Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-09 / 259. szám
www.ujszo.coml 2022. november 9. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Kataklizma előtt a kisebbségi média tere? VATASClN PÉTER N ehéz idők előtt állnak a Kárpát-medencei magyar kisebbségek médiumai. Az elmúlt napokban-hetekben rendkívül aggasztó hírek érkeznek Erdélyből. A Transtelex november 5-i összefoglalója szerint például „az Erdélyi Médiatér Egyesület megválik a lapjainál dolgozó újságírók kétharmadától, a cégcsoport szintjén pedig 70 százalékos leépítések lesznek januártól”. Az elbocsájtások és leépítések nemcsak nyomtatott médiatermékeket, hanem portálokat és rádiókat is érintenek. Még frissebb hír ugyanonnan: egy Hargita megyei lapterjesztő cég 251 alkalmazottjától válik meg 2023. január elsejétől. Az pedig már októberben hivatalossá vált, hogy a székelyudvarhelyi Prima Press Kft. év végén felfüggeszti a Krónika, a Székelyhon, a Székely Hírmondó, a Heti Hirdető és a Nőileg lapok kiadását. Menetközben Vajdaságból is érkeztek olyan hangok egy eddig bőkezűen kezelt médiaorgánum részéről, amelyek arra utalnak: szélsőségesen bizonytalanná válhat a médiahelyzet a magyar támogatások elmaradása miatt. Hogy ez miért történhet meg ezekben a konkrét esetekben, annak egyszerű oka van. írjuk le ismét a nyilvánvalót: a kisebbségi magyar médiumok egy komoly része leginkább a magyarországi támogatásokból el, ám a magyar állam (fogalmazhatunk így is, hiszen adófizetői pénzekről beszélünk) drasztikusan visszavágja azokat. Nem egy olyan sajtóorgánum létezik Újvidék és Beregszász, Csíkszereda és Dunaszerdahely között, amelyek költségvetésének akár 80-90 százalékát is ezek a támogatások teszik ki. Nem kell hozzá közgazdásznak lenni, hogy megértsük, bármilyen komolyabb zavar lép fel a támogatáspolitikában, az pusztító hatással lesz ezekre a sajtótermékekre. Az eddig gyakran nagyvonalú és rendszeres támogatások gyakorlatilag együtt jártak a párthűség igényével is, amely a Fideszt, valamint annak partnereit jelentette. Elsősorban ez vált a meg- és fenntartó erővé, nem pedig valamiféle piaci alap. Ez a fajta támogatáspolitika egy jól bejáratodon rendszert alakított ki, s ha a már hosszú évek óta így működő újságírói műhelyek nem tudtak más modellt kialakítani maguknak, akkor az valószínűleg nem véletlen. A tekintélyelvű légkör eleve a hűséget részesíti előnyben a gazdaságossággal és szakmaisággal szemben, még akkor is, ha bizonyos esetekben ezen médiumok némelyike több mozgásteret próbált vagy tudott kialakítani magának. Vessük fel azonban a piacról megélő kisebbségi sajtótermékek helyzetét is! Ezek többek között ténylegesen az eladásokból, előfizetésekből és reklámbevételekből, adott esetben valamilyen típusú olvasói támogatásokból, ill. projektekből, pályázatokból tudnak fennmaradni. Ok számos téren jobb pozícióból nézhetnek szembe az előttünk álló időszakkal, mint a pártokhoz szorosan kötődő társaik, ám kérdés, hogy az emelkedő egzisztenciális kiadások - s az egyébként is változó olvasói szokások - mennyire késztetik majd az embereket arra, hogy épp a tájékozódásukon spóroljanak: például épp az előfizetések vagy támogatások felmondásával. Újjávarázsolódnak-e a válság után a kisebbségi magyar médiaterek, vagy visszafordíthatatlan pusztulás elé nézünk? Tájékozódjunk bárhonnan is, abban egyetérthetünk, hogy plurális médiatér nélkül nem sokat ér egy kisebbségi magyar közélet. A szemünk előtt kibontakozó erdélyi leépülést elnézve jogosan lehet kételkedni a magyarországi támogatások értelmében, minimálisan azok elmúlt évekbeli formájában. E mechanizmus észszerűsítésének és hát nagymértékű politikamentesítésének elkerülhetetlennek kéne lennie. Eközben az energiaválság masszívnak ígérkező hatásai miatt a pártközpontoktól független médiumok sem lehetnek nyugodtak, jó eséllyel újra kell gondolniuk önmagukat. HSZICSIN-PINGGEL ÖRÖK IDŐKRE ES SOHA MÁSHOGY! Érthetetlenek az uniós szövegek Egy kutatás szerint az Európai Unió hivatalos szövegei érthetetlenebbek, mint egy akadémiai tanulmány -negyvenötezer sajtóközlemény elemzése ás összehasonlítása alapján jutott erre a megállapításra egy berlini kutató. Az Európai Bizottság rendkívül bonyolultan fejezi ki magát - nemcsak a hétköznapi beszédhez, hanem más kormányok kifejezésmódjához képest is jóval többet bonyolít a nyelvezetén. Egy friss tanulmány arra a megállapításra jutott, hogy kevés olyan környezet van, ahol az Európai Uniónál is komplikáltabb megfogalmazásokat használnak. A tanulmányt a WZB Berlini Társadalomtudományi Központ munkatársa, Christian Rauh végezte, aki szerint ez nemcsak a hírek eljuttatását nehezíti meg, hanem jelentősen megkönnyíti az euroszkeptikus szereplők dolgát is, akik a „szakértői zsargonba” könnyen belemagyarázhatják saját értelmezéseiket is. A tanulmány szerint az Európai Bizottságnál csak a politikatudományi tanulmányok elejére írt absztrakt összefoglalók fogalmaznak bonyolultabban. A kutató által felállított 100 pontos értelmezhetőségi rendszerben az uniós hivatalos szövegek 14 pontot értek el, míg egy bulvárlap 64-et, egy hagyományos újság pedig 48-at. Persze, a bonyolult megfogalmazások részben szándékosak is, Rauh szerint az EB-nek az átlagosnál jóval jobban oda kell figyelnie az óvatos, burkolt fogalmazásra. (hvg hu) A német kancellá esete Kínával DUDÁS TAMÁS E gynapos villámlátogatásra Kínába látogatott múlt hét pénteken Olaf Scholz német kancellár. Pár évvel ezelőtt egy ilyen látogatásnak csak limitált hírértéke lett volna, de a világ sokat változott az elmúlt években, és sokat változott maga Kína is. A globális koronavírus-járványnak köszönhetően Kína egy sokkal zárkózottabb ország lett, és ez rányomta bélyegét az ország nemzetközi kapcsolataira is. Hszi Csin-ping elnök több mint két évig nem hagyta el Kínát, és az oda tartó magas szintű politikai látogatások is nagyon megritkultak. A világméretű koronavírus-járvány kitörése óta Olaf Scholz volt az első jelentős nyugati ország vezetője, aki . személyesen látogatott el Kínába. A látogatás időzítésének köszönhetően elmondható az is, hogy a német kancellár volt szintén az első nyugati vezető, aki találkozott Hszi elnökkel azután, hogy az a legutóbbi pártkongresszuson megerősítette a pozícióját a Kínai Kommunista Pártban. Ami viszont igazán fontossá tette Olaf Scholz látogatását, az az, hogy Kína és a Nyugat kapcsolata az elmúlt években láthatóan megromlott. Kína egyre nyíltabban vállalja gazdasági, technológiai és politikai ambícióit, amit az USA-ban és Európában egyre növekvő gyanakvással figyelnek. Az Európai Unió már egy ideje rendszerszintű riválisként tartja számon Kínát, és ez ráveti árnyékát a két fél gazdasági és befektetési kapcsolataira is. Ennek ellenére viszont Kína az unió kulcsfontosságú kereskedelmi partnere, és sok európai nagyvállalat fontos profitforrása. Ez különösen igaz Németországra, melynek Kína egyik legnagyobb külföldi felvevőpiaca. A német autóipar súlyos eurómilliárdokat fektetett be az elmúlt két évtizedben Kínában, és ennek köszönhetően a Volkswagen, a Daimler és a BMW éves bevételeinek harmada ma innen származik. A német kormányok az elmúlt két évtizedben mindig jó kapcsolatokat ápoltak Kínával, de Németország orosz energiafüggőségét látva a német gazdasági és politikai elit egy része egyre hangosabban figyelmeztet a Kínával szemben kialakuló gazdasági és technológiai függőségre. Hasonló hangok hallatszanak az EU más tagországaiból is, melyek figyelmeztetnek arra, hogy Németország nem tanult az Oroszországgal való kapcsolataiban elkövetett hibákból, és hogy a német kancellár útjával megbontja az uniós egységet éppen akkor, amikor közös fellépésre volna szükség. Tény az, hogy a német külpolitika „változás a kereskedelem útján” nevű koncepciója Oroszország esetében látványosan csődöt mondott, és az elmúlt években Kína is egyre inkább autoriter országgá változott annak ellenére is, hogy az országot kiterjedt gazdasági kapcsolatok fűzik a Nyugathoz. Olaf Scholz Kínában egy nagyon vékony kötélen próbált meg egyensúlyozni a kritikus hangnem és a gazdasági együttműködés között. Kérdéses, hogy ez a kötéltánc meddig folytatható annak fényében, hogy Európa és Kína politikai kapcsolatai folyamatosan romlanak. A német kormánynak mindamellett érdemes észben tartania azt is, hogy a kínai vállalatok a közelmúltban a német vállalatoknak is köszönhetően hatalmas technológiai fejlődésen mentek keresztül, és ma már sok iparágban ezek komoly ellenfeleivé váltak. Németország még Európa legnagyobb gazdaságaként sem tudja egyedül felvenni a versenyt Kínával, ezért fontos, hogy a német kormány is megértse azt, hogy ebben az esetben is az egységben van az erő. Amikor 2019-ben Emmanuel Macron látogatta meg Kínát, kíséretében volt az Európai Bizottság egyik tagja és a német kormány egyik minisztere is. Ez az európai egységnek egy olyan jelzése volt, ami most Olaf Scholz útjából teljességgel hiányzott. FIGYELŐ Ferenc pápa: A nők jobb vezetők A Vatikánban vezetői pozíciót betöltő nők szerepét méltatta Ferenc pápa újságírókkal beszélgetve a Bahreinből Rómába tartó repülőgép fedélzetén. „Már többször bizonyították, hogy jobb vezetők, mint a férfiak. Az a tapasztalatom, hogy a dolgok minden alkalommal jobban kezdenek működni, amint egy nőt felelősségteljes hivatalba neveznek ki a Vatikánban” - mondta a katolikus egyházfő. Az őt kísérő újságírók eredetileg az iráni tüntetéseket kirobbantó nőkkel kapcsolatban kérdezték a pápát, de ő erre a kérdésre nem válaszolt, helyette általánosságban a nők szerepére terelte a szót. Ferenc pápa a Vatikánban vezető tisztséget betöltő nők kapcsán Raffaella Petrini ferences szerzetesnővért említette, akit tavaly novemberben neveztek ki a pápai állam végrehajtó intézményeként ismert Vatikánváros Állam Kormányzósága főtitkárának. „A dolgok azóta jobban működnek” - fogalmazott az egyházfő Petrini jó vezetői képességeire utalva. Ferenc pápa felhívta a figyelmet annak az öt nőnek a szerepére is, akik a vatikáni pénzügyeket ellenőrző hivatalban dolgoznak. „Ez forradalmi dolog, mert a nők tudják, hogyan találják meg az utat a boldoguláshoz. Az a társadalom, amely nincs abban a helyzetben, hogy a nőknek nagyobb szerepet adjon, nem lesz képes előbbre jutni” - vélekedett. A katolikus egyházfő az utóbbi években női vezetőt nevezett ki a Vatikáni Múzeumok élére, illetve a vatikáni sajtószolgálat helyettes vezetői tisztségébe, valamint a püspöki szinódus tanácsadói közé is bekerült négy nő, aki a nagy találkozók előkészítésében vesz részt. (infostart)
