Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-07 / 257. szám
KÖZÉLET 2022. november 7. | www.ujszo.com Egyenlőséget nem ígérnek, de az áldozatok ártatlanságának megkérdőjelezését elutasítják Ján Orosch nagyszombati érsek, a katolikus egyház magasrangú képviselője Szlovákiában kétségbe vonta két áldozat ártatlanságát. Kijelentéseitől még a Szlovák Püspöki Konferencia sem határolódott el. (TASR-feivétei) BUGÁRANNA Pozsony. „Magam is vallásos vagyok, de az érsek túllőtt a célon" - jelentette ki Igor Matoviő (OLaNO) pénzügyminiszter tegnapján Orosch nagyszombati érsek körlevelére reagálva, majd nem sokkal később leszögezte: a bejegyzett élettársi kapcsolatok bevezetését ebben a választási időszakban nem fogják jóváhagyni. „Juraj és Matús, két ártatlan ember családja és szerettei. Gondolatban Önökkel vagyok. Ma este még inkább” - reagált Zuzana Caputová államfő a nagyszombati érsek levelében megjelent kérdésekre, melyben az LMBTQ-közösség tagjaival szemben elkövetett terrortámadás áldozatainak ártatlanságát firtatta Orosch. A dokumentum hatalmas felháborodást váltott ki az országban, a közösségi médiában tömegek jelezték, hivatalosan is kilépnek az egyházból. Minimális jogbővítés Eduard Heger (OEaNO) kormányfő szombaton a Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) műsorának vendége volt, ahol szerencsétlennek nevezte az érsek megnyilvánulását. „Ez az az időszak, amikor konstruktív nem pedig megosztó vitára van szükség. Kétségeket ébreszteni és további megosztást okozni nagyon szerencsétlen dolog” - vélekedett. Megjegyezte, a körlevél nem nyilvános dokumentumként készült, ennek ellenére azonban mindenkinek meg kellene fontolni, milyen szavakat használ, és mit ültet az emberek fejébe. A témával kapcsolatban megismételte, Viliam Karas igazságügyi minisztert megbízta a jogszabály kidolgozásával, mely bizonyos jogokat garantál az egy háztartásban élő személyeknek. Matovic a Na telő című műsorban vasárnap elismerte, az érsek körlevele túlment a határon, a regisztrált élettársi kapcsolat intézetének bevezetését azonban továbbra is határozottan elutasította. „Semmi esetre” - mondta arra utalva, hogy amíg a jelenlegi kormány hatalmon van, legfeljebb az örökösödés és egészségügyi dokumentációhoz való hozzáférés terén lehet szó változásról. Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter szintén úgy véli, az érsek nyilatkozata elítélendő. Kollár, a kakukktojás Boris Kollár (Sme rodina) házelnök keményen bírálta a rendőrség hivatalos Facebook-oldalán közzétett bejegyzést, melyben a hatóságok arra hívták fel a figyelmet, az érsek levele manipulativ és stigmatizálja a terrortámadás áldozatait. Az állásfoglalásban hangsúlyozták, az ilyen kijelentések táplálják a gyűlöletet a társadalomban és fokozzák az agressziót, amit az egyes szlovák iskolákban történt esetek egyaránt igazolnak. „Ahelyett, hogy egyesítené és megnyugtatná a híveket, hazugságokon alapuló manipulativ kérdések alapján megosztja a társadalmat” - figyelmeztetett Orosch tevékenységére a rendőrség. Kollár személyes profilján keresztül nyilvánított véleményt: „Az ilyen szövegnek semmi köze a rendőrség munkájához” - szögezte le. Milan Krajniak (Sme rodina) munkaügyi miniszter a TA3 televízió műsorában kiállt pártfőnöke mellett, azt azonban elismerte, a Vár utcai támadás áldozatai ártatlanok. Ján Richter (Smer) korábbi munkaügyi miniszter szerint az egyháznak épp az ellenkezőjét kellene tennie - uszítás helyett a helyzet megnyugtatását kellene szorgalmaznia. Veronika Remisová (Za l’udí) szintén helytelenítette az érsek szavait, mondván, ha nem tudunk valami jót mondani, inkább hallgassunk. Juraj Blanár, a Smer alelnöke szerint Caputová és a koalíció visszaélt a terrortámadással mivel az LMBTQ-közösség tagjait emlegetik áldozatként. Blanár azt kifogásolta, nem kapott elegendő figyelmet, hogy Robert Fico (Smer) is a támadó célpontjai közt szerepelt. A katolikus egyház tagjai petíciót indítottak, melyben azt hangsúlyozzák: „Orosch érsek nem beszél a nevünkben”. „Úgy véljük, Orosch érsek szavai, melyek megkérdőjelezik az áldozatok ártatlanságát, szöges ellentétben állnak az ember bűnösségéről és ártatlanságáról szóló tanítással. Tiszteletlennek, érzéketlennek és igazságtalan diszkriminációhoz vezetőnek tartjuk” - áll a petíció szövegében. Súlyosbodott az idősek kirekesztése az elmúlt évtizedben BUGÁRANNA Az idősebb kor alapján történő diszkrimináció komoly probléma Szlovákiában - derül ki a Közéleti Kérdések Intézetének (IVÓ) legújabb felmérésóből, melyben azt vizsgálták, a lakosság miként érzékeli az életkoron alapuló megkülönböztetést. Pozsony. Az intézet szakértői az igazságügyi minisztérium támogatásával hajtották végre a kutatást a Focus közvélemény-kutató ügynökség közreműködésével, 1212 résztvevő bevonásával került sor. A válaszadókat elsősorban arra kérték, tízes skálán értékeljék, mennyire tartják komoly problémának az idősek hátrányos megkülönböztetését hazánkban - az 1-es jelentette a legenyhébb, a 10-es pedig a legsúlyosabb fokozatot. A megkérdezettek több mint fele (55%) 7 és 10 közötti értékelést adott a kérdésre. Az IVÓ elemzői rámutattak, a 6,6 pontos átlagérték azt tükrözi, hogy a közvélemény szerint az életkor szerinti diszkrimináció súlyos probléma Szlovákiában. Mint kiderült, a 2011- es elemzéshez képest is romlott a helyzet - több mint 10 évvel ezelőtt az átlagérték 6,4 pont volt, a lakosok szerint tehát egy évtized sem volt elég az egyenlőtlenség kiküszöböléséhez. Épp ellenkezőleg. A friss adatok alapján továbbá megállapítható, hogy az idősekkel szembeni diszkrimináció iránti érzékenység az életkor előrehaladtával növekszik- az 55 és 64 év közöttiek korcsoportjában 6,6 pontos értékelés született, a 75 évnél idősebb nyugdíjasok viszont átlagban 6,8 pontot adtak. A kutatás készítői mindemellett rámutattak a nemek közötti eltérésre- a 2011-es méréshez hasonlóan, a nők ezúttal is kritikusabb véleményt fogalmaztak meg a férfiakhoz képest. A férfiak 6,4-gyel valamivel jobbnak, a nők viszont 6,7-tel az átlagnál rosszabbnak tartják az idősek helyzetét. Áldozat vagy tanú A felmérésben rákérdeztek a résztvevők tapasztalataira is - saját bőrükön tapasztaltak-e kor alapján történő diszkriminációt, illetve közvetett módon találkoztak-e efféle megkülönböztetéssel. A megkérdezettek 29%-a mondta azt, hogy van saját tapasztalata az életkor szerinti diszkriminációval, az 55 évnél idősebbek esetében a válaszadók több mint egyharmada (35%) nyilatkozott hasonlóképp - 14% saját maga volt az áldozat, 21% pedig szemtanúja volt a dolognak. Zora Bútorová, a közlemény szerzője kiemeli, az idősebb kor alapján történő hátrányos megkülönböztetéssel - tanúként vagy áldozatként - az összes korcsoport képviselője találkozott. Igaz, a fiatalabb korosztály tagjai sokkal nagyobb valószínűséggel válnak a diszkrimináció szemtanújává, mint közvetlen elszenvedőjévé. Az idősebbek esetében ez az arány viszont kiegyensúlyozottabb - a 65 és 74 év közötti válaszadók 16%-a jelezte, már átélt olyan pillanatokat, amikor kora miatt diszkriminálták, közel egyötödük pedig közvetett módon tapasztalt ilyet. A szakértők arra a kérdésre is keresték a választ, a társadalom mely szférájában fordul elő leggyakrabban ez a jelenség. A közzétett táblázat alapján a lakosok közel háromötöde tapasztalt a korából kifolyólag hátrányos megkülönböztetést a munkaerőpiacon. A második leginkább érintett terület az egészségügyi és szociális ellátást nyújtó létesítmények, ahol a válaszadók több mint negyedét érte diszkrimináció. Bútorová megjegyezte, a megkérdezettek közel ötödé számolt be lekicsinylő, tapintatlan és érzéketlen bánásmódról, valamint 14% az üzletekben, 13% pedig a tömegközlekedés során érezte a negatív hozzáállást. Bútorová szerint a közvélemény már 2011-ben is a munkaerőpiaci és az egészségügyi, illetve szociális ellátás terén tapasztalt diszkriminációt tartotta a legsúlyosabbnak. Globális jelenség Ez a probléma azonban nem csak Szlovákiát érinti, a 2019-es Eurobarométer-felmérés szerint az életkoron alapuló diszkrimináció a hátrányos megkülönböztetés egyik leggyakoribb formája az Európai Unióban - a lakosok 40%-a mondta azt, hogy a kor alapú diszkrimináció elterjedt hazájában. Az uniós közvélemény szerint a foglalkoztatás területén fordul elő leginkább, de az áruhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén is igencsak gyakori. Az egészségügyi ellátás elérhetősége kapcsán tapasztalt egyenlőtlen bánásmód az 55 év felettiek számára különösen aggasztó, ami a koronavírus-járvány idején szintén beigazolódott. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2021 tavaszán közzétett kutatása szintén megerősítette, a kor alapú kirekesztés globális probléma, amely valamilyen szinten a világ összes országában jelen van. A jelentésben az ageizmust - amikor valaki a korából kifolyólag sztereotípiák tárgya lesz - vizsgálták. A diszkrimináció formái és gyakorisága eltérő ugyan, de még a legfejlettebb országokban is jelen van. Európában háromból egy idős személy jelentette, hogy érezte már magát az ageizmus céltáblájaként. Európa 28 országában valamivel több, mint minden harmadik 65 évnél idősebb ember számolt be arról, hogy időskori diszkrimináció áldozata volt - szóban vagy tettlegesen, életében legalább egyszer megsértették, bántalmazták, vagy megtagadtak tőle különféle szolgáltatásokat. Európa 28 országában valamivel több, mint minden harmadik 65 évnél idősebb ember számolt be arról, hogy időskori diszkrimináció áldozata volt (TASR-felvétel)
