Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-07 / 257. szám
6 ! MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. november 7. | www.ujszo.com RÖVIDEN Észak-Korea négy rakétát lőtt ki Szöul. Eszak-Korea szombaton kilőtt 4 rövid hatótávolságú rakétát a Sárga-tengerre, válaszul a közös dél-koreai-amerikai hadgyakorlatra. Phenjan „a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elleni agresszív és provokatív katonai manővernek” nevezte az Éber vihar kódnevű hadgyakorlatot, és azzal fenyegette meg Szöult és Washingtont, hogy „a történelem legrettenetesebb árát” fizeti meg érte. A dél-koreai hadsereg az Észak-Phjongan tartománybeli Tongrim irányából észlelte szombaton a rakétaindítást és a Sárga-tenger felé tartó négy rakétát. Az október 31 -én kezdődött Éber vihar a valaha tartott legnagyobb közös amerikaidél-koreai hadgyakorlat volt. Eredetileg pénteken ért volna véget, de egy nappal meghoszszabbították az elmúlt napokban megszaporodott észak-koreai rakétaindítások miatt, illetve azt követően, hogy Phenjan megpróbált interkontinentális ballisztikus rakétát indítani a Japán-tenger felé. (MTI) Új elnök a Nemzeti Tömörülés élén Párizs. Jordan Bardellát választotta meg új elnökének a francia szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés szombati kongresszusán. A szavazás eredményét a leköszönő elnök, Marine Ée Pen jelentette be, aki az ellenzéki párt nemzetgyűlési frakcióvezetőjeként folytatja a politizálást. A 27 éves európai parlamenti képviselőnek a gyakorlatban már egy évvel ezelőtt átadta a párt vezetését Marine Le Pen, amikor megkezdte a felkészülést a 2022. áprilisi elnökválasztásra, amelyen végül második helyen végzett. Bardella az első olyan elnök az 1972-ben, Jean-Marie Le Pen által alapított párt élén, aki nem tagja a Ée Pen családnak, jóllehet korábban Marine Le Pen egyik unokahúgával élt együtt. A 40 ezer párttag 84,84 százaléka szavazott rá, míg kihívója, Louis Alliot, a déli Perpignan polgármestere, Marine Le Pen korábbi élettársa a voksok 15,16 százalékát szerezte meg. (MTI) AViktória-tóba zuhant egy gép Dar es Salaam. Tizenkilenc halottja van a tegnapi tánzániai repülőgép-szerencsétlenségnek -jelentette be az ország miniszterelnöke. A Precision Air légitársaság ATR 42-500 típusú gépe, amely Dar es Salaamból a Viktória-tó partján fekvő Bukóba városba tartott, közvetlenül a leszállás előtt csapódott Afrika legnagyobb tavának vizébe. A repülőgépen 43-an tartózkodtak. A csaknem teljesen víz alá került gép törzséből korábbi jelentések szerint 26 sérültet mentettek ki és szállítottak kórházba. A légügyi hatóságok szerint a gép rossz látási viszonyok közepette próbálta megtalálni a leszállópályát, amelyet elvétett. (MTI) Washington nyitottságot vár a tárgyalásokra Ukrajnától ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Amerikai lapértesülés szerint a Biden-kormány a háttérben arra bátorítja Ukrajna vezetőit: hagyjanak fel azzal, hogy nyilvánosan elutasítják a béketárgyalásokat, amíg Vlagyimir Putyin orosz elnököt el nem távolítják a hatalomból. Az USA nem akarja tárgyalóasztalhoz kényszeríteni Zelenszkij elnököt, inkább annak biztosítása a célja, hogy Ukrajna „megőrizze erkölcsi tartását nemzetközi támogatói szemében” - írja a Washington Post névtelen forrásokra hivatkozva. Miközben az amerikai fél osztja az ukránok álláspontját azzal kapcsolatban, hogy Putyin egyelőre nem gondolja komolyan a tárgyalásokat, elismerik, hogy Zelenszkij totális elutasító magatartása is aggodalmat váltott ki Európa, Afrika és Latin-Amerika egyes részein, ahol egyre inkább érződnek a háború negatív gazdasági hatásai. Biden nehéz helyzetben Amerikában a republikánus szavazók egyre kevésbé támogatják, hogy továbbra is olyan mértékben segítsék az ukránokat, mint eddig. A mai félidős választások tehát ilyen szempontból is nehéz helyzetbe hozhatják Biden elnököt, aki a háború kezdete óta azt mondja, addig nyújtanak támogatást, ameddig csak szükséges. Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) által bejelentett újabb ukrajnai katonai segély tükrözi a háború fejleményeiből fakadó ukrán szükségleteket - jelentette ki John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője. Jelenleg a fókusz a légvédelmi képességeken van, ezért az új csomagban felújított Hawk légvédelmi rakétarendszerek szállítása is szerepel. Teheróni beismerés Irán első alkalommal ismerte be szombaton, hogy szállított pilóta nélküli repülőgépeket Oroszországnak, de hangsúlyozta, hogy ez az Ukrajna elleni háború előtt történt, amelyben Moszkva - ukrán beszámolók szerint - erőművek és polgári infrastruktúra elleni támadásokra használta őket. Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter közölte, hogy „néhány” drónt szállítottak Oroszországnak, és tagadta, hogy Teherán továbbra is szállítana drónokat Moszkvának. Volodimir Zelenszkij hazugsággal vádolta meg Teheránt, mondván, hogy az ukrán haderők legalább tíz drónt lőnek le naponta. Evakuálási tervek Az ukrán főváros vezetői megkezdték annak tervezését, hogyan evakuálnák a lakosságot egy totális áramszünet bekövetkezése esetén, írja a New York Times. A felkészülésre azért van szükség, mert az utóbbi hetekben az orosz hadsereg Ukrajna-szerte energetikai létesítményeket bombázott, és azok 40 százaléka megsérült vagy megsemmisült. Ha végleg elmegy az áram, akár a teljes ukrán fővárost kiüríthetik, ami hárommillió ember költöztetését jelentené. A szükséges eszközök híján nehezen boldogulnak a meghibásodott erőművek javításával. Úgy tűnik, az emberek nem kezdtek menekülni, mondta a lapnak Roman Tkacsuk, Kijev biztonsági főnöke. Kijevben ezer fűtött menedékhelyet állítanak fel, amelyek bunkerként is funkcionálhatnak. (euronews, 444, MTI) Felpörgött a kampány az Egyesült Államokban, ma félidős parlamenti választásokat tartanak. Barack Obama és Joe Biden együtt jelent meg Pennsylvaniában. A demokraták számára óriási a tét, hiszen a felmérések szerint a republikánusok mindkét törvényhozási kamarát elvehetik tőlük. Barack Obama, volt amerikai elnök szónoklatában úgy fogalmazott, hogy most az alapvető jogok érvényesüléséről szól a választás. Maga a demokrácia van most a szavazólapon, ezért nagy a tét - mondta Obama. Donald Trump árnyéka a félidős választásokra is rávetül. A volt elnök fontolgatja, hogy 2024-ben újra indul. A republikánus jelöltek közül sokan nyíltan Trump-pártinak vallják magukat. (TASR/AP-felvétel) Olaszország engedélyezte egy humanitárius mentőhajó kikötését Olaszország engedélyezte, hogy tegnap kora reggel egy humanitárius mentőhajó 179 migránssal a fedélzetén befusson egy szicíliai kikötőbe, és megkezdje a kiskorúak partra szállítását, miközben elutasította három másik, további 900 embert szállító hajó biztonságos kikötésre vonatkozó kérését a közeli vizeken. A német zászló alatt hajózó Humanityl nevű hajó Cataniában ért partot. Róma. Olaszország új kormánya lezárta kikötőit a nem kormányzati csoportok mentőhajói előtt, és ragaszkodik ahhoz, hogy azok az országok, amelyek zászlaja alatt a hajók közlekednek, fogadják be a migránsokat. Egyedül a Humanityl számára engedélyezte a kikötőbe való belépést, hogy kiskorúakat és orvosi ellátásra szoruló embereket tegyen a partra. A hajót üzemeltető német jótékonysági szervezet tisztviselői vitatták Olaszország azon lépését, hogy megkülönbözteti a „veszélyeztetett” migránsokat, mondván, hogy valamennyiüket a tengeren mentették meg, és a nemzetközi jog szerint már csak ezért is jogosultak a biztonságos kikötőre. Matteo Piantedosi belügyminiszter pénteken közölte, hogy a Humanityl csak addig tartózkodhat olasz vizeken, amíg kiskorúak és a sürgős orvosi ellátásra szoruló emberek partra szállnak. Az intézkedést azt követően hagyták jóvá, hogy Németország és Franciaország is felszólította Olaszországot, biztosítson biztonságos kikötőt a migránsoknak. Jelezték egyben, a migránsok egy részét befogadnák, hogy Olaszország ne egyedül viselje a migrációs nyomás terhét. A másik három hajónak azonban az olasz hatóságok nem ajánlottak fel ilyen lehetőséget. A norvég zászló alatt közlekedő Geo Barents, aiiíely 572 migránst szállított, és a német vezetésű Rise Above 93 migránssal a hétvégén ért olasz vizekre Szicíliától keletre, hogy védelmet keressen a viharos tengeren, de nem kaptak hozzájárulást Olaszországtól, és nem érkezett hatósági válasz a biztonságos kikötőre vonatkozó többszöri kérésre sem. A hajó fedélzetén állítólag lázadás tört ki. (MTI) Szíj jártó Péter újabb vörös vonalra bukkant Budapest. „Az EU következő szankciós csomagja a hírek szerint a nukleáris technológiákra fog vonatkozni. Már több tagállam külügyminisztere is jelezte, hogy támogatni fogja, ez azonban egy újabb vörös vonal Magyarország számára” - mondta Szijjártó Péter magyar külügyminiszter tegnap a Kossuth rádióban. „Paks a magyar energiatermelés harmadát biztosítja, a Paks II. beruházás pedig a rezsicsökkentés vívmányainak megőrzését jelentheti, tehát az újabb szankciók ellentétesek az ország érdekivei. A jelenlegi négy magyarországi atomerőműblokkba orosz gyártótól kell a fűtőelemeket beszerezni, a térségben nagyrészt ilyen erőművek működnek. Magyarország elégedett az orosz beszállítókkal. A nukleáris fűtőelemek hosszú távú garanciát jelentenek a magyar energiabiztonság számára” - idézte az MTI Szijjártót. A külügyminiszter az oroszukrán háború lezárása kapcsán a nagyhatalmak közti párbeszéd fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a hidegháborúban is úgy lehetett megelőzni a harmadik világháborút, hogy volt kommunikáció az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Most is orosz-amerikai kommunikációs csatornákat kellene létrehozni, mert tárgyalások nélkül ez a háború nem zárható le — hangoztatta. Hozzáfűzte: a 27 uniós külügyminiszter legutóbbi megbeszélésén 26 kollégája közül egy se mondta ki azt a szót, hogy „béke”. Szijjártóhoz hasonlóan Kövér László házelnök is óvott a nukleáris energia szankcionálásától orosházi kampányeseményén, és a tényekkel szembemenve arról beszélt, hogy Oroszország nem használja fegyverként a gázt, Európa viszont igen. (444)
