Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-08 / 258. szám
www.ujszo.coml 2022. november 8. RÉGIÓ 5 Választási mérleg a Komáromi járás falvaiban Volt, aki Izsán is szorosabb versenyt várt, viszont Domin István meggyőzően védte meg a posztját (A szerző felvétele) vataSőin Péter Kiegyensúlyozott verseny a Szövetség és a függetlenek között, más pártok majdnem teljes hiánya, a „régi" polgármesterek masszív dominanciája - ill. kevés igazi verseny. Vázlatosan így festett az októberi helyhatósági választás polgármesteri mérlege a Komáromi járás falvaiban. KOMÁROM A járás négy városa - Komárom, Gúta, Ógyalla, Naszvad - választási dinamikája jelentősen eltérhet és el is tér a községekétől. Ezért most nem foglalkozunk ezzel a négyessel, helyette a 37, kisebb vagy nagyobb falura összpontosítunk. A járás községeinek legutóbbi népszámlálási adatait feldolgozó cikkünkben összefoglaltuk, a 37 településen 44 932 személy él, ami a Komáromi járás összlakosságának 44,5%-át teszi ki. Verseny és részvétel Ami a 37 községben tapasztalt választási hajlandóságot illeti, a szavazásra jogosultak több mint fele élt a lehetőséggel - míg a négy városban ez az érték nem éri el a 42%-ot. Az esetek többségében valószínűleg döntő hatással volt a részvételre a valós versenyhelyzet - magyarán, ahol több komolyan vehető jelölt indult a posztért, ott többeknek volt szavazhatnékja is. Mindezt természetesen még tovább fűszerezheti az intenzívebb kampány, vagy netán az, ha a helyiek valami miatt egyébként is érzelmileg intenzívebben élik meg a szavazást. Illetve szerepet játszhat még egy fontos tényező: a település nagysága. Részvételi arány tekintetében kifejezetten kicsi, 190-700 fos községek mutattak példát. Bogyarét (81,76%) végzett az első helyen, amit Szilasháza (Srobárová; 75,72%) és Dunaradvány (74,13%) követett, de említsük meg még a mintegy 1100 fős Dunamocsot is (73,19%). Nagyjából mindegyikre igaz volt ajelöltek közti szorosabb versenyhelyzet. Nézzük meg azonban a történet másik végét is! Az egész járásban Füss szállította a legalacsonyabb részvételi arányt (20,23%), majd őt követte Marcelháza (20,52%) és Madar (28,07%). Kizárólag e három község maradt 30% alatt, a közös pontjuk pedig az, hogy a falut eddig is irányító településvezető személyében csak egy polgármesterjelöltjük volt. A teljes kép árnyalása érdekében tegyük hozzá, Nagykeszi képviseli a legmarkánsabb ellenpéldát, ahol a választók 52,6%-a járult az urnákhoz annak ellenére, hogy a községet 28 éve irányító Csóka Lajosnak legutóbb, 2018-ban sem volt ellenfele. Illetve a legtöbb, öt-öt jelöltet felvonultató ímelyen és Perbetén végül nem alakult ki szoros verseny. Régiek, újak A helyhatósági választások régi tendenciája, hogy a hivatalban levő polgármestereknek könnyebb dolguk van, mint kihívóiknak. Eleve 13 községben csak a hivatalban levő település vezetők indultak - 15 faluban pedig egy-két kivételtől eltekintve meggyőző fölénnyel újráztak. Mi a helyzet azonban az újakkal? Nps, Csicsón, Bajcson, Szilasházán és Újgyallán (Dulovce) adott volt a helyzet, ugyanis a korábbi polgármesterek nem indultak ismét. Dunamocs érdekes kivételt képvisel, ugyanis a független Tóth Esztert legyőző Banai Tóth Pál (Szövetség) korábban két cikluson át is vezette már az önkormányzatot, így őt voltaképpen „viszszatérőnek” tarthatjuk. Összességében csak Bogyaréten, Ekelen, Perbetén és Szentpéteren állt elő olyan helyzet, ahol a kihívók kerekedtek felül - ez tehát mindössze négy község a 37-ből. Külön ki kell emelni Szentpétert, ahol Jobbágy József (most független volt, de nyert már a Smer és a Híd színeiben is) 22 éves polgármesteri sorozatának vetett véget Hamran Tibor (független) kis híján 12%-os különbséggel. Amikor minden szavazat... Különösen a kisebb falvaknál látszódik igazán, mi is a tulajdonképpeni súlya minden egyes voksnak. Bogyaréten a független Koéisová Zora 48 szavazatot kapott, míg a korábban három választást is megnyert Aradi Mónika (Szövetség), ill. Monduk Kitti (független) 40-40-et. A Dunaradványt már több ciklus óta irányító Eubomír Púchovsky is nagyon szoros versenyt tudott le Markéta Vojtovával szemben: a két független jelölt között ugyancsak nyolc szavazat döntött, Púchovsky 224-et, Vojtová 216-at kapott. Gondoljunk csak bele: ilyen esetekben nagyjából két-három távol maradó család megfordíthatja a végeredményt. Párljoiöltek ás függetlenek A mérleg készítésénél azt vettük figyelembe, hogy melyik jelölt mellett szerepelt valamelyik párt neve - ám azzal most nem foglalkozunk, ha valakit egyszerűen csak támogattak, ugyanis ez nem volt mindenhol egyértelműen nyomon követhető. A párthovatartozás terén majdhogynem kristálytiszta a helyzet a járásban: a Szövetség és a függetlenek harcának lehettünk tanúi, más pártoknak nem sok babér termett. Hipotetikus helyzet, ám vessük fel: ha nincs pártegyesülés, az MKP, a Híd és az Összefogás is indíthatott volna jelölteket, ám ők esetleg csak néhány kivételes esetben csaphattak volna össze. Az új ciklus kezdetével 17 községet vezethetnek a Szövetség jelöltjei, míg 19-et független polgármesterek vehetnek a gondjaikba a következő önkormányzati ciklusban. Mely helyeken „ütötték ki” azonban egymást? A függetlenek javára Bogyaréten és Perbetén dőlt el a választás. Ellenben a Szövetség jelöltjei Dunamocson és Ekelen győztek. Összességében tehát meglehetősen kiegyensúlyozott versenyről beszélhetünk: amennyire használhat a Szövetség címke, épp annyira lehet jó a független identitás is. Ám mi a helyzet a többi párttal? A Magyar Fórumot csak egy kósza kivételnél találjuk meg: Tanyon Vendégh Tamást indították, aki viszont nem tudta megszorongatni a független Bugár Imre eddigi polgármestert. Vass István az SaS színeiben indult Izsán, ám végül teljesen esélytelennek bizonyult. A járás „színszlovák” falvai a választás tükrében leginkább abban különböztek a „magyarabb” községektől, hogy egy-egy szlovák párt egyetlen polgármesterjelöltjei itt mérettették meg magukat: ezek a KDH (Szilasháza), a Hlas (Mudronovo/Újpuszta) és a Smer (Újgyalla). Az utóbbi két pártnak azonban nem sikerült túl jól az októberi hétvége, hiszen csak a szilasházai Ján SuSoliak ülhet be a polgármesteri székbe. Ünnepel a Csapiár Benedek Városi Művelődési Központ KÜRTHY JUDIT Gálaműsorral, kiállítással, ánekkel ás tánccal ünnepelták a dunaszerdahelyi művelődési ház 45 éves évfordulóját. Az ingyenes rendezvényt november 4-án, péntek este tartották, éppen azon a napon, melyen 45 évvel ezelőtt először megnyitotta a kapuit az intézmény. DUNASZERDAHELY A művelődési házat 1977. november 4-én nyitották meg a nagyközönség számára, melyről egy egész oldalas cikk keretében számolt be a korabeli sajtó. Az akkor 30 fő dolgozóval megnyílt épület a Dunaszerdahelyi Művelődési Ház nevet viselte. Tervezői Jozef Slíz, Éva Grébertová és Alexander Braxatoris építészmérnökök voltak, akik már 1968-ra elkészültek a szükséges tervrajzokkal, az épület alapkövét pénzforrás és kivitelező híján azonban csak 1973-ban sikerült letenni. A sok kisebb és nagyobb belső helyiség számos lehetőséget kínál, a tágas előcsarnoknak köszönhetően akár 1200 főt is fogadhat az épület. „Az első emeleten kapott helyet a színházi karzat, az öltözők, a mozi, a festők és a szobrászok műtermei, a kiállítóterem, valamint a művelődési ház szerintem legalapvetőbb része, a hét klubhelyiség, amely a kiscsoportos foglalkozásoknak nyújt teret. A gyűjtőhobbit, a házimunkákat és az irodalmat kedvelőknek, a sakkozóknak, a színjátszóknak, a természetbarátoknak, és az ének- és zenekaroknak” - írja Szigeti László a régi újság hasábjain. „A népművelési osztálynak hat szakosztálya van: a nevelő tevékenységgel megbízott, a zenei, a tárlatrendezési, a mozgáskultúrával és a klubtevékenységgel foglalkozó, valamint az úgynevezett művészi szó szakosztály, amelyhez az amatőr színjátszók, a kisszínpadosok, vers- és prózamondók és a bábosok tartoznak” - nyilatkozta akkor Péntek István, a kulturális-népművelési részleg népművelési osztályának vezetője. A művelődési ház első igazgatója Molnár József volt, aki áldozatos munkával gyarapította az intézmény szolgáltatásait, lehetőségeit. Takács Tímea jelenlegi igazgató elmondta, hogy a jubileumra készült kiadványukkal szeretnének neki is méltó köszönetét mondani, melyben egy visszatekintő interjú keretében őt is megszólaltatták. „Áhhoz, hogy még több rendezvényt szervezhessünk és növeljük a nézőközönség számát, az kellett, hogy az épületet felfrissítsük, díszbe öltöztessük. Az utóbbi két évben hét termet újítottunk fel. A legnagyobb változások a színházteremben történtek, a fény- és a hangtechnika is egy helyre került. Korábban a fénykabin az első emeleten volt, a keverőpult pedig a színpad mellett egy asztalon. Ez a 21. században már nem igazán méltó egy városi művelődési központhoz. Emellett több más szükséges technikai fejlesztést is elvégeztünk. Sajnos a Covid alatt még csak az alap tevékenységeinket sem tudtuk elvégezni, a klubjaink bezártak. Ekkor kezdtük el megvalósítani azt a tervezetet, amit már korábban, az igazgatói pályázatomban az önkormányzatnak is bemutattam” - mondja Takács Tímea. Az ünnepi program már az előcsarnokban megkezdődött, ahol Szakáll Mária és Kolcák Szakáll Noémi tárlatát Péntek István nyitotta meg. A színekben gazdag festmények különféle technikákkal készültek, néhol nonfiguratív és absztrakt elemekkel, máshol pedig ember-, illetve állatábrázolással. A kultúrház előterének vörös falszíne csak még hangsúlyosabbá tette a képeken látható fő motívumokat, a falakon lévő tükrös felület pedig megsokszorozta a vibráló ! vizuális élményt. Péntek István bemutatta a kiállító művészeket. Anya és lánya, Szakáll Mária és Kolcák Szakáll Noémi tanulmányait, munkásságát. „Azok a művészek, akik a befogadót nem sokkolni akarják és elborzasztani a világ szörnyűségeivel, valóságos missziót teljesítenek. Gyógyítók ők, a lélek gyógyítói, akikre ma egyre keservesebben égető szükség van” - mondta köszöntőjében. A kiállításmegnyitót követően kezdetét vette a jubileumi gálaműsor, amit az AyFly family táncosai indítottak. Háromfős csoportokban adták elő számaikat, elasztikus kendők segítségével emelkedtek a magasba, miközben lassú mozgásokkal, illetve kitartott pozíciókkal tarkított táncot mutattak be. A jubileumi megnyitón elhangzott rövid történeti visszatekintésből kiderült, mikor és miért kapta a vmk a Csapiár Benedek nevet. „Dunaszerdahely város önkormányzata a 2016. április 19-i képviselő-testületi ülésen határozott arról, hogy a városi művelődési központ Dunaszerdahely híres szülötte, Csapiár Benedek nevét fogja viselni. Halálának 110. évfordulója alkalmából a város Csapiár Benedek-emlékévet hirdetett és a művelődési központ felvette a nevet. Csapiár Benedek piarista tanár, irodalomtörténész, néprajzi gyűjtő, a magyar folklór egyik legelső, nem eléggé ismert munkása. Az ő gyűjtései révén ismerhettük meg a Csallóköz hagyományait, mitológiáját, népszokásait, neki köszönhetjük, hogy ma egyáltalán ismerhetjük Tündér Ilonát, vagy az egykori Aranykert titokzatos lényeit” - hangzott el a beszédben. Ezt követően levetítették a művelődési ház kisfilmjét, melyben a pontos állapotfelmérést követően, a felújítási munkálatokon keresztül, a már megújult, belső helyiségeket tekinthették meg a nézők. Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármesterének köszöntője után Takács Tímea igazgató részletesen beszámolt a művelődési házban zajló fejlesztésekről, az online jegyvásárlás bevezetéséről, a Csaplárkult több programjáról és a Csaplárkult Polgári Társulásról is. A beszédek után egy újabb táncos produkció következett Dórák Lara Jázminnal és Simovic Dominikkal. A táncműsort követően pedig Kevická Tünde, Kollár Katalin és Érsek Rezső énekeltek a közönségnek. „A művészek valóságos missziót teljesítenek" - mondta Péntek István (A szerző felvétele)
