Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-09 / 259. szám
181 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2022. november 9. | www.ujszo.com Megvan az eddigi legközelebbi fekete lyuk Csillagászok felfedezték az eddigi ismeretek szerint a Földhöz legközelebb eső fekete lyukat, amely 1600 fényévre található a bolygótól. Bejelentésükben a felfedezést tevő kutatók leírták, hogy a fekete lyuk tömege a Nap négyszeresével ér fel, és háromszor közelebb van a Földhöz, mint az eddig legközelebbinek tartott azonos jelenség. A fekete lyukat eredetileg az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia űrszondájának segítségével azonosították - közölte Kareem El-Badry, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ kutatója. Eleinte a fekete lyuk társcsillagjának mozgását figyelték meg, amely a fekete lyuk körüli pályán kering körülbelül ugyanakkora távolságban, mint amekkorára a Föld van a Naptól. El-Badry és csapata ezután a hawaii Gemini obszervatóriumból folytatta a munkát. A kutatás megerősítette őket a fekete lyuk felfedezésének tényében, melyről a londoni Királyi Csillagászati Társaság havonta megjelenő tudományos folyóirata számolt be. A kutatók egyelőre nem tudták megállapítani, hogy a fekete lyuk hogyan jöhetett létre a Tejútrendszerben. Az űrobszervatórium után Gaia BHl-re keresztelt kozmikus jelenség a Kígyótartó (Ophiuchus) csillagképen belül helyezkedik el. A fekete lyuk a téridő olyan tartománya, ahonnan az erős gravitáció miatt semmi, még a fény sem tud távozni. (MTI) Kutatók megállapították, hogy vannak olyan élek, amelyekben ha több idegrost fut egy adott értéknél (azaz vastagabbak egy határszámnál), akkor az alany inkább férfi, ha pedig kevesebb, akkor nő (Shutterstock) Férfi élek, női élek ÖSSZEFOGLALÓ Az ELTE kutatói olyan agyi kapcsolatokat találtak, amelyekből a nemre következtethetünk. Az eltörő helyeken található fórfi ás női implikátor ólek felfedezóse többek között az agyi rendellenessógek vizsgálatában nyújthat a jövőben nagy segítséget. A nagy hálózatok vizsgálatának célja sokszor a fontos csúcsok azonosítása a hálózatban. Ezen a területen úttörő munkát végeztek a Google alapítói, akik a világháló csúcsait osztályozták fontosság szerint a PageRang (angolul PageRank) nevű mérőszám segítségével, és a hangsúlyosakat jelenítették meg a találati listában. Egyebek mellett ez az eljárás alapozta meg a Google sikerét. Minden hálózat leírható egy gráffal, amely csúcsokból és az ezeket összekötő élekből áll. A nagy hálózatok fontos éleinek keresésére -a fontos csúcsok keresésével szemben - eddig kevesebb figyelem fordult. Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoport kutatói - Keresztes László, Szögi Evelin és Varga Bálint - Grolmusz Vince professzor vezetésével most olyan agyi éleket (azaz kapcsolatokat) találtak, amelyek erősségéből következtetni lehet az alany nemére. A kutatók egy nagy, 1200 alany MRI-felvételeit tartalmazó amerikai adathalmazból készítettek agygráfokat úgy, hogy az agyi területeknek megfelelő csúcsokat éllel kötötték össze, ha a területek között idegrostokat sikerült azonosítani az MRI-felvételeken. Az éleket az őket definiáló idegrostok számával (vagyis vastagságával) jellemezték. Azt találták, hogy vannak olyan élek, amelyekben, ha több idegrost fut egy adott értéknél (azaz vastagabbak egy határszámnál), akkor az alany inkább férfi, ha pedig kevesebb, akkor nő. Ezeket az éleket férfi implikátor éleknek nevezték el. Más élek azonban tipikusan a nőknél vastagabbak, ezek lettek a női implikátor élek. A felfedezéssel elsőként sikerült kizárólag az egyes agyi kapcsolatok jellemzőiből fontos biológiai következtetéseket levonni. Ez azért is fontos, mert ha egyes kapcsolatokból következtethetünk egy tulajdonságra, akkor az a kapcsolat a tulajdonság szempontjából lényeges: egyes tulajdonságok tekintetében így azonosíthatunk agyi kapcsolatokat. Az azonosítás agyi traumák, sztrók, agyi daganatok, fejlődési rendellenességek hatásának kiértékelésében alapvető lehet. Ennél is meglepőbb az, hogy a fent definiált férfi és női implikátor élek eltérő helyeken találhatók meg az agyban. A női implikátor élek inkább az agyféltekéken belül futnak (az ábrákon piros élek), míg a férfi implikátor élek az agyféltekék között (kék élek). A férfi implikátor élek inkább az agy elülső területein találhatók, míg a női implikátor élek az agy hátulsó területein. (Előbbit a külső borítóképen, utóbbit a belső képen figyelheti meg.) A publikáció a Neuroscience Lettersben jelent meg. (ELTE) Látványos csillaghullás várható a jövő héten Novemberben 18-áról 19- áre virradóan várhatóan egy látványos kitörást produkál a Leonidák meteorraj, amelynek eredményeként akár óránként száznál is több hullócsillagot figyelhetünk meg a hajnali égbolton. Bár a Leonidák meteorraj rendszerint nem szokott sok hullócsillaggal gazdagítani minket, mégis nagyon híres, mert 33 évente jelentős kitöréseket produkál. A következő ilyen nagy kitörés 2032-ben várható. A kutatások szerint azonban a raj egy régi porfelhője idén is eltalál minket, így becslések szerint akár több mint száz hullócsillagot is várhatunk óránként. Meteorokat, avagy hullócsillagokat akkor láthatunk, ha egy porszemcse vagy kisebb kődarab nagy sebességgel belép a Föld légkörébe, és a közegellenállás miatt lefékeződve a levegő molekuláit fénylésre gerjeszti. A Leonidák az 55P/Tempel-Tuttle üstökös nyomában alakult ki, aminek pályáján évente egyszer áthalad a Föld. A Leonidák minden évben október 20. és november 30. között van földközelben. A meteorraj névadója az oroszlán csillagkép (Leo), mivel a csillaghullás során látszólag ezen csillagkép felől érkeznek a meteorok. Felidézték, hogy 1733-ban a Tempel-Tuttle váratlanul egy nagy porfelhőt fújt le magáról, és ez a 9 keringéssel ezelőtt levetett felhő idén éppen összetalálkozik a Földdel. Ezáltal egy sűrű üstökösporfelhőbe száguld bele a Föld, ami sok szép hullócsillagot eredményezhet az égen. A csillagászok szerint a mostani kitörés nem lesz olyan nagy, mint az 1833-as esemény. Ekkor a becslések szerint nem kevesebb, mint százezer meteor szaladt át az égbolton egy óra alatt, és valószínűleg a rendszeres, 33 évenkénti kitöréseknek sem fog a nyomába érni. Ugyanakkor a rajra jellemző óránkénti 15-20 meteor helyett most a legoptimistább becslések szerint akár 200-300-at is láthatunk, ami a nyári Perseidák gyakoriságának a kétszerese. A csillagászok szerint a 200-as szám egy felső becslés, ugyanis ennyit akkor láthatnánk, ha a fejünk felett helyezkedne el a radiánspont. „Szerencsére egészen magasan lesz a horizont felett ez a pont most is, hajnalra a 60 fokot is eléri. De így is potyoghatnak olyan hullócsillagok, amik a mi láthatárunk alatt villannak fel. Mindezzel együtt is bizonytalanok az előrejelzések, így nem szabad csüggedni, ha látványos kitörés helyett egy átlagos leonida maximumot látunk csak” - olvasható a Svábhegyi Csillagvizsgáló honlapján közzétett bejegyzésben. A Leonidák-raj szokásos maximuma hajnali 1 óra körül várható. A porfelhővel való ütközés, és így a meteorkitörés maximumát azonban reggel 7 és fél 8 között várják a csillagászok, amikor hazánkban már felkel a Nap. Ennek ellenére, mint írják, nem reménytelen a megfigyelése, a meteorkitörés eleje hajnalban jó eséllyel látható lesz. A csillaghullást szabad szemmel a napkelte előtti órákban, körülbelül hajnali fél 5 és fél 7 között érdemes megfigyelni, déli-délkeleti irányban olyan helyről, ahol az égboltot nem takarják fák és egyéb tereptárgyak. Mint írták, a Svábhegyi Csillagvizsgálóban a pénteki, november 18- ai estét ennek a rajnak szentelik. Bár este csak a raj alap aktivitásában gyönyörködhetnek a látogatók, sok érdekességet tudhatnak meg a meteorokról és kézbe is foghatnak válogatott példányokat. A programról részletesen a Svábhegyi Csillagvizsgáló honlapján olvasható információ. (MTI) Meteorokat, avagy hullócsillagokat akkor láthatunk, ha egy porszemcse vagy kisebb kődarab nagy sebességgel belép a Föld légkörébe, és a közegellenállás miatt lefékeződve a levegőmolekuláit fénylésre gerjeszti (Shutterstock)
