Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-02 / 253. szám
121 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2022. november 2. | www.ujszo.com Meglepően jól fogynak a drágább iPhone-ok ÖSSZEFOGLALÓ Furcsa trendekre hívja fel a figyelmet az egyik legismertebb piackutató az Apple új iPhone termékvonalának forgalmával kapcsolatban. A várakozásokhoz képest kevésbé fogynak az Apple szeptember elején bejelentett, a hónap második felétől kapható új generációs iPhone-jainak olcsóbb változatai, a cupertinói cég ezért a gyártási volumenek átcsoportosítását kérte beszállítóitól - írja a TrendForce nevű piacelemzőre hivatkozva a Reuters. Az Apple termékmixében az idei évre vonatkozóan eredetileg nagyjából 50-50 százalékos arányt képviselt az elérhetőbb árú iPhone 14 (Plus) és az abszolút top szegmensbe pozícionált iPhone 14 Pro (Max), ez az arány azonban az olcsóbb modellek gyér forgalmára visszavezethetően megváltozott, így mostanra tíz eladott iPhone-ból hat a drágább szériához tartozik, ráadásul a növekedés lassuló ütemben ugyan, de továbbra is jelentkezik majd - vélik a kutatócégnél. Az Apple eddig meglehetősen jól ellenállt az Egyesült Államokban is jelentkező gazdasági válság hatásainak, elemzők ugyanakkor szeptember óta kongatják a vészharangot, arra számítva, hogy a jövő év elején a cég kénytelen lesz jelentős mértékben visszavenni a termelési volument, mely éves szinten 14%-kal, 52 millió példányra csökkenhet. A tradicionálisan erősebb forgalmat generáló olcsóbb iPhone-okra vonatkozó keresletcsökkenésről már egy hónappal ezelőtt cikkeztek a tengerentúli lapok, kiemelve, hogy a kisebb büdzsével rendelkező vásárlók idén a relatíve kevés vonzó újdonság és a gazdasági környezetjelentette nyomás miatt sokkal inkább fordulhatnak az előző generációs modellekhez, mint korábban. (hwsw.hu) °ne'l4Plus A kisebb büdzsével rendelkező vásárlók idén a relatíve kevés vonzó újdonság és a gazdasági környezet jelentette nyomás miatt sokkal inkább fordulhatnak az előző generációs modellekhez, mint korábban (Shutterstock) A mesterkélt és a hamis mosoly is boldoggá tehet ÖSSZEFOGLALÓ Egy nemzetközi tudóscsoport az ELTE PPK kutatóinak részvételével közel 4000 ember adatait elemezve igazolta, hogy a mesterségesen produkált mosoly val&i, természetes jókedvet idéz elő. Az eredmények kultúrától függetlenül érvényesek - derül ki a Nature Human Behavior című folyóiratban megjelent tanulmányból. A kutatókat közel száz éve foglalkoztatja a kérdés, hogy az érzelmek kialakulásában meghatározóak-e a test felől érkező jelzések. Amolyan tyúk vagy a tojás dilemma ez: először jókedvünk van és azután mosolygunk, vagy a mosolygástól lesz-e jókedvünk? A mimikái viszszacsatolás elmélet (szakkifejezéssel élve a facialis feedback hipotézis) hívei úgy tartják, az érzelmi élmények kialakulásában szerepet játszik az akaratlagos izomaktivitás, elsősorban az arcizmoké. Az 1960- as években ugyanis azt találták, hogy a vidám arckifejezést utasításra felvevő emberek jobb hangulatról számoltak be, mint azok, akiket más mimika produkálására kértek. Ezt a hatást azonban a későbbiekben változó eredményességgel sikerült csak igazolni. Adott tehát a kérdés: az arcra csalt mosoly önmagában is boldogabbá tesz bennünket? Tudósok egy csoportja Many Smiles Collaboration néven új, kiterjedt vizsgálatba kezdett, hogy lezárja az évtizedek óta folyó vitát. A kutatás Nicolas A. Coles (University of Stanford) vezetésével valósult meg, az ELTE PPK-ról Nagy Tamás egyetemi adjunktus, Aczél Balázs egyetemi docens és Hajdú Nándor tanársegéd részvételével. A felmérésbe 19 országból közel Az örömtelibb arckifejezés növeli a jókedvet (Shutterstock) 4000 embert vontak be, akiknek különböző feladatokat kellett végrehajtaniuk: a kutatók elsőként mosolygó színészek fotóit mutatták nekik, és arra kérték őket, hogy utánozzák a látott arckifejezéseket. A feladat értékelése után az önkénteseknek egy tollat kellett a szájukban tartaniuk úgy, hogy az vagy mosolygásra késztesse őket (a tollat a fogukkal tartották), vagy megakadályozza a mosolygást (a tollat az ajkukkal tartották). Eközben a résztvevők felének pozitív képek sorozatát vetítették. A kísérlet végén pedig mindenki kitöltötte a saját boldogságszintjére vonatkozó kérdőívet. Az első elemzések után a kutatók azt találták, hogy az örömtelibb arckifejezés növelte a jókedvet. Ezt azonban az is okozhatta, hogy a semleges kifejezések után, például az unalom miatt, csökkent a boldogságérzet. Az ehhez hasonló zavaró tényezőket kizárása érdekében és azért, hogy biztosítsák az eredmények megbízhatóságát, a kutatók többféle mérést végeztek, és minden feladathoz kontrollhelyzetet biztosítottak. Emellett figyelembe vették azt is, hogy ismerik-e az egyes résztvevők a facialis feedback jelenségét, és hogy mennyire hűen sikerült követniük a kísérleti utasításokat. Az így kapott adatok feldolgozása során kiderült, hogy a résztvevők az utánzós feladat nyomán számoltak be a legnagyobb fokú boldogságról, a tollat segítségül hívó gyakorlat pedig sokkal kisebb mértékben váltott ki pozitív érzelmeket. A vizsgálat mindezzel együtt megerősítette, hogy a mesterségesen felvett vidám arckifejezés előidézi és fokozza is a jókedvet. Az eredmények kultúrától függetlenül érvényesek, azaz Amerikától Magyarországon át Kenyáig és Japánig mindenhol vidámabbak lettek a résztvevők, ha mosolygó arckifejezést vettek fel. (ELTE) embert öl meg a világ fosszilisenergia-függősége Több millió MTI-HÍR A világ függősége a fosszilis energiáktól nemcsak szélsőséges időjárást idéz elő, hanem kimutathatóan hozzájárul többmillió ember halálához is - hívták fel a figyelmet orvosok egy új tanulmányban, amely a Lancet című neves orvosi szaklapban jelent meg szerdán. A szén, a kőolaj, a földgáz és a biomassza égetése világszerte olyan mértékű légszennyezést okoz, amely évente 1,2 millió ember halálához vezet - állapították meg a Lancet Countdown elnevezésű nemzetközi együttműködés legújabb éves jelentésében. A Lancet Countdown vizsgálatát a University College London vezeti, a projektben minden évben 99 szakértő vesz részt a világ minden tájáról, 51 különböző intézet - köztük az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) - képviseletében. Marina Romanello, a University College London egészségügyi és klímakutatója, a Lancet Countdown vezetője úgy fogalmazott, hogy „egészségünk ki van szolgáltatva a fosszilis energiáknak”. A kutató szerint állandósult a világ függősége a foszszilis erőforrásoktól, ami nemcsak súlyosbítja az éghajlatváltozás káros egészségügyi hatásait, hanem pillanatnyilag már összefonódik más, folyamatban lévő globális válságokkal is, például a koronavírus-világjárvánnyal, az inflációval és az ukrajnai háború okozta energia- és élelmiszerválsággal. A klímaváltozás egészségügyi hatásait vizsgáló Lancet Countdown projektben részt vevő tudósok 43 olyan egészségügyi indikátort határoztak meg, amelyek azt mutatják, hogy az éghajlatváltozás megbetegíti és legyengíti az embereket. Idén új tényezőként vizsgálták meg az éhínség kérdését: a jelentésben arra a megállapításra jutottak, hogy 2020-ban - az 1981 és 2010 közötti időszakhoz képest - 98 millióval több embert sújtott éhínség a klímaváltozás okozta szélsőséges hőség következtében. A kutatók 103 ország vizsgálata alapján azt látták, hogy a népesség 26,4 százaléka tapasztalt bizonytalanságot az élelmiszerellátásban. Ä klímaváltozás hatásai nélkül ez az arány csak 22,7 százalék lett volna - mutatott rá Marina Romanello. Anthony Costello gyermekorvos, a Lancet Countdown társelnöke kiemelte, hogy az élelmiszerellátás bizonytalansága természetesen nem írható kizárólag az éghajlatváltozás számlájára, de az okok komplex hálózatában ez nagyon jelentős tényező, amelynek a hatása az idővel csak súlyosbodni fog. A jelentésből kiderül, hogy a 2017 és 2021 közötti adatokat vizsgálva 68 üzemanyagának és a villamos erőműveket tápláló szénnek az elégetése következtében egyre gyakoribb az asztma és a szívbetegség a gyerekek körében. „Ha felírunk egy inhalációs eszközt, az nem fogja megszüntetni az asztma kiváltó okát egy autópálya mellett élő kisfiú esetében” - hívta fel a figyelmet az orvos, aki rámutatott arra is, hogy „temérdek tudományos hatóan nem változtat bevett szokásain, vagyis a fosszilis energiáktól való függőség kezelése mindeddig hatástalannak bizonyult. „Pedig nem egy ritka rákbetegségről van szó, amelynek még nem ismerjük a gyógymódját. Pontosan tudjuk, milyen ellenszerre van szükségünk, csak az elhatározás és a szándék hiányzik még mindannyiunk és az államok vezetői részéről” - mondta Renee Salas. Ennek ellenére a világ országainak jelentős része ma is többmilliárd dollárral támogatja a fosszilis energiák használatát, olyan összegekkel, amelyek sokszor az egészségügyre fordított kiadásokkal vannak egy szinten, sőt esetenként meg is haladják azt. 2019-ben 86 kormányzatból 69 támogatta a fosszilis energiaforrások kitermelését és használatát összesen 400 milliárd dollárral. Ennek eredményeképp a jelenlegi trendek alapján mintegy 150 évet venne igénybe a szénalapú források teljes kivezetése a világ energiaellátásából. „A világ fordulóponthoz érkezett. Muszáj változtatnunk, mert különben a gyerekeink az éghajlatváltozás olyan mértékű felgyorsulásával fognak szembesülni, amely már a túlélésüket fenyegeti majd” - fogalmazott Anthony Costello. Az éghajlatváltozás megbetegíti és legyengíti az embereket (Shuterstock) százalékkal emelkedett a hőség okozta halálozások száma a 2000 és 2004 közötti időszakhoz képest. Ugyanebben a viszonylatban 61 százalékkal nőtt az erdőtüzek kockázata. Renee Salas, a Harvard Egyetem professzora és a jelentés társszerzője elmondta, kimutatható, hogy az autók bizonyítékon” alapul az a megállapítás, hogy a légszennyezés évente 1,2 millió halálesetet okoz. A Lancetben megjelent tanulmányban azt is aláhúzták, hogy a jól ismert és bizonyított káros következmények ellenére az ember - ahogy más függőségek esetében is megfigyelhető - lát-
