meltek ki az ottani honatyák. Ha a hazai testületre tekintünk, akkor leszögezhetjük, hogy a szlovákiai képviselők - kevés kivételtől el­tekintve - még ritkábban szolgálnak rá tiszteletünkre. Eddig is többször durva sértegetésektől és egyéb primitív megnyil­vánulásoktól volt hangos a pozsonyi képviselőház. Például tíz éve, még ellenzékiként, Igor Matovié egyszer használatos injekciós fecskendőket szórt Martin Poliaéik liberális képviselő fejére, aki korábban elismerte, hogy nem is olyan régen kemény kábítószert is kóstolgatott. Többen úgy vélhetik, hogy botrányok máshol, még a lordok házában is akadnak. Ki­­jevben meg évekkel ezelőtt összeverekedtek a képviselők. Mindez azonban nem lehet mentség a Pozsonyban történtekre. Még az év elején Marian Kodéba harsány sípolással és zajos szerkentyűvel zavar­ta a védelmi minisztert, aki a szlovák-amerikai katonai szerződésterve­zet elfogadásának fontosságát igyekezett megmagyarázni. Nem sokkal később az újnáci vezér egyik embere vízzel öntötte le az ukrán zászlót és azt is, aki a szónoki emelvény előtt lobogtatta. Nem sok hiányzott a tett­­legességhez. Ha valaki úgy véli, hogy ez már a mélypont, az téved. Elég csak az interneten belehallgatni a vitákba, amelyek során olyan sértegető szitokszavak is elhangoznak, amelyek hallatán a negyedosztályú kocsma tulajdonosa is elszégyellné magát. Az sem semmi, aminek az elmúlt hetekben tanúi lehettünk. A zava­ros történet még a múlt hónap vége felé kezdődött, amikor váratlanul összeomlott a parlament digitális rendszere. Kisvártatva Boris Kollár bejelentette, hogy valószínűleg hackertámadás történt. Aztán a házbi­zottság beleegyezése nélkül két hétre felfüggesztette az üléseket, majd pedig valamelyik élettársával, netán újabb partnerével, elhúzott Duhaj­ba. Egyik szlovák kollégám megállapítása szerint, ha Richard Sulik cse­lekedett volna ugyanígy, akkor Matovic naponta több sajtótájékoztatón dühödten ostorozta volna őt. Most viszont hallgatott, mert a szárnyasze­­gett kormánykoalíció legalább nyögvenyelős működése érdekében égető szüksége van Kollár támogatására. Mindeközben kiderült, hogy a parla­menti rövidzárlatot Robert Hálák, a létszámában legerősebb kormány­­párti frakció tagja okozta, amikor a kulturális bizottság ülésén unalmá­ban a szabadon heverő kábelt babrálta, majd rossz helyre dugta be. Kol­légái fatális véletlent emlegettek, Robert Fico viszont azt állította, hogy a szavazások előtt a kormánykoalíció nem tudott minimális többséget sem összeverbuválni, ezért eszelték ki ezt a felháborító megoldást. Lehet találgatni, mi az igazság. Az viszont tény, hogy a képviselők nagy többsége két hétig a kiemelt járandóságáért nem dolgozott, holott a hibát egy órán belül elhárították. Akik meg indultak a helyhatósági vagy a megyei választáson, többnyire leszerepeltek. E héten semmit sem változtak a parlamenti állapotok. Nem szűntek meg a személyeskedő mélyütések. Hamarosan ebben a feszült légkörben kerül napirendre a jövő évi büdzsé tervezete, amelyről Boris Kollár idáig azt hangoztatta: ha nem fogadják el, akkor nincs más kiút, mint az előre­hozott választás. Újabban viszont politikai szélkakasként, nyilván a pénz­ügyminiszterrel kötött cinkos alku alapján már beérné a költségvetési provizóriummal is, amivel a szinte mindenre képes úgynevezett függet­lenek segítségével meghosszabbíthatnák a kormánykoalíció haláltusáját. Ráadásul a pénzügyi tárca vezetőjének meg a házelnöknek a basáskodá­­sát erősíthetné. Nem túlzás azt állítani, hogy sorsdöntő hetek következnek, amikor eldől, vajon a képviselők többsége leragad-e az önző gyűlölködés mocsa­rában, vagy mégis akadnak tisztességesek, nem is kevesen, akik értelmes döntéseikkel képesek lesznek a közelgő új esztendőben ránk zúduló meg­próbáltatásainkon legalább részben enyhíteni. FIGYELŐ Kitiltották a nőket a vidámparkokból A radikális iszlamista afganisztá­ni tálibok nőkkel szembeni újabb korlátozó intézkedésként elren­delték, hogy a vidámparkok üze­meltetői ne engedjenek be nőket A tálibok erkölcsrendészete még márciusban elrendelte, hogy a Ka­bulban működő vidámparkok láto­gatóit nemük szerint el kell külö­níteni. A hatalomba való vissza­térésük után a tálibok szigorúan korlátozták a nők jogait, ismét rájuk kényszerítve az iszlám szi­gorú előírásait, kizárva őket így a közéletből és a felsőoktatásból. A nők oktatási, munkavégzési és egyéb szabadságjogaiért tüntetők megmozdulásait sorra elfojtották. Mindemellett a nők sérelmére elkö­vetett, felderítetlenül maradt gyil­kosságok száma növekedett. (24 hu) Hiába halt meg, újraválasztották Az amerikai félidős választás so­rán Pennsylvania államban újra­választottak egy képviselőt, aki a múlt hónapban elhunyt. A de­mokrata Anthony „Tony” DeLuca Pennsylvania leghosszabb ideig hivatalban lévő állami képviselő­je volt, és október 9-én halt meg limfómában. Halálakor egyszerűen már túl ké­ső volt megváltoztatni a szavazó­lapot vagy másik jelöltet keresni a helyére. DeLuca győzelme miatt rendkívüli választást kell tartani, amit egy későbbi időpontban szer­veznek meg. (444.hu)

Next

/
Thumbnails
Contents