Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-06 / 231. szám
www.ujszo.coml 2022. október 6. KULTÚRA 9 Egy szimpatikus díszvendég JUHÁSZ KATALIN Megígértük, küldjük a nótát: a hétfői általános hangulatjalentás után a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendég országáról, Szlovákiáról lesz szó. Több szempontból is különlegesnek bizonyult ez a múlt hétvégi irodalmi ivázió. Nem csupán azárt, mert flegma állami hivatalnokok helyett kát civil szervezet összefogásának eredményeképp valósult meg. Ez a két szervezet a Bázis - Szlovákiai Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület, valamint a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, amely talán az utolsó valóban független kulturális szervezet a nemzetközi jelentőségű rendezvények szervezői között. Ok kérték fel a Bázist a szlovák díszvendégség programjának összeállítására, miután a lengyelek lemondták a meghívást, és gyorsan találni kellett helyettük egy másik országot. Amire 2016-ban, az első szlovák díszvendégség előtt másfél évig készülődtek az állami intézmények, azt egy kis civil csapat pár hónap alatt összehozta - megkockáztatjuk: jobban, mint hat évvel ezelőtt. Mivel akkor is tudósítottam a helyszínről, a Millenárisról, van összehasonlítási alapom, és elvitatkozom erről bárkivel, ha megkeres. A díszvendégstandot ügyesen helyezték el a felújított Millenárison, az érkezők szinte beleütköztek, és a Slovakia felirat már kintről látszott. Odabent pedig ismert magyar írók mutatták be a frissen megjelent fordításköteteket, amivel saját rajongóikat is odavonzották. Mert akit Dragomán György, Szabó T. Anna, Nádasdy Ádám vagy Závada Pál ajánl figyelmünkbe, és a kötetéből Borbély Alexandra, Nagy Ervin vagy Kerekes Vica olvas fel részletet - nos, az a szlovák szerző talán lépéselőnnyel indul a könyvpiacon. Apropó: könyvpiac. Nem tudni, mekkora robbanást okoz majd Magyarországon ez a 29 fordításkötet, de ennyit talán még sosem kaptak a könyvfesztivál látogatói a kiemelt ország irodalmából. (A talán szó csak a biztonság kedvéért szerepel az előző mondatban, mert ilyen statisztika nincs). A könyvek most már hozzáférhetőek, senki nem mondhatja, hogy nincs lehetősége megismerkedni a szomszédos ország legjobb szerzőivel, hogy semmi esély a kultúrák közeledésére. A pozsonyi Womanpress vitte el a pálmát a frissen megjelent fordításkötetek számát illetően, de több magyarországi kiadó is vállalta az üzleti szempontból rizikós kooperációt. A díszvendégséghez egyébként feleennyi fordításkötet is elegendő lett volna, ám a szlovákiai magyar műfordítók száma az utóbbi évtizedben jelentősen megugrott. Ok mindenféle hivatalos hacacáré nélkül, csendben teszik a dolgukat: kiválasztják a legjobb szlovák könyveket, kiadót keresnek nekik és átültetik őket magyarra. Dicséretes, hogy végig megkülönböztetett figyelem övezte őket a négy nap alatt, sőt külön programpontként néhányan közülük fókuszba is kerültek - megoszthatták műhelytitkaikat a nagyérdeművel. Kiderült, hogy vannak, akik saját ízlésükre támaszkodnak, vagyis azt fordítják le, ami megérinti őket. Ilyen például Vályi Horváth Erika, neki köszönhetjük többek közt Irena Brezná, a Svjácban élő, díjakkal elhalmozott szlovák írónő magyarul megjelent műveit. Mészáros Tünde, aki tíz év alatt 35 kötetet fordított magyarra (főleg szlovákból, de csehből és angolból is), mostanában a kihívásokat keresi, azaz szándékosan olyan műveket választ, amelyeket nem lehet rutinból lefordítani, hanem kreatív ötletek is kellenek a munkához. Ilyen például Katarina Kucbelová különös naplóregénye, a Főkötő, amelyet Závada Pál méltatott a könyvfesztiválon, és amelyről még lesz szó ebben a rovatban - hamarosan. Pénzes Tímea is sokoldalú fordító, ő szintén sokszor hagyatkozik saját ízlésére, de azért azt is figyeli, mely kötetek kapnak díjakat Szlovákiában. Az Anasoft Litera az etalon, aki ott bekerül az első tízbe, illetve az első ötbe, az reménykedhet magyar fordításban. Annál is inkább, mivel - Dragomán György szavaival élve - ugyanannak a börtönnek a különböző celláiban nőttünk fel, úgyhogy sok a közös bennünk, sok mindent hasonlóan látunk és írunk le. Mostani helyzetünk már némiképp különbözik, például Szlovákiában sokkal komolyabb állami támogatás jut a kultúrára, ezen belül az irodalomra is - különös tekintettel a fordításokra. A szlovák állam örül, ha szerzőik eljutnak a nagyvilágba, ezért a Fond na podporu umenia gálánsán támogatja a műfordítókat - akár külföldiek is pályázhatnak náluk, ha kiszemelnek maguknak egy szlovák kötetet, és akad, aki kiadja. És még egy fontos dolog történt az utóbbi hétvégén: végre megmutathatta magát a könyvfesztiválon néhány szlovákiai magyar szerző. Örök dilemma, hogy sem a szlovák állam nem „exportálja” őket külföldi könyves rendezvényekre, sem a magyar közeg nem tud velük mit kezdeni - illetve inkább nem akar, hiszen elég nagy a tülekedés belföldön is. Most terítékre kerültek Németh Zoltán, N. Tóth Anikó, Juhász Rokko, Száz Pál, Bartalos Tóth Iveta, Szalay Zoltán, Bolemant Éva és Marosz Diána könyvei. Ez utóbbi, a Benőke és Hanga, a kétnyelvű testvérek című mesekönyv kiadónk, a Duel-Press gondozásában látott napvilágot. Szlovákia szerintem rendkívül szimpatikus díszvendégnek bizonyult. A pavilon mindig tele volt érdeklődőkkel, több programot ugyanannyian álltak végig, mint amennyi érdeklődőnek ülőhely jutott. Szlovákia tényleg nyitott könyv, ahogy ezt a szlogen is jelezte. És ez nagy szó, hiszen több mint 40 külföldi szerző, 150 program és 200 dedikálási lehetőség várta az érdeklődőket a köny vfesztiváon. Elhunyt a country királynője NAVARRAI MÉSZÁROS MÁRTON „Drága édesanyánk, Loretta Lynn békésen, álmában elhunyt az otthonában, szeretett ranchán. Hurricane Miliőben, ma reggel, október 4-én" - adta hírül a 91. életévében járó country-ánekesnő családja. Dolly Parton amerikai countrycsillag, akivel többször is együtt dolgozott hat évtizedes karrierje során, az Instagramon méltatta néhai pályatársát: „Amíg csak Nashville-ben éltünk, mindig olyanok voltunk, mint a nővérek, és csodálatos ember, csodálatos tehetség volt, több millió rajongóval - én is közéjük tartozom.” Jerry Lee Lewis, a rock and roll iskolateremtő figurája arról írt, hogy az 1960-as évekbeli színrelépésétől kezdve rajongott Lynn határozott, bátor kiállásáért és a különleges hangzásáért. Wanda Jackson, a rockabilly királynője pedig úgy fogalmazott, hogy a „countryzene elvesztett egy ikont”. A férje vezetéknevével ismertté vált sztár Loretta Webb néven 1932. április 14-én, a Kentucky állambeli Butcher Hollow-ban látta meg a napvilágot, de pontos születési időpontjára csak később derült fény, mert rendre három évvel fiatalította magát. Tizenöt évesen ment férjhez a nála hat évvel idősebb Oliver Lynnhez, akitől hat gyermeke született. Közülük kettőt (legidősebb fiát 1984- ben, legidősebb lányát 2013-ban) már életében elvesztett. Az angyali tiszta hangú, kentuckyi dialektusban, egy szál gitárral színpadra lépő Lynn az 1950-es évek végén tűnt fel Washington állam klubjaiban. Bemutatkozó dala, az 1960 februárjában Los Angelesben rögzített I’m a Honky Tónk Girl rövid időn belül sláger lett. Első stúdióalbuma, a Loretta Lynn Sings ’63-ban jelent meg. Karrierje során további negyvenöt albumot rögzített, ezek közül kettőt Ernest Tubb amerikai előadóval, aki sokat tett azért, hogy Lynn zenekar nélküli, független női előadóként befuthasson a férfiközpontú zenei közegben. Legismertebb szerzeménye, a Coal Miner’s Daughter az első önéletrajzi kötete és az életéről készített Oscar-díjas film címeként is szolgált. Utolsó munkája, a tavaly kiadott Still Woman Enough már az A countryzene elvesztett egy ikont (Fotó: Shutterstock) életút összegzése volt, Lynn ugyanis már életében legendának számított, egykori és jelenlegi lakhelye is múzeumként üzemelt, szobra állt, és háromszoros Grammy-díjas volt. Esélyes a Margó-díjra Nagy Hajnal Csilla kötete Jövő héten rendezik a Margó Irodalmi Fesztivált Budapesten, amelyen a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat is átadják. Hazai érdekeltség is van az esélyesek között: a díjra jelölt könyvek listájára került a losonci származású Nagy Hajnal Csilla Hót című kötete. Idén minden eddiginél több, öszszesen 56 könyvet jelöltek a kiadók és szerzők a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjra (összehasonlításul: ez a szám 2021-ben 40, 2020-ban 19 volt). Ezt a listát aztán a Könyves Magazin szerkesztőiből álló előzsüri szűkítette tízre. A lista további sorsának alakulása most már a zsűri kezében van, a győztes kötet a jövő héten, a Margó Irodalmi Fesztiválon derül ki. Nagy Hajnal Csilla Hét című regénye hét szereplő egy-egy hetét meséli el, úgy, hogy az olvasó fokozatosan térképezi fel az egyes szereplők közötti kapcsolódási rendszert. A szereplőket egyfajta monotonitás jellemzi, mely megakadályozza, hogy közel férkőzzenek egymáshoz és saját magukhoz. A kötet tavaly jelent meg a Scolar Kiadó gondozásában. A jelöltek listáján hat regény és négy novelláskötet található. A listán szerepel még az eddig költőként ismert Bognár Péter első regénye, a Hajózni kell, élni nem kell, Németh Róbert zenész-újságíró debütregénye, a Nem vagyok itt, Havas Juli kötete, a Nincs hold, ha nem nézed, mely egy Covid-osztályon játszódik és Lichter Péter sci-fije, a Kubrick-akció. A listára Szemethy Orsi, Vonnák Diána és Haász János novelláskötetei is bekerültek, csakúgy, mint Borda Réka Égig érő csalán című prózakötete, mely a gyerekkori szexuális abúzus témájával foglalkozik. A legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat idén nyolcadik alkalommal osztják ki, nyertese az 500 ezer forintos pénznyeremény és a próbafordítás mellett 10 millió forint értékű médiatámogatásban is részesül. (hk) Programdönping volt a szlovák pavilonban (A szerző felvétele
