Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-08 / 258. szám
www.ujszo.coml 2022. november 8. KULTÚRA 113 Shakespeare olyan, mint a parfüm AJÁNLÓ A kassai Thália Színház az 53. óvad első bemutatóját tartja csütörtökön. Minden idők egyik legtöbbet játszott komédiáját választották, a Szentivánéji álmot. Az 1595- ben írt szöveg ma is kegyetlenül pontos képet nyújt a hatalomról, amellett, hogy rendkívül szórakoztató, a nyelvezete pedig szinte mágikus. A Tháliában viszonylag ritkán kerül műsorra Shakespeare-mű. A rendszerváltás óta ez az ötödik alkalom: az 1992-es Rómeó és Júlia (rendező: Usztics Mátyás), az 1994- es Makrancos hölgy (rendező: Dezsényi Péter), Beke Sándor 2004-es Hamletje és Léner András 2015-ös Tévedések vígjátéka után tér vissza az avoni mester a Thália színpadára. Matusek Attila a Bugrisok című Goldoni-darab után ismét klasszikust állít színpadra Kassán. Rendezőként egyszerre jellemző rá a téma és a helyzetek időnként pimasz újragondolása és a szereplők közötti viszonyrendszer életszagú megteremtése. Nem mellékes, hogy korábban már rendezett egy Szentivánéji álmot a pozsonyi magyar gimnázium diákszínjátszóival. „Rengeteg tartalékot éreztem magamban még a szöveggel kapcsolatban, nagyon izgalmas anyag. Tulajdonképpen három darab rejtőzik ebben a komédiában. Tudok ugrálni közöttük, ide-oda mozogni benne, és amikor kezdeném elunni, mindig behoz a szerző valami izgalmas, új figurát. Mire azt megszoknám, viszszahoz egy régit, és abban fedezek fel valami újdonságot. Ez az én habitusomnak nagyon megfelel. Nem szeretem a lassú, hömpölygő dolgokat - fejtegette a rendező. - Sok kiaknázatlan lehetőséget rejt a színházművészet. Gyakran megelégszünk olyan kompromisszumokkal, Filmszemle Koncertekkel, filmekkel, színházi produkciókkal és kiállításokkal várja az érdeklődőket a november elején kezdődött Festival Slobody (Szabadság Fesztiválja), amely a bársonyos forradalom emléknapjáig, november 17-ig tart. A rendezvény keretén belül tartott nemzetközi filmszemle a héten indult. A filmeket a pozsonyi Nostalgia moziban vetítik - nézzük, melyik alkotásokra válthatunk jegyet. A filmszemle keretén belül játszott és dokumentumfilmeket is vetítenek, melyek zöme idén vagy tavaly készült alkotások, és amelyeket első alkalommal láthat a hazai közönség. A filmek elnyomó rendszereket vizsgálnak, a szabadság kérdését járják körül. A Mesék az aranykorból (Tales from the Golden age) Ceausescu kormányzásának utolsó 15 évével foglalkozik. A propaganda ezt az időszakot „Aranykornak” nevezte, valójában azonban a túlélés fontosabb volt ezekben az években, mint az elvek és a tisztesség. Hanno Höfer, Rázván Marculescu, Cristian Mungiu és Constantin Popescu ro-Az előadásban a teljes társulat játszik (Fotó: Németi Róbert) amelyeket meg sem kellene kötnünk, csak azért, hogy szeressenek minket. Mert félünk, hogy másként nem szerezzük meg a közönség szimpátiáját, figyelmét. A Tháliában ez a téma érdekes módon nem a mesteremberek jeleneteiben csúcsosodik ki, hanem Pukk személyében, ő az én szócsövem az előadásban.” „Pukk nagyon különálló, mindent befolyásol, mindent irányít, mindenbe beleszól, de nagyon kívül van mindenen. A végén, amikor ott marad egyedül, olyan, mint egy magára maradt, elhagyott árvagyerek. Számomra plusz ízt ad ennek a figurának,, hogy egyáltalán nem fontos, férfi vagy nő játssza őt. Nem érdekes a neme, mert nem ez határoz meg egy gondolatiságot, egy eszmét, amit képvisel: hogy milyen nehéz szabadnak lenni” - taglalta koncepcióját Matusek Attila. Az előadás egyik különlegessége, hogy Nádasdi Adám fordítása alkotja a szöveg gerincét, de a rendező is jelentősen átigazította az egyes jeleneteket, beleírt és idéz más átiratból is. „Shakespeare nagyon közel áll a mához, közelebb, mint például Goldoni. De szerintem az anyagot még közelebbivé kell tenni. Bármennyire gyönyörű is Arany János fordítása, bármennyire bravúros Nádasdi Adám magyar szövege, bármenynyire lenyűgöző ez a shakespeare-i nyelvezet, szerintem még pontosabban meg lehet fogalmazni azt, ami most lényegesnek tűnik. Persze így biztosan veszít a szöveg a költőiségéből, de hiszek abban, hogy szituációban, konkrétságban, olvashatóságban sokat nyer” - fogalmazott a rendező. A Thália Színház a 2022/23-as évadát az Összetartozás és a Bizalom kulcsszavakra építette. Ennek jegyében rögtön az első bemutatóban az egész társulat szerepel, sőt három egyetemi hallgatóval is kiegészül a csapat. Katona Eszter, Hégli Bence és Bállá Barnabás először mutatkozik be Kassán. Érdekesség, hogy Katona Eszter és Hégli Bence még diákkorukban Matusek Attila korábbi Szentivánéji álom rendezésében is szerepeltek. „Az akkor önfeledt diákszínjátszás volt. Bármit mondott Attila, mi megcsináltuk, örömmel, szeretettel, boldogan. De most már, kőszínházban, fiatal színészként egy kicsit más, sokkal jobban érzékelem a saa szabadságkeresés jegyében mán rendezők közös alkotása ennek az időszaknak a mindennapjaiba enged bepillantást. A filmet ma este vetítik 17.45-től. A hamisító (Der Passfälscher) 1942-ben játszódik Berlinben, valós történeten alapul: hogy megmentse szerelmét, majd másokat is, a fiatal zsidó grafikus, Cioma Schönhaus útleveleket hamisít (Louis Hofmann). A filmet, melyet Maggie Peren rendezett és ő is írta a forgatókönyvét, az idei Berlinálén mutatták be - szintén ma este, 19.30-kor nézhetjük meg. A szerdai programban két lengyel film szerepel. Tornász Wolski 1970 című filmje a kommunista Lengyelországban játszódik, ahol, miután felszökik az élelmiszer ára, tüntetések és sztrájkok törnek ki. A Hamisító a Berlinálén mutatkozott be (Fotó: festivalslobody.sk) A produkció érdekessége, hogy eltér a hagyományos játszott filmtől, az archív felvételeken mellett bábokat is használ, melyekkel a történéseket rekonstruálja. Jan P. Matuszynski Nezanechaf stopy (Nem hagyni nyomokat) szintén a kommunista rendszer alatt történtekkel foglalkozik, csak egy évtizeddel későbbi időszakot dolgoz fel. Csütörtökön egy szlovák dokumentumfilmet, Anna Grusková rendező munkáját vetítik 17.00-kor. A Zena novej doby (Egy új korszak asszonya) Alzbeta Göllnerová-Gwerková életével foglalkozó, aki irodalmár volt és nyelvész, többek között a szlovák hungarisztika úttörője is. Ezt követően két cseh film következik (18.45 és 20.30), mindkettő a Charta ’77-tel foglalkozik. Josef Císarovsky dokumentum-portréfilmje a cseh-svéd atomfizikus, Frantiska Janouch életével foglalkozik, aki Svédországból segítette azokat, akiket a rendszer a Charta ’77 támogatása miatt üldözött. Jirí Strach Osmiéky című filmje főszereplője ezzel ellentétben Richard, aki spicces állapotban, inkább véletlenül, semmint szándékosan írta alá az elétett nyilatkozatot. (hk) ját felelősséget - véli Katona Eszter, majd hozzáteszi: - Ami kiskorom óta a legjobban érdekelt, az a közösségi munka és eleve egy közösség létrehozása, egy közösségben való létezés. Aztán persze az ember később rájön, hogy mindenkinek mást jelent a közösség. De még mindig ez izgat a legjobban. Egyre jobban átérzem a színház társadalmi felelősségét. Most már ez a fontos, nem az, én hogy érzem magam.” Bállá Barnabás bevallotta, hogy az utóbbi időben minden filmben, sorozatban az újkori Hamletet keresi, és rengetegszer meg is találja. „Annyira jó, hogy van egy ilyen erős minta, hogy létezik egy ennyire meghatározó archetípus, hogy van mihez visszanyúlni. Sokat segít ez a viszonyítási alap. Shakespeare valódi kincsestár.” Hégli Bence egy-egy mondat fontosságára hívta fel a figyelmet: „Ha mi árnyak nem tetszettünk, ne lássatok hibát bennünk... Ez a mondat kontextusba helyez mindent. Igazi tételmondat. Mint annyi más. Markáns, erős. Olyasmit fogalmaz meg egy kétsoros rímpárban, amit másfél órás beszélgetésben is nehéz lenne. Shakespeare olyan, mint a parfüm. Hosszan el lehet mesélni az illatot, de ha ténylegesen megszagolod, az az igazi.” A kassai Szentivánéji álomban Theseust és Oberont Öllé Erik, Hyppolitát és Titániát Varga Anikó játszsza, a szerelmesek szerepében Lax Juditot, Madarász Mátét, Katona Esztert és Bállá Barnabást láthatjuk, Púkként Hégli Bence mutatkozik be, az Athéné Társulat tagjai Bocsárszky Attila, Dégner Lilla, Varga Lívia, Nagy Kornélia, Nádasdi Péter és Rubóczki Márkó lesznek, Phylostratust Szabadi Emőke és Egeust pedig Illés Oszkár kelti életre. Az előadás díszletét Michal Losonsky, jelmezeit pedig Éva Miklisová tervezte. A színpadi mozgásért és a koreográfiáért Kántor Kata felelt. A fénymester ismét az újvidéki Majoros Róbert. (k) Múzeumot kap Callas Athén. A legendás görög származású operaénekes, Maria Callas emlékének szentelt múzeum nyílik Athénban. Az átadást 2023. december 2-ra, a szoprán születésének 100. évfordulójára időzítették. A tervek szerint a kiállítás gazdag válogatást vonultat fel az énekesnő személyes tárgyaiból, felvételeiből és irataiból, melyek ötven év alatt gyűltek össze. Látható lesz például Callas diákköri naplója, valamint a ruhatára és kiegészítői. Számos személyes fotó is szerepel majd a tárlaton, utóbbiakat a milánói Scala, a Veronai Arena, a velencei La Fenice Színház és a New York-i Metropolitan Opera jóvoltából láthatja a közönség. A múzeumnak egy olyan épület ad otthont, amely az athéni városházához tartozik. Maria Callast (1923-1977) a történelem egyik legjelentősebb operaénekeseként tartják számon, felvételei ma is etalonnak számítanak. Jövőre életrajzi film is készül róla, melynek főszereplője Angelina Jolié lesz. (operawire)
