Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)

2022-11-09 / 259. szám

www.ujszo.com KÖNYVESPOLC ■ 2022. NOVEMBER 9. 131 Önjárók és szellemek Dunaszerdahelyen Bánki Éva Esővárosa egy emlékekből, traumákból, a költé­szet és a történelem különös elegyéből lett misztikus világ, mely­ben a csupán itt-ott átlátható, többnyire inkább csak a kontú­rokat sejtető köd még a misztika ellenpólu­sának számító gépeket is beborítja. A nagymegyeri és a dunaszerdahelyi ház udvarára is ez a köd telepszik rá, ez a tit­kokkal, szellemekkel teli pára. A nedvesség a szobákat is átjárja, a padlóról sem lehet felsikál­ni: ,Az öregasszonyok sírtak, ragadós könnyük odatapadt a padlóra, talán a halottaké ez, mondta a cselédlány, hiába törölgetjük ronggyaL ” Az egyik tekintet bizakodóan előre néz, a technika legújabb vívmányai, a 20. század elején csodának számí­tó önjárók, a repülés, Amerika, az új világot megnyitó angol nyelv felé, a másik tekintet viszont a tit­kos erőket megbékítendő hátra, az álmok, a szellemidéző szeánszok, az asztaltáncoltatások, az imák, a pergő rózsafiizérek, a babonák, a latin declinatiók és az eltorzult latinságuk révén varázsigékké lett kturgikus szövegek tájaira réved. A kétféle nézőpontot nem mindig lehet egymástól szétválasztani, a sí­kok olykor egymásba csúsznak - az imákat gépiesen hadarják, a gépek viszont életszernek, önállóan moz­gó, nagy bogarakra, sőt emberekre hasonk'tanak: ,A betegség az egyetlen közös a gépekben és az emberekben, bennünk is mindig valami elromlik. ” Az első fejezet végén felrobbanó cséplőgép hangja messzire elhal­­latszik, a század történelmi katak­lizmáinak robaja szól ki belőle: nemcsak a monarchia szétesésének, hanem a második világháborúnak, az ’56-os forradalomnak, sőt, a rendszerváltásnak a megrázkódta­tása is. Az Esőváros a köztes terek, köztes helyzetek regénye, különös hangsúlyt kap a határsáv, a kisebb­ségi lét, a kulturális találkozások. A falu és a város, a lelkiség és a tes­tiség, a hazafias és a burleszk terei egymásba érnek, a nyelvi fordula­tok egymásba csúsznak, az anya­nyelv vonzatai bekúsznak az idegen nyelvekbe. Család-, illetve történelmi regény­ről van ugyan szó, az idő azonban kicsit furcsán, nem a történelem­­könyvekből megismert módon működik. „Hogyan lett volna képes '40-ben bárki a jövőre visszaemlé­kezni” - teszi fel a bizarr kérdést a narrátor, aki ezúttal mintha Bánki Éva későbbi regénytrilógiájából, a Fordított időből szólna át az városba. A történelmi háttér a kommunikatív élő elemek újraaktiválódásáról is szó van. Az olvasók (kü­lönösen a szlovákiai magya­rok) sok olyan mozzanatra bukkanhatnak a regényben, melyek a saját családtörténe­tükből is ismerősek: hábo­rús veszteségek, kitelepítés, reszlovakizálás, kisebbségi traumák, a többségi közeg­be szocializálódás sikerei és kudarcai. A regény második felében a szocialista Cseh­szlovákiát a határ másik oldaláról, a Magyarország­ra telepítettek szemével is látjuk. A történetek ismét­lődnek, a fiatalabb generá­ciót a családi múlt kísérti, kiütköznek az öröklött beidegződések, íródnak az újabb meg újabb név­telen levelek: „a gyerekek­nek sem könnyű”, ahogy az egyik gnómikus feje­zetcím megállapítja. Közben egy csehszlová­kiai, illetve szlovenszkói magyar írói/újságírói karrier (vagy inkább megbocsátó iróniával kezelt kudarctörténet) is kibontakozik. A narrátor, Tor­ma Imre írói világa kísértetekkel, abszurd elemekkel, eltűnésekkel, titokzatos bűnjelekkel van teli, és - ahogy a regényben a korabeli magyarországi kritika megjegyzi - nem tudja lefejteni magáról „a mikszáthos hagyomány tündérszála­it”. A férfihang mellett és mögött magától értetődően ott van a női hang is: a regényíró Torma Imre prózája mellett a költőnő, Bujdosó And versei is megszólalnak. A Torma Imre hangján beszélő re­génybe az utolsó előtti fejezetben egyszer csak besétál Torma Béla unokája, az egyetemista Évi, aki a regényéről jött kikérdezni az idős rokonokat. Torma Imre elégededen azzal, ahogy unokahúga, Évi a csa­ládi múltat megragadta, s talán be­leírt, alakított a kéziraton, de mivel közben kiderül, hogy „Imre bácsi [...] most is dolgozik egy regényen ”, a sajátján, végig nem tud­hatjuk, hogy mi, késői olvasók melyik verziót olvastuk végig. Mivel a regény Imre bácsi halálra készülődésével ér véget, sejthető, hogy végül gon­dos női kezek rendezték el az ágyát és a hagyatékában maradt szövegeket is. A számítógépekért és Ame­rikáért lelkesedő nagyapa, aki „a nőkhöz nem tartotta méltatlannak az irodalmat, sőt ezt tartotta illendőnek, egyenesen a legeslegméltóbb­nak egy repülőgépgyáros fele­ségéhez”, ráhagyja a nagyma­ma, Bujdosó And verseit is Évire, az unokára. Nemcsak az irodalom, ha­nem a mágia is a nőkhöz illő, átjárja a férfiirányítású, brutalitásokkal, erőszakkal, gyilkosságokkal teli történel­met. Bujdosó And és Torma Béla kamaszfiai, akiket az oro­szok lőttek le 1944-ben, újra és újra visszasétálnak a család életébe. And 1946-ban, egy eljegyzési lakomán a mosdó ablakán keresztül beszélget a sápadt, de vidám fiúkkal, s a szel­lemlátomás után And (akárcsak az Összetört idő című Bánki-regény főhősnője, Riolda) meg is fiatalo­dik: sárgarépaszínűre festett haja visszanyeri eredeti, gesztenyebarna csillogását. A regény maga is egy misztikus, ugyanakkor természetesen felüdítő újratalálkozás, hiszen nemcsak egy új köntösben megjelenő máso­dik kiadásról van szó, hanem egy átdolgozott szövegkorpuszról is. Ha fellapozzuk a 2004-ben meg­jelent első kiadást, s összevetjük a másodikkal, számos módosítást vehetünk észre. Feltűnik például, hogy ezúttal hiányzik a Bujdosók és a Tormák bonyolult családi vi­szonyait ábrázoló (a bizonytalan­ságokat, pletykákat, „nőügyeket” is jelző) családfa - az új Esőváros csa­ládi viszonyait a misztikus homály erőteljesebben beburkolja. Megvál­toztak a fejezetcímek is, eltűntek az ismédődő, egymásra visszautaló számozott címek (pl. Tükrök után I., Tükrök után II.), az ótátrafuredi fejezet kétnyelvű, szlovák-magyar címe ezúttal csak magyarul szere­pel, az utolsó, Petőfi Amerikában című fejezet pedig egészében ki is maradt. Bánki Éva első regényének új kiadása a sikeres írói pálya azóta megjelent darabjai felől olvasva is meglepetéseket tartogathat, érde­mes a világában (akár újra meg újra is) elmerülnünk. Polgár Anikó Bánki Éva : Esőváros (második, átdolgozott kiadás) Jelenkor, 2022, 394 oldal A KNIHY-MOLNÁR-KÖNYV AJÁNLÁSÁVAL Durica Katarina MENNYIT ADTÁL ÉRTE? Lányok és asszonyok, béranyák és biológiai szülők, petesejtdonorok és meddő nők. Lemondás, pénzte­lenség, kiszolgáltatottság az egyik oldalon; szégyen, remény és hatalom a másik oldalon. Dr. Máté Gábor és Máté Dániel NORMÁLIS VAGY A test lázadása világhírű szerzője eddigi legátfogóbb és legteljesebb könyvében a betegségek valódi okait kutatja, miközben éles kritikát fogalmaz meg a minket körülvevő mérgező világról, valamint utat mu­tat az egészség és a gyógyulás felé. Borsa Brown ÁLSZEMÉREM Párizs, 1701. Constance Clavieri, a ti­zennyolc éves nemes lány, a nővé vá­lás küszöbén áll. Nővére házasságát elrendezte a családja, így hamarosan ő kerül sorra. Boldog lehetne, de éle­tét beárnyékolja, hogy gyakran olyan helyzetekben találja magát, amelyek előzményeire nem emlékszik. 3-5-8 PERCES TÉLI MESÉK- Légyszi, még egy utolsót! - Na jó, egy rövidet... Ismerős ez a párbe­széd az esti elalvás előtt? Akkor ezt a könyvet nektek találták ki! Mit szólnátok, ha fognánk magunkat, és az EGÉSZ TELET megünnepelnénk? A karácsony még a nagymamákkal együtt is csak néhány napig tart. Delia Owens AHOL A FOLYAMI RÁKOK ÉNEKELNEK Delia Owens regénye Észak-Karolina ritkán lakott, mocsaras partvidékén játszódik az 1950-es és '60-as évek­ben. Az első szerelem azonban Kya életét is felforgatja: a közeli kisváros­ban élőTate megtanítja olvasni, és ő az, akivel a lány osztozni tud a termé­szet és a költészet szeretetében is. Dunaszerdahelyen INGYENES házhoz szállítás. Telefonos rendelés: I 090 4173991 KNIHY-MOLNÁR-KÖNYV, s.r.o., Dunaszerdahely, Vámbéry Á. tér 14/55 (a tetoválószalon mellett), tel: 0908 865 855 KNIHY-MOLNÁR-KÖNYV, s.r.o„ Galánta, Fő utca 918/2 (00 Univerzál), tel.: 0908 564 063 KNIHY-MOLNÁR-KÖNYV, s.r.o., Vágsellye, Alsó utca 521/1 (Tropicana cukrászda mellett), tel.: 0907 677 846 KNIHY-MOLNÁR-KÖNYV, s.r.o., Somorja, Fő utca 62 (postával szemben), tel.: 0918 972 229 DP220149

Next

/
Thumbnails
Contents