Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)

2022-11-08 / 258. szám

www.ujszo.coml 2022. november 8. KULTÚRA 113 Shakespeare olyan, mint a parfüm AJÁNLÓ A kassai Thália Színház az 53. óvad első bemutatóját tartja csütörtökön. Minden idők egyik legtöbbet játszott komédiáját választották, a Szentivánéji álmot. Az 1595- ben írt szöveg ma is kegyetle­nül pontos képet nyújt a hata­lomról, amellett, hogy rendkí­vül szórakoztató, a nyelvezete pedig szinte mágikus. A Tháliában viszonylag ritkán kerül műsorra Shakespeare-mű. A rendszerváltás óta ez az ötödik al­kalom: az 1992-es Rómeó és Júlia (rendező: Usztics Mátyás), az 1994- es Makrancos hölgy (rendező: Dez­­sényi Péter), Beke Sándor 2004-es Hamletje és Léner András 2015-ös Tévedések vígjátéka után tér vissza az avoni mester a Thália színpadára. Matusek Attila a Bugrisok című Goldoni-darab után ismét klasszi­kust állít színpadra Kassán. Rende­zőként egyszerre jellemző rá a téma és a helyzetek időnként pimasz új­ragondolása és a szereplők közötti viszonyrendszer életszagú megte­remtése. Nem mellékes, hogy koráb­ban már rendezett egy Szentivánéji álmot a pozsonyi magyar gimnázi­um diákszínjátszóival. „Rengeteg tartalékot éreztem ma­gamban még a szöveggel kapcso­latban, nagyon izgalmas anyag. Tu­lajdonképpen három darab rejtőzik ebben a komédiában. Tudok ugrálni közöttük, ide-oda mozogni benne, és amikor kezdeném elunni, mindig behoz a szerző valami izgalmas, új figurát. Mire azt megszoknám, visz­­szahoz egy régit, és abban fedezek fel valami újdonságot. Ez az én ha­bitusomnak nagyon megfelel. Nem szeretem a lassú, hömpölygő dol­gokat - fejtegette a rendező. - Sok kiaknázatlan lehetőséget rejt a szín­házművészet. Gyakran megelég­szünk olyan kompromisszumokkal, Filmszemle Koncertekkel, filmekkel, színházi produkciókkal és ki­állításokkal várja az érdeklő­dőket a november elején kez­dődött Festival Slobody (Sza­badság Fesztiválja), amely a bársonyos forradalom emlék­napjáig, november 17-ig tart. A rendezvény keretén belül tartott nemzetközi filmszem­le a héten indult. A filmeket a pozsonyi Nostalgia moziban vetítik - nézzük, melyik alko­tásokra válthatunk jegyet. A filmszemle keretén belül ját­szott és dokumentumfilmeket is vetítenek, melyek zöme idén vagy tavaly készült alkotások, és ame­lyeket első alkalommal láthat a hazai közönség. A filmek elnyo­mó rendszereket vizsgálnak, a szabadság kérdését járják körül. A Mesék az aranykorból (Tales from the Golden age) Ceausescu kormányzásának utolsó 15 évével foglalkozik. A propaganda ezt az időszakot „Aranykornak” nevezte, valójában azonban a túlélés fonto­sabb volt ezekben az években, mint az elvek és a tisztesség. Hanno Hö­­fer, Rázván Marculescu, Cristian Mungiu és Constantin Popescu ro-Az előadásban a teljes társulat játszik (Fotó: Németi Róbert) amelyeket meg sem kellene kötnünk, csak azért, hogy szeressenek minket. Mert félünk, hogy másként nem sze­rezzük meg a közönség szimpátiáját, figyelmét. A Tháliában ez a téma ér­dekes módon nem a mesteremberek jeleneteiben csúcsosodik ki, hanem Pukk személyében, ő az én szócsö­vem az előadásban.” „Pukk nagyon különálló, min­dent befolyásol, mindent irányít, mindenbe beleszól, de nagyon kívül van mindenen. A végén, amikor ott marad egyedül, olyan, mint egy ma­gára maradt, elhagyott árvagyerek. Számomra plusz ízt ad ennek a figu­rának,, hogy egyáltalán nem fontos, férfi vagy nő játssza őt. Nem érdekes a neme, mert nem ez határoz meg egy gondolatiságot, egy eszmét, amit képvisel: hogy milyen nehéz szabad­nak lenni” - taglalta koncepcióját Matusek Attila. Az előadás egyik különlegessége, hogy Nádasdi Adám fordítása alkotja a szöveg gerincét, de a rendező is je­lentősen átigazította az egyes jelene­teket, beleírt és idéz más átiratból is. „Shakespeare nagyon közel áll a mához, közelebb, mint például Gol­doni. De szerintem az anyagot még közelebbivé kell tenni. Bármennyi­re gyönyörű is Arany János fordítá­sa, bármennyire bravúros Nádasdi Adám magyar szövege, bármeny­nyire lenyűgöző ez a shakespeare-i nyelvezet, szerintem még pontosab­ban meg lehet fogalmazni azt, ami most lényegesnek tűnik. Persze így biztosan veszít a szöveg a költőisé­­géből, de hiszek abban, hogy szitu­ációban, konkrétságban, olvasható­ságban sokat nyer” - fogalmazott a rendező. A Thália Színház a 2022/23-as évadát az Összetartozás és a Biza­lom kulcsszavakra építette. Ennek jegyében rögtön az első bemutató­ban az egész társulat szerepel, sőt három egyetemi hallgatóval is ki­egészül a csapat. Katona Eszter, Hégli Bence és Bállá Barnabás elő­ször mutatkozik be Kassán. Érde­kesség, hogy Katona Eszter és Hégli Bence még diákkorukban Matusek Attila korábbi Szentivánéji álom rendezésében is szerepeltek. „Az akkor önfeledt diákszínját­szás volt. Bármit mondott Attila, mi megcsináltuk, örömmel, szeretet­tel, boldogan. De most már, kőszín­házban, fiatal színészként egy kicsit más, sokkal jobban érzékelem a sa­a szabadságkeresés jegyében mán rendezők közös alkotása ennek az időszaknak a mindennapjaiba en­ged bepillantást. A filmet ma este vetítik 17.45-től. A hamisító (Der Passfälscher) 1942-ben játszódik Berlinben, valós történeten alapul: hogy megmentse szerelmét, majd másokat is, a fiatal zsidó grafikus, Cioma Schönhaus útleveleket hami­sít (Louis Hofmann). A filmet, me­lyet Maggie Peren rendezett és ő is írta a forgatókönyvét, az idei Berli­­nálén mutatták be - szintén ma este, 19.30-kor nézhetjük meg. A szerdai programban két len­gyel film szerepel. Tornász Wols­­ki 1970 című filmje a kommunista Lengyelországban játszódik, ahol, miután felszökik az élelmiszer ára, tüntetések és sztrájkok törnek ki. A Hamisító a Berlinálén mutatkozott be (Fotó: festivalslobody.sk) A produkció érdekessége, hogy eltér a hagyományos játszott filmtől, az archív felvételeken mellett bábokat is használ, melyekkel a történése­ket rekonstruálja. Jan P. Matuszyns­­ki Nezanechaf stopy (Nem hagyni nyomokat) szintén a kommunista rendszer alatt történtekkel foglal­kozik, csak egy évtizeddel későbbi időszakot dolgoz fel. Csütörtökön egy szlovák do­kumentumfilmet, Anna Grusková rendező munkáját vetítik 17.00-kor. A Zena novej doby (Egy új kor­szak asszonya) Alzbeta Göllnero­­vá-Gwerková életével foglalkozó, aki irodalmár volt és nyelvész, töb­bek között a szlovák hungarisztika úttörője is. Ezt követően két cseh film következik (18.45 és 20.30), mindkettő a Charta ’77-tel fog­lalkozik. Josef Císarovsky doku­­mentum-portréfilmje a cseh-svéd atomfizikus, Frantiska Janouch életével foglalkozik, aki Svédor­szágból segítette azokat, akiket a rendszer a Charta ’77 támogatása miatt üldözött. Jirí Strach Osmié­­ky című filmje főszereplője ezzel ellentétben Richard, aki spicces ál­lapotban, inkább véletlenül, sem­mint szándékosan írta alá az elétett nyilatkozatot. (hk) ját felelősséget - véli Katona Eszter, majd hozzáteszi: - Ami kiskorom óta a legjobban érdekelt, az a közös­ségi munka és eleve egy közösség létrehozása, egy közösségben való létezés. Aztán persze az ember ké­sőbb rájön, hogy mindenkinek mást jelent a közösség. De még mindig ez izgat a legjobban. Egyre jobban át­­érzem a színház társadalmi felelős­ségét. Most már ez a fontos, nem az, én hogy érzem magam.” Bállá Barnabás bevallotta, hogy az utóbbi időben minden filmben, sorozatban az újkori Hamletet ke­resi, és rengetegszer meg is talál­ja. „Annyira jó, hogy van egy ilyen erős minta, hogy létezik egy ennyire meghatározó archetípus, hogy van mihez visszanyúlni. Sokat segít ez a viszonyítási alap. Shakespeare va­lódi kincsestár.” Hégli Bence egy-egy mondat fon­tosságára hívta fel a figyelmet: „Ha mi árnyak nem tetszettünk, ne lás­satok hibát bennünk... Ez a mondat kontextusba helyez mindent. Igazi tételmondat. Mint annyi más. Mar­káns, erős. Olyasmit fogalmaz meg egy kétsoros rímpárban, amit másfél órás beszélgetésben is nehéz lenne. Shakespeare olyan, mint a parfüm. Hosszan el lehet mesélni az illatot, de ha ténylegesen megszagolod, az az igazi.” A kassai Szentivánéji álomban Theseust és Oberont Öllé Erik, Hyp­­politát és Titániát Varga Anikó játsz­­sza, a szerelmesek szerepében Lax Juditot, Madarász Mátét, Katona Esztert és Bállá Barnabást láthatjuk, Púkként Hégli Bence mutatkozik be, az Athéné Társulat tagjai Bocsársz­­ky Attila, Dégner Lilla, Varga Lívia, Nagy Kornélia, Nádasdi Péter és Ru­­bóczki Márkó lesznek, Phylostratust Szabadi Emőke és Egeust pedig Illés Oszkár kelti életre. Az előadás dísz­letét Michal Losonsky, jelmezeit pe­dig Éva Miklisová tervezte. A szín­padi mozgásért és a koreográfiáért Kántor Kata felelt. A fénymester is­mét az újvidéki Majoros Róbert. (k) Múzeumot kap Callas Athén. A legendás görög származású operaénekes, Maria Callas emlékének szentelt múze­um nyílik Athénban. Az átadást 2023. december 2-ra, a szoprán születésének 100. évfordulójára időzítették. A tervek szerint a kiállítás gazdag válogatást vonultat fel az énekesnő személyes tárgya­iból, felvételeiből és irataiból, melyek ötven év alatt gyűltek össze. Látható lesz például Cal­las diákköri naplója, valamint a ruhatára és kiegészítői. Számos személyes fotó is szerepel majd a tárlaton, utóbbiakat a milánói Scala, a Veronai Arena, a velen­cei La Fenice Színház és a New York-i Metropolitan Opera jó­voltából láthatja a közönség. A múzeumnak egy olyan épület ad otthont, amely az athéni város­házához tartozik. Maria Callast (1923-1977) a történelem egyik legjelentő­sebb operaénekeseként tartják számon, felvételei ma is etalon­nak számítanak. Jövőre életraj­zi film is készül róla, melynek főszereplője Angelina Jolié lesz. (operawire)

Next

/
Thumbnails
Contents